Meghívó

Kedves Sakkbarát!

Amennyiben nem sikerül ellátogatnod holnap Október 13-án a Magyar Nemzeti Galeriába, a Világsakkfesztivál budapesti rendezvényére, nincs ok aggodalomra. Ezennel meghívunk, kövesd az eseményeket a Facebook és az INSTAGRAM közösségi oldalon!

Ma este pedig Polgár Judit online szimultánját lehet élő adásban követni 20 különböző ország játékosai ellen. Kövess a Világsakkfesztivál oldalán keresztül.

Élő közvetítés Facebook és az INSTAGRAM oldalakon 2018. október 13.

10:00 – 10:15 Marcipán sakk party Polgár Judittal és Polgár Zsófiával
10:30 – 10:45 Külföldi delegációk a Világsakkfesztiválon. Ismerd meg külföldi látogatóinkat!
10:50 – 11:10 Polgár Judit sakk olimpiai bajnok és Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó a fair play jegyében a gyerekversenyek kezdő lépését teszik meg.
11:30 – 12:15 Nézz körül a Világsakkfesztiválon: Megmutatjuk a különleges helyszínt, a Magyar Nemzeti Galériát!
12:30 – 12:50 Szimultánjáték Polgár Zsófiával. Az elhúzódó játszmákat egy nagymester értékeli.
13:15 – 14:00 A Világsakkfesztivál ünnepélyes megnyitója.
14:20 – 14:40 Szimultánjáték Polgár Judittal, és beszélgetés a játékosokkal.
15:00 – 15:20 Sakkversenyek és tudósítás Chess Cafe-ból.
15:40 – 16:00 Sakkjátszótér - a jövő itt kezdődik!
16:10 – 16:25 Te is meglépheted - Ismerkedés a látás- és hallássérültek sakkozásával.
16:30 – 17:00 Polgár Judit szimultánja: a Világsakkfesztivál zárása minden idők legjobb női sakkozójával.

Üdvözlettel:
-A Világsakkfesztivál csapata
 

Végső nyugalomra helyezték Kulcsár Győzőt

Végső nyugalomra helyezték hétfőn a szeptember 19-én, 77 éves korában elhunyt Kulcsár Győzőt, a Nemzet Sportolóját, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt.

A Farkasréti Temetőben megtartott gyászszertartáson a magyar sport szinte minden jelentős alakja képviseltette magát, még az elhunyt egykori munkahelyéről, Olaszországból is érkeztek emlékezők.

Kulcsár Győző keresztény közössége nevében Száraz László atya szólt a több száz fős gyászoló tömeghez, s emlékeztetett arra, hogy a kiváló párbajtőröző Krisztust megváltójának és mesterének tartotta.

"Sportbeli teljesítményén túl egész emberi személyisége ajándék lehetett az őt ismerők számára" - jelentette ki az atya, majd azzal folytatta, hogy egyik sportolótársa szerint Kulcsár Győző teljes életet élt, mindig tisztességesen. Szigorú volt a tanítványaival, de önmagától követelte meg a legtöbbet. Ugyanakkor sohasem bántott senkit, mindig mély szeretettel foglalkozott mindenkivel.

Az állami sportvezetés nevében emlékező Szabó Tünde sportért felelős államtitkár úgy fogalmazott, Kulcsár Győző élete kitörölhetetlen része a magyar sporttörténelemnek és a sportcsaládnak.

"A Nemzet Sportolója címet méltóképpen képviselte, ugyanakkor edzőként is számos kimagasló eredménnyel, győzelmek sorozatával ajándékozta meg a magyar nemzetet" - fogalmazott Szabó Tünde, aki szerint Kulcsár hűsége, lojalitása, hite máig példaértékű mindenki számára.

Hozzátette: "Szoborszerű tisztasággal, de mindig emberien, példaképként élt. Soha nem tért le az általa helyesnek ítélt útról, s mindig az adás volt az élete".

Szabó Tünde szerint Kulcsár egyedülállóan mutatta meg, hogy magyarként is lehet sikeresnek lenni a nagyvilágban, "ezért lett belőle nemzetünk hőse".

A Magyar Vívó Szövetség, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, a sporttársak, a tanítványok és a magyar sportközösség képviseletében az elhunyt egykori tanítványa, a kétszeres olimpiai aranyérmes Nagy Tímea méltatta Kulcsár Győzőt, akit olyan zseninek nevezett, akiből sugárzott az optimizmus, a vidámság, a bohémság, az élet szeretete, úgy tudott dolgozni és dolgoztatni, ahogy senki sem - ennek köszönhette sikereit.

"Kivételes képességű ember volt, ezt az egész világ tudta" - jelentette ki egykori mesteréről Nagy Tímea.

Végül az egykori csapattárs, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a NOB magyar tagja búcsúzott. A sportdiplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Kulcsár Győző igazi csapatember volt, hiszen négy olimpiai aranyérméből hármat, valamint a három világbajnoki elsőségét is csapatban ért el, s 16 éven át az ő nevével kezdődött a magyar párbajtőr-válogatott névsora.

Schmitt hangsúlyozta: Kulcsár igazi Homo Ludens volt, mindenféle játékban bármikor kész volt részt venni.

"Csodáltuk, hogy hetven évesen is kész volt beülni az iskolapadba azért, hogy szakedzői diplomát szerezzen" - emlékeztetett a korábbi köztársasági elnök.

Beszédét azzal zárta, hogy "az olyan bajnokok, mint Kulcsár Győző erősítik nemzeti büszkeségünket, hazaszeretetünket és jó hírünket a világban".

A gyászszertartás a Magyar Himnusz hangjaival ért véget.

Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban pedig egyéniben is győzött. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa volt.

Sportolói pályafutását követően, 1979-ben főtitkár volt a Magyar Vívó Szövetségben, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként tevékenykedett. Ezután 1986-tól 2001-ig az olaszországi Vercelliben edzősködött, tanítványai közül Maurizio Randazzo olimpia aranyat, Elisa Uga pedig ötkarikás ezüstöt is nyert. Hazatérve folytatta sikeres edzői pályafutását, irányításával Nagy Tímea 2004-ben, Szász Emese pedig 2016-ban szerzett olimpiai aranyérmet. Közben 2006-tól 2012-ig a párbajtőrözők szövetségi kapitánya volt.

2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. 2010 októberében világszerte nagyra becsült sportolói pályafutása, olimpiai és világbajnokokat nevelő edzői tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozták neki. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2016-ban Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2016-ban Pro Urbe Budapest díjjal ismerték el tevékenységét. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a MOB közös életműdíját 2017-ben kapta meg.

Forrás: hirtv.hu

Gyász: a Farkasréti temetőben elbúcsúztatták Kulcsár Győzőt

Mély részvét mellett kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Kulcsár Győzőt. A négyszeres olimpiai, háromszoros világbajnok párbajtőrvívó ravatalánál a római katolikus szertartást követően Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző és Schmitt Pál egykori csapattárs búcsúzott a Nemzet Sportolójától.

Kulcsár Győző a 2017-es Év Sportolója Gálán az Életmű-díj kapcsán kijelentette, noha a díjat rendszerint azok kapják, akik befejezték pályafutásukat, ő egyáltalán nem érzi úgy, hogy vége lenne.

Aztán egy beszélgetés során továbbfűzte a gondolatot: minden a Jóistentől függ, ha ad erőt, rövid és hosszú távú terve is van. Az előbbi, hogy olimpiai bajnok tanítványa, Szász-Kovács Emese Tokióban szerezzen érmet, a másik, hogy megérje a 2024-es olimpiát, és Budapest legyen a rendező, majd hozzátette, akár olaszországi unokáit is láthatná a páston.

A Jóisten nem adott elég erőt, a súlyos betegség nem adott elég időt még a rövid távú terv megvalósítására sem – a 2024-es rendezéssel kapcsolatos álmainkat pedig el kellett engednünk, s noha nem zárható ki, hogy valaha a magyar főváros ad otthont az ötkarikás játékoknak, ezt már nem érheti meg.

Hétfőn eltemettük Kulcsár Győzőt. Igen, így, többes szám első személyben. A négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnokot a honi sporttársadalom kísérte utolsó útjára. Az egykori ellenfelek, akikkel a válogatottban vállvetve küzdött a magyar sikerekért, a vívók, a tanítványok, akik a páston tágabb értelemben a családját jelentették, a sportvezetők és nem utolsósorban azok a sportszerető magyarok, akiknek megadatott, hogy meg-, pontosabban átélhessék a zseniális képességű párbajtőröző világversenyeken aratott sikereit.

A római katolikus szertartást követően Szabó Tünde sportért felelős államtitkár búcsúztatójában kiemelte, Kulcsár Győző vállalta a kötelezettséget, amelyet a tehetség rótt rá, a haza és a család szeretete, az összefogás ereje vitte előre az ösztönös tehetségű sportolót, aki versenyzőként és Mesterként azért maradhatott ötven évig a világ élvonalában, mert felismerte, az eredményességhez nem elég a talentum, ha hiányzik mellőle a kemény edzésmunka, s ezt nemcsak magától, de később tanítványaitól is megkövetelte. Nagy Tímeát arra tanította, hogy a magabiztosság fedezete a tudás, a párbajtőröző hangsúlyozta, azért is hálás a Mesternek, mert úgy viszonyult hozzá, mint bajnok a bajnokhoz. Vele lett másodszor olimpiai és egyéni világbajnok. Titi meghatottságtól elcsukló hangon említette, miért hozott magával egy üveg Hungaria extra dry pezsgőt. Kulcsár Győző ugyanis el szerette volna érni, hogy tanítványa ne kapjon tust lábra. Mindaddig, amíg ezt nem sajátította el, egy üveg pezsgő volt a tanulópénz. Az olimpiai bajnok csapattárs, Schmitt Pál felhívta a figyelmet, a roppant erős magyar mezőnyben 16 évig Kulcsár nevével kezdődött a világverő válogatott összeállítása. Ahogyan Schmitt mondta, nomen est omen, nevében volt a végzete – Győző. Szász Emese néhány nappal ezelőtt lapunk hasábjain többek között kifejtette: „Győző bácsi volt az, aki mindig minden törvényt felülírt. Azt hittem, örökké fog élni. És örökké is fog.”

Juhász Gyula Consolatio című versének néhány sora jut az ember eszébe. „Nem múlnak el, akik szívünkben élnek / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek / Ők itt maradnak bennünk csöndesen még.”

A valaha élt egyik legnagyobb magyar sportoló, Kulcsár Győző egy nemzet szívében él tovább.

Forrás: nemzetisport.hu

Magyar Örökség Díjat kapott dr. Kamuti Jenő

„Olyan jó magyarnak lenni! Hallgatva a Magyar Himnuszt és a Szózatot, most is elsírtam magam, akárcsak versenyző koromban” – mondta az olimpia.hu-nak dr. Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolója szombaton, miután a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvette a Magyar Örökség Díjat.

„Végtelenül boldog vagyok, hogy ebben a megtiszteltetésben részesültem. Ez a díj valójában a kettős életpályámnak szólt: a sportolói karrieremnek és az azt követő orvosi, sportvezetői pályafutásomnak – jelentette ki dr. Kamuti Jenő.

A megtisztelő elismerést azok a személyek és intézmények kapják negyedévente, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

A világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes tőrvívót, orvost, sportvezetőt, sportdiplomatát az ünnepségen az olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a MOB tiszteletbeli elnöke, a NOB tagja, Schmitt Pál laudálta. A Nemzet Sportolója arról beszélt, hogy Kamuti Jenőt vívó pályafutása tette halhatatlanná, világszerte ismertté. Mesterének, Bay Bélának útmutatásával 20 éven keresztül volt a magyar tőrválogatott tagja, és mint sportvezető 10 éven keresztül volt a Magyar Vívószövetség elnöke, 28 éve folyamatosan a MOB elnökségének tagja. Az 1977-ben az UNESCO Fair play-díjjal ismerte el példamutató pályafutását, a Nemzetközi Fair Play Bizottság pedig 2000 óta őt választja immár 4. alkalommal elnökévé. Sportvezetőként a MOB főtitkári feladatait is ellátta.

„Mindig is mélyen megérintett a Szózat azon sora: ’itt élned, halnod kell’. Aktív sportolóként, később nemzetközi versenyeken sportvezetőként sose felejtettem el, hogy magyar vagyok. Ébren kell tartani a hazaszeretetet, meg kell őrizni a magyarságot, ennek pedig egy nagyon jó színtere a sport. A sport a hazaszeretet egyik legjobb motorja. És ilyenkor a határon túli magyarságra is gondolok. Tudom, hogy a külföldön élő magyar sportolók többségében is nosztalgia van a hazaszeretet irányába” – fejtette ki a díjazott.

Dr. Kamuti Jenő példaként említette, amikor évtizedekkel ezelőtt Dél-Amerikában állt a dobogón két nagy nemzet vívójával, „kis magyar nemzet” sportolójaként: „úgy éreztem akkor - és pesze máskor is -, az eredményemmel egy egész Magyarországnak adok akkor ajándékot. Hamarosan egy kisebb társasággal elutazunk a '68-as mexikói játékok helyszínére, annak 50. évfordulója alkalmából. Biztos vagyok benne, hogy ott újra előjönnek a régi élmények mellett Magyarországgal kapcsolatos érzéseink is”.

„Pali barátomnak nagyon köszönöm a szép laudációt” – tette hozzá az olimpiai ezüstérmes sportdiplomata.

Magyar Örökség Díjban részesült dr. Kamuti Jenő mellett a Szélkiáltó Együttes verséneklő művészete, Tisza István nemzetszolgálata és mártíromsága, Lőrinc Celesztin moldvai csángók magyarságtudatát erősítő szolgálata. A kuratórium kitüntetésben részesítette Kolár Péter széles körű kultúraszervező és színházépítő munkásságát, Pogány Erzsébet közösségszolgáló emberi helytállását és a Magyarok Kenyere Mozgalom nemzetegyesítő szolgálatát.

Forrás: olimpia.hu

Elnökségi ülés

Dr Kárpáti György Elnök összehívta a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete Elnökségét.

Egy perces néma föhajtással emlékeztek meg olimpiai bajnoktársukról, Kulcsár Győzőről.

Az Elnökség megvitatta a 2017/18-as esztendő feladataival összefüggő szakmai, pénzügyi beszámolót Füleky András igazgató
tájékoztatóját követően.

Gyászjelentés

Kulcsár Győző gyászjelentése ide kattintva tölthető le.

Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója

Szeptember 19-én, szerda este meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, közölte a Magyar Olimpiai Bizottság csütörtök reggel.

Kulcsár Győző 1940. október 18-án született, Budapesten. A második világháború alatt Németországban és Svédországban élt szüleivel, 1946-ban tértek haza. A vívással viszonylag későn, 15 éves korában ismerkedett meg. 1962 és 1979 között szerepelt a magyar válogatottban, utána szövetségi kapitány lett. Olaszországban is dolgozott, 2002-ben tért haza.

A riói olimpián azt kérdeztem Kulcsártól, számontartja-e, hányadik olimpiai döntője volt versenyzőként és edzőként. A mámoros és pátosszal teli pillanatokban, Szász Emese győzelme után – aki miután bajnok lett, tegezhette a mesterét – nem számoltuk össze, ezért később megtettem: Szász döntője volt a tizenegyedik, amikor Kulcsár aranyért izgulhatott.

Azt is kiszámoltam, hogy mindössze két olyan olimpiája volt, amikor nem volt éremközelben.

LENYŰGÖZŐ, 80 SZÁZALÉKBAN ÉREM TERMETT OTT, AHOL SZEREPET VÁLLALT.

Az első és a legutóbbi arany között 52 év telt el. Itt most kellene egy kis hatásszünetet tartani, hogy felfogjuk, mit jelent 52 év. Mit jelent 52 éven át folyamatosan a világ élvonalában lenni. Megújulni versenyzőként, amikor már kiismerték a cseleket, amikor már azt hitték, mindent tudnak róla. Mit jelent edzőként megújulni, amikor a vívás folyamatosan gyorsul, videóról elemeznek, és amikor már olyan országok küldenek klasszisokat az olimpiára, amelyek húsz éve még csak kezdtek ismerkedni a párbajtőr szabályaival. Venezuela például olimpiai bajnokot adott hat éve. Azt súgta az ösztöne, hogy 2016-ban Amerikába repüljenek az olimpia előtt, vagy hogy férfiakkal gyakoroljanak együtt. Kulcsár férfiakkal és nőkkel is sikeres volt, ez sem túl gyakori.

Első olimpiája Japánban volt, azt már nem érhette meg, hogy 2020-ban is visszatérjen oda.

1964 – csapatban győztes, valamennyi asszóját megnyerte, mind a 24-et (a jelenlegi lebonyolítás szerint maximum 9 jut egy embernek.) A döntőben 8-3 az olaszok ellen. „Taktikájuk, remek technikájuk, új stílust teremtett a párbajtőrvívásban” – értékelte Guiseppe Delfino, mi történt a döntőben, miért csak az ezüst jutott nekik.
1968 – csapatban és egyéniben is győztes. Egyéniben hármas holtverseny után nyert, elképzelni sem lehet izgalmasabb forgatókönyvet. A szovjet Krissz és az olasz Saccaro is kikapott tőle a ráadásban. A megterhelő finálé után, másnap a szovjetek elleni győztes csapatban is főszereplő. Furunkulussal a karján lett a legjobb.
1972 – csapatban győztes, egyéniben harmadik, akkor is körmérkőzéses volt a lebonyolítás.
1976 – egyéniben harmadik, a döntő másik magyarja, Osztrics István verte az első körben, aki azóta is fájlalja, hogy miatta nem lett meg Kulcsár ötödik aranya.
1996 – az olasz férfiak megnyerik a párbajtőrt, két tanítványa van a csapatban, a nők másodikok, egy versenyzője volt a páston.
2000 – az olaszok ismét két versenyzőjével ismételtek.
2004 – Nagy Tímea egyéniben nyer, a magyar férfi csapat második.
2016 – Szász Emese egyéniben nyer.
„Ki tudja, lehet, hogy nem úgy mondtam Emesének, hogy képes a győzelemre. Nem hatásosan mondtam neki, hogy higgyen magában. Ha a két gyenge olimpia után azt mondja: nem bízik bennem, akkor nem folytatjuk. Azt csak ő tudja, miért bízott mégis bennem.”

Kulcsárnak volt még három vb-aranya versenyzőként, már 22 évesen egyéni magyar bajnok lett. Nem csoda, ha a párbajtőr Paganinijének nevezik.

Amikor olaszországi munkája után hazatért, keményebb feladatot nem is kaphatott volna. A címvédőt, Nagy Tímeát kellett felkészítenie 2004-re. Egyetlen elfogadható eredmény volt: az arany.

„Ha nem első, máris megkapom a fejemre, na, tessék, a Kulcsár elrontotta. Nem tehettem mást, nyerni kellett”

– mondta a rá jellemző fanyar humorral és ravasz mosollyal.

És ő az az edző, aki ha nincs ott a teremben, akkor is ott van.

Imre Géza rögtön riói ezüstje után kitért rá, van Kulcsárnak egy mondása:

„Nem volt egy kicsivel több ebben az asszóban?”

A mondatai velünk maradnak.

Forrás: index.hu

Gyász: elhunyt a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző

Hetvenhét éves korában elhunyt Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a sportember szerda este hunyt el.

Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban egyéniben is diadalmaskodott. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert.

Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa, többszörös országos bajnok.

A kiváló sportoló mérnöki diplomát szerzett, ám csak rövid ideig hasznosította ezen tudását. Sportolói pályafutását követően, 1979-ben már főtitkárként irányította a Magyar Vívószövetséget, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként dolgozott. 1985-től mesteredző.

Kapitánykodása után, 1986-ban Olaszországba vállalt munkát. Vercelliben 2001-ig dolgozott sikeresen, tanítványai közül Maurizio Randazzo olimpiát (is) nyert, míg Elis Uga ötkarikás ezüstérmet, illetve Európa-bajnoki aranyat szerzett.

A sydneyi olimpia után hazatért, s 2001 és 2008 között a Bp. Honvéd szakosztályának mestereként többek között az ő tanítványa volt Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó. 2000-ben tagja lett a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok klubjának. 2006-tól 2012-ig a párbajtőrözők szövetségi kapitánya volt. Legutóbbi nagy sikerét Szász Emesével érte el, aki Rióban nyert aranyérmet.

2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. 2010 októberében világszerte nagyra becsült sportolói pályafutása, olimpiai és világbajnokokat nevelő edzői-nevelői tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2016-ban Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2016-ban Pro Urbe Budapest díjat kapott. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a MOB életműdíját 2017-ben kapta meg.

Forrás: nemzetisport.hu

ISMÉT ELISMERIK A LEGJOBBAKAT - PRIMA PRIMISSIMA 2018.

Idén már tizenhatodik alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat, amelyre tavaly óta határon túli magánszemélyek, illetve alkotóközösségek is jelölést kaphatnak. A díj tízedik jubileumát követően az OTP Bank vált a Prima Primissima Alapítvány gondozójává és finanszírozójává. Csányi Sándor a Kuratórium elnökeként 2003 óta kiemelkedő szerepet vállalt a Prima Primissima Alapítvány működésében. A nívós díj jelöltjeire idén is szavazhat a közönség és a korábbi évekhez hasonlóan lesz Junior Prima választás is.

A Prima Primissima díj küldetése a kezdetektől fogva a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismerése, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek kitüntetése. Az OTP Bank immár hat éve tartja fenn a díjat, amelyet egyedülálló társadalmi elfogadottság, figyelem és elismerés övez.

Évről évre egyre fontosabb, hogy a magyar szellemi élet és annak kiemelkedő művelői minden lehetséges és elérhető eszköz segítségével támogatást kapjanak. Az Alapítvány célja, hogy a díj révén hozzájáruljon a magyarországi és immár a határon túli kulturális és tudományos élet szereplőinek szakmai munkájához és fejlődéséhez.

Az idei Prima Primissima díjátadó egyben Demján Sándor, a díj alapítója emléke előtti tisztelgés is, aki 2013 óta finanszírozta a Közönségdíjat, és bár sajnos az idei évi díjátadón már nem lehet jelen, a 2018-as elismerést még az ő támogatásával adják át.

Az idei díjazottakkal együtt immár 480-ra nő azoknak a kiemelkedően tehetséges, elkötelezett, példaértékű munkát végző művészeknek, újságíróknak, tudósoknak, sportolóknak és oktatóknak a száma, akik elismerésben részesültek. A kiválóságok alkotómunkáját, tehetségük fejlesztését eddig összesen 4 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.

Az értékes életművek elismerése mellett a kultúra, a tudomány és a sport területén kiemelkedő, ifjú tehetségek felkutatása és megmutatása is fontos küldetés. A 2007-ben alapított Junior Prima Díj is számos reménység felemelkedéséhez nyújtott támogatást. A Prima Primissima díj olyan megbecsültségnek örvend, olyan értéket képvisel, hogy már a jelöltté válás is nagy elismerést jelent.

„A 16 éves Prima Primissima díj idei jelöltjeinek névsora ismét bizonyítja, milyen egyedülálló utánpótlással rendelkezünk a magyar tudományos, kulturális és sportéletben. A jelölések ráirányítják a figyelmet azokra a példaértékű teljesítményekre, amelyek előre visznek mindannyiunkat. Küldetésünknek tartjuk, hogy évről évre kiemeljük és a széles közvélemény számára is megmutassuk, hogy kik azok, akik maradandót alkottak az elmúlt időszakban. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak, az itt élőknek ma is szüksége van a valódi példaképekre. A díjátadó arra is alkalmat ad, hogy megálljunk, értékeljünk, majd az inspirációktól feltöltve folytassuk tovább a feladatainkat ”– mondta Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is harminc díjazottat választanak majd ki. A magas erkölcsi elismerés mellett összesen 250 millió forintos támogatásban is részesülnek a saját szakterületükön kiválót alkotó honfitársaink. A Junior és Megyei Primák további 120 kitüntetést kapnak, a díjjal járó összesen 150 millió forinttal együtt.
A díjak struktúrája sem változik, továbbra is tíz kategóriában hirdetnek kiválóságokat: magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar sport, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet.

Minden kategóriában három díjazott kap helyet, az alapítvány Kuratóriumának tagjai és a VOSZ kibővített elnöksége pedig titkos szavazással közülük választja ki a Primissimákat, összesen tízet. A Primissimák 15, míg a Primák 5 millió forint elismerésben részesülnek. A Közönségdíjas jelölt személye idén is SMS-szavazással dől el. Szavazni szeptember vége és december eleje között lehet. A Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb.

„Minden évben nagy érdeklődés kíséri a szavazást, amely dönt arról, hogy a jelöltek közül ki lesz a Közönségdíj nyertese. Reméljük, idén is töretlen lesz a szavazási kedv, a voksolás résztvevői között idén is sorsolással választjuk ki, hogy ki nyeri az új Mercedes-Benz A-osztály személygépkocsit, érdemes tehát figyelemmel kísérni a szavazás részleteit, amelyek rövidesen elérhetőek lesznek a www.primaprimissima.hu weboldalon és a Prima Primissima Facebook oldalán” – nyilatkozta Honti Hanna, a Prima Primissima Alapítvány ügyvivője.

Idén másodszor – meghatározott feltételek teljesülése mellett – határon túl élő magyar, magukat magyarnak valló, illetve magyarul is alkotó magánszemélyek és alkotóközösségek is jelölhetőek.

A harminc év alatti tehetségeket jutalmazó Junior Prima díj kategóriái sem változtak: a tudomány, a zene, a népművészet, a színház- és filmművészet, valamint a sajtó terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja, kategóriánként akár tízet is. A Junior Primák jutalma 2-2 millió forint. A külön kategória társalapítói, a Magyar Fejlesztési Bank, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Docler Holding, a KAVOSZ Zrt. és a Takarékbank.
Emellett idén is átadják a területi Prima díjakat, melyeket 19 megyében hárman nyerhetnek el. A díj célja a helyi közösségek erősítése és az értelmiségi eredmények elismerése. A díjazottak jutalma 1-1 millió forint.
 

2018. évi díjazottak

MAGYAR IRODALOM
Bertók László költő, író
Görgey Gábor író, költő
Vári Attila író,költő

MAGYAR SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZET
Székely Gábor rendező
Szirtes Ági színész
Venczel Vera színművész

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET
Katona Szabó Erzsébet textilművész
Korniss Péter fotográfus, fotóriporter
Maurer Dóra képzőművész, professzor Emerita

MAGYAR TUDOMÁNY
Dr. Frei Zsolt asztrofizikus
Dr. Hamza Gábor jogtudós, egyetemi tanár, MTA rendes tagja
Dr. Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár

MAGYAR OKTATÁS ÉS KÖZNEVELÉS
„A zene mindenkié” Egyesület
Prof. Dr. Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár
L. Ritók Nóra pedagógus

MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉS ÉPÍTŐMŰVÉSZET
Nagy Csaba építész
Potzner Ferenc építész, művészettörténész
Tokár György építész

MAGYAR SAJTÓ
Bősze Ádám műsorvezető, zenetörténész
[1]Portfolio.hu
Rubicon

MAGYAR SPORT
Kozák Danuta kajakozó
Dr. Magyar Zoltán tornász
Vereczkei Zsolt úszó

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS KÖZMŰVELŐDÉS
Kallós Zoltán Alapítvány – Válaszút
Kiss János balettművész
Vujicsics Együttes

MAGYAR ZENEMŰVÉSZET
Dresch Mihály dzsessz zenész
Fischer Ádám karmester
Várjon Dénes zongoraművész 

Forrás: primaprimissima.hu

Hegedüs Csaba – 70!

A századik magyar olimpiai aranyérem megszerzője egy újabb határkőhöz ért. Hetven éves lett a Tuskirály. Már legendává vált – a szó minden értelmében. Ő az első, akit a nemzetközi szövetség a birkózó Hírességek Csarnokába választott a Legendák kategóriájában, mi több, Hegedüs Csaba immár az UWW örökös tagja.

Mitől is meghatározó személyiség dr.Hegedüs Csaba?
A válasz a kimagasló versenyzői és szakvezetői, sportvezetői munkássága mellett a hitvallásában keresendő: a lehetetlennek látszó kihívásokat kereste, mert azt akarta bizonyítani saját magának és a világnak, hogy nincsen lehetetlen. Csak rajtad múlik.

„Megharcoltam az életemet… Nehéz életem volt, mert számomra nagyon korán megszűnt az apakép, elveszítettem őt, nyolc éves koromban Sárváron bomlott szét a családom…Egyszer édesanyám fogalmazta meg, hogy: kisfiam, hova sietsz élni? Mondtam neki, hogy én nem sietek, csak van bennem egy olyan becsvágy, hogy amit útközben elértem, az már engem nem érdekel. Olimpiai bajnok - voltam, világbajnok – voltam. Azután másképpen alakultak a hangsúlyok. Új meg új kihívás kell, és ez mindig befedi az előző örömöket.„

Mi a siker Hegedüs Csaba pályafutásában?
Úgy gondolhatjuk, hogy az 1971-es világbajnoki cím megszerzése, amikor Szófiában az összes ellenfelét tussal győzte le, és elnevezte őt a világ Mr. Tusnak. A Tuskirály aranyérmet szerzett a müncheni olimpián 1972-ben. A következő évben súlyos autóbalesetet szenvedett, de hosszú lábadozás után felépült, és újra elkezdett versenyezni, mi több, két Európa-bajnoki címet is szerzett. Ez már a lehetetlennel határos.

„Érdekes, hogy soha nem „örültem ki” a sikereim csodáját, mert már a beteljesülés pillanatában megfogalmaztam az újabb célokat… Túl hamar, nyolc évesen lettem felnőtt, komoly döntéseket tudtam hozni, és ez a korán jött felelősség végig kísérte az életemet, pedig a szívem mélyén bohém ember vagyok…de amit elhatároztam, azt tűzön-vízen keresztül vittem egész életem során.”

A Tuskirály, Csabi, dr. Hegedüs Csaba – igen, fontos a doktori titulus, mert nem nyugodott addig, amíg nem szerzett diplomát 1979-ben az ELTE Jogtudományi Karán -, ki hogyan szólítja, nem hetvenkedik, de nem is érzi magát öregnek.”

„Ma is biztosan előbb lehajolok egy földre esett golyóstollért, mint húsz-harminc – negyven évvel fiatalabb barátaim. Sokáig szeretnék még gyorsabb lenni, mint a körülöttem lévők…”

Mert hogy Hegedüs Csaba gyors volt. A szőnyegen és a szőnyegen kívül is. Még friss válogatott edzőként vezényelte a magyar csapatot, és hihetetlen szuggesztív erejével kihozta a San Diego-i világbajnokságon a klasszisainkból, ami bennük rejtőzött. Minden idők legeredményesebb magyar szereplése volt ez – négy aranyéremmel! A következő esztendőben már a szövetségi kapitányi tisztséget töltötte be, amikor Moszkvában Kocsis Ferenc és Növényi Norbert, majd 1988-ban Szöulban Sike András lett olimpiai bajnok.

1985-ben – 37 évesen! – szerzett mesteredzői címet, 26 éven át elnökként vezette a Magyar Birkózó Szövetséget, 2002-től pedig 12 éven keresztül a nemzetközi szövetség elnökségi tagjaként is dolgozott.

„Mit is tudnék mondani Nektek, a barátaimnak, akik eljöttetek köszönteni engem? Ezen gondolkodtam az ünnepséget megelőző éjszakán. Nem sokat aludtam. Mi az, amit nem tudtok még rólam? Beszéljek arról, hogy Sárvárról, egy kicsi helyről, fél szülői háttérrel elindult egy kisgyerek, és örökké ott szorította az aranyrögöt, amit a Jóisten a kezébe adott? Vagy arról, hogy hiába haltam háromszor is klinikai halált olimpiai- és világbajnokként, hiába operáltak meg több, mint harmincszor, hiába választottak meg ’71 ben a világ legjobb birkózójának vagy ’79-ben a világ legjobb edzőjének, mindez magától értetődőnek, természetesnek tűnt? Nem azért, mert erre rendeltettem el, hanem talán azért, mert én mindenkinél többet tettem érte. Bár lehet, hogy a nehéz körülmények között felnőtt, majd vívómesterré vált édesapám génjeit, gerincességét, akaraterejét, teljesítményét örökölhettem, és akkor az elrendeltetés máris magyarázatot nyer?... Bevallom, többször fel akartam adni, de nem tettem. A szüleimnek tartoztam ennyivel.”

Mondhatnánk, hogy teljes az életmű. Kész a leltár. Megtörtént a számvetés.

De ez súlyos tévedés lenne!

A 70 esztendős Hegedüs Csaba úton van. Még mindig és újra. Erőt kívánunk hozzá, hogy áttörhess bármilyen falat, ami előtted emelkedik. Mint mindig.

Isten éltessen!

Forrás: birkozoszov.hu

Halhatatlan

Bár idestova 30 éve tartozom a sportújságírók táborába, mégis mind a mai napig hevesebben kezd kalapálni a szívem, ha olyasvalakivel hoz össze a jó sors, akit mélységesen tisztelek emberi mivolta és világra szóló eredményei miatt. A minap újra elfogott az érzés; a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének két tagja, a vívó Rejtő Ildikó és a kenus Wichmann Tamás volt ugyanis a vendég az egyik kaposvári középiskola diák- és sportnapján.

A fiatalok között nyilván akadtak olyanok, akiknek – legalábbis még a találkozó elején – fogalmuk nem volt róla, hogy valójában kik is ülnek velük szemben, mégis sikerült őket odaszegezni a székhez. Amolyan bemutatkozásként Wichmann Tamás udvariasan hellyel kínálta Rejtő Ildikót, majd villámgyorsan eljátszotta, hogy kihúzza alóla a széket. Persze nem így történt, ám a diákok vevők voltak rá.

Ami közös a két halhatatlan sportoló(nk)ban, az a múltjuk.

Rejtő Ildikó gerincferdüléssel bajlódott, ezért ajánlották neki a vívást, míg Wichmann Tamást gyermekkorában elütötte egy autó, s a kórházi ágyból küzdötte fel magát a világ legjobb kenusai közé. Na meg hogy mindketten megőrizték a humorukat.
Mivel meglehetősen kötött volt az idejük, így megbeszéltem velük, hogy később majd visszahívom őket. A 81. évében járó Rejtő Ildikót – aki anno öt olimpián szerepelt, s valamennyiről éremmel térhetett haza – vasárnap késő délután kerestem.

– Éppen most, amikor a világbajnokságon verik a németeket? Nem lehetne később? – kérdezte.

Persze a dolog nem hagyott nyugodni, így aztán másnap, amikor újra hívtam, megkérdeztem, mégis mi baja a németekkel.

– Az égvilágon semmi, csak szeretem Mexikót – hangzott a válasz. – 1968-ban az olimpián ott voltam bronzérmes, ami ugyanolyan értékes számomra, mintha csak aranyat nyertem volna. Amikor ugyanis a csarnokba mentünk, hatalmas dugóba kerültünk, s tényleg a legutolsó pillanatban estünk be: arra volt csak időm, hogy villámgyorsan átöltözzek, s már mentem is fel a pástra. A bronzmeccsen a svéd ellenfelem 3:0-ra elment, amikor végre kezdtem bemelegedni, s így sikerült 4:3-ra fordítani.

Kerek 50 év elteltével, valamikor az ősszel ismét Mexikó felé veszi majd az irányt Rejtő Ildikó, hogy az akkori magyar csapat még élő érmes tagjaival együtt felkeressék az egykori sike­reik helyszínét. Mint mondta, ugyanolyan izgalommal várja a nagy utazást, mint fél évszázada.

Hogy is mondta az egyik diák azon a kaposvári találkozón? Haláliak ezek a halhatatlanok…

Forrás: bama.hu

Rejtő Ildikó és Wichmann Tamás volt a Gépész vendége

A Halhatatlan Magyar Sportolók Klubjának két illusztris tagja, az öt olimpián hét érmet – közte két aranyat – és 15 világbajnoki medált gyűjtött vívónő, Rejtő Ildikó, valamint a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás volt csütörtökön az Eötvös Loránd Műszaki Szakgimnázium diák-, illetve sportnapjának a vendége.

Bár teljesen más a sportáguk, mégis hasonlóan indult a pályafutásuk. Rejtő Ildikó gerincferdüléssel bajlódott, s a nála 16 évvel idősebb, szintén törvívó testnevelő tanárnője, Nyári Magda beszélte rá a vívásra. Olyannyira jól ment, hogy később a világbajnokságon és az olimpián együtt szerepeltek a magyar válogatottban.

Wichmann Tamást gyermekkorában elütötte egy autó, a szülei és a testvérei pedig vagy egy héten át imádkoztak azért, hogy életben maradjon. Miután felépült, előbb az ökölvívókhoz csapódott, majd a kajak-kenunál kötött ki. Az amúgy szakácsként is jeleskedő és játékfilmben is szerepelt Wichmann Tamás kajakozni szeretett volna, ám akkoriban nagyon kevés kajak volt az országban, így jobb híján maradt a kenu. Szerencsére…

Forrás: sonline.hu

„A boldogság nem függ a sikerességtől” – 80 éves lett Balczó András

A háromszoros olimpiai bajnok, tízszeres világbajnoki aranyérmes öttusázó, a Nemzet Sportolója augusztus 16-án lett 80 éves. Példaértékű hitét, kitartását a Küldetés című filmből ismerhettük meg. Hitvallása szerint a boldogság nem függ a sikerességtől.

Egy egész ország akarta, hogy egyéniben olimpiai bajnok legyen, egy egész ország figyelte lélegzet-visszafojtva az 1972-es müncheni ötkarikás játékok öttusaversenyének utolsó napját, azt a pillanatot, amikor Balczó András befut az Olimpiai Stadion rekortánjára. Már 34 éves volt, csapatban kétszeres olimpiai győztes, mégis a magyar embereknek hiányérzetük volt, mert az ötkarikás játékokon egyéniben – ötszörös egyéni világbajnokként! – nem kísérte szerencse a pályafutását.

Pedig világéletében roppant elszánt volt: amikor meghallotta, hogy Benedek Gábor az 1953-as chilei vb-n egyéniben aranyérmes lett, az motoszkált benne, ha a csapatban olimpiai bajnoknak sikerült, neki miért ne jöhetne össze? Attól kezdve fel sem vetődött, hogy másként létezzen, mint öttusázóként – Benedek Gábor bátyja, Ferenc volt az edzője a Csepelben –, ahogyan idén januárban a Nemzeti Sportnak adott interjúban elmondta. De az egyéni olimpiai elsőség csak váratott magára.

Rómában 22 évesen csapatban már bajnok lett, egyéniben leszorult a dobogóról – Németh Ferenc győzött –, az ezüstérmes Nagy Imrétől 15 ponttal maradt el, akkor még sírt csalódásában. Tokióban eltiltása miatt nem szerepelhetett (egyéniben Török Ferenc így is elhalászta a szovjetek orra elől az elsőséget), Mexikóvárosban azt hittük, remek futásával nemcsak a legendás csapatot (Balczó András, Török Ferenc, Móna István) repítette a dobogó tetejére, hanem magát is, ám amikor Björn Ferm beájult a célba, kiderült, ellenfele 11 ponttal megelőzte. Bandi a versenyt követően már nem fakadt könnyekre, azt nyilatkozta, a svéd több pontot gyűjtött, mint ő, s egy pillanatig sem érzi, hogy a sors kegyetlen lett volna hozzá. A müncheni játékokon elmúlt 34 éves, addigra már mindent megnyert – csak az egyéni olimpiai aranyat nem.

És sokáig úgy nézett ki, hogy ott sem sikerül. A lövészetben egy malőr miatt az is felvetődött, hogy kizárják a versenyből. Mondjuk ki, az öttusázók társadalmában addig számos alkalommal bizonyított sportemberi nagysága is sokat nyomott a latban, hogy nem úgy történt, de az intermezzót követően érthetően gyengébben úszott, úgyhogy a futásra maradt minden – mint általában mindig. Noha remek futó volt, sokáig tartott az ötödik tusától, mert ahogyan Dávid Sándor róla szóló könyvében megfogalmazta, mindig attól félt, hogy rosszul osztja be az erejét, és úgy veszít, hogy nem ad ki magából mindent. Mert a balczói lelkiismeret és mérce nem a győzelem megszerzésében fogalmazza meg a küldetés mibenlétét, hanem a maximumra törekvésben. Ebből az aspektusból a vereséget is elfogadja, és a sorsot sem kárhoztatja.

Münchenben nekünk, szurkolóknak sem kellett a sorsot kárhoztatni. Szinte légies mozgásával, a mellkasáról a hátára csúszó rajtszámmal befutott a stadionba, a többit Szepesi György közvetítésből ismerjük – még a magyar sport dicső eredményeiről rendszeresen tudósító legendás rádióriporter is elérzékenyült. Ám az csak fél évtizeddel az olimpiai győzelem után tudatosult a szélesebb közvéleményben, hogy mi is áll az öttusázó eredményeinek hátterében. A hit. Kósa Ferenc 1977-ben bemutatott filmje, a Küldetés a reveláció erejével hatott. Bandi hitéről ebből az alkotásból szerezhettünk tudomást.

De itt megállnék egy pillanatra, mert Balczó pályafutásának Münchent megelőzően is volt egy felemelő pillanata, amikor sportoló és szurkoló egymásra talált. Egy évvel a mexikói olimpiai ezüstöt követően, 1969-ben Budapesten rendezték a vb-t. Akkor már négyszeres világbajnok volt egyéniben, mégis a magyar drukkerek úgy érezték, az ötödik cím kárpótlás lehet az elmaradt olimpiai aranyért. Szavakkal ma sem tudom visszaadni az utolsó versenyszám, a futás hangulatát. Már a lovaglásra is húszezren voltak kíváncsiak, de a pesthidegkúti pálya környékén ennél is többen voltunk, felbolydult méhkas volt a hegyoldal. Balczónak 26 másodpercet kellett rávernie a szovjet Borisz Onyiscsenkóra, s tudni lehetett, merre fut, mert fürtökben kísérték az emberek, célba érése egy elsős gimnazistának is felejthetetlen, katartikus pillanat volt.

Felvetődik a kérdés, mi váltotta ki az eufóriát? Miért szurkoltunk neki a hidegkúti hegyoldalban, majd a müncheni olimpián? Miért alakult ki vele kapcsolatban az azonosulási vágy? Miért volt az – tette fel e kérdést N. Pál József a sportoló 60. születésnapjára a Hitel című folyóiratban megjelenő esszéjében –, hogy az 1991-ben létrehozott magyar sport halhatatlanjainak klubjába a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladárt, a háromszoros aranyérmes Papp Lászlót és a legismertebb magyart, Puskás Ferencet megelőzve a legtöbb szavazattal választották be? Az emberek talán azt látták benne, ami belőlük hiányzott: olyanok akartak lenni, mint Balczó, aki a Kádár-rendszerben megvalósította önmagát, ami a többségnek nem sikerült. Az átlagember a hőst látta benne, akivé maga is szeretett volna válni – mondjuk így – a szürke hétköznapok után. (Nem mellékesen Bandi tiszteletében és megbecsülésében az is fontos szerepet játszott, hogy az öttusában ritka kivételtől eltekintve a szovjetek voltak az ellenfelek, akiket az utca embere a lelke mélyén a legkevésbé sem szeretett…) Ott és akkor a hegyoldalban még nem tudtuk, hogy ehhez az átlényegüléshez hitre van szükség, mert anélkül nem megy. Magát Balczót idézem: „…ha valaki azt képzeli, hogy Isten nélkül is meg tudja oldani az életét, hogy a céljai elérése majd boldogítja, nagyot téved. A boldogság nem függ a sikerességtől.”

A már nem élsportoló Balczóról szóló filmet a bemutatását követő néhány hónap múlva a kádári kultúrpolitika főideológusa, Aczél György ukázára levették a műsorról, a három T kategóriából – támogatott, tűrt, tiltott – az utolsóba soroltatott. Mert hogyan néz az ki, hogy az épülő szocializmusban valaki nem a materialista világnézetből, hanem a hitből merít erőt?

De egy banális mondással élve, a szellemet nem lehetett palackba zárni, a Küldetés teljesítette a maga küldetését: Balczó András azóta több ezer közönségtalálkozón vett részt, hogy a hit ösvényére terelje azokat is, akik az úton nem jutottak el odáig, mint ő.

Az ünnepelt legutóbbi közszereplése az Év Sportolója Gálán január 11-én szintén reveláció értékű volt, mintegy igazolva, hogy számára az idő örök jelen. Ennek igazolására citálnék egy részletet Csillag Péter kollégám januárban, a Nemzeti Sportban megjelent interjújából. „De hát az Isten világában idő nincsen. Nekünk van múlt meg jövő, a kettő közé be van szorítva a jelen. (…) Az ember tudja, hogy az örökkévalóság birtokosa. Az örök jelen megfoghatatlan.”A beszélgetés egyik üzenete az volt, hogy a hit éppen abban segít, hogy akkor se térjünk le az olykor vékony kötélátmérőnyire keskenyedő útról, ha néha elbizonytalanodunk. A díjátadón – Balczó András a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpia Bizottság életműdíjasa lett – Novotny Zoltán pedig tűélesen fogalmazta meg mindazt, ami évtizedekkel korábban csupán az emberek zsigereiben létezett, s csak jóval később tudatosult bennük: azért keresték azt benne, ami belőlük hiányzott, hogy kikacsinthassanak a Kádár-rendszerből. Balczót felállva tapsolva engedte útjára a Nemzeti Színház közönsége, mintegy megvilágosodva a balczói üzenet bölcsességétől, és a felemelő pillanat visszacsatolásaként a Nemzet Sportolója „gyógyultan”, botját eldobva távozott a színpadról. Aki a felszólítást kapja, annak saját erejéből kell felállni és elindulni.

Hiszen tart a küldetés.

Forrás: nemzetisport.hu

10 kilós ólommellényben edzett, hogy olimpiai bajnok lehessen

Augusztus 16-án 80 éves Balczó András, a háromszoros olimpiai bajnok öttusázó, a Nemzet Sportolója.

1969-ben, ötödik egyéni vb-aranya után Szepesi György azt mondta róla, a világ legnagyobb öttusázója. Akkor volt az első híres nagy futása, amikor a pesthidegkúti hegyoldalban százak kísérték futva, úgy buzdították.

Az egyéni olimpiai bajnoki arany 1960-ban nem jött neki össze, mert a csepeli Németh Ferenc nyerte. Csak negyedik lett, de az után talált rá Istenre, és a hite mindvégig segítette a legnehezebb pillanatokban is.

1964-ben egy kreált ügy miatt eltiltották.

1968-ban 11 pont hiányzott az egyéni aranyhoz, csapatban Móna Istvánnal és Török Ferenccel bajnok lett.

1972-ben 28 másodperccel kell Balczónak jobbnak lennie a szovjet Onyiscsenkónál a 4 ezer méteres terepfutásban.

Az volt a második nagy futása, mert végül jóval nagyobb lett a különbség.

34 ÉVESEN ELÉRTE ÉLETE NAGY CÉLJÁT: EGYÉNI OLIMPIAI BAJNOK LETT.

Mint később a Küldetés című filmben mesélte - a rendszer kritikája miatt ezt később betiltották -, volt olyan üzem itthon, ahol leállt a termelés, csak akkor kezdték újra a munkát, amikor már a célban volt.

Balczó az olimpia előtt önmagát sanyargatva élt, hogy a siker összejöjjön. 10 kilós ólommellényt vett magára, abban edzett. A mellénytől bevérzett a veséje tőle, ezért a lábára helyezett súlyokat, hogy jobb kondícióban legyen. 

A győzelme után számvetésre vonult egy erdészházba, érdemes-e folytatni, ha csak egy törött agyarú öreg elefánt lesz a csordában, nem a vezér. Abbahagyta. Kanadába hívták edzőnek, nem ment.

Méltósággal viselte, hogy belovaglói állást kapott csak, a kapitányságot nem bízták rá, pedig megvolt a végzettsége hozzá. Egy takarítónő jobban keresett nála. Arról panaszkodott, hogy NB III-as focistát is el szoktak búcsúztatni, ha máshol nem, a kocsmában vállon veregetik, főznek egy bográcsnyi pörköltet. Balczó hiába várta, nem kapta meg ezt a gesztust.

12 gyereke született, felesége Császár Mónika olimpiai bronzérmes tornász.

2004-ben választották a Nemzet Sportolójának.

Az 1960-as római olimpia emléktúráján azt kérdeztem tőle, mit szeretne, hogyan emlékezzen rá az utókor.

"Kiöregedett sportoló. Esetleg: Isten kegyeltje" - ez volt a válasza.

Forrás: index.hu

12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Honvédelmi Táborába kaptak meghívást a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai.

Juhász Viktor zászlós, a tábor vezetője köszöntése után Füleky András mutatta be az Egyesületet, kik lehetnek a tagjai, hogyan jött létre, és milyen célokat, feladatokat tűz ki évről- évre.

Nagy Tímea párbajtőröző hétszeres világbajnok, kétszeres egyéni olimpiai bajnok és Wichmann Tamás kenus kilencszeres világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes a sportág és a pályaválasztás kezdeti időszakát elevenítette fel, majd a nagy világversenyek, olimpiák hangulatát idézték.

Természetesen most is volt kvízjáték és filmvetítés, majd záró gondolatként megfogalmazták javaslataikat személyes példáikon keresztül a most pályát választó táborozók számára.

A találkozó a két bajnok dedikációjával zárult.


 

Balatonakarattyán a Honvédelmi Táborba kaptak meghívást bajnokaink

Schucha Ádám százados úr, a tábor parancsnoka köszöntője után Füleky András, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete igazgatója ismertette a klub célkitűzéseit, napi tevékenységét, hogyan lehet bekerülni a tagjai közé, majd bemutatta a két olimpiai bajnokot, Rejtő Ildikót és Vaskuti Istvánt, majd film bejátszásban is bemutatkozott a két olimpikon.

Ildikó és István is megemlékezett a kezdetekről, hogyan és miért választották sportágukat, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük mire eljutottak a dobogó legfelső fokáig. Mind a ketten kiemelték, mennyire fontos volt számukra, hogy csapatban versenyeznek, bár a vívás és a kenu is egyéni sportágnak számít de a csapattársak ösztönzése, a közös teherviselés nagyban segítette eredményességüket.

István elhozta és körbe adta a Nemzetközi Fair Play díját, elmesélte a díj megszerzésének különleges történetét.

Izgalmas kérdések is felmerültek a hallgatóság részéről, pl. milyen testi adottságokra volt szükségük az eredményes versenyzéshez, mit ehettek - ihattak a felkészülési és versenyidőszakban?

Természetesen most is volt kvízjáték, ahol az Egyesület számozott díszalbumát és a klub tagjairól készült dokumentumfilmet lehetett nyerni.
A találkozó dedikációval és közös fotózással zárult.

Gyulay: az összes környező ország ránk irigykedik a Forma-1 miatt

Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a pálya jövőre kezdődő átfogó felújításának egyik nehézsége, hogy tíz hónap alatt kell rombolni és építeni egyben.

"Az építkezés és az átalakítás nehézsége egyrészt abban rejlik, hogy nagyon sok pénzbe kerül, hiszen 130 hektárról van szó. Másrészt minden évben futamot kell rendezni, vagyis tíz hónap alatt kell rombolni és építeni egyben, mert nem csúszhat az építkezés" - nyilatkozta a sportvezető hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a 33. Forma-1-es Magyar Nagydíj rajtja előtt jelentette be, hogy a jövő évi versenyhétvége után kezdődhetnek a stratégiai fejlesztési programban szereplő beruházások a Hungaroring területén.

"A Magyar Nagydíj nagyon jó hagyományokkal rendelkezik és nagyon magyar. Kicsit retró a pálya, de imádják a pilóták, a szurkolók, mindenki. Budapest közelsége meghatározza ezt" - fogalmazott Gyulay, ugyanakkor elismerte, hogy a 33 éves létesítmény már elöregedett, és nem nagyon tud versenyezni a modern pályákkal. Hangsúlyozta, azt már senki nem vitatja, megéri-e Forma-1-es futamot rendeznie Magyarországnak.

"Az összes környező ország ránk irigykedik, hiszen a régióban Ausztria mellett csak mi rendezünk versenyt, ami nagyon látogatott, rengeteg külföldi turista jön ide. A Liberty Media megjelenésével a felvezetés, a kiegészítő programok is fejlődnek, jövőre már az egész hét a Forma-1-ről fog szólni Budapesten és környékén" - mondta.

Hozzátette, vasárnap gyakorlatilag telt ház volt a Hungaroringen, csupán az állóhelyeken lehetett volna még elhelyezni embereket. Csütörtöktől vasárnapig a versenyekre, illetve a különböző programokra több mint 210 ezren látogattak ki. A futamot a címvédő és négyszeres világbajnok Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája nyerte, ezzel 24 pontra növelte az előnyét a pontversenyben a Mogyoródon második, szintén négyszeres vb-győztes Sebastian Vettellel, a Ferrari német versenyzőjével szemben.

Forrás: mfor.hu

Faragó Tamás: vissza kell hívni a régi klasszisokat

A döntő szituációkban hibázott a női vízilabda-válogatott, ezért nem jutott az Európa-bajnokság döntőjébe - vélekedett az InfoRádió szakértője. Az 5-8. helyért játszó férfiakat szerinte azzal lehetne megerősíteni, ha a válogatottságot lemondó klasszisok visszahívnák a tokiói olimpiáig.

Kikapott 8-7-re a holland csapattól a címvédő magyar női vízilabda-válogatott a szerdai elődöntőben, így a magyarok bronzérmért játszhatnak a Barcelonában zajló Európa-bajnokságon. Faragó Tamás szerint a legnagyobb problémát az jelentette a mérkőzésen, hogy fizikai fölényben volt a holland válogatott, és közben mindig rohanni kellett az eredmény után.

"Sohasem vezettünk, és amikor talán meg tudtuk volna fordítani az állást, akkor egy-két hiba előfordult. Most nem volt az a váratlan és gyönyörű fordulat, mint az olaszok ellen, de majdnem minden megtettek a lányok azért, hogy nyerjenek.

Ugyanolyan harcosan játszottak, mint az olaszok ellen, csak most elvesztettük azokat a döntő szituációkat, amelyekkel egy meccset meg lehet nyerni" - mondta az InfoRádió szakértője.

A női válogatott korábbi világbajnok szövetségi kapitánya abban reménykedik, hogy a spanyolok ellen egy egészen más csapatot fogunk látni, mint a 13-9-re elvesztett csoportmérkőzésen, egy harcos, a bronzérmet minden áron megszerezni akaró csapatot.

"A bronzmeccstől az egységet, a küzdeni tudást várom, és természetesen azt, hogy azokat a gyermeteg hibákat nem fogjuk elkövetni, mint az első mérkőzésen" - mondta az olimpiai és világbajnok vízilabdázó.

A férfiak csütörtök este Montenegró ellen az 5-8. helyért folytatják. Faragó Tamás szerint az ötödik helyért játszani becsületbeli kérdés, és azt reméli, hogy ezt a fiúk átérzik, és képesek lesznek átlépni az árnyékukat. Szerinte ezen a meccsen Montenegró esélyesebb, de képesek tartja a magyarokat a sikerre.

A jövőt tekintve Faragó Tamás szerint változásra lenne szükség ahhoz, hogy eredményesebb legyen a válogatott.

"Vannak tartalékaink, azokra a klasszisokra, akik nem vállalták a válogatottságot, szükség lenne.
A szövetség vezetésének és a szövetségi kapitánynak lesz a feladata, hogy ezeket a játékosokat meggyőzze, hogy mindenképpen az olimpián még egyszer harcba szálljanak, és segítsék a magyar válogatottat" - mondta a pólólegenda.

Forrás: infostart.hu

Gyulay Zsolt: anyukám óriási Vettel-rajongó

Felpörögtek az események Mogyoródon, hiszen a hétvégén hozzánk látogat a Forma–1-es mezőny. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója az eddigi jegyeladásokat nézve abban bízik, nem sok üres szék marad a lelátókon.

Minden rajtra kész?

Igen, múlt hét elején nálunk járt Charlie Whiting, az F1 versenyigazgatója, körbenézte a pályát, és szerencsére mindent rendben talált – mondta Gyulay.

A júniusi DTM-futam boxutcai balesetei – amikor a kicsúszó autók sportbírót és szerelőt is gázoltak – után kért csúszásgátló megoldással is elégedett volt? Egyáltalán mennyire terhelte meg ez pluszban a büdzséjüket?

Jóváhagyták azt a megoldást, amit találtunk. Sajnos ez egy előre nem tervezett kiadás volt, s nézőpont kérdése, hogy soknak vagy kevésnek számít. A biztonság érdekében muszáj volt megcsinálni, hát kifizettük.

Az elmúlt években főleg németek és finnek érkeztek a futamra nagy tömegben. Átveszik idén az uralmat a hollandok? Lesz külön tribünjük?

Több ezer Max Verstappen-rajongó holland jön, ezért készülünk számukra külön tribünnel. Könnyű lesz kiszúrni, mert narancssárgába borul majd az az oldal. Meg is erősítettük a lelátót, okulva az Osztrák Nagydíjon történtekbôl, ahol ütemesen, állva ugráltak a drukkerek.

Hogy áll a jegyeladás? Várható nézőrekord?

Jelenleg tíz százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor, szóval úgy néz ki, nem sok szék marad majd üresen.

Világsztár vendégre számítanak?

Az számunkra is mindig meglepetés, hogy az amerikai tulajdonos, a Liberty Media kit hív meg azok közül, akik épp Magyarországon tartózkodnak.

Milyen újdonságokkal készülnek a nézőtéren?

Tavaly is sok újdonság volt már, a nézőtéri kerékcserétől a szimulátorokig, s idén tovább bővül a program, így a szur­kolók még több élményt kapnak majd a pénzükért.

A futam után idén is lesz kétnapos hivatalos teszt. A tavalyinak milyen volt a visszhangja?

Három nappal meghosszabbodik a fesztiválhangulat és persze a csapatoknak és nekünk, szervezőknek a munkaidőnk. Az, hogy idén újra megkaptuk a lehetőséget, jelzi, hogy elégedettek a helyszínnel az is­tállók. Rengeteg külföldi néző és televíziótársaság is ittmarad, a tavalyi Robert Kubica-tesztelés miatt pedig még pluszban is érkeztek lengyelek a futam után.

A Forma–1-et követően szeptember elején még egy nagy nemzetközi versenyük lesz, utána hozzá tudnak kezdeni a főépület és a tribünök felújításához?

Egyelőre csak elvi döntés született arról, hogy fel kell ezeket újítani, a kormány még nem döntött, mennyit áldoz rá. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy amit elbontunk, azt tíz hónapon belül újjá kell építeni, mert az F1-es futam nem maradhat el. Szóval ez egy hosszabb folyamat lesz.

Idén melyik pilótáért szorít majd?

Általában Kimi Räikkönenért szoktam, de anyukám miatt Vettelért is muszáj.

Ilyen nagy Vettel-rajongó?

Talán a legnagyobb itthon.

Autogramot kért már a mamájának?

Azt még nem, de egy közös képet már készítettem Vettellel, és azt megkapta.

Eső miatt csúszik az építkezés

Szorgos hangyabolyra hasonlított a Hungaroring tegnap, hiszen a csapatok csütörtök reggeli érkezéséig be kell építeni a garázsokat és felállítani a paddockban a Motorhome-okat.

Márpedig a hétfői felhőszakadás miatt kicsit megcsúszott a munka. Persze nagy rutinjuk van benne a munkásoknak, akik két nap alatt képesek az összes létesítményt felhúzni, sőt ugyanennyi idő alatt darabjaira szedik, és bepakolják a kamionokba.

De nézzük, mennyi felszerelést kell megmozgatnia a tíz csapatnak a 21 nagydíjra az öt kontinensen (Ausztrália, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa), 9 hónap alatt:
2000 tonna rakomány kel útra minden futam alkalmából,

131 995 km-t légi úton tesznek meg, 6 kizárólag erre használt Boing 747 repülővel,
160 000 km-t vezetnek le a kamionsofőrök.

Istállónként 2 versenyautót csomagolnak a csapatok versenyhétvégenként (néha 3-at),
3,5 km tápkábelt, 5,5 km adatkábelt, 80-120 ládában érkeznek az alkatrészek, 180 számítógép, 300 laptop, 1100 rádió és fülhallgató, 3000 palack ásványvíz érkezik a helyszínre.

A Magyar Nagydíjon 1200-an vesznek részt a biztosításban, 750-en a biztonsági szolgálat emberei, a többiek a katasztrófavédelemtől, mentősök, illetve rendőrök,
560 sportbíró van szolgálatban a három nap alatt.

Forrás: borsonline.hu

Gyász: elhunyt Szepesi György, a magyar rádiózás legendája

Szerdára virradóra rövid szenvedés után 96 évesen elhunyt Szepesi György – közölte a család a Nemzeti Sporttal. A magyar rádiózás legendája riporterként, tudósítóként, MLSZ-elnökként, valamint sportdiplomataként is fontos szereplője volt a magyar sportéletnek.

Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten, Friedländer György néven, édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg. Nem sokkal később, 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol riporterként, osztályvezetőként, 1975-től három éven át bonni tudósítóként dolgozott. Közvetítéseire milliók emlékeznek. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról, míg a labdarúgó-világbajnokságokon 1954-től 2010-ig dolgozott.

Tizennégy labdarúgó-világbajnokságnak is a kommentátora volt, s bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ő volt ugyanis a világ leghosszabb időn át tevékenykedő sportriportere, a 2005-ös Magyarország–Argentína barátságos futballmérkőzésnek csaknem napra pontosan hatvan évvel azután lehetett a rádiós szakkommentátora, hogy az 1945-ös magyar–osztrákon bemutatkozott sportriporterként.

Szervezője volt a Magyar Rádió Körkapcsolás című műsorának, amely rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és 1963-tól 2009-ig kíváncsi rádióhallgatók millióihoz juttatta el a magyar stadionok hangulatát.

1981-től 1992-ig a Magyar Rádió szórakoztató és sportfőosztályának vezetője volt, de nem csak a mikrofon mögött alkotott nagyot: 1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökeként tevékenykedett (később a szervezet tiszteletbeli elnöke volt), 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságának tagja volt. MLSZ-elnökként döntő szerepe volt Puskás Ferenc 1981-es, első hazatérésében 25 éves emigráció után.

Pályája során sok díjat és elismerést elnyert, a Szocialista Munkáért érdeméremtől (1953), a FIFA Érdemrendjétől, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Érdemrendjétől (ezüst fokozat, 1995) a Pulitzer-emlékdíjon (2002), Budapest díszpolgári címén (2005) át a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) életműdíjáig (2016). Első magyar sportújságíróként kapta meg a Gerevich-díjat, birtokosa az Orth György-díjnak, az Aranytollnak, 2007 januárjában Kodály Zoltán közművelődési díjat vehetett át, 2004-ben lett a Prima Primissima-díj kitüntetettje, s ugyanebben az évben a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal jutalmazta.

Szepesi György 2015-től a FourFourTwo magazin magyar kiadásának tiszteletbeli főszerkesztője volt. A Puskás Ferencné által létrehozott Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány 2015-ben díjat nevezett el róla, amelyet minden évben egy magyar sportújságíró kap egymillió forintos pénzjutalommal.

Az Aranycsapat tizenkettedik játékosaként emlegetik, erről így nyilatkozott:

„Annak köszönhető, hogy végigkísértem a zsenik útját. Mert ha tizenkettedik játékos, a szövetségi kapitány Sebes Gusztávot inkább megilleti a titulus, meg mindenkit, aki valóban tett a sikerekért. Magyarán túlzásnak tartom a címet, de ha már adták – nem vagyok álszerény –, tisztelettel köszönöm.”

Akkor közvetített először válogatott mérkőzést – 1945. augusztus 20-án –, amikor Puskás Ferenc bemutatkozott címeres mezben. Sporttörténeti magyar–osztrák (5:2) volt: a 12. percben született meg Puskás Öcsi első válogatott gólja – és persze a mikrofon előtt álló Szepesi Györgyé is.

A rádiós legendát a Magyar Sportújságírók Szövetsége, az MLSZ és a Fővárosi Önkormányzat is a saját halottjának tekinti.

Forrás: nemzetisport.hu