Wichmann: Volt, hogy négyen támadtak rám a vízparton

Magyar ötletre térnek vissza az olimpikonok legszebb sikereik helyszínére ötven év után. Most éppen Mexikóvárosban tesznek érzelmekkel teli emlékező túrát. A hetedik rész Wichmann Tamásról szól.
Wichmann Tamásnak nem volt szerencséje az olimpiákkal, kilencszeres világbajnok ugyan - 37-szeres magyar bajnok -, de olimpián nem állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Ötven éve, 20 évesen már esélyesként érkezett Mexikóba. Petrikovics Gyulával a párosuk már megnyerte az Európa-bajnokságot egy évvel korábban, az utána következő versenyek is jól sikerültek, és veretlenül várták az olimpiai rajtot.

A Duna deltában felnövő román Ivan Patzaichin, akiről úgy tartotta a mondás, hogy hamarabb tanult kenuzni, mint járni, nagy erőkkel készült, mégis a magyar hajót tartották favoritnak. A román egyesben megbillent, csak hetedik helyre futott be, a győztes Tatai Tibor tízméterekkel verte meg, lelkileg sem volt tehát az egy óra múlva következő páros előtt a legjobb állapotban. Szergej Covaliov volt a partnere.

„Gyenge időt mentünk a döntőben. Nekünk is csalódás volt. A végét már nem is bírtam, fájtak az ízületeim, a lábaim, nem tudtam csak az evezésre koncentrálni, ami óhatatlanul elvitte az erőt. Nyerni akartunk, de a románokat nem tudtuk megfogni. A többieket igen, szépen jöttünk fel, de az első helytől távol voltunk. Rágódtam eleget azon a versenyen, sokáig bántott” - idézte fel Wichmann.

Az év eleji alapozást ízületi gyulladással is vállalta, mert mindenáron ott akart lenni az olimpián. A verseny előtt újra előjött a problémája, és ha most a szívére teszi a kezét, akkor pihennie kellett volna, és úgy rajthoz állni. Szentségtörésnek számított volna azonban nem készülni, mert akkor mit mondanak a többiek, ha pedig nem sikerült, akkor a kisebb kihagyás miatt okolta volna magát, hogy nem tett meg mindent.

Az akkori sportlap úgy fogalmazott, hogy a favoritok nem nyertek Mexikóban, és ebből a sorból Wichmann és az Apó, vagyis Petrikovics Gyula sem tudott kilépni. Utóbbi korán kopaszodott, vélhetően ezért kapta ezt a becenevet, noha csak öt évvel volt idősebb Wichmannál.

A 18 évesen már vb-ezüstérmes (1966) Wichmannt nyugtatta a tudat, hogy még csak 20 éves, az esély visszatér még.

KAPCSOLÓDÓ
Már nem ver ki a víz, ha az olimpiákra gondolok
Hétévesen elütötte egy rendőrautó, kómába esett, aztán mégis a világ legjobb kenusa lett Wichmann Tamás. Az imént töltötte be a 60-at. Köszöntő a kultikus kocsmában, muzsikával, videóval. Wichmann Tamás énekel.

Aztán négy évvel később eljutott még ezüstig egyesben - Patzaichin előzte meg -, utána már addig sem, 1976-ban a bronz lett az övé, Moszkvában pedig feladta. A hajója nem indult meg, mintha 50 kilós zsák került volna bele, a többiek pedig elhúztak mellette.

"1968 után sokszor kísérleteztem, másik lapátot próbáltam ki, a hajó kisebb átalakítását. Persze közben kőkeményen edzettem. Patzaichinnal azóta is jóban vagyok, tartjuk a kapcsolatot mi öregek, neki az olimpia rendre jobban sikerült, négyszer is megnyerte. Nagy csatáinkból az olimpián ő jött ki jobban, de nem irigylem emiatt, így alakult. Nem vagyok, nem lehetek én sem elégedetlen."

Amikor az eltelt ötven évről kérdezem, annyi hiányérzete van, hogy itthon nem próbálta ki komoly szinten az edzősködést - gyerekekkel sokszor foglalkozott -, míg a Ljubek, Nisovic duó 1984-es aranyérméből kivette a részét. Annyira megtanult szerbül, hogy velük könnyen társalgott, de az edzőbizottsági üléseken már elakadt.

Nagyon büszke még arra, hogy 1978-ban megkapta az Unesco fair play-díját. A már említett Mateja Ljubek ugyanis úgy nyert világbajnokságot Belgrádban, hogy az ő edzésterveit használta, együtt, egymást bátorítva és inspirálva edzettek, a befutónál pedig pár centivel gyorsabb volt a jugoszláv. Később erről a felkészülésről letiltották.

A mexikói visszatérést élvezte, nagy tapsot kapott, amikor botokkal felmászott Teotihuacan egyik kisebb piramisára. Xochimilcóban, ahol a versenyeket rendezték, azonnal felismerte egy kenus, spanyolul beszélgettek is egy keveset. Nagy hatással volt a helyiekre.

"Tudom, sokan mondják, hogy én voltam a példaképük, olyanok is, akik nem kenuztak, hanem másik sportágat választottak. Jóleső érzés ez, és hidd el, nagy felelősség is. Csak egy példa, 1974 lehetett. Kenuztam, mint sokszor a Dunán, amikor a horgászok a parton elkezdtek cikizni, mert belezavartam a szórakozásukba. Nem ijedtem meg tőlük, négyen jöttek nekem a parton, volt, aki egy nagy követ akart hozzám vágni. Nem voltam kis darab akkor sem, de a fejemben volt, úgy kell megvédeni magam, hogy nekik se legyen komoly bántódásuk. Azt nem bocsátottam volna meg magamnak, és talán mások sem nekem. Behajítottam a vízbe egy párat, ott lehűltek, és nem lett nagyobb baj. Valaha én a boksszal kezdtem, kis előnyben voltam."

 

Kultikus kocsmáját bezárta a nyár végén, nem bírta már erővel, a felújításra is költenie kellett volna jó pár milliót, de 70 évesen már nem is esett jól neki, ha későn kellett lefeküdnie. Így inkább eladta. Van öt unokája, velük szeretne több időt tölteni.

"Amire édesanyám valaha megkért, hogy a sportot és a szakmámat szeressem, annak eleget tettem. 12 évig voltam szakács a Szabadság Szállóban, a kocsmám több mint 30 évig működött. Szép volt, de az időt nem lehet visszafordítani" - összegzett.

Forrás: index.hu

Borzasztóan fáj, ha győztes olimpia után dobnak el

Magyar ötletre térnek vissza az olimpikonok legszebb sikereik helyszínére ötven év után. Most éppen Mexikóvárosban tesznek érzelmekkel teli emlékező túrát. Az öttusacsapat filmre kívánkozó diadala. Ötödik rész.
1968-ban és 1988-ban Magyarország nyerte az öttusázók olimpiai csapatversenyét. Előbbiből versenyzőként, utóbbiból már szövetségi kapitányként vette ki a részét dr. Török Ferenc. Töröknek 1964-ből van egyéni aranya, novemberben bekerül a sportág halhatatlanjai közé. Már sportolói pályafutása alatt ott volt a neve előtt a doktor az ügyvédi hivatására utalva.

A két arany között úgy véli, nemcsak ő az összekötő kapocs, hanem a koncepció, amit végrehajtottak. Központosított felkészülés volt mindkétszer, tudatos tervezés, ha nem így lett volna, az áhított aranyérem nem biztos, hogy megszületik. Nem véletlen szerinte, hogy a két arany között rendre elmaradt az első hely, noha akkor is nagyszerű képességű versenyzőink voltak.

„Engem erőszakosnak, diktátornak tartanak. Nem érdekelt. Mert a sportban az egyetlen fokmérő van: a siker. Én akartam a sikert.

Lehet ragozni, formálni a mondatokat, az aranyakat nem kell megmagyarázni. Az aranyakat az örökkévalóságnak nyerjük, eközben az óhatatlanul fellépő sérelmeken, mondjuk az én határozott követeléseimen könnyen túl lehet és kell lépni. Ez a világ rendje” - mondta a mexikói emlékező túrán olyan eréllyel és szenvedéllyel, mintha tegnapelőtt lett volna a verseny.

Töröknek van még egy szenvedélye, a futball. Meggyőződése, hogy edzetlenek a mai futballisták, ezért segíteni szeretne rajtuk, csak többnyire falakba ütközik.

De ne szaladjunk ennyire előre.

Csillaghegyen született, 1935. augusztus harmadikán. 1952-ben került a Honvédba, az első olimpiai aranycsapat akkor született: Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár volt az öttusacsapat összeállítása. Akkor a svédek voltak a nagy ellenfelek, utána jöttek a szovjetek.

Törökön látszott, hogy kimagasló tehetség, már az 1960-as csapatban helyet követelt volna, de 25 évesen egy görbe éjszaka miatt megbüntették. A csepeli Németh Ferenc ekkor nyerte meg az egyénit, Balczó akkor leszorult a dobogóról, csapatban azonban aranyérmesek lettek.

1961-ben már világbajnok csapatban, 1962-ben bronzérmes, épp Mexikóvárosban, tőle kérdezték meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, lehet-e ilyen magaslaton alkotóan versenyezni.

1964-ben olimpiai bajnok, csapatban vélhetően csak azért nem, mert Balczó és Móna egy csempészési ügy miatt eltiltását töltötte éppen, a politika eldobta azt az aranyat. Fontosabb volt ugyanis a két sztár megregulázása, mint a szovjetek legyőzése. (Az összeesküvések kedvelői szerint épp azért kellett itthon maradniuk, nehogy veszélyt jelentsenek az elvtársakra.)

Amikor Török beesett a célba, nem lehetett tudni, hogy ő vagy a másik legenda, az orosz Igor Novikov a győztes. Éppen oxigént kapott a 4000 méteres terepfutás után, amikor szóltak neki a társak, ünnepelhet, megnyerte. Amikor levette a maszkot a fejéről, csak annyit mondott.

„Ha kell, még egyszer lefutom”

- ez lett később, 2011-ben megjelenő könyvének is a címe, ami jól érzékelteti hitvallását, maximalizmusát.

Balczó és Móna visszatérése után csapatban verhetetlenek, a ciklus valamennyi aranyát megnyerték (1965, 1966, 1967).

Az olimpiai felkészülésük azonban nem a legsimább, egy levélügy borzolja a nagy hármas kapcsolatát, össze is kaptak. A félreértés abból adódott, hogy a nemzetközi szövetség fontos levelével Balczó érdemben nem foglalkozott, jóhiszeműségét azonban megkérdőjelezte a két harcostárs.

ARRA VISZONT JÓ VOLT AZ OLIMPIA, HOGY ÚJRA KIBÉKÜLJENEK.

„Lovaglásban a legjobbak közé tartoztam, erre olyan lovat húztam, amivel már a pálya teljesítése is komoly kihívás volt. Címvédő voltam, rögtön az első tusánál elszálltam, 1100 pont volt a maximum, nekem 920 jött össze. A többieknek sem ment túl jól. Nemcsak a szovjetek, a svédek, az amerikaiak is megelőztek.

Ekkor összeültünk. Mindent félretettünk, ami terhelte a barátságunkat. Megbeszéltük, ezt az olimpiát csak küzdéssel lehet csak megnyerni, magától nem megy, ahogy a korábbi versenyek.

Megbeszéltük, nem számít, mi történt az olimpia előtt, most nyernünk kell, mert az alkalom nem tér vissza. Nem volt könnyű beszélgetés, de megkerülhetetlen volt. A svédek ugyan átvették a vezetést negyedik tusa, az úszás után, de mindenki tudta – ők is -, ez rólunk és a szovjetekről fog szólni. A második tusában, a vívásban nyertük meg ezt az olimpiát, abban a csarnokban, ami itt van mögöttem. Itt volt a fordulópont. A vívásban a legjobb voltam.”

Törökék ugyanis jobban vívtak, mint a nagy rivális szovjetek, de ez még nem volt elég. A mieink utolsó meccse a bolgárok ellen jött, a szovjetek akkor már pihentek. De nem annyira, hogy ne kínáljanak egy kevés dollárt a bolgároknak, minden győztes asszó után.

Akkor az volt az összecsapás menete, hogy mindenki vív mindenki ellen, így kilenc csörte van összesen.

„Megkíméltük a pénztárcájukat. 9-0-ra megvertük a bolgárokat. Majdnem 300 pontot kaptunk. És akkor megfordult minden. 377 ponttal a szovjetek elé kerültünk. A futás előtt is a szovjetek előtt voltunk, és nem is engedtük ki a vezetést a kezünkből. A végén pedig egymásba ölelkezve, együtt sírtunk.”

1. Magyarország 14325, 2. Szovjetunió 14248, 3. Franciaország 13289
A korabeli újságok megörökítették azt is, hogy Török a feleségét is sírva hívta fel az olimpia helyszínéről, Viola pedig azt mondta neki, hogy a második gyereknek is szerzett egy aranyat a tokiói után.

Amikor ezt a régi cikket említettem neki, könny szökött a szemébe.

Az egyéni első hely Balczónak nem jött össze, a svéd Björn Ferm három másodperccel, 11 ponttal megelőzte. 4964 ponttal a 4953 előtt. Talán a valaha volt legkisebb különbség, ami a régi öttusában összejöhetett.

Balczó sportszerűen, az elsők között gratulált riválisának, és már akkor szóba került München, hogy ott kell megszereznie a gyűjteményéből hiányzó aranyat. (Fermet egyébként a vívásra Rerrich Béla készítette fel.)

Utána megjelent a korabeli sajtóban, hogy egy verőhibán múlt ez az arany, amikor a rúd nem esett le a helyéről, a jegyzőkönyvben mégis azt rögzítették.

Most Töröknek azt vetettem fel, miért nem adta le az asszóját és az azzal járó 30 pontot, amikor egymás ellen vívtak, hiszen akkor is meg lehetett volna Balczó első helye, és akkor is két aranynak örülhettek volna.

„Nem kérte Bandi. Jobb vívó voltam, én nyertem. Igen, sokszor megesett, hogy annak adtuk át a pontot, aki a legjobban áll az egyéniben, de a már említett nagy beszélgetésünknek ez is része volt. Nyerjen a jobb vívásban, lépjünk túl a csapatbajnokik gyakorlatán. Sokféle megoldása lehetett volna ennek az aranynak,

Bandi saját tudásához mérten egy kicsivel gyengébben futott. Ha gyorsabb, akkor már itt nyer.

Belőlem a verseny mindig többet hozott ki, nála előfordult, hogy 30 százalékkal is kevesebbet” - magyarázta.

A nagy trió utoljára Mexikóvárosban versenyzett, egy év múlva, a budapesti világbajnokságon már csak Balczó maradt. Sem Móna, sem Török nem kapta meg a szép búcsút, hogy hazai, tomboló publikum előtt versenyezhessen. A fiatalok erősek voltak, és nekik adták meg az esélyt.

Hogy lett meg Balczó egyéni aranya?
1972-ben már mint szurkolók voltak kint ők ketten, és akkor is összeült a nagy hármas, akkor lelki segítséget nyújtottak Balczónak. Volt ugyanis egy lövőhibája, amikor elfelejtett tölteni, utána pedig az egyik következő sorozatnál duplázott. Az ellenőr kiszúrta, és beírta a jelentésébe. Ennek a magyarok a felülvizsgálatát kérték, de a precíz német hajthatatlan volt. Ekkor hangzott el a mondat Mónától.

„Bandi, tudjuk, hogy fair módon szeretnél olimpiát nyerni, de ez most nem fog menni. Vagy fair play díjat kapsz, vagy olimpiai aranyat. A kettő nem jár együtt.”

Hosszas tárgyalások után végül nem az ellenőrnek adtak igazat, Balczó nagy álma pedig teljesülhetett, káprázatos futással aranyérmes lett.

„Borzasztóan tud fájni, hogy egy ilyen siker után életünk nagy álma nem teljesülhetett. Amiben az volt a legszörnyűbb, hogy meg sem kaptam az esélyt arra, hogy kivívjam a helyemet a csapatban. Megfellebbezhetetlen volt az ítélet, nekem már nincs helyem a csapatban. Éreztem én is, hogy olykor megkoptam, de nem mérhettem össze magam a fiatalokkal, ez fájt. Jó, tudom, engem balhésnak tartottak, mert mindig következetesen szóvá tettem, ha nem tetszett valami, ha sérelem ért. Akkor egy spliti utazásnál emeltem fel a szavam, mert nem kaptunk hálókocsit. Ez lett a vesztem, akkor kitöröltek.”

Törököt akkor hajszál híján elveszítette a sportág, mert Németországból kapott egy edzői ajánlatot, aminek hajlott az elfogadására. Az engedélyt azonban nem kapta meg gyorsan, mire, hónapokkal később megadták, akkor pedig már nem akart annyira menni, mert az ügyvédi praxisa kezdett beindulni.

Itthon maradt, 1976-ban pedig odaadták neki a válogatott vezetését.

Nagyon örült, hogy Fábián-Martinek-Mizsér trió Budapesten nyerhetett 1989-ben egy felejthetetlen hangulatú világbajnokságon, épp azért, mert neki ez nem adatott meg.

„Makacsul hittem a központosításban kapitányként is, nemcsak versenyzőként. Ha a terveim szerint készülnek, akkor eredményesek lesznek, egészen biztos voltam benne. A klubokkal persze nem volt mindig könnyű megértetni, hogy az érdekükben állok felettük, de többnyire elfogadták.

Amikor elnök lettem, azért menesztettem valakit a válogatott éléről, mert azt a programot hajtotta végre, amit én. Akkor az már hiba volt, már tovább kellett volna lépnie, mert a sportág folyamatos változásban van, a másolás nem elég.

Az egész sportnak az alapja a fájdalomküszöb kitolása. Most is így van. Az átlagembereknél is így van, csak az élsportban az adagok mások. Egy versenyző nem szeret szenvedni, egy edzőnek viszont tudnia kell, minél jobban terhel valakit, annál jobb lesz. Pszichológust alkalmaztam már én is, mert amikor a nagy terhelés van, akkor fokozottan érzi magát elveszve, sérülékenynek magát egy versenyző, és jót tesz, ha beszél valakivel.”

Úgy véli, 1992 előtt hibázott, a csapat ezért nem szerepelt jobban, mert nem vette észre, hogy Fábián Lászlónak nagyobb lelki támogatást kellett volna adnia, míg Martinek János beteg lett, úgy versenyzett. Mizsér Attila egyéni ezüstjével ő is elbúcsúzott, a csapatarany nem jött össze. Utána pedig a csapatverseny le is került az olimpiai műsorból.

Ekkor nem mellékesen országgyűlési képviselő is volt, a sportról elég sokat beszélt Orbán Viktorral, hiszen az akkori SZDSZ és Fidesz nem állt távol egymástól.

ÉS AKKOR A FUTBALL, A NAGY SZENVEDÉLYE.
Az 1996-os olimpiára kijutó korosztály (Dárdai, Lisztes, Zavadszky, Dombi) fizikai felkészítését ő végezte el. Az a csapat gyakorta fordította meg a meccseket, elég csak azt említeni, hogy Svájcban 2-0-ra a hazai csapat vezetett, de a mieink jöttek el a három ponttal, mert három gólt rúgtak az utolsó negyedórában. A csapat vezetője, Dunai Antal fogékony volt az újításokra.

A kispesti akadémia tulajdonosa, George Hemingway megadta neki a lehetőséget, hogy felmérje a játékosokat, és riasztó állapotokat tapasztalt.

„Magától nem gyógyul meg a futballbeteg. Ha hagyjuk a fekélyt, meg fognak szaporodni a Málta elleni kínos vereségek az utánpótlásban, ahonnan majd a felnőtt válogatottat kell feltölteni. A MOB mellém állt, meglátjuk, mire jutunk” - összegzett.

Úgy látja, öttusában sem sokkal jobb a helyzet, a legutóbbi vb-n nem volt a tízben magyar, miközben soha ennyi támogatást nem kapott az államtól. A sportág jelenlegi nehézségét össze sem lehet vetni azzal, amilyen az övék volt a tereplovaglással, terepfutással.

A visszaemlékezés első részében szó volt az olimpia előtti sortűzről, és a magyar szálról, hogy egyáltalán megkaphatták. A tőrcsapat tagja, Dömölky Lídia kudarcként élte meg a második helyet, a szintén ezüstérmes Kiss Antal pedig hét kilót fogyott a versenye alatt. A negyedik részben azt néztük meg, mi lett a futballistákkal, hogyan hatott Varga Zoltán disszidálása?

Forrás: index.hu

Világsakkfesztivál 2018

 
 

“A sakk a művészet tiszta formája”

23 ország 250 helyszíne vett részt a Polgár Judit ötlete alapján negyedik alkalommal megrendezett Világsakkfesztiválon
Az eseményt a Chess.com szervezésében közel százezer ember követte

 
 

Különleges helyszín, a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont a negyedik alkalommal megrendezett Világsakkfesztiválnak október 13-án, ahol a résztvevők több száz év képzőművészeti remekei között játszhattak. A Polgár Judit ötlete nyomán életre hívott rendezvényhez 23 országból 250 helyszín csatlakozott világszerte, és a helyszínen is számos nemzet képviselői vettek részt a programokon Indiától Chiléig, Kínától az Egyesült Államokig. A fesztiválon első ízben adták át a Goodwill Ambassador of Artistic Values of Chess elismerést, amelyet a sakk értékeit művészi szintre emelő alkotóknak, köztük a fesztivál nyitányaként emlékezetes koncertet adó Jason Kouchak francia zeneszerzőnek és a közönséget elkápráztató chilei énekesnőnek, Jugának ítéltek oda. Díjazott lett továbbá Bogányi Gergely zongoraművész és Havadtőy Sámuel képzőművész, valamint Yoko Ono, aki novemberben New Yorkban veszi át a díjat Polgár Judittól. Andrea Bocelli, aki levélben köszöntötte a fesztivált, üzenetében hangsúlyozta, a sakk eltünteti a különbségeket; a rendezvényen ennek jegyében a látás- és hallássérült emberek speciális helyzetét, sakktechnikáját, és a segítségükre kifejlesztett eszközöket is bemutatták. A Twitch TV-n, amely Polgár Judit online szimultán játékát közvetítette az esemény előestéjén, közel 100 000 látogató volt. Sam Copeland a Chess.com egyik igazgatója úgy fogalmazott, hogy a szimultán online közvetítése hatalmas élmény volt a teljes sakk közösség számára, bombasztikus volt látni a képernyőn Polgár Judit dinamizmusát és energiáját.
 
 
 
 

"#A sakk összeköt minket" – Polgár Judit hitvallása járta át a negyedik Világsakkfesztivál szellemiségét. A Magyar Nemzeti Galériában megrendezett eseményen, amelynek fővédnöke Tarlós István főpolgármester volt, a legősibb táblajáték tucatnyi arca mutatkozott be a versenysporttól a művészeten át az oktatásig, bizonyítva, hogy a sakk valóban nem ismer határokat. A budapesti rendezvényhez egyebek mellett az Egyesült Államokból, Kanadából, Kolumbiából, Mexikóból, Spanyolországból, Indiából és Nepálból is csatlakoztak helyszínek. Hollandiát egy kis sziget, a közel ezer lakosú Schiermonnikoog képviselte, amely egy napra az Isle of Chess (Sakksziget) nevet vette fel. Kiemelt partnerként Kína 200 helyszínnel képviseltette magát az idei Világsakkfesztiválon.
 

A fesztivál leglátványosabb eseménye Polgár Judit és Polgár Zsófia szimultán játéka volt, amelyre többszázan jelentkeztek. A két sokszoros olimpiai bajnok ellen végül közel 50 játékos ülhetett asztalhoz. A partikon a nyugdíjasoktól a legfiatalabbakig minden korosztály képviseltette magát. A rendezvény mottóját megerősítve egy látássérült kislány is asztalhoz ült, hogy összemérje tudását a Polgár-nővérekkel. 
 
 
 

A fesztivál meghívására Argentínából érkezett Budapestre a fiatal nagymester, Damian Lemos. A vállalkozó kedvűek Csontváry Kosztka Tivadar művei között tehették próbára a képességeiket az argentin nagymester ellen. Damian Lemos a fesztivál végén elárulta, a magyar sakkpartnerek alaposan meglepték, hiszen korosztálytól függetlenül rendkívül erős ellenfelekkel találta szemben magát.
 
Kiemelt szerep jutott az idei fesztiválon a táblajáték oktatási funkciójának is: bemutatkoztak a Polgár Judit által gyermekek számára kifejlesztett Sakkpalota és Sakkjátszótér programok, amelyek a 21. század kihívásaira készítik fel a legfiatalabb korosztályokat, hiszen a digitális korban létszükségletté vált, hogy eligazodjunk az információáradatban. A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő játék, amely segítségével a gyerekek játékos könnyedséggel tanulhatják meg, miként dolgozzák fel azt az inger- és adattömeget, amellyel nap mint nap szembe találják magukat.

Levélben köszöntötte a fesztivált a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) frissen megválasztott elnöke, Arkagyij Dvorkovics: – A sakk egy rendkívül értékes világ, egy világ hazugságok nélkül: a művészet tiszta formája. A játék lehetőséget ad számunkra, hogy őszinte kapcsolatot alakítsunk ki önmagunkkal, és azzal, aki szemben ül velünk. A Világsakkfesztivál a látszólag különböző területek között is megtalálja a kapcsolatot, az esemény, akárcsak az alapító, Polgár Judit pályafutása, évről évre bizonyítja, hogy ha a sakkról van szó, nem léteznek határok. A fesztivál mindenkit egyesít a játékban, továbbadva számukra a sakk energiáit. Polgár Judit eszméje, hogy a sakk összeköt minket, mindannyiunk legfőbb irányelve.

Üdvözlettel:
-A Világsakkfesztivál csapata

Meghívó

Kedves Sakkbarát!

Amennyiben nem sikerül ellátogatnod holnap Október 13-án a Magyar Nemzeti Galeriába, a Világsakkfesztivál budapesti rendezvényére, nincs ok aggodalomra. Ezennel meghívunk, kövesd az eseményeket a Facebook és az INSTAGRAM közösségi oldalon!

Ma este pedig Polgár Judit online szimultánját lehet élő adásban követni 20 különböző ország játékosai ellen. Kövess a Világsakkfesztivál oldalán keresztül.

Élő közvetítés Facebook és az INSTAGRAM oldalakon 2018. október 13.

10:00 – 10:15 Marcipán sakk party Polgár Judittal és Polgár Zsófiával
10:30 – 10:45 Külföldi delegációk a Világsakkfesztiválon. Ismerd meg külföldi látogatóinkat!
10:50 – 11:10 Polgár Judit sakk olimpiai bajnok és Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó a fair play jegyében a gyerekversenyek kezdő lépését teszik meg.
11:30 – 12:15 Nézz körül a Világsakkfesztiválon: Megmutatjuk a különleges helyszínt, a Magyar Nemzeti Galériát!
12:30 – 12:50 Szimultánjáték Polgár Zsófiával. Az elhúzódó játszmákat egy nagymester értékeli.
13:15 – 14:00 A Világsakkfesztivál ünnepélyes megnyitója.
14:20 – 14:40 Szimultánjáték Polgár Judittal, és beszélgetés a játékosokkal.
15:00 – 15:20 Sakkversenyek és tudósítás Chess Cafe-ból.
15:40 – 16:00 Sakkjátszótér - a jövő itt kezdődik!
16:10 – 16:25 Te is meglépheted - Ismerkedés a látás- és hallássérültek sakkozásával.
16:30 – 17:00 Polgár Judit szimultánja: a Világsakkfesztivál zárása minden idők legjobb női sakkozójával.

Üdvözlettel:
-A Világsakkfesztivál csapata
 

Végső nyugalomra helyezték Kulcsár Győzőt

Végső nyugalomra helyezték hétfőn a szeptember 19-én, 77 éves korában elhunyt Kulcsár Győzőt, a Nemzet Sportolóját, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt.

A Farkasréti Temetőben megtartott gyászszertartáson a magyar sport szinte minden jelentős alakja képviseltette magát, még az elhunyt egykori munkahelyéről, Olaszországból is érkeztek emlékezők.

Kulcsár Győző keresztény közössége nevében Száraz László atya szólt a több száz fős gyászoló tömeghez, s emlékeztetett arra, hogy a kiváló párbajtőröző Krisztust megváltójának és mesterének tartotta.

"Sportbeli teljesítményén túl egész emberi személyisége ajándék lehetett az őt ismerők számára" - jelentette ki az atya, majd azzal folytatta, hogy egyik sportolótársa szerint Kulcsár Győző teljes életet élt, mindig tisztességesen. Szigorú volt a tanítványaival, de önmagától követelte meg a legtöbbet. Ugyanakkor sohasem bántott senkit, mindig mély szeretettel foglalkozott mindenkivel.

Az állami sportvezetés nevében emlékező Szabó Tünde sportért felelős államtitkár úgy fogalmazott, Kulcsár Győző élete kitörölhetetlen része a magyar sporttörténelemnek és a sportcsaládnak.

"A Nemzet Sportolója címet méltóképpen képviselte, ugyanakkor edzőként is számos kimagasló eredménnyel, győzelmek sorozatával ajándékozta meg a magyar nemzetet" - fogalmazott Szabó Tünde, aki szerint Kulcsár hűsége, lojalitása, hite máig példaértékű mindenki számára.

Hozzátette: "Szoborszerű tisztasággal, de mindig emberien, példaképként élt. Soha nem tért le az általa helyesnek ítélt útról, s mindig az adás volt az élete".

Szabó Tünde szerint Kulcsár egyedülállóan mutatta meg, hogy magyarként is lehet sikeresnek lenni a nagyvilágban, "ezért lett belőle nemzetünk hőse".

A Magyar Vívó Szövetség, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, a sporttársak, a tanítványok és a magyar sportközösség képviseletében az elhunyt egykori tanítványa, a kétszeres olimpiai aranyérmes Nagy Tímea méltatta Kulcsár Győzőt, akit olyan zseninek nevezett, akiből sugárzott az optimizmus, a vidámság, a bohémság, az élet szeretete, úgy tudott dolgozni és dolgoztatni, ahogy senki sem - ennek köszönhette sikereit.

"Kivételes képességű ember volt, ezt az egész világ tudta" - jelentette ki egykori mesteréről Nagy Tímea.

Végül az egykori csapattárs, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a NOB magyar tagja búcsúzott. A sportdiplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Kulcsár Győző igazi csapatember volt, hiszen négy olimpiai aranyérméből hármat, valamint a három világbajnoki elsőségét is csapatban ért el, s 16 éven át az ő nevével kezdődött a magyar párbajtőr-válogatott névsora.

Schmitt hangsúlyozta: Kulcsár igazi Homo Ludens volt, mindenféle játékban bármikor kész volt részt venni.

"Csodáltuk, hogy hetven évesen is kész volt beülni az iskolapadba azért, hogy szakedzői diplomát szerezzen" - emlékeztetett a korábbi köztársasági elnök.

Beszédét azzal zárta, hogy "az olyan bajnokok, mint Kulcsár Győző erősítik nemzeti büszkeségünket, hazaszeretetünket és jó hírünket a világban".

A gyászszertartás a Magyar Himnusz hangjaival ért véget.

Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban pedig egyéniben is győzött. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa volt.

Sportolói pályafutását követően, 1979-ben főtitkár volt a Magyar Vívó Szövetségben, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként tevékenykedett. Ezután 1986-tól 2001-ig az olaszországi Vercelliben edzősködött, tanítványai közül Maurizio Randazzo olimpia aranyat, Elisa Uga pedig ötkarikás ezüstöt is nyert. Hazatérve folytatta sikeres edzői pályafutását, irányításával Nagy Tímea 2004-ben, Szász Emese pedig 2016-ban szerzett olimpiai aranyérmet. Közben 2006-tól 2012-ig a párbajtőrözők szövetségi kapitánya volt.

2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. 2010 októberében világszerte nagyra becsült sportolói pályafutása, olimpiai és világbajnokokat nevelő edzői tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozták neki. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2016-ban Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2016-ban Pro Urbe Budapest díjjal ismerték el tevékenységét. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a MOB közös életműdíját 2017-ben kapta meg.

Forrás: hirtv.hu

Gyász: a Farkasréti temetőben elbúcsúztatták Kulcsár Győzőt

Mély részvét mellett kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Kulcsár Győzőt. A négyszeres olimpiai, háromszoros világbajnok párbajtőrvívó ravatalánál a római katolikus szertartást követően Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző és Schmitt Pál egykori csapattárs búcsúzott a Nemzet Sportolójától.

Kulcsár Győző a 2017-es Év Sportolója Gálán az Életmű-díj kapcsán kijelentette, noha a díjat rendszerint azok kapják, akik befejezték pályafutásukat, ő egyáltalán nem érzi úgy, hogy vége lenne.

Aztán egy beszélgetés során továbbfűzte a gondolatot: minden a Jóistentől függ, ha ad erőt, rövid és hosszú távú terve is van. Az előbbi, hogy olimpiai bajnok tanítványa, Szász-Kovács Emese Tokióban szerezzen érmet, a másik, hogy megérje a 2024-es olimpiát, és Budapest legyen a rendező, majd hozzátette, akár olaszországi unokáit is láthatná a páston.

A Jóisten nem adott elég erőt, a súlyos betegség nem adott elég időt még a rövid távú terv megvalósítására sem – a 2024-es rendezéssel kapcsolatos álmainkat pedig el kellett engednünk, s noha nem zárható ki, hogy valaha a magyar főváros ad otthont az ötkarikás játékoknak, ezt már nem érheti meg.

Hétfőn eltemettük Kulcsár Győzőt. Igen, így, többes szám első személyben. A négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnokot a honi sporttársadalom kísérte utolsó útjára. Az egykori ellenfelek, akikkel a válogatottban vállvetve küzdött a magyar sikerekért, a vívók, a tanítványok, akik a páston tágabb értelemben a családját jelentették, a sportvezetők és nem utolsósorban azok a sportszerető magyarok, akiknek megadatott, hogy meg-, pontosabban átélhessék a zseniális képességű párbajtőröző világversenyeken aratott sikereit.

A római katolikus szertartást követően Szabó Tünde sportért felelős államtitkár búcsúztatójában kiemelte, Kulcsár Győző vállalta a kötelezettséget, amelyet a tehetség rótt rá, a haza és a család szeretete, az összefogás ereje vitte előre az ösztönös tehetségű sportolót, aki versenyzőként és Mesterként azért maradhatott ötven évig a világ élvonalában, mert felismerte, az eredményességhez nem elég a talentum, ha hiányzik mellőle a kemény edzésmunka, s ezt nemcsak magától, de később tanítványaitól is megkövetelte. Nagy Tímeát arra tanította, hogy a magabiztosság fedezete a tudás, a párbajtőröző hangsúlyozta, azért is hálás a Mesternek, mert úgy viszonyult hozzá, mint bajnok a bajnokhoz. Vele lett másodszor olimpiai és egyéni világbajnok. Titi meghatottságtól elcsukló hangon említette, miért hozott magával egy üveg Hungaria extra dry pezsgőt. Kulcsár Győző ugyanis el szerette volna érni, hogy tanítványa ne kapjon tust lábra. Mindaddig, amíg ezt nem sajátította el, egy üveg pezsgő volt a tanulópénz. Az olimpiai bajnok csapattárs, Schmitt Pál felhívta a figyelmet, a roppant erős magyar mezőnyben 16 évig Kulcsár nevével kezdődött a világverő válogatott összeállítása. Ahogyan Schmitt mondta, nomen est omen, nevében volt a végzete – Győző. Szász Emese néhány nappal ezelőtt lapunk hasábjain többek között kifejtette: „Győző bácsi volt az, aki mindig minden törvényt felülírt. Azt hittem, örökké fog élni. És örökké is fog.”

Juhász Gyula Consolatio című versének néhány sora jut az ember eszébe. „Nem múlnak el, akik szívünkben élnek / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek / Ők itt maradnak bennünk csöndesen még.”

A valaha élt egyik legnagyobb magyar sportoló, Kulcsár Győző egy nemzet szívében él tovább.

Forrás: nemzetisport.hu

Magyar Örökség Díjat kapott dr. Kamuti Jenő

„Olyan jó magyarnak lenni! Hallgatva a Magyar Himnuszt és a Szózatot, most is elsírtam magam, akárcsak versenyző koromban” – mondta az olimpia.hu-nak dr. Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolója szombaton, miután a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvette a Magyar Örökség Díjat.

„Végtelenül boldog vagyok, hogy ebben a megtiszteltetésben részesültem. Ez a díj valójában a kettős életpályámnak szólt: a sportolói karrieremnek és az azt követő orvosi, sportvezetői pályafutásomnak – jelentette ki dr. Kamuti Jenő.

A megtisztelő elismerést azok a személyek és intézmények kapják negyedévente, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

A világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes tőrvívót, orvost, sportvezetőt, sportdiplomatát az ünnepségen az olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a MOB tiszteletbeli elnöke, a NOB tagja, Schmitt Pál laudálta. A Nemzet Sportolója arról beszélt, hogy Kamuti Jenőt vívó pályafutása tette halhatatlanná, világszerte ismertté. Mesterének, Bay Bélának útmutatásával 20 éven keresztül volt a magyar tőrválogatott tagja, és mint sportvezető 10 éven keresztül volt a Magyar Vívószövetség elnöke, 28 éve folyamatosan a MOB elnökségének tagja. Az 1977-ben az UNESCO Fair play-díjjal ismerte el példamutató pályafutását, a Nemzetközi Fair Play Bizottság pedig 2000 óta őt választja immár 4. alkalommal elnökévé. Sportvezetőként a MOB főtitkári feladatait is ellátta.

„Mindig is mélyen megérintett a Szózat azon sora: ’itt élned, halnod kell’. Aktív sportolóként, később nemzetközi versenyeken sportvezetőként sose felejtettem el, hogy magyar vagyok. Ébren kell tartani a hazaszeretetet, meg kell őrizni a magyarságot, ennek pedig egy nagyon jó színtere a sport. A sport a hazaszeretet egyik legjobb motorja. És ilyenkor a határon túli magyarságra is gondolok. Tudom, hogy a külföldön élő magyar sportolók többségében is nosztalgia van a hazaszeretet irányába” – fejtette ki a díjazott.

Dr. Kamuti Jenő példaként említette, amikor évtizedekkel ezelőtt Dél-Amerikában állt a dobogón két nagy nemzet vívójával, „kis magyar nemzet” sportolójaként: „úgy éreztem akkor - és pesze máskor is -, az eredményemmel egy egész Magyarországnak adok akkor ajándékot. Hamarosan egy kisebb társasággal elutazunk a '68-as mexikói játékok helyszínére, annak 50. évfordulója alkalmából. Biztos vagyok benne, hogy ott újra előjönnek a régi élmények mellett Magyarországgal kapcsolatos érzéseink is”.

„Pali barátomnak nagyon köszönöm a szép laudációt” – tette hozzá az olimpiai ezüstérmes sportdiplomata.

Magyar Örökség Díjban részesült dr. Kamuti Jenő mellett a Szélkiáltó Együttes verséneklő művészete, Tisza István nemzetszolgálata és mártíromsága, Lőrinc Celesztin moldvai csángók magyarságtudatát erősítő szolgálata. A kuratórium kitüntetésben részesítette Kolár Péter széles körű kultúraszervező és színházépítő munkásságát, Pogány Erzsébet közösségszolgáló emberi helytállását és a Magyarok Kenyere Mozgalom nemzetegyesítő szolgálatát.

Forrás: olimpia.hu

Elnökségi ülés

Dr Kárpáti György Elnök összehívta a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete Elnökségét.

Egy perces néma föhajtással emlékeztek meg olimpiai bajnoktársukról, Kulcsár Győzőről.

Az Elnökség megvitatta a 2017/18-as esztendő feladataival összefüggő szakmai, pénzügyi beszámolót Füleky András igazgató
tájékoztatóját követően.

Gyászjelentés

Kulcsár Győző gyászjelentése ide kattintva tölthető le.

Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója

Szeptember 19-én, szerda este meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, közölte a Magyar Olimpiai Bizottság csütörtök reggel.

Kulcsár Győző 1940. október 18-án született, Budapesten. A második világháború alatt Németországban és Svédországban élt szüleivel, 1946-ban tértek haza. A vívással viszonylag későn, 15 éves korában ismerkedett meg. 1962 és 1979 között szerepelt a magyar válogatottban, utána szövetségi kapitány lett. Olaszországban is dolgozott, 2002-ben tért haza.

A riói olimpián azt kérdeztem Kulcsártól, számontartja-e, hányadik olimpiai döntője volt versenyzőként és edzőként. A mámoros és pátosszal teli pillanatokban, Szász Emese győzelme után – aki miután bajnok lett, tegezhette a mesterét – nem számoltuk össze, ezért később megtettem: Szász döntője volt a tizenegyedik, amikor Kulcsár aranyért izgulhatott.

Azt is kiszámoltam, hogy mindössze két olyan olimpiája volt, amikor nem volt éremközelben.

LENYŰGÖZŐ, 80 SZÁZALÉKBAN ÉREM TERMETT OTT, AHOL SZEREPET VÁLLALT.

Az első és a legutóbbi arany között 52 év telt el. Itt most kellene egy kis hatásszünetet tartani, hogy felfogjuk, mit jelent 52 év. Mit jelent 52 éven át folyamatosan a világ élvonalában lenni. Megújulni versenyzőként, amikor már kiismerték a cseleket, amikor már azt hitték, mindent tudnak róla. Mit jelent edzőként megújulni, amikor a vívás folyamatosan gyorsul, videóról elemeznek, és amikor már olyan országok küldenek klasszisokat az olimpiára, amelyek húsz éve még csak kezdtek ismerkedni a párbajtőr szabályaival. Venezuela például olimpiai bajnokot adott hat éve. Azt súgta az ösztöne, hogy 2016-ban Amerikába repüljenek az olimpia előtt, vagy hogy férfiakkal gyakoroljanak együtt. Kulcsár férfiakkal és nőkkel is sikeres volt, ez sem túl gyakori.

Első olimpiája Japánban volt, azt már nem érhette meg, hogy 2020-ban is visszatérjen oda.

1964 – csapatban győztes, valamennyi asszóját megnyerte, mind a 24-et (a jelenlegi lebonyolítás szerint maximum 9 jut egy embernek.) A döntőben 8-3 az olaszok ellen. „Taktikájuk, remek technikájuk, új stílust teremtett a párbajtőrvívásban” – értékelte Guiseppe Delfino, mi történt a döntőben, miért csak az ezüst jutott nekik.
1968 – csapatban és egyéniben is győztes. Egyéniben hármas holtverseny után nyert, elképzelni sem lehet izgalmasabb forgatókönyvet. A szovjet Krissz és az olasz Saccaro is kikapott tőle a ráadásban. A megterhelő finálé után, másnap a szovjetek elleni győztes csapatban is főszereplő. Furunkulussal a karján lett a legjobb.
1972 – csapatban győztes, egyéniben harmadik, akkor is körmérkőzéses volt a lebonyolítás.
1976 – egyéniben harmadik, a döntő másik magyarja, Osztrics István verte az első körben, aki azóta is fájlalja, hogy miatta nem lett meg Kulcsár ötödik aranya.
1996 – az olasz férfiak megnyerik a párbajtőrt, két tanítványa van a csapatban, a nők másodikok, egy versenyzője volt a páston.
2000 – az olaszok ismét két versenyzőjével ismételtek.
2004 – Nagy Tímea egyéniben nyer, a magyar férfi csapat második.
2016 – Szász Emese egyéniben nyer.
„Ki tudja, lehet, hogy nem úgy mondtam Emesének, hogy képes a győzelemre. Nem hatásosan mondtam neki, hogy higgyen magában. Ha a két gyenge olimpia után azt mondja: nem bízik bennem, akkor nem folytatjuk. Azt csak ő tudja, miért bízott mégis bennem.”

Kulcsárnak volt még három vb-aranya versenyzőként, már 22 évesen egyéni magyar bajnok lett. Nem csoda, ha a párbajtőr Paganinijének nevezik.

Amikor olaszországi munkája után hazatért, keményebb feladatot nem is kaphatott volna. A címvédőt, Nagy Tímeát kellett felkészítenie 2004-re. Egyetlen elfogadható eredmény volt: az arany.

„Ha nem első, máris megkapom a fejemre, na, tessék, a Kulcsár elrontotta. Nem tehettem mást, nyerni kellett”

– mondta a rá jellemző fanyar humorral és ravasz mosollyal.

És ő az az edző, aki ha nincs ott a teremben, akkor is ott van.

Imre Géza rögtön riói ezüstje után kitért rá, van Kulcsárnak egy mondása:

„Nem volt egy kicsivel több ebben az asszóban?”

A mondatai velünk maradnak.

Forrás: index.hu

Gyász: elhunyt a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző

Hetvenhét éves korában elhunyt Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a sportember szerda este hunyt el.

Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban egyéniben is diadalmaskodott. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert.

Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa, többszörös országos bajnok.

A kiváló sportoló mérnöki diplomát szerzett, ám csak rövid ideig hasznosította ezen tudását. Sportolói pályafutását követően, 1979-ben már főtitkárként irányította a Magyar Vívószövetséget, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként dolgozott. 1985-től mesteredző.

Kapitánykodása után, 1986-ban Olaszországba vállalt munkát. Vercelliben 2001-ig dolgozott sikeresen, tanítványai közül Maurizio Randazzo olimpiát (is) nyert, míg Elis Uga ötkarikás ezüstérmet, illetve Európa-bajnoki aranyat szerzett.

A sydneyi olimpia után hazatért, s 2001 és 2008 között a Bp. Honvéd szakosztályának mestereként többek között az ő tanítványa volt Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó. 2000-ben tagja lett a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok klubjának. 2006-tól 2012-ig a párbajtőrözők szövetségi kapitánya volt. Legutóbbi nagy sikerét Szász Emesével érte el, aki Rióban nyert aranyérmet.

2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. 2010 októberében világszerte nagyra becsült sportolói pályafutása, olimpiai és világbajnokokat nevelő edzői-nevelői tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2016-ban Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2016-ban Pro Urbe Budapest díjat kapott. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a MOB életműdíját 2017-ben kapta meg.

Forrás: nemzetisport.hu

ISMÉT ELISMERIK A LEGJOBBAKAT - PRIMA PRIMISSIMA 2018.

Idén már tizenhatodik alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat, amelyre tavaly óta határon túli magánszemélyek, illetve alkotóközösségek is jelölést kaphatnak. A díj tízedik jubileumát követően az OTP Bank vált a Prima Primissima Alapítvány gondozójává és finanszírozójává. Csányi Sándor a Kuratórium elnökeként 2003 óta kiemelkedő szerepet vállalt a Prima Primissima Alapítvány működésében. A nívós díj jelöltjeire idén is szavazhat a közönség és a korábbi évekhez hasonlóan lesz Junior Prima választás is.

A Prima Primissima díj küldetése a kezdetektől fogva a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismerése, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek kitüntetése. Az OTP Bank immár hat éve tartja fenn a díjat, amelyet egyedülálló társadalmi elfogadottság, figyelem és elismerés övez.

Évről évre egyre fontosabb, hogy a magyar szellemi élet és annak kiemelkedő művelői minden lehetséges és elérhető eszköz segítségével támogatást kapjanak. Az Alapítvány célja, hogy a díj révén hozzájáruljon a magyarországi és immár a határon túli kulturális és tudományos élet szereplőinek szakmai munkájához és fejlődéséhez.

Az idei Prima Primissima díjátadó egyben Demján Sándor, a díj alapítója emléke előtti tisztelgés is, aki 2013 óta finanszírozta a Közönségdíjat, és bár sajnos az idei évi díjátadón már nem lehet jelen, a 2018-as elismerést még az ő támogatásával adják át.

Az idei díjazottakkal együtt immár 480-ra nő azoknak a kiemelkedően tehetséges, elkötelezett, példaértékű munkát végző művészeknek, újságíróknak, tudósoknak, sportolóknak és oktatóknak a száma, akik elismerésben részesültek. A kiválóságok alkotómunkáját, tehetségük fejlesztését eddig összesen 4 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.

Az értékes életművek elismerése mellett a kultúra, a tudomány és a sport területén kiemelkedő, ifjú tehetségek felkutatása és megmutatása is fontos küldetés. A 2007-ben alapított Junior Prima Díj is számos reménység felemelkedéséhez nyújtott támogatást. A Prima Primissima díj olyan megbecsültségnek örvend, olyan értéket képvisel, hogy már a jelöltté válás is nagy elismerést jelent.

„A 16 éves Prima Primissima díj idei jelöltjeinek névsora ismét bizonyítja, milyen egyedülálló utánpótlással rendelkezünk a magyar tudományos, kulturális és sportéletben. A jelölések ráirányítják a figyelmet azokra a példaértékű teljesítményekre, amelyek előre visznek mindannyiunkat. Küldetésünknek tartjuk, hogy évről évre kiemeljük és a széles közvélemény számára is megmutassuk, hogy kik azok, akik maradandót alkottak az elmúlt időszakban. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak, az itt élőknek ma is szüksége van a valódi példaképekre. A díjátadó arra is alkalmat ad, hogy megálljunk, értékeljünk, majd az inspirációktól feltöltve folytassuk tovább a feladatainkat ”– mondta Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is harminc díjazottat választanak majd ki. A magas erkölcsi elismerés mellett összesen 250 millió forintos támogatásban is részesülnek a saját szakterületükön kiválót alkotó honfitársaink. A Junior és Megyei Primák további 120 kitüntetést kapnak, a díjjal járó összesen 150 millió forinttal együtt.
A díjak struktúrája sem változik, továbbra is tíz kategóriában hirdetnek kiválóságokat: magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar sport, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet.

Minden kategóriában három díjazott kap helyet, az alapítvány Kuratóriumának tagjai és a VOSZ kibővített elnöksége pedig titkos szavazással közülük választja ki a Primissimákat, összesen tízet. A Primissimák 15, míg a Primák 5 millió forint elismerésben részesülnek. A Közönségdíjas jelölt személye idén is SMS-szavazással dől el. Szavazni szeptember vége és december eleje között lehet. A Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb.

„Minden évben nagy érdeklődés kíséri a szavazást, amely dönt arról, hogy a jelöltek közül ki lesz a Közönségdíj nyertese. Reméljük, idén is töretlen lesz a szavazási kedv, a voksolás résztvevői között idén is sorsolással választjuk ki, hogy ki nyeri az új Mercedes-Benz A-osztály személygépkocsit, érdemes tehát figyelemmel kísérni a szavazás részleteit, amelyek rövidesen elérhetőek lesznek a www.primaprimissima.hu weboldalon és a Prima Primissima Facebook oldalán” – nyilatkozta Honti Hanna, a Prima Primissima Alapítvány ügyvivője.

Idén másodszor – meghatározott feltételek teljesülése mellett – határon túl élő magyar, magukat magyarnak valló, illetve magyarul is alkotó magánszemélyek és alkotóközösségek is jelölhetőek.

A harminc év alatti tehetségeket jutalmazó Junior Prima díj kategóriái sem változtak: a tudomány, a zene, a népművészet, a színház- és filmművészet, valamint a sajtó terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja, kategóriánként akár tízet is. A Junior Primák jutalma 2-2 millió forint. A külön kategória társalapítói, a Magyar Fejlesztési Bank, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Docler Holding, a KAVOSZ Zrt. és a Takarékbank.
Emellett idén is átadják a területi Prima díjakat, melyeket 19 megyében hárman nyerhetnek el. A díj célja a helyi közösségek erősítése és az értelmiségi eredmények elismerése. A díjazottak jutalma 1-1 millió forint.
 

2018. évi díjazottak

MAGYAR IRODALOM
Bertók László költő, író
Görgey Gábor író, költő
Vári Attila író,költő

MAGYAR SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZET
Székely Gábor rendező
Szirtes Ági színész
Venczel Vera színművész

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET
Katona Szabó Erzsébet textilművész
Korniss Péter fotográfus, fotóriporter
Maurer Dóra képzőművész, professzor Emerita

MAGYAR TUDOMÁNY
Dr. Frei Zsolt asztrofizikus
Dr. Hamza Gábor jogtudós, egyetemi tanár, MTA rendes tagja
Dr. Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár

MAGYAR OKTATÁS ÉS KÖZNEVELÉS
„A zene mindenkié” Egyesület
Prof. Dr. Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár
L. Ritók Nóra pedagógus

MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉS ÉPÍTŐMŰVÉSZET
Nagy Csaba építész
Potzner Ferenc építész, művészettörténész
Tokár György építész

MAGYAR SAJTÓ
Bősze Ádám műsorvezető, zenetörténész
[1]Portfolio.hu
Rubicon

MAGYAR SPORT
Kozák Danuta kajakozó
Dr. Magyar Zoltán tornász
Vereczkei Zsolt úszó

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS KÖZMŰVELŐDÉS
Kallós Zoltán Alapítvány – Válaszút
Kiss János balettművész
Vujicsics Együttes

MAGYAR ZENEMŰVÉSZET
Dresch Mihály dzsessz zenész
Fischer Ádám karmester
Várjon Dénes zongoraművész 

Forrás: primaprimissima.hu

Hegedüs Csaba – 70!

A századik magyar olimpiai aranyérem megszerzője egy újabb határkőhöz ért. Hetven éves lett a Tuskirály. Már legendává vált – a szó minden értelmében. Ő az első, akit a nemzetközi szövetség a birkózó Hírességek Csarnokába választott a Legendák kategóriájában, mi több, Hegedüs Csaba immár az UWW örökös tagja.

Mitől is meghatározó személyiség dr.Hegedüs Csaba?
A válasz a kimagasló versenyzői és szakvezetői, sportvezetői munkássága mellett a hitvallásában keresendő: a lehetetlennek látszó kihívásokat kereste, mert azt akarta bizonyítani saját magának és a világnak, hogy nincsen lehetetlen. Csak rajtad múlik.

„Megharcoltam az életemet… Nehéz életem volt, mert számomra nagyon korán megszűnt az apakép, elveszítettem őt, nyolc éves koromban Sárváron bomlott szét a családom…Egyszer édesanyám fogalmazta meg, hogy: kisfiam, hova sietsz élni? Mondtam neki, hogy én nem sietek, csak van bennem egy olyan becsvágy, hogy amit útközben elértem, az már engem nem érdekel. Olimpiai bajnok - voltam, világbajnok – voltam. Azután másképpen alakultak a hangsúlyok. Új meg új kihívás kell, és ez mindig befedi az előző örömöket.„

Mi a siker Hegedüs Csaba pályafutásában?
Úgy gondolhatjuk, hogy az 1971-es világbajnoki cím megszerzése, amikor Szófiában az összes ellenfelét tussal győzte le, és elnevezte őt a világ Mr. Tusnak. A Tuskirály aranyérmet szerzett a müncheni olimpián 1972-ben. A következő évben súlyos autóbalesetet szenvedett, de hosszú lábadozás után felépült, és újra elkezdett versenyezni, mi több, két Európa-bajnoki címet is szerzett. Ez már a lehetetlennel határos.

„Érdekes, hogy soha nem „örültem ki” a sikereim csodáját, mert már a beteljesülés pillanatában megfogalmaztam az újabb célokat… Túl hamar, nyolc évesen lettem felnőtt, komoly döntéseket tudtam hozni, és ez a korán jött felelősség végig kísérte az életemet, pedig a szívem mélyén bohém ember vagyok…de amit elhatároztam, azt tűzön-vízen keresztül vittem egész életem során.”

A Tuskirály, Csabi, dr. Hegedüs Csaba – igen, fontos a doktori titulus, mert nem nyugodott addig, amíg nem szerzett diplomát 1979-ben az ELTE Jogtudományi Karán -, ki hogyan szólítja, nem hetvenkedik, de nem is érzi magát öregnek.”

„Ma is biztosan előbb lehajolok egy földre esett golyóstollért, mint húsz-harminc – negyven évvel fiatalabb barátaim. Sokáig szeretnék még gyorsabb lenni, mint a körülöttem lévők…”

Mert hogy Hegedüs Csaba gyors volt. A szőnyegen és a szőnyegen kívül is. Még friss válogatott edzőként vezényelte a magyar csapatot, és hihetetlen szuggesztív erejével kihozta a San Diego-i világbajnokságon a klasszisainkból, ami bennük rejtőzött. Minden idők legeredményesebb magyar szereplése volt ez – négy aranyéremmel! A következő esztendőben már a szövetségi kapitányi tisztséget töltötte be, amikor Moszkvában Kocsis Ferenc és Növényi Norbert, majd 1988-ban Szöulban Sike András lett olimpiai bajnok.

1985-ben – 37 évesen! – szerzett mesteredzői címet, 26 éven át elnökként vezette a Magyar Birkózó Szövetséget, 2002-től pedig 12 éven keresztül a nemzetközi szövetség elnökségi tagjaként is dolgozott.

„Mit is tudnék mondani Nektek, a barátaimnak, akik eljöttetek köszönteni engem? Ezen gondolkodtam az ünnepséget megelőző éjszakán. Nem sokat aludtam. Mi az, amit nem tudtok még rólam? Beszéljek arról, hogy Sárvárról, egy kicsi helyről, fél szülői háttérrel elindult egy kisgyerek, és örökké ott szorította az aranyrögöt, amit a Jóisten a kezébe adott? Vagy arról, hogy hiába haltam háromszor is klinikai halált olimpiai- és világbajnokként, hiába operáltak meg több, mint harmincszor, hiába választottak meg ’71 ben a világ legjobb birkózójának vagy ’79-ben a világ legjobb edzőjének, mindez magától értetődőnek, természetesnek tűnt? Nem azért, mert erre rendeltettem el, hanem talán azért, mert én mindenkinél többet tettem érte. Bár lehet, hogy a nehéz körülmények között felnőtt, majd vívómesterré vált édesapám génjeit, gerincességét, akaraterejét, teljesítményét örökölhettem, és akkor az elrendeltetés máris magyarázatot nyer?... Bevallom, többször fel akartam adni, de nem tettem. A szüleimnek tartoztam ennyivel.”

Mondhatnánk, hogy teljes az életmű. Kész a leltár. Megtörtént a számvetés.

De ez súlyos tévedés lenne!

A 70 esztendős Hegedüs Csaba úton van. Még mindig és újra. Erőt kívánunk hozzá, hogy áttörhess bármilyen falat, ami előtted emelkedik. Mint mindig.

Isten éltessen!

Forrás: birkozoszov.hu

Halhatatlan

Bár idestova 30 éve tartozom a sportújságírók táborába, mégis mind a mai napig hevesebben kezd kalapálni a szívem, ha olyasvalakivel hoz össze a jó sors, akit mélységesen tisztelek emberi mivolta és világra szóló eredményei miatt. A minap újra elfogott az érzés; a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének két tagja, a vívó Rejtő Ildikó és a kenus Wichmann Tamás volt ugyanis a vendég az egyik kaposvári középiskola diák- és sportnapján.

A fiatalok között nyilván akadtak olyanok, akiknek – legalábbis még a találkozó elején – fogalmuk nem volt róla, hogy valójában kik is ülnek velük szemben, mégis sikerült őket odaszegezni a székhez. Amolyan bemutatkozásként Wichmann Tamás udvariasan hellyel kínálta Rejtő Ildikót, majd villámgyorsan eljátszotta, hogy kihúzza alóla a széket. Persze nem így történt, ám a diákok vevők voltak rá.

Ami közös a két halhatatlan sportoló(nk)ban, az a múltjuk.

Rejtő Ildikó gerincferdüléssel bajlódott, ezért ajánlották neki a vívást, míg Wichmann Tamást gyermekkorában elütötte egy autó, s a kórházi ágyból küzdötte fel magát a világ legjobb kenusai közé. Na meg hogy mindketten megőrizték a humorukat.
Mivel meglehetősen kötött volt az idejük, így megbeszéltem velük, hogy később majd visszahívom őket. A 81. évében járó Rejtő Ildikót – aki anno öt olimpián szerepelt, s valamennyiről éremmel térhetett haza – vasárnap késő délután kerestem.

– Éppen most, amikor a világbajnokságon verik a németeket? Nem lehetne később? – kérdezte.

Persze a dolog nem hagyott nyugodni, így aztán másnap, amikor újra hívtam, megkérdeztem, mégis mi baja a németekkel.

– Az égvilágon semmi, csak szeretem Mexikót – hangzott a válasz. – 1968-ban az olimpián ott voltam bronzérmes, ami ugyanolyan értékes számomra, mintha csak aranyat nyertem volna. Amikor ugyanis a csarnokba mentünk, hatalmas dugóba kerültünk, s tényleg a legutolsó pillanatban estünk be: arra volt csak időm, hogy villámgyorsan átöltözzek, s már mentem is fel a pástra. A bronzmeccsen a svéd ellenfelem 3:0-ra elment, amikor végre kezdtem bemelegedni, s így sikerült 4:3-ra fordítani.

Kerek 50 év elteltével, valamikor az ősszel ismét Mexikó felé veszi majd az irányt Rejtő Ildikó, hogy az akkori magyar csapat még élő érmes tagjaival együtt felkeressék az egykori sike­reik helyszínét. Mint mondta, ugyanolyan izgalommal várja a nagy utazást, mint fél évszázada.

Hogy is mondta az egyik diák azon a kaposvári találkozón? Haláliak ezek a halhatatlanok…

Forrás: bama.hu

Rejtő Ildikó és Wichmann Tamás volt a Gépész vendége

A Halhatatlan Magyar Sportolók Klubjának két illusztris tagja, az öt olimpián hét érmet – közte két aranyat – és 15 világbajnoki medált gyűjtött vívónő, Rejtő Ildikó, valamint a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás volt csütörtökön az Eötvös Loránd Műszaki Szakgimnázium diák-, illetve sportnapjának a vendége.

Bár teljesen más a sportáguk, mégis hasonlóan indult a pályafutásuk. Rejtő Ildikó gerincferdüléssel bajlódott, s a nála 16 évvel idősebb, szintén törvívó testnevelő tanárnője, Nyári Magda beszélte rá a vívásra. Olyannyira jól ment, hogy később a világbajnokságon és az olimpián együtt szerepeltek a magyar válogatottban.

Wichmann Tamást gyermekkorában elütötte egy autó, a szülei és a testvérei pedig vagy egy héten át imádkoztak azért, hogy életben maradjon. Miután felépült, előbb az ökölvívókhoz csapódott, majd a kajak-kenunál kötött ki. Az amúgy szakácsként is jeleskedő és játékfilmben is szerepelt Wichmann Tamás kajakozni szeretett volna, ám akkoriban nagyon kevés kajak volt az országban, így jobb híján maradt a kenu. Szerencsére…

Forrás: sonline.hu

„A boldogság nem függ a sikerességtől” – 80 éves lett Balczó András

A háromszoros olimpiai bajnok, tízszeres világbajnoki aranyérmes öttusázó, a Nemzet Sportolója augusztus 16-án lett 80 éves. Példaértékű hitét, kitartását a Küldetés című filmből ismerhettük meg. Hitvallása szerint a boldogság nem függ a sikerességtől.

Egy egész ország akarta, hogy egyéniben olimpiai bajnok legyen, egy egész ország figyelte lélegzet-visszafojtva az 1972-es müncheni ötkarikás játékok öttusaversenyének utolsó napját, azt a pillanatot, amikor Balczó András befut az Olimpiai Stadion rekortánjára. Már 34 éves volt, csapatban kétszeres olimpiai győztes, mégis a magyar embereknek hiányérzetük volt, mert az ötkarikás játékokon egyéniben – ötszörös egyéni világbajnokként! – nem kísérte szerencse a pályafutását.

Pedig világéletében roppant elszánt volt: amikor meghallotta, hogy Benedek Gábor az 1953-as chilei vb-n egyéniben aranyérmes lett, az motoszkált benne, ha a csapatban olimpiai bajnoknak sikerült, neki miért ne jöhetne össze? Attól kezdve fel sem vetődött, hogy másként létezzen, mint öttusázóként – Benedek Gábor bátyja, Ferenc volt az edzője a Csepelben –, ahogyan idén januárban a Nemzeti Sportnak adott interjúban elmondta. De az egyéni olimpiai elsőség csak váratott magára.

Rómában 22 évesen csapatban már bajnok lett, egyéniben leszorult a dobogóról – Németh Ferenc győzött –, az ezüstérmes Nagy Imrétől 15 ponttal maradt el, akkor még sírt csalódásában. Tokióban eltiltása miatt nem szerepelhetett (egyéniben Török Ferenc így is elhalászta a szovjetek orra elől az elsőséget), Mexikóvárosban azt hittük, remek futásával nemcsak a legendás csapatot (Balczó András, Török Ferenc, Móna István) repítette a dobogó tetejére, hanem magát is, ám amikor Björn Ferm beájult a célba, kiderült, ellenfele 11 ponttal megelőzte. Bandi a versenyt követően már nem fakadt könnyekre, azt nyilatkozta, a svéd több pontot gyűjtött, mint ő, s egy pillanatig sem érzi, hogy a sors kegyetlen lett volna hozzá. A müncheni játékokon elmúlt 34 éves, addigra már mindent megnyert – csak az egyéni olimpiai aranyat nem.

És sokáig úgy nézett ki, hogy ott sem sikerül. A lövészetben egy malőr miatt az is felvetődött, hogy kizárják a versenyből. Mondjuk ki, az öttusázók társadalmában addig számos alkalommal bizonyított sportemberi nagysága is sokat nyomott a latban, hogy nem úgy történt, de az intermezzót követően érthetően gyengébben úszott, úgyhogy a futásra maradt minden – mint általában mindig. Noha remek futó volt, sokáig tartott az ötödik tusától, mert ahogyan Dávid Sándor róla szóló könyvében megfogalmazta, mindig attól félt, hogy rosszul osztja be az erejét, és úgy veszít, hogy nem ad ki magából mindent. Mert a balczói lelkiismeret és mérce nem a győzelem megszerzésében fogalmazza meg a küldetés mibenlétét, hanem a maximumra törekvésben. Ebből az aspektusból a vereséget is elfogadja, és a sorsot sem kárhoztatja.

Münchenben nekünk, szurkolóknak sem kellett a sorsot kárhoztatni. Szinte légies mozgásával, a mellkasáról a hátára csúszó rajtszámmal befutott a stadionba, a többit Szepesi György közvetítésből ismerjük – még a magyar sport dicső eredményeiről rendszeresen tudósító legendás rádióriporter is elérzékenyült. Ám az csak fél évtizeddel az olimpiai győzelem után tudatosult a szélesebb közvéleményben, hogy mi is áll az öttusázó eredményeinek hátterében. A hit. Kósa Ferenc 1977-ben bemutatott filmje, a Küldetés a reveláció erejével hatott. Bandi hitéről ebből az alkotásból szerezhettünk tudomást.

De itt megállnék egy pillanatra, mert Balczó pályafutásának Münchent megelőzően is volt egy felemelő pillanata, amikor sportoló és szurkoló egymásra talált. Egy évvel a mexikói olimpiai ezüstöt követően, 1969-ben Budapesten rendezték a vb-t. Akkor már négyszeres világbajnok volt egyéniben, mégis a magyar drukkerek úgy érezték, az ötödik cím kárpótlás lehet az elmaradt olimpiai aranyért. Szavakkal ma sem tudom visszaadni az utolsó versenyszám, a futás hangulatát. Már a lovaglásra is húszezren voltak kíváncsiak, de a pesthidegkúti pálya környékén ennél is többen voltunk, felbolydult méhkas volt a hegyoldal. Balczónak 26 másodpercet kellett rávernie a szovjet Borisz Onyiscsenkóra, s tudni lehetett, merre fut, mert fürtökben kísérték az emberek, célba érése egy elsős gimnazistának is felejthetetlen, katartikus pillanat volt.

Felvetődik a kérdés, mi váltotta ki az eufóriát? Miért szurkoltunk neki a hidegkúti hegyoldalban, majd a müncheni olimpián? Miért alakult ki vele kapcsolatban az azonosulási vágy? Miért volt az – tette fel e kérdést N. Pál József a sportoló 60. születésnapjára a Hitel című folyóiratban megjelenő esszéjében –, hogy az 1991-ben létrehozott magyar sport halhatatlanjainak klubjába a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladárt, a háromszoros aranyérmes Papp Lászlót és a legismertebb magyart, Puskás Ferencet megelőzve a legtöbb szavazattal választották be? Az emberek talán azt látták benne, ami belőlük hiányzott: olyanok akartak lenni, mint Balczó, aki a Kádár-rendszerben megvalósította önmagát, ami a többségnek nem sikerült. Az átlagember a hőst látta benne, akivé maga is szeretett volna válni – mondjuk így – a szürke hétköznapok után. (Nem mellékesen Bandi tiszteletében és megbecsülésében az is fontos szerepet játszott, hogy az öttusában ritka kivételtől eltekintve a szovjetek voltak az ellenfelek, akiket az utca embere a lelke mélyén a legkevésbé sem szeretett…) Ott és akkor a hegyoldalban még nem tudtuk, hogy ehhez az átlényegüléshez hitre van szükség, mert anélkül nem megy. Magát Balczót idézem: „…ha valaki azt képzeli, hogy Isten nélkül is meg tudja oldani az életét, hogy a céljai elérése majd boldogítja, nagyot téved. A boldogság nem függ a sikerességtől.”

A már nem élsportoló Balczóról szóló filmet a bemutatását követő néhány hónap múlva a kádári kultúrpolitika főideológusa, Aczél György ukázára levették a műsorról, a három T kategóriából – támogatott, tűrt, tiltott – az utolsóba soroltatott. Mert hogyan néz az ki, hogy az épülő szocializmusban valaki nem a materialista világnézetből, hanem a hitből merít erőt?

De egy banális mondással élve, a szellemet nem lehetett palackba zárni, a Küldetés teljesítette a maga küldetését: Balczó András azóta több ezer közönségtalálkozón vett részt, hogy a hit ösvényére terelje azokat is, akik az úton nem jutottak el odáig, mint ő.

Az ünnepelt legutóbbi közszereplése az Év Sportolója Gálán január 11-én szintén reveláció értékű volt, mintegy igazolva, hogy számára az idő örök jelen. Ennek igazolására citálnék egy részletet Csillag Péter kollégám januárban, a Nemzeti Sportban megjelent interjújából. „De hát az Isten világában idő nincsen. Nekünk van múlt meg jövő, a kettő közé be van szorítva a jelen. (…) Az ember tudja, hogy az örökkévalóság birtokosa. Az örök jelen megfoghatatlan.”A beszélgetés egyik üzenete az volt, hogy a hit éppen abban segít, hogy akkor se térjünk le az olykor vékony kötélátmérőnyire keskenyedő útról, ha néha elbizonytalanodunk. A díjátadón – Balczó András a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpia Bizottság életműdíjasa lett – Novotny Zoltán pedig tűélesen fogalmazta meg mindazt, ami évtizedekkel korábban csupán az emberek zsigereiben létezett, s csak jóval később tudatosult bennük: azért keresték azt benne, ami belőlük hiányzott, hogy kikacsinthassanak a Kádár-rendszerből. Balczót felállva tapsolva engedte útjára a Nemzeti Színház közönsége, mintegy megvilágosodva a balczói üzenet bölcsességétől, és a felemelő pillanat visszacsatolásaként a Nemzet Sportolója „gyógyultan”, botját eldobva távozott a színpadról. Aki a felszólítást kapja, annak saját erejéből kell felállni és elindulni.

Hiszen tart a küldetés.

Forrás: nemzetisport.hu

10 kilós ólommellényben edzett, hogy olimpiai bajnok lehessen

Augusztus 16-án 80 éves Balczó András, a háromszoros olimpiai bajnok öttusázó, a Nemzet Sportolója.

1969-ben, ötödik egyéni vb-aranya után Szepesi György azt mondta róla, a világ legnagyobb öttusázója. Akkor volt az első híres nagy futása, amikor a pesthidegkúti hegyoldalban százak kísérték futva, úgy buzdították.

Az egyéni olimpiai bajnoki arany 1960-ban nem jött neki össze, mert a csepeli Németh Ferenc nyerte. Csak negyedik lett, de az után talált rá Istenre, és a hite mindvégig segítette a legnehezebb pillanatokban is.

1964-ben egy kreált ügy miatt eltiltották.

1968-ban 11 pont hiányzott az egyéni aranyhoz, csapatban Móna Istvánnal és Török Ferenccel bajnok lett.

1972-ben 28 másodperccel kell Balczónak jobbnak lennie a szovjet Onyiscsenkónál a 4 ezer méteres terepfutásban.

Az volt a második nagy futása, mert végül jóval nagyobb lett a különbség.

34 ÉVESEN ELÉRTE ÉLETE NAGY CÉLJÁT: EGYÉNI OLIMPIAI BAJNOK LETT.

Mint később a Küldetés című filmben mesélte - a rendszer kritikája miatt ezt később betiltották -, volt olyan üzem itthon, ahol leállt a termelés, csak akkor kezdték újra a munkát, amikor már a célban volt.

Balczó az olimpia előtt önmagát sanyargatva élt, hogy a siker összejöjjön. 10 kilós ólommellényt vett magára, abban edzett. A mellénytől bevérzett a veséje tőle, ezért a lábára helyezett súlyokat, hogy jobb kondícióban legyen. 

A győzelme után számvetésre vonult egy erdészházba, érdemes-e folytatni, ha csak egy törött agyarú öreg elefánt lesz a csordában, nem a vezér. Abbahagyta. Kanadába hívták edzőnek, nem ment.

Méltósággal viselte, hogy belovaglói állást kapott csak, a kapitányságot nem bízták rá, pedig megvolt a végzettsége hozzá. Egy takarítónő jobban keresett nála. Arról panaszkodott, hogy NB III-as focistát is el szoktak búcsúztatni, ha máshol nem, a kocsmában vállon veregetik, főznek egy bográcsnyi pörköltet. Balczó hiába várta, nem kapta meg ezt a gesztust.

12 gyereke született, felesége Császár Mónika olimpiai bronzérmes tornász.

2004-ben választották a Nemzet Sportolójának.

Az 1960-as római olimpia emléktúráján azt kérdeztem tőle, mit szeretne, hogyan emlékezzen rá az utókor.

"Kiöregedett sportoló. Esetleg: Isten kegyeltje" - ez volt a válasza.

Forrás: index.hu

12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Honvédelmi Táborába kaptak meghívást a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai.

Juhász Viktor zászlós, a tábor vezetője köszöntése után Füleky András mutatta be az Egyesületet, kik lehetnek a tagjai, hogyan jött létre, és milyen célokat, feladatokat tűz ki évről- évre.

Nagy Tímea párbajtőröző hétszeres világbajnok, kétszeres egyéni olimpiai bajnok és Wichmann Tamás kenus kilencszeres világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes a sportág és a pályaválasztás kezdeti időszakát elevenítette fel, majd a nagy világversenyek, olimpiák hangulatát idézték.

Természetesen most is volt kvízjáték és filmvetítés, majd záró gondolatként megfogalmazták javaslataikat személyes példáikon keresztül a most pályát választó táborozók számára.

A találkozó a két bajnok dedikációjával zárult.


 

Balatonakarattyán a Honvédelmi Táborba kaptak meghívást bajnokaink

Schucha Ádám százados úr, a tábor parancsnoka köszöntője után Füleky András, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete igazgatója ismertette a klub célkitűzéseit, napi tevékenységét, hogyan lehet bekerülni a tagjai közé, majd bemutatta a két olimpiai bajnokot, Rejtő Ildikót és Vaskuti Istvánt, majd film bejátszásban is bemutatkozott a két olimpikon.

Ildikó és István is megemlékezett a kezdetekről, hogyan és miért választották sportágukat, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük mire eljutottak a dobogó legfelső fokáig. Mind a ketten kiemelték, mennyire fontos volt számukra, hogy csapatban versenyeznek, bár a vívás és a kenu is egyéni sportágnak számít de a csapattársak ösztönzése, a közös teherviselés nagyban segítette eredményességüket.

István elhozta és körbe adta a Nemzetközi Fair Play díját, elmesélte a díj megszerzésének különleges történetét.

Izgalmas kérdések is felmerültek a hallgatóság részéről, pl. milyen testi adottságokra volt szükségük az eredményes versenyzéshez, mit ehettek - ihattak a felkészülési és versenyidőszakban?

Természetesen most is volt kvízjáték, ahol az Egyesület számozott díszalbumát és a klub tagjairól készült dokumentumfilmet lehetett nyerni.
A találkozó dedikációval és közös fotózással zárult.

Gyulay: az összes környező ország ránk irigykedik a Forma-1 miatt

Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a pálya jövőre kezdődő átfogó felújításának egyik nehézsége, hogy tíz hónap alatt kell rombolni és építeni egyben.

"Az építkezés és az átalakítás nehézsége egyrészt abban rejlik, hogy nagyon sok pénzbe kerül, hiszen 130 hektárról van szó. Másrészt minden évben futamot kell rendezni, vagyis tíz hónap alatt kell rombolni és építeni egyben, mert nem csúszhat az építkezés" - nyilatkozta a sportvezető hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a 33. Forma-1-es Magyar Nagydíj rajtja előtt jelentette be, hogy a jövő évi versenyhétvége után kezdődhetnek a stratégiai fejlesztési programban szereplő beruházások a Hungaroring területén.

"A Magyar Nagydíj nagyon jó hagyományokkal rendelkezik és nagyon magyar. Kicsit retró a pálya, de imádják a pilóták, a szurkolók, mindenki. Budapest közelsége meghatározza ezt" - fogalmazott Gyulay, ugyanakkor elismerte, hogy a 33 éves létesítmény már elöregedett, és nem nagyon tud versenyezni a modern pályákkal. Hangsúlyozta, azt már senki nem vitatja, megéri-e Forma-1-es futamot rendeznie Magyarországnak.

"Az összes környező ország ránk irigykedik, hiszen a régióban Ausztria mellett csak mi rendezünk versenyt, ami nagyon látogatott, rengeteg külföldi turista jön ide. A Liberty Media megjelenésével a felvezetés, a kiegészítő programok is fejlődnek, jövőre már az egész hét a Forma-1-ről fog szólni Budapesten és környékén" - mondta.

Hozzátette, vasárnap gyakorlatilag telt ház volt a Hungaroringen, csupán az állóhelyeken lehetett volna még elhelyezni embereket. Csütörtöktől vasárnapig a versenyekre, illetve a különböző programokra több mint 210 ezren látogattak ki. A futamot a címvédő és négyszeres világbajnok Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája nyerte, ezzel 24 pontra növelte az előnyét a pontversenyben a Mogyoródon második, szintén négyszeres vb-győztes Sebastian Vettellel, a Ferrari német versenyzőjével szemben.

Forrás: mfor.hu