Néztünk nagy szemekkel, hogy hú de jó lesz ez a rendszerváltás

Milyen volt élsportolónak lenni a Kádár-korszakban, milyen előnyökkel járt mindez? Mennyit lehetett keresni, és miért tűrték meg azt, hogy a világversenyekről hazaérkező olimpikonoknál csempészáru van? Mit érzékeltek a napi 8-10 órát edző sportolók abból, hogy fordul a világ és jön a rendszerváltás? És vajon mit hozott a magyar sportnak az új világ? Az Index Rendszerváltás sorozatában Török Ferenccel és Fábián Lászlóval, két kiváló öttusázó olimpikonnal, két generáció képviselőjével beszélgettünk. Török Ferenc 1990-ben országgyűlési képviselő lett, megalakította a parlamenti futballválogatottat, és elmesélte nekünk, milyen volt a középpályán az akkor még ifjú Orbán Viktor.

A podcast felvétele az Index munkatársainak felmondása előtt született. Az Indexet jelenleg a felmondási idejüket töltő Index-munkatársak szerkesztik. Török Ferenc és Fábián László hozzájárult a felvétel közléséhez.

Néhány szerkesztett részlet a beszélgetésből

Török Ferenc korábban egy interjúban azt mondza: "Ránk szóltak 1963-ban, hogy fogjuk vissza magunkat a csempészésben. Nemcsak öttusázókra, mindenkire érvényes volt a tiltás. A sportot irányító Kutas István határozottan állította, nem tud nekünk segíteni, ha bajba kerülünk." Tényleg ennyire bevett dolog volt a hatvanas években a csempészés a sportolók körében?

Tényleg ennyire benne volt a köztudatban a keresetkiegészítésnek ez a formája. A futballistától kezdve mindenki ezzel foglalkozott. Mi annak idején igazán nagy fizetéseket nem kaptunk, és ezért a vezetés elnézte ezeket a kis stikliket, ezeket az üzletszerző utakat. (...)

És mit csempésztek?

Mindent, ami itthon hiánycikk volt. Először is a forintot nem nagyon fogadták el külföldön, tehát kifelé is kellett vinni árut. Ezt el kellett adni, és átváltozott schillinggé, német márkává vagy orosz rubellé. A mohair pulóvertől az esőkabátig mindent hoztunk, ami kurrens volt, de nagyon jó átváltási kulcsa volt a Cornavin órának vagy az alkoholnak. (...) Mivel vittük a versenyekre a pisztolyokat, a svédek is csak azt nézték a határon, hogy arra van-e engedélyünk. Olyan szintre vittük a dolgokat, hogy már nem konyakot vittünk, hanem denaturált szeszt, és a kádban kevertük a császárkörtét, amit palackoztunk és eladtunk. Miután ez egy katonai sportág, volt hogy egy laktanyában helyeztek el minket, és egyszer berúgott az egész laktanya, mert mi az ablakon keresztül árultuk a császárkörtét. Emiatt ki is tiltottak minket. (...) Japánban az olimpiai faluhoz közel lehetett kapni 10 dollárért ilyen kis rádiókat. Mondtam a Mayer Misinek, a vízilabdázónak, hogy na, menjünk el okohamába a gyárba. Be is jelentkeztünk mint olimpiai bajnokok. Fogadott minket a vezérigazgató, és megkérdezte, mit kérnek, uraim. Mondtunk, hogy kisrádiót szeretnénk venni, mire ő: adok maguknak egyet-egyet ajándékba. De mi azt kérdeztük, mibe kerül a kisrádió, ha tizet akarunk venni. Azt mondta, akkor 8,5-9 dollárba. Jó, és ha huszat veszünk? Erre azt mondta, ne haragudjanak, én erre nem érek rá, de idehívom a kereskedelmi igazgatót.

Azt, hogy végül hány kisrádiót vettek Török Ferencék, és ezt hogyan hozták át a vámon az 1964-es tokiói olimpia után, meghallgathatja a podcastban.

(...)

 

Fábián László aktív sportkarrierje a nyolcvanas évek elejére tehető. Abban az időben mennyit lehetett keresni egy profi sportolónak, aki bajnokságokat nyert és aztán olimpiát?

Fábián László: Ha jól emlékszem, 1972 forint volt a fizetésem 1981-ben vagy '82 ben. Az édesapámnak, aki akkoriban már vagy 30 éve gyári melós volt, 2500 forint volt a fizetése, tehát úgy igazából nem volt rossz a pénz. Ehhez még valami kalória pénz is járt. Sose felejtem el: volt, hogy 400 forintom megmaradt egy hónapban, nem tudtam elkölteni, olyan sok volt relatíve ez a pénz, és ezt általában apáméknak adtam. De abszolút nem ez volt a fontos. Sokkal inkább az, hogy jól érezzük magunkat nap mint nap, edzésről edzésre, hiszen 8-10 órát edzettünk, de mindig volt olyan feladat, ami miatt jó volt ezt csinálni, az apró versenyek, apró sikerek és célok is számítottak. Nem igazán izgatott minket, hogy mennyi a fizetés.

De az csak számított valamit, hogy a versenyek nagy része külföldön volt, és lehetett utazni, nem?

Igazából számomra még ez sem számított. Persze jó volt utazni, és jobban szerettünk mondjuk Heidenheimbe utazni mint Jerevánba, de csak a környezet volt a különbség, mindig a verseny volt a fontos. (...) Párizsban tizenhatszor vagy tizennyolcszor voltam versenyzőként, de amikor abbahagytam az öttusát, akkor kézen fogtam a feleségemet, és azt mondtam neki: elmegyünk Párizsba, és megnézzük, hogy az milyen, mert egyébként nem láttam belőle semmit.

(...)

Elérkeztünk 1990-hez. Fábián László azt mondta, ő a rendszerváltás idején egy kicsit burokban élt, hiszen az ő dolga természetesen a sportolás és az edzés volt, Török Ferencet viszont igencsak megérintette a változás, mert 1990 ben parlamenti képviselő lett, mégpedig az SZDSZ színeiben. Az elején azért ez nem volt ilyen egyértelmű, mert több helyre is hívták.

Török Ferenc: Igen, Torgyán József is hívott a kisgazdákhoz. Mint ügyvéd kollégának mondta, hogy Ferikém, gyere hozzánk, mert ismerte a gondolatvilágomat. Az MDF-fel is hasonló volt a helyzet.

 

Hogy került végül az SZDSZ-be?

Török Ferenc válasza a podcastban hallgatható meg.

(...)

Hogy látják, a rendszerváltás mennyire tett jót a sport ügyének? A piaci szemlélet mennyit rontott vagy javított a sport helyzetén?

Fábián László: Én úgy gondolom, hogy volt egy nagyon hosszú időszak, amikor a szocializmusban kiemelten kezelt sport az nagyon mostohán kezelt terület volt Magyarországon. Azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás utáni majdnem 15-20 évben gyakorlatilag leromlott minden pálya, egyre rosszabb és rosszabb állapotba került minden, egyre kevesebb gyerek sportolt. Talán a lendkerék effektus a szocializmus korszakából hozta magával, hogy az akkor felkészült fiatal sportolók meg az edzők tudták tartani az eredményességet. Talán a felnőtt korosztályon nem látszott meg annyira, hogy visszább estek az eredmények. Azt egyértelműen megállapíthatjuk, hogy 2008 után elfogyott a magyar sport, ami az azt megelőző 15-20 évben olyan mostohán volt kezelve. A közvélemény leginkább az olimpiát látja, és az olimpiai eredményesség is egyre lejjebb csúszik. Ez ennek a húsz évnek volt köszönhető.

Azt a podcastban hallgathatja meg, hogy Fábián László hogyan látja a magyar sport elmúlt 10 évét.

Az Index sorozatában különféle szakmák képviselőivel elevenítjük fel a 30 éve lezajlott rendszerváltást. A sorozatban stúdióbeszélgetéseket és podcastokat hallhatnak Koncz Zsuzsa énekesnővel, Koltai Róbert színésszel, Bojár Gábor vállalkozóval, a Graphisoft alapítójával, vagy a hetvenes évek közepe óta Magyarországon élő Carlos Lattez Pavez szociális munkással. A podcastunk meghallgatható Spotify-on, iTunes-on és az Index podcastjai között is. Arra szeretnénk kérni kedves hallgatóinkat, hogy ha a podcast-alkalmazásuk erre kéri önöket, értékeljenek minket pozitívan!

Forrás: index.hu

Dr. Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok 85 éves!

Ravasz, mint a róka — 85 éves lett Török Ferenc

Csillaghegyen született, de nála kevesen ismerik jobban a mexikói magaslaton való versenyzés speciális körülményeit. Ha anno az iskolából meglógva a Tímár utcától nem fut egészen Aquincumig, tán sose derül ki tehetsége... Nyolcvanötödik születésnapját ünnepli dr. Török Ferenc, őt köszöntjük!

Török Ferenc 1935. augusztus 3-án született Csillaghegyen. Édesapja főkönyvelő, édesanyja tanító. Gyerekként a csillaghelyi MTE igazolt labdarúgója volt, tehetségével a budapesti kölyökválogatottba is bekerült, ám végül a családi békesség és a vasárnapi közös ebédek kedvéért átnyergelt a vízilabdára és az úszásra. Az Árpád Gimnáziumban töltötte középiskolás éveit. Egyszer egy október 6-i ünnepségről készült éppen meglógni, amit észrevett testnevelőtanára, Iglói Mihály; így Török Ferenc futásnak eredt, Iglói pedig utána. Az „üldözés” egészen Aquincumig tartott. A fülön csípett nebulónak két választása maradt, vagy kopogtat az igazgatói ajtaján, vagy belép a Honvédba atletizálni. Utóbbit választotta. Bár az atlétikát utálta, egy tehetségkutató verseny után, 1953-ban felajánlották neki, hogy válthat az öttusára. Elfogadta. Innen pedig — ahogy mondani szokták — a többi már történelem, hiszen a magyar öttusa ’60-as és ’80-as évekbeli aranykora is a nevéhez kötődik.

A Honvéd színeiben egészen 1970-ig versenyzett, a válogatott keretnek pedig 1956 és 1968 között volt tagja. Egyéniben háromszor nyert magyar bajnokságot. Bár a ’60-as római olimpiára nem utazhatott, egy évvel később a moszkvai vb-n a csapattal már ezüstéremnek örülhetett. Az 1962-es világbajnokságon mind egyéniben (bronz), mind a társakkal (ezüst) is dobogóra állhatott. A magglingeni vb-n egy arany (csapat) és egy ezüst volt a mérlege. Egy évvel később a tokiói olimpián a „nagy hármasból” — Balczó-Móna-Török — csak ő indulhatott. Egyéniben itt ért fel a csúcsra és vele együtt a dobogó legfelső fokára. Miután beért a célba, bevitték egy sátorba és oxigénmaszkot tettek rá; megtudta, hogy megnyerte a versenyt, a maszkot levéve hangzott el híres mondata, későbbi könyvének címe, „Ha kell újra lefutom!” Két társával — köztük öccsével, Ottóval — pedig sikerült a bronzéremet is elhozniuk csapatban. A következő olimpiász alatt aztán már semmi sem állíthatta meg a Balczó András, Móna István, Török Ferenc alkotta triót, három vb-arany és végül a mexikóvárosi játékok csapataranya is az ő nyakukba került.

Az olimpia után kikerült a válogatottból, ám 1976-ban kinevezték szövetségi kapitánynak. Ahogy versenyző korában, úgy kapitányként is a központi felkészítésben hitt, melynek meg is lett az eredménye, a ’80-as évek öttusáját a Fábián-Martinek-Mizsér trió uralta, a szöuli olimpián mind az egyéni (Martinek János), mind a csapatversenyek után a magyar himnusz hangzott el. Egykori tanítványaival ma is tartja a kapcsolatot, hiszen szinte apa-fiú kapcsolat volt köztük. A magyar szövetségnek 1990-től 1996-ig volt elnöke, a nemzetközinek pedig 1993 és 1996 között alelnöke. A MOB tagja, ma tiszteletbeli tagja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1995-ben ezüst érdemrenddel tüntette ki. Évtizedek óta szerepet vállal a MOB munkájában, volt elnökségi tag, a legutóbbi ciklusban a Jogi Bizottságban dolgozott. Máig szenvedélye a futball, az atlantai olimpián Dunai Antalt segítette, neki köszönhető az akkori gárda remek erőnléte.

Mindig csavaros észjárásról volt híres, akár a sportban, akár a civil életben, innen a ragadványneve, a Róka – tán nem véletlen ezért az ügyvédi pálya sem. Az ELTE jogi karán 1957-ben szerzett diplomát és még túl a nyolcvanon is praktizált; a TF-n pedig 1966-ban kapta meg szakedzői oklevelét. Ma is aktív életet él, rendszeresen teniszezik, úszik és fut, ahogy egy tavalyi, vele készült interjúban mondta, még feladatai vannak. A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja, az elit társaságban a múlt héten alelnöknek választották.

Nos kívánjuk, hogy sokáig legyenek még feladatai, az Isten éltesse sokáig még Török Ferencet!

Forrás: olimpia.hu

Faragó Tamás: Továbbra is nagyképű vagyok!

Nincs múltam, csak jövőm – vallja a Nemzet Sportolója, Faragó Tamás vízilabdázó, aki úgy véli, másoknak kell beszélnie az eredményeiről.

Már nem is tartja számon, annyi díjjal tüntették ki Faragó Tamást. Az olimpiai bajnok vízilabdázót legutóbb a Nemzet Sportolói közé választották. Bár gondolta, hogy Kárpáti György halála után pólósra esik majd a választás, meglepte, hogy a rengeteg kiválóság közül pont rá gondoltak.

EGYIK ELISMERÉS SEM ÁLL KÖZELEBB A SZÍVEMHEZ. MOST IS UGYANOLYAN NAGYKÉPŰ VAGYOK, MINT VOLTAM.

Nekem múltam nincs, csak jövőm. Ha valaki emlékszik a múltamra, akkor majd beszél róla – mondta a Borsnak Faragó, akit nemrég a szakma A pólósok pólósának is megválasztott.

Az 1976-os montreali olimpián 22 találattal a gólkirályi címet is kiérdemlő Faragónak 1982-ben pedig a Swimming and Water Polo magazin ítélte oda minden idők legjobb vízilabdázója címet. Bár hátradőlhetne, Tonó 67 évesen is dolgozik.

– Nem tudok meglenni uszoda nélkül. A Vasas utánpótlásában dolgozom, mellette tagja vagyok a szövetség elnökségének. Járom az országot, figyelem a tehetségeket, és ahol igénylik, elmondom meglátásaimat, tanácsaimat – zárta Faragó.

Forrás: borsonline.hu

Faragó Tamás hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolója társaságnak.

A Magyar Közlönyben csütörtökön jelent meg, hogy a kormány a sporttörvény alapján - megismerve és tudomásul véve a Nemzet Sportolóinak javaslatát - Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó részére a Nemzet Sportolója címet és az azzal járó életjáradékot adományozza.

A 67 esztendős sportoló háromszor állhatott dobogóra olimpián, 1976-os aranyérem mellett 1972-ben ezüst-, 1980-ban pedig bronzérmet szerzett a magyar válogatottal, amellyel 1973-ban vb-t, 1974-ben és 1977-ben pedig Európa-bajnokságot nyert.

A Nemzet Sportolói exkluzív társaságban a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György június 17-i halálával üresedett meg egy hely a tizenkettőből.
A választásra jogosult tizenegy tag múlt szerdán döntött arról, hogy kit választ új tagnak, közülük kilencen jelentek meg személyesen a sportállamtitkárság Hold utcai székházában megtartott ülésen, Bíróné Keleti Ágnes és Balczó András telefonon adta le szavazatát, de a voksolás titkos volt.

A döntés után Szabó Tünde sportért felelős államtitkár tájékoztatta a sajtót a jelölt személyéről, kiemelve, hogy már az első körben eldőlt a szavazás, hiszen Faragó Tamás megkapta a szavazatok több mint ötven százalékát.

A szavazás napján Faragó Tamás az M1 aktuális csatornán úgy nyilatkozott: a díj nemcsak neki, hanem elsősorban a kilenc olimpiai bajnokságot szerző magyar vízilabdasportnak szól. Hozzátette, bár a választások többsége szubjektív, reményei szerint most objektív döntés született.

"Én mindig a nemzet sportolója voltam, de most már papírom is lesz róla. Ez most egy címet jelent számomra, amivel a családom és a gyerekeim tiszteletét is kivívhatom" - mondta a Vasas SC egykori kiválósága. "Lelkileg, gondolatilag és fizikailag számomra azt jelenti a Nemzet Sportolójának lenni, hogy magyarnak születtem, és mindig büszke voltam arra, hogy a magyarságnak örömet szereztem."

A Nemzet Sportolója jelenleg Balczó András, Faragó Tamás, Hammerl László, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Monspart Sarolta, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál és Varga János.

A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is meghatározó szerepet töltött be a magyar sportéletben.

Forrás: m4sport.hu

Index: Nagy Tímea követi Kárpátit a halhatatlan sportolók élén

Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt választotta elnöknek a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete szerdán – jelentette az MTI. A közgyűlés összehívására az eddigi elnök, Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó júniusi halála miatt volt szükség.

Az egyedüli jelölt Nagy Tímeát egyhangúlag választották meg a szervezet elnökévé.

„Amikor az elnökség javaslatára elvállaltam a jelölést, azt kértem, hadd írhassak levelet minden tagnak, hogy csak akkor jelöltetem magam, ha nem lesz más pályázó, ugyanis én nem valakivel szemben, hanem az egyesületért akartam elnök lenni. Mivel senki más nem jelentkezett, és a tagság is támogatott, jó szájízzel mondtam igent a felkérésre. Megnyugtató volt az is, hogy a sportállamtitkárság is mellettem áll, Szabó Tünde államtitkár asszony személyes beszélgetésünkkor azt mondta, hogy örülnek a jelölésemnek” – mondta Nagy.

Hozzátette, számára nagyon fontos, hogy Kárpáti György örökségét továbbvigyék, személyesen is sokat kapott tőle.

A kilencvenes évek elején alakult Halhatatlanok Klubja, majd későbbi nevén Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének kiemelt célja, hogy példaképeket állítsanak a fiatalok elé. A tagság nem jár díjazással, jelentős feladatuk, hogy járják az országot, a határon túli településeket, és iskolai beszélgetéseken, művelődési házakban beszélgetnek pályafutásukról, terjesztve a sport értékeit, az olimpiai eszmét.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének jelenlegi tagjai: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Török Ferenc, Vaskuti István

Korábbi tagok: Albert Flórián, Bozsik József, Csák Ibolya, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Hajós Alfréd, Hidegkuti Nándor, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Kozma István, Papp László, Polyák Imre, Puskás Ferenc, Sidó Ferenc, Zsivótzky Gyula, Grosics Gyula, Sándor Károly, Buzánszky Jenő, Fenyvesi Csaba, Földi Imre, Kulcsár Győző, Székely Éva, Wichmann Tamás, Kárpáti György.

Forrás: index.hu

HVG: Nagy Tímea lett a halhatatlan magyar sportolók elnöke

A kétszeres olimpiai bajnok vívó volt az egyedüli jelölt.

Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó júniusi halála miatt közgyűlést hívott össze a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, hogy új elnököt válasszon.

A szervezet egyhangúlag az egyedüli jelöltet, Nagy Tímeát támogatta.

Amikor az elnökség javaslatára elvállaltam a jelölést, azt kértem, hadd írhassak levelet minden Halhatatlannak, hogy csak akkor jelöltetem magam, ha nem lesz más pályázó, ugyanis én nem valakivel szemben, hanem az egyesületért akartam elnök lenni” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző.

Nagy Tímea hozzátette, hogy számára nagyon fontos, hogy Kárpáti György örökségét továbbvigyék.

A kilencvenes évek elején alakult Halhatatlanok Klubja, majd későbbi nevén Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének kiemelt célja, hogy példaképeket állítsanak a fiatalok elé. A tagság nem kap díjazást, jelentős feladatuk, hogy járják az országot, a határon túli településeket, és pódiumbeszélgetések alkalmával iskolákban, művelődési házakban beszélgetnek sportpályafutásukról, terjesztve a sport értékeit, az olimpiai eszmét.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének jelenlegi tagjai: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Török Ferenc, Vaskuti István

Korábbi tagok: Albert Flórián, Bozsik József, Csák Ibolya, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Hajós Alfréd, Hidegkuti Nándor, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Kozma István, Papp László, Polyák Imre, Puskás Ferenc, Sidó Ferenc, Zsivótzky Gyula, Grosics Gyula, Sándor Károly, Buzánszky Jenő, Fenyvesi Csaba, Földi Imre, Kulcsár Győző, Székely Éva, Wichmann Tamás, Kárpáti György.

Forrás: hvg.hu

BAON: Nagy Tímea lett a halhatatlan magyar sportolók elnöke

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete közgyűlésének szerdai összehívására az eddigi elnök, Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó júniusi halála miatt volt szükség.

Az egyedüli jelölt Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt egyhangúlag választották meg a szervezet elnökévé.

„Amikor az elnökség javaslatára elvállaltam a jelölést, azt kértem, hadd írhassak levelet minden Halhatatlannak, hogy csak akkor jelöltetem magam, ha nem lesz más pályázó, ugyanis én nem valakivel szemben, hanem az egyesületért akartam elnök lenni” – mondta Nagy Tímea a megválasztása után az MTI-nek. „Mivel senki más nem jelentkezett, és a tagság is támogatott, jó szájízzel mondtam igent a felkérésre. Megnyugtató volt az is, hogy a sportállamtitkárság is mellettem áll, Szabó Tünde államtitkár asszony személyes beszélgetésünkkor azt mondta, hogy örülnek a jelölésemnek” – tette hozzá a sportoló, megjegyezve: számára nagyon fontos, hogy Kárpáti György örökségét továbbvigyék.

„Személyesen is sokat kaptam Gyuri bácsitól az előadásokon, abban a küldetésben, ami az egyesületünk feladata” – fogalmazott Nagy Tímea.

A kilencvenes évek elején alakult Halhatatlanok Klubja, majd későbbi nevén Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének kiemelt célja, hogy példaképeket állítson a fiatalok elé. A tagság nem kap díjazást, jelentős feladatuk, hogy járják az országot, a határon túli településeket, és pódiumbeszélgetések alkalmával iskolákban, művelődési házakban beszélgetnek sportpályafutásukról, terjesztve a sport értékeit, az olimpiai eszmét.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének jelenlegi tagjai: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Török Ferenc, Vaskuti István.

Korábbi tagok: Albert Flórián, Bozsik József, Csák Ibolya, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Hajós Alfréd, Hidegkuti Nándor, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Kozma István, Papp László, Polyák Imre, Puskás Ferenc, Sidó Ferenc, Zsivótzky Gyula, Grosics Gyula, Sándor Károly, Buzánszky Jenő, Fenyvesi Csaba, Földi Imre, Kulcsár Győző, Székely Éva, Wichmann Tamás, Kárpáti György.

Forrás: baon.hu

Nemzetisport: Sport: Nagy Tímea lett a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesület elnöke

Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt választotta elnöknek a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete szerdán.

A közgyűlés összehívására az eddigi elnök, Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó júniusi halála miatt volt szükség.

Az egyedüli jelölt Nagy Tímeát egyhangúlag választották meg a szervezet elnökévé.

„Amikor az elnökség javaslatára elvállaltam a jelölést, azt kértem, hadd írhassak levelet minden Halhatatlannak, hogy csak akkor jelöltetem magam, ha nem lesz más pályázó, ugyanis én nem valakivel szemben, hanem az egyesületért akartam elnök lenni – mondta Nagy Tímea a megválasztása után az MTI-nek. Mivel senki más nem jelentkezett, és a tagság is támogatott, jó szájízzel mondtam igent a felkérésre. Megnyugtató volt az is, hogy a sportállamtitkárság is mellettem áll, Szabó Tünde államtitkár asszony személyes beszélgetésünkkor azt mondta, hogy örülnek a jelölésemnek.”

Hozzátette, számára nagyon fontos, hogy Kárpáti György örökségét továbbvigyék.

„Személyesen is sokat kaptam Gyuri bácsitól az előadásokon, abban a küldetésben, ami az egyesületünk feladata” – fogalmazott Nagy Tímea.

A kilencvenes évek elején alakult Halhatatlanok Klubja, majd későbbi nevén Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének kiemelt célja, hogy példaképeket állítsanak a fiatalok elé. A tagság nem kap díjazást, jelentős feladatuk, hogy járják az országot, a határon túli településeket, és pódiumbeszélgetések alkalmával iskolákban, művelődési házakban beszélgetnek sportpályafutásukról, terjesztve a sport értékeit, az olimpiai eszmét.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének jelenlegi tagjai: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Török Ferenc, Vaskuti István

Korábbi tagok: Albert Flórián, Bozsik József, Csák Ibolya, Elek Ilona, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Hajós Alfréd, Hidegkuti Nándor, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Kozma István, Papp László, Polyák Imre, Puskás Ferenc, Sidó Ferenc, Zsivótzky Gyula, Grosics Gyula, Sándor Károly, Buzánszky Jenő, Fenyvesi Csaba, Földi Imre, Kulcsár Győző, Székely Éva, Wichmann Tamás, Kárpáti György.

Forrás: nemzetisport.hu

Rendkívüli közgyűlés

Dr. Kárpáti György elnök úr halála miatt rendkívüli közgyűlést hívott össze a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

A közgyűlésen egy perces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt tagokról.

Az egyetlen napirend az új elnök és elnökség megválasztása volt.

Titkos szavazással egyhangúlag elnöknek Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnokot választották meg.

Dr.Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnokot és Vaskuti István olimpiai bajnokot alelnöknek, Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnokot és Hegedüs Csaba olimpiai bajnokot elnökségi tagoknak választották.

A rendkívüli közgyűlésen szeptemberre meghirdették az egyesület soron következő közgyűlését, ahol a leendő tagokat megválasztják.

Nemzet Sportolója: Faragó Tamást jelölték új tagnak

Kárpáti György júniusi halála után új tagot kellett választaniuk a Nemzet Sportolóinak, mivel ismét – az idén már másodszorra – tizenegyen maradtak. Ugyan nem volt törvényszerű, hogy a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó helyett egy másik vízilabdás kiválóságnak kell átvennie a stafétát, a tagok mégis így döntöttek, és Faragó Tamást választották meg a Nemzet Sportolójának – tájékoztatta a Nemzeti Sportot Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.

Gyors ismétlés: a kitüntetésre azok a 60 év feletti, kimagasló eredményt elérő sportolók lehetnek jogosultak, akik a pályafutásuk befejezése után is meghatározó szerepet töltöttek be a magyar sportéletben, Faragó Tamásra pedig mindegyik kitétel igaz.

Bár a habitusán egyáltalán nem látszik, Montreal olimpiai bajnoka már 67 éves. Dicsőséglistája sportolóként rendkívül hosszú, példának okáért minden olimpiai éremből nyert egyet, amellett világbajnok, kétszeres Európa-bajnok, és nem mellesleg kilencszeres magyar bajnok. Edzőnek sem volt éppen utolsó, a női válogatottat speciel 2001-ben Európa-bajnoki győzelemig, négy évvel később világbajnoki címig vezette. Sportvezetőként pedig még mindig aktív, a Magyar Vízilabda-szövetség elnökségi tagja és a női utánpótlás-válogatottak szakmai igazgatója – minden feltétel mellett ott a pipa.

Emellett a sportág egyik legszínesebb egyénisége, aki abban az időszakban vált világklasszissá, amikor a vízilabdát már nemcsak a medencék partján helyet foglaló nézők, hanem a televízió képernyőjén keresztül már gyakorlatilag mindenki követhette. Népszerűsége évtizedek óta töretlen, amit kétségkívül kiemelkedő tudása és a Montrealban tizenkét év szünet után megnyert, várva várt olimpiai bajnoki cím mellett annak is köszönhet, hogy lázadó stílusával valami mást képviselt, mint amit mindenki megszokott. Mindenről markáns véleménye van, és ezt nem is tartja magában, mondanivalóját a Nemzeti Sport állandó szakértőjeként is rendre megosztja olvasóinkkal, legutóbb a januári, budapesti Európa-bajnokság alatt tette mindezt. Emiatt persze az embereknek is határozott véleménye van róla, de nem ismerünk olyan sportági szereplőt a medencék környékén, aki ne a legnagyobb tisztelettel beszélne „Tonóról”.

Nem véletlen, hogy hiába van a sportágnak összesen tíz háromszoros olimpiai bajnoka, és ezek közül nyolc magyar, mégis a mindössze (szigorúan az említettekhez mérten) egyszeres győztes Faragó lett a Pólósok pólósa a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo közös szavazásának szakértő szakmai zsűrije szerint.

„Miután kilenc olimpiát nyerni egy csapatsportágban csak úgy lehetséges, hogy klasszisok sora nő fel az országban, közöttük a legjobbnak találtatni még úgy is megható, hogy a szavazás nyilvánvalóan szubjektív. De most fogjuk fel úgy, hogy a végeredmény objektív...” – mondta a rá jellemző módon a szavazás eredményhirdetésekor.

A most megkapott elismeréssel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, ő nagyon régóta a nemzet sportolójának érzi magát, és az igazán az a fontos neki, amit a vízilabda rajongói gondolnak róla. Ezzel együtt aligha bánja, hogy most már nem csak annak érzi magát, hanem valóban a Nemzet Sportolója. A választás után Faragó Tamás először a Nemzeti Sportnak nyilatkozott:

– Milyen gondolatok kavarognak Önben, mióta megtudta a hírt?
– Az első gondolatom az, hogy elmúltam hatvanéves... – mondta a Nemzeti Sportnak a Nemzet Sportolójának megválasztott Faragó Tamás a Magyar Vízilabda-szövetség közgyűlése előtt a Margitszigeten. – A második gondolatom az, hogy legalizálták azt, amit eddig is tudtam, miszerint a nemzet sportolója vagyok. Ez egy olyan megtisztelő cím, amit az ember nagyon értékel, főleg azok után, ahogyan felhívtak és közölték, hogy rám esett a választás.

– Mintha némi szomorúság is vegyülne az örömbe...
– Ez így van, hiszen a beválasztásom mégiscsak összefügg Gyurika halálával. A szavazókat valamilyen módon mégiscsak befolyásolta, hogy egy kilenc olimpiát nyert csapatsportágból illendő lenne valakit beválasztani, ez pedig én lettem. Szeretném megköszönni a címet, elsősorban a magyar vízilabdának – és természetesen magamnak.

– Megválasztották a Pólósok pólósának, a Nemzet Sportolójának, és végre nyári klubvízilabdát láthat a következő hetekben. Melyiknek örül a legjobban?
– Mindháromnak egyformán örülök. Kezdem a nyári vízilabdával, mert erről még nem beszéltem – most, mert amúgy húsz éve beszélek róla. Remélem, hogy a sportágat át tudjuk menteni a huszonegyedik századba. A vízilabda értéke elsősorban az, hogy esztétikus. Ha optimális körülmények között játsszák – napfény, kék víz, sárga labda – és a pólósok fókaként játszadoznak a labdával, akkor ennek nagyon magas esztétikai értéke van. Ezt mindenképpen a szemünk előtt kell tartani, ha azt szeretnénk, hogy érdekes sportágnak tartsák a vízilabdát.

– És az elismerések?
– Ahogyan már mondtam, minden választás szubjektív, de most mindkettő objektív volt.

Forrás: nemzetisport.hu 

Meghívó

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete elnöksége E/2020.07.13. számú egyhangú határozatával az Alapszabály 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja alapján

2020. július 29. (szerda) 11:00 órára

összehívja az Egyesület Rendkívüli Közgyűlését.

A Közgyűlés helyszíne: Császár-Komjádi Sportuszoda irodaház I. emeleti Tanácsterem (1023. Budapest, Árpádfejedelem útja 8.)

  1. A Közgyűlés napirendje:
    1. Tisztújítás /elnök, alelnökök és elnökségi tagok megválasztása/
  2. Tudnivalók:
    1. A közgyűlésen szavazati joggal az Egyesület tagjai rendelkeznek.
    2. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van.
    3. Amennyiben a 2020. július 29. napján 11.00 órára meghirdetett rendkívüli közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt rendkívüli közgyűlés változatlan napirendi ponttal 2020. július 29. napján 12.00 órakor kerül megtartásra fenti helyen.
    4. Felhívjuk figyelmét, hogy a megismételt rendkívüli közgyűlés a megjelentek számától függetlenül az eredeti közgyűlés napirendjére tűzött pont tekintetében határozatképes.

Budapest, 2020. 07. 13.

dr. Török Ferenc
alelnök
s.k.

Nagy Tímea
elnökségi tag
s.k. 

Vaskuti István
alelnök
s.k.


 

Kovács Katalin a győztes befutó után: üdv a klubban, csajok

Az 1992-es olimpia sikere után mindig esélyes volt a női kajaknégyes az aranyéremre, de a németek valahogy mindig gyorsabbak voltak. 2012-ben, a londoni olimpián aztán változott a helyzet.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A 2006-os szegedi vb-tarolás, és mind a kilenc aranyérem itthon tartása után a 2008-as olimpián a négyesben csak az ezüstérem jött össze a magyaroknak, mert a németek gyorsabbak voltak. A 2012-es olimpia előtti időszakban még egyértelműbbé vált a magyarok fölénye. Az olimpiát megelőző három világbajnokságot három különböző összeállítású magyar csapat nyerte meg, ami jól érzékeltette a szakág erejét és a hazai konkurenciát.

  • A 2009-es hajó: Kovács Katalin, Janics Natasa, Kozák Danuta, Benedek Dalma
  • A 2010-es összeállítás: Kovács, Janics, Csipes Tamara, Benedek
  • A 2011-es csapat: Szabó Gabriella, Kozák, Kovács, Benedek

Volt, amikor minimális különbséggel, volt amikor óriási fölénnyel nyertek, és a dominanciát látva ki lehetett jelenteni, a 2012-es olimpián a magyarok csak veszíthetik el az aranyat.

A hazai válogatókon kirajzolódott, hogy a 25 éves Kozák Danuta a leggyorsabb, mögötte második helyen Fazekas Krisztina végzett. Nagy meglepetést okozott, mert amikor Amerikába ment férjhez lényegében leállt, de az utolsó pillanatban adott még egy utolsó esélyt magának, hogy magyar olimpikon lehessen. 2004-ben is ott volt már a válogatott környékén, 2008-ban is, de nem sikerült neki. A 2011-es vb-n már amerikai színekben állt rajthoz, de mindezt a nemzetközi szövetség laza szabályai miatt könnyen megtehette, kötöttséggel nem járt. 32 éves volt már, és épp a férje, a korábbi kajakos, Rami Zur hitette el vele, hogy nem feltétlenül kell vb-aranyakkal véget érjen a pályafutása, és lehet még egyet előre lépni. Kaliforniában élt, nyomás nélkül készült fel, és ennek meglett a hatása.

A harmadik a hajóban az elnyűhetetlen Kovács Katalin lett, aki 31 világbajnoki arannyal vette célba a harmadik olimpiai elsőségét.

Az olimpia előtti három évben Benedek Dalma képviselte az állandóságot, a válogatókon úgy alakult a sorsa, hogy erre az olimpiára sem jutott ki, mert a negyedik beülőben Fazekas lett. Mégsem ő háborodott fel, hanem a vezérevezősnek aspiráló Paksy Tímea, aki vérlázítónak nevezte a válogatást, és a szegediek sem örültek, hogy Janics kiesett az egységből, igaz, ő érdekelt volt még két számban, míg Paksy nem lehetett olimpikon. Az elsőre helyre ugyanis Szabó Gabriella ült, a kapitány mellette állt ki, őt favorizálta.

MIUTÁN KIJELÖLTÉK A CSAPATOT, JÖTT A HIDEGZUHANY
A négyes úgy ment az olimpiát megelőző zágrábi Európa-bajnokságra, hogy az volt az első közös versenyük, és a harmadikok lettek. Ettől az érintettek nem pánikoltak, mert bíztak abban, ha tudnak közösen készülni, akkor annak meglesz az eredménye. A bronzérem ugyanakkor azt tudatosította, a korábbi eredmények semmit nem jelentenek egy olimpiára nézve, mert arra minden nemzet kettőzött erővel készül.

Kozák a négyes mellett persze készült az egyesre, Kovács a párosra, a másik két csapattagnak ez volt az egyetlen száma Londonban. A négyes azonnal a döntőbe került, mert megnyerte előfutamát, de a németek és a fehéroroszok is jobb idővel rendelkeztek. A döntőben kellett megmutatni, hogy az előfutam csak bemelegítés volt, és hogy téthelyzetben ez a legjobb négyes.

A döntőben a magyaroknál hajszállal jobban indultak a németek, a kettes pályán a fehéroroszok pedig nagyon jól mentek. Féltávnál vezettek is, de nem sokáig, mert a mieink erősítettek, és ami eddig oly sokszor nem sikerült, most valóság lett. Ezt a tempót nem tudták tartani a riválisok, és a cél felé közeledve már meg lehetett nyugodni, nem lehet a magyar hajót utolérni.

  • Magyarország – 1:30,827
  • Németország – 1:31,298
  • Lengyelország – 1:32,400

Szabó úgy emlékezett vissza, hogy azon a napon ki sem hajtotta magát teljesen, még bőven volt ereje a célbaérkezés után is. Ő az első, kölyökverseny szerzett aranyérmét is féltve őrizgette, és arra a pillanatra vágyott, amikor egy olimpiai aranyat simogat ugyanolyan szenvedéllyel. Kozák már száz méter után érezte, hogy annyira jól mennek, hogy nem lehetnek másodikok.

„Rami pozitív hangja, a határozottsága és a szuggesztivitása mindig nyomott felfelé, nekem ez hiányzott Magyarországon. Nélküle száz százalék, hogy nem tartanék itt. Elmondhatom: engem a szerelem tett olimpiai bajnokká” – örült Fazekas Krisztina, és mondott köszönetet edzőférjének.

Kovács Katalin azzal kezdte a döntő után, hogy ez a harmadik aranya, de nem mondhatja azt, hogy ennek örül a legjobban. 2004-ben és 2008-ban párosban lett bajnok, a négyessel most először állhatott a dobogó tetejére. Kovács így értékelt a futam után.

„Benne voltam eddig 2000-től három ezüstérmes négyesben, most végre sikerült nyerni, egy kicsit untam is már a második helyeket. Nehéz megmondani miért sikerült most, és korábban miért nem. A rajtnál szinte tökéletesen eljöttünk, ezt egy jó, győzelmi jelnek értékeltem. Az utolsó kétszáz méteren pedig azt éreztem, ezt már nem veheti el tőlünk senki. Az élet apró örömeinek is szenvedélyesen tudok örülni, nemhogy még egy olimpiai aranynak. A végén azt mondtam, üdv a klubban, csajok.”

Kovács 2013-ban még világbajnok lett ötszáz párosban Janiccsal, majd édesanya lett, és megpróbálta a 2016-os riói részvételt, de már nem jutott ki.

Forrás: index.hu

Foci és Sport 2020.07.03. hatoscsatorna

Összejött a történelmi triplázás, a pólócsapat lemosta az amerikaiakat

A magyar férfi vízilabda-válogatottnak először sikerült a triplázás az olimpiák történetében, a pekingi olimpián ráadásul az amerikaiak elleni döntőben nem kényszerült küzdelemre, mert nagyon simán nyert.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A sydney-i és az athéni olimpia előtt a magyar férfi pólóválogatott világversenyeken szerzett aranyérmekkel jelentkezett be a játékokra, a 2008-as pekingi olimpia előtt azonban ez nem sikerült. Négy ezüst- és egy bronzérem volt a mérleg. Kemény Dénessel addig kevés döntőt veszített a társulat, háromszor a szerbekkel és egyszer a horvátokkal szemben viszont elmaradt a győzelem.

2007 márciusában nagyon közel volt az első hely a vb-döntőben, de hosszabbításban végül a horvátok nyertek. 2007 augusztusában a világligában egy más jellegű finálé volt, amit a szerbek 9-6-ra nyertek. Magyar vezetés után fordítottak, és Kemény Dénes nem érezte a győzelem hitét a csapatán.

Ezek után a kapitány elkezdte kisilabizálni, mi vezetett a vereségekhez, és rámutatott, miben kell egyénenként javulnia a csapatnak. Az olimpia előtt rendeztek egy Eb-t, ahol az elődöntőben a szerbek hátrányban voltak, de a hosszabbításban megint a maguk javára fordították a meccset.

Ettől még esélyesként utazott az olimpiára a csapat, de négy nemzet – a magyar mellett a szerb, a montenegrói, valamint a horvát – azonos szintet képviselt. Mellettünk szólt, hogy az olimpia semmihez sem fogható nyomását elég jól viselték korábban a mieink, és azt reméltük, az olimpiai légkör hatással lesz a kihívókra. 

A csapat magja már a 2007-es vb-re kialakult, Benedek Tibor pedig a szívproblémái után visszatért. Tudta mindenki, nemcsak a góljaira, hanem a szellemiségére is nagy szükség lesz. Bekerült a csapatba az új hullám két tagja, Varga Dániel és Dénes. Hosnyánszky Norbert az előző vb-n még nem kapott lehetőséget, az olimpián viszont Kemény már jobban bízott benne, mint Szivós Mártonban. Centerposzton Molnár Tamás mellett Kis Gábor játszott, a kapuban pedig az utolsó pillanatban döntött úgy a kapitány, hogy Nagy Viktort mellőzi, és az Athénban már győztes Gergely Istvánnal utazik.

Így alakult ki a csapat, amely harcba szállt a triplázásért: Szécsi Zoltán, Gergely István (kapusok), Benedek Tibor, Biros Péter, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kis Gábor, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Varga Dániel, Varga Dénes, Varga Tamás.

Az olimpia rögtön egy kőkemény meccsel kezdődött, és a csapat ugyan vezetett három góllal, be kellett érnie a döntetlennel Montenegróval szemben. A kapitány akkor azt mondta, ilyen a magyar lélek, nem gépies, nem tud döngölni. A további találkozók így alakultak:

  • Görögország – 17-6
  • Spanyolország – 8-5
  • Ausztrália – 13-12
  • Kanada – 12-3

A spanyolok, miután simán kikaptak a mieinktől, nagyon felszívták magukat, és átgázoltak Montenegrón 12-6-tal. Mindez azt jelentette, a magyar csapatnak megvan a csoport első helye, és nem kell külön meccset játszani az elődöntőért. Az elődöntőben aztán megkaptuk a vb-címvédő horvátokat kiejtő Montenegrót.

Montenegró az első negyed után 4-3-ra vezetett, majd a másodikban Janović és Gojković már 6-3-ra módosította az állást. Kemény ekkor nyúlt a kapuscseréhez, a nyolc évvel azelőtti döntőben bejött ez a húzás. Szécsi kiúszott, Gergely állt be a helyére, akinek voltak fontos védései, Jokić jobb alsóba tartó büntetőjét is ártalmatlanította. 

A 9-7-es vezetésből így is 9-9 lett, majd az egyenlő állás után Kásás Tamás egy addig nem ismert figurát értékesítve vezetéshez juttatta a csapatot. A folytatásban labdát szerzett, és a lefordulásból Varga Dániel beállította a 11-9-es végeredményt. Gergely a meccs után azt mondta, erre készült, vágyott arra, hogy fontos meccsen is bizonyítani tudja képességeit. Arra is utalt, hogy a meccs minden szakaszában volt valaki, aki lendíteni tudott a csapat játékán. Varga Tamás is ilyen volt, akit váratlanul centerbe küldött be a kapitány, nem csak a védekezésre használta, ezzel összezavarta az ellenfelet.

A másik elődöntőben nagy meglepetés született, mert az Egyesült Államok legyőzte a szerbeket. Ráadásul nem egy vagy két góllal, szoros meccsen, hanem 10-5-re. Az utolsó negyedben a szerbek gólt sem tudtak dobni, és még kaptak hármat. Az USA legnagyobb sikere előtt állt.

A DÖNTŐBEN AZTÁN AZ ELSŐ NEGYED GÓLFESZTIVÁLT HOZOTT, A 6-4-ES ÁLLÁS AKÁR VÉGEREDMÉNYNEK IS BEILLETT VOLNA.

Az amerikaiak feljöttek, és amíg bírták erővel, addig nem nyugodhatott meg a csapat, de a végén már csak az volt a kérdés, mekkora lesz a különbség. 14-10 lett a végeredmény, és ezzel Magyarország harmadszor is olimpiai bajnok lett, ami rajta kívül csak Nagy-Britanniának sikerült, még az első világháború előtt.

Bevillant egy ilyen gól, azt is az amerikaiaknak lőttem, le is játszottam magamban, de nem ez volt a döntő. Azt a kis rést abban a pillanatban úgy láttam, mintha tátongó lyuk lenne, kitágult a kapu sarka, könnyűnek éreztem magam, meghívott a sarok, és oda lőttem a labdát. Éreztem, csak gól lehet – Varga Dénes idézte vissza így az egyik döntős gólját.  

A kapitány Kemény Dénes racionálisan foglalta össze a győzelem titkát: mindenki a saját kis mozaikkockájával foglalkozott, ezért sikerült győzni.

A harmadszor is győztes Kásás Tamás könnyezett, életében először. Úgy érezte, óriási dolgot vittek véghez, mert a triplázás rendkívüli. Rajta kívül még öten lettek háromszoros bajnokok: Benedek Tibor, Biros Péter, Kiss Gergely, Molnár Tamás Szécsi Zoltán. A csapat nyolc év alatt 21 bajnokot adott a magyar sportnak.

  • Benedek Tibor – Felfoghatatlan, hogy júniusban meghalt. Öt olimpián játszott, a 2012-es olimpián a kapitány segítője volt, 2013-ban már ő volt a kapitány, amikor a válogatott megnyerte a vb-t. 2016-ban egy peches meccsen büntetőkkel kapott ki Montenegrótól a csapata, és nem jutott be a négy közé. Kérlelték, hogy maradjon, de távozott a kapitányi posztról, és a fiatalokkal foglalkozott.
  • Biros Péter – 40 éves koráig, 2016-ig vízilabdázott, az egri női csapatnál kezdte az edzősködést, az U20-as női válogatott kapitánya.
  • Kiss Gergely – tavaly hagyta abba, 42 évesen. Pályafutása alatt jogi diplomát szerzett. A sportolni vágyó gyerekeknek sportágválasztót szervez évente többször, az év sportolója gálának is szervezője.
  • Kásás Tamás – az egyetlen pólós, aki a sportágban minden létező trófeát megnyert, a megszűnése előtt a KEK-et is. Benedekhez hasonlóan öt olimpián játszott. Éttermet nyitott Budapesten.
  • Molnár Tamás – a diplomácia felé vezetett az útja, a nemzetközi szövetség (FINA) tagja, a hazai szövetség alelnöke.
  • Szécsi Zoltán – Egerből Kaposvárra ment, ott fejezte be pályafutását. Vezetőként ment vissza Egerbe, ő az igazgató a klubnál, aminek egy 300 milliós segély mentheti meg az életét. 

A kétszeres bajnokok

  • Gergely István – A 2013-as a világbajnoki győzelemből már kapusedzőként vette ki a részét, a vb-döntő büntetőinél nem izgult, mert tanulmányozták a videón, hová kell várnia a labdát Nagy Viktornak. A Honvéd SE ügyvezető elnöke.
  • Madaras Norbert – tíz éven át volt a Recco játékosa, utána Szolnok érintésével került a Ferencvárosba, ahol 2018-ig játszott. Jelenleg a klub szakosztályát vezeti, a tavalyi BL-sikert már ebben a minőségben ünnepelte. A hazai szövetség alelnöke. Ő mondhatja el egyedül magáról, hogy kétszeres világbajnok, mert a 2003-as és a 2013-as vébén is játszott.
  • Varga Tamás – játszott Olaszországban, Montenegróban, aztán Debrecenben hagyta abba, ahol edzősködött is. Az utánpótlás-válogatottaknál dolgozik.

Egyszeres győztesek

  • Hosnyánszky Norbert – az idén januári Eb-győzelemből is részt vállalt. A nyáron Egerből a Honvédhoz szerződött, kitartana a 2021-es olimpiáig, ami a negyedik lenne a pályafutásában.
  • Kis Gábor - 2019-ben hagyta abba, 2011-től a Szolnok játékosa, amellyel BL-győzelmet harcolt ki. Mezőtúron szakmai igazgató.
  • Varga Dániel – Az OSC edzője lesz a nyártól. „Ami még lehetek a vízilabdában, arra nem vagyok annyira kíváncsi.” Ezzel a találó mondattal zárta a pályafutását 2018-ban.
  • Varga Dénes – Az idén januárban Eb-győztes válogatott vezére volt. A Ferencváros játékosa, Hosnyánszkyval együtt a jelenkor olimpiai, világ- és Európa-bajnokai, ők ketten mondhatják el ezt önmagukról.

Forrás: index.hu

Az egyes drámája után felállt Kovács, és aranyat nyert Janiccsal

A 2008-as olimpiáig egyetlen magyar kajakosnő sem mondhatta el magáról, hogy meg tudta védeni négy évvel korábban kiharcolt első helyét. A Kovács, Janics duónak sikerült ez a bravúr, jóllehet egy évvel korábban kevés esély volt arra, hogy együtt versenyezzenek.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A 2004-es olimpia előtt az utolsó pillanatban összeálló, és párosban aranyérmet szerző Kovács Katalin és Janics Natasa nem vált szét, hanem a következő két-két Európa- és világbajnokságon is együtt versenyeztek. Ahol rajthoz álltak, ott nyertek, és összesen 12 aranyat szereztek, többet nem is lehetett ennél. A 2006-os szegedi világbajnokság egészen egyedi volt, mert a lehetséges kilenc női aranyból mind a kilenc itthon maradt, ilyen dominanciát nem látott addig a sportág.

2007 tavaszán aztán derült égből villámcsapásként jött a hír: Janics különvált Fábiánné Rozsnyói Katalintól, és elhagyta az edzőnő csoportját. Néhány héttel később így nyilatkozott a versenyző az Indexnek: „Nem tudom, melyik ember bírná ki azt, amit én kibírtam kilenc éven át. Annyit eveztem büntetésből, hogy abból talán még Pekingig is el lehetne jutni. Kati néni mindenhol otthon volt, akárhová mentünk. Pesten, Dunavarsányban, Szolnokon, őt mindenhová kötötte valami, a háza, az unokája, a férje, a kutyája, engem meg semmi, sehova sem. Ezt ő képtelen megérteni, hogy nekem vannak érzéseim, hogy hiányzik valami. Ezek az érzések egyszercsak előtörtek, és azt mondatták: el innen, oda, ahol én is jól érzem magam, Szegedre.”

Egyébként az edző és a versenyző sokat vitatkozott már a szétválásuk előtt is, Janics például úgy érezte, hogy több izommal nem lesz gyorsabb, Fábiánné azonban más állásponton volt. Az edzőnő így tekintett a versenyzőre.

„Odahozta az apukája, Milan Janics, aki nem bírt vele. Én megpróbáltam, 18 éves sem volt még, amikor befogadtam. Magyarul tanítottam, befogadtam a házamba is. Mivel nem beszélte a nyelvet, ha beteg lett, orvoshoz kísértem, patikába is én mentem el a gyógyszereiért, nem tudott volna eligazodni. Amikor szétmentünk, neki sem volt könnyű, nekem sem.

Mindig láttam, mit csinál, mikor ég nála a villany, és mikor nem. Vigyáztam rá. Natasa mindenkit hibáztatott a kirúgása napján. Vissza lehetett volna csinálni mindent pár nappal később, ahogy múlt az idő, már nem.”

Janics nagy kockázatot vállalt ezzel a lépéssel, mert amikor Kőbán Rita tévedt különutakra, elmaradt a sikeressége, ezért tért vissza Fábiánnéhoz. Janics a világ egyik legjobbja volt akkoriban, ezért nem volt akármilyen edző megfelelő, hogy a világ tetején maradjon.

Párosuk nem indulhatott a 2007-es vb-n, ezért Kovács megnyerte az ötszáz egyest, Janics pedig a kétszázat. A Paksy, Benedek egység pedig vb-második lett a németek mögött.

Úgy fordultak át 2008-ra, az olimpia évére, hogy egyáltalán nem volt biztos, hogy együtt indulhatnak, még ha a szövetség elnöke, Baráth Etele mindent meg is tett értük. Áprilisban másfél éves kényszerszünet aztán kipróbálhatták, hogyan megy a hajójuk, de a világkupán pályafutásuk során először kikaptak.

A hazai válogatókon nyertek, legyőzték az itthoni trónkövetelőket. Az olimpia előtt aztán Fábiánné teljes csoportja felállt, és elhagyta az edzőnőt. A korábbi sikeres műhely felbomlott, és az olimpiai sikeresség is veszélybe került. A női csapat felkészítését is Sári Nándor vette át, aki ebben az olimpiai ciklusban a Kammerer, Kucsera párost a világ élmezőnyébe juttatta.

Mivel egyesben most Kovács vívta ki az indulás jogát, Janics készülhetett pihenten a párosra. A négyesben ott voltak mindketten, ám a németek voltak a jobbak, ami nem volt jó előjel. Még ennél is kínzóbb volt, hogy Kovácsot az egyesben nagy csalódás érte: sokan előre odaadták neki az aranyérmet, hiszen vb-címvédő és favorit volt, ám be kellett érnie a negyedik hellyel.

VOLT EGY ÓRÁJA, HOGY RENDEZZE A GONDOLATAIT, ÉS JANICS SEGÍTSÉGÉVEL MEGNYERJE AZ ÖTSZÁZ PÁROS ARANYÁT, ÉS MEGVÉDJÉK CÍMÜKET.

Párosuk az előfutamot megnyerve, a legjobb idővel jutott a döntőbe, optimális esetben abszolút esélyesek lettek volna. Kovács megmutatta mentális erejét, versenyzői nagyságát, és ha kicsit össze is omlott az egyes sikertelensége után, ebből nem sokat lehetett érzékelni a párosban, mert stílusosan, egyáltalán nem görcsösen eveztek. A döntőben 250 méter után elléptek a lengyelektől, akik aztán az utolsó száz méteren le is maradtak. A németek ugyan beleerősítettek, de még a dobogóra sem fértek fel. Ezzel összejött a magyar címvédés.

  1. Kovács, Janics – 1:41,308
  2. Mikolajczyk, Konieczka – 1:42,092
  3. Delattre, Viard (franciák) – 1:42,128

És hogy mi történt az egyes kudarca és a páros rajtja előtt?„Ismerem annyira Katit, hogy ne mondjak neki semmit. Ilyenkor nem szabad. Kicsit megdöbbentem, nem is hittem el, hogy megverték. Különösen, hogy hárman is. Hallgattam, és beültünk a hajóba. Bátran mentünk előre, nem vettem vissza egy percre sem, el is fáradtam a végére. Már el is felejtettem, milyen ez a győztes érzés. Nagyon örülök, hogy éreztem újra. Ugye, milyen jó, Kati?" – mondta az Indexnek az eredményhirdetés után a háromszoros olimpiai bajnokká váló Janics.

Kovács mosolygott és büszke volt, de többre számított, ezért nem tudott teljesen feloldódni. A páros taktikája nem volt semmi különös, Kovács húzta a hajót, Janics tolta, mondták viccesen.

„Nem akarok magyarázkodni, elrontottam az egyest, nem tudtam úgy felpörögni, ahogy az ilyenkor elvárható lenne. Lapos voltam, fejben nem tudtam úgy odatenni magam, amit egy olimpiai döntő megkíván. Örülök a páros sikerének, de tiszta szívből nem lehetek boldog, mert nem tudom, mi történt egyesben. Szerencsére nem volt idő tépelődésre.” - mondta Kovács, aki edzőt váltott az olimpia után, és a 2012-es olimpián is nyert egy aranyat négyesben. Janiccsal a párosuk 2012-ben ezüstérmes lett. Londonban Janics a 200 méter egyik favoritja volt, de nehéz volt a felkészülése, rosszul viselte, hogy távol kell lennie a kislányától. Edzéseit akkor már férje, a bolgár Andrian Dusev irányította. Végül bronzérmes lett, utána úgy látszott, visszatér Szerbiába, de Magyarországot képviselte a 2016-os riói olimpián, ahol nem sikerült döntőbe jutnia. A 38 éves Janics férjével és kislányával Plovdivban él, korábban Kínában kaptak állást, végül Bulgáriába tértek vissza.

Forrás: index.hu

A magyar vízilabdázás egyik legnagyobb negyede

Az athéni olimpia nyolcadik magyar aranyérmét a férfi vízilabda-válogatott szerezte egy heroikus, örökre emlékezetes mérkőzésen. Magyarország ezzel a nyolc arannyal a nemzetek versenyében a tizenkettedik helyen végzett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A vízilabda-válogatott 2000-es olimpiai győzelme után nem úgy sikerült a 2001-es év, ahogy abban a szurkolók reménykedtek. Hazai pályán bronzérem született az Európa-bajnokságon, végig telt ház előtt játszva. A fukuokai világbajnokságon viszont már érem nélkül maradt a válogatott, mert az olaszokkal szemben elbukott a négy közé jutásért.

2003-ban botrányos Eb-döntő jött a szerbek és horvátok közt Szlovéniában, a magyaroknak akkor is csak a bronz jutott, néhány hét múlva, a 2003-as világbajnokságon azonban ismét a sebezhetetlen arcát mutatta a csapat. A görögök elleni elődöntő hosszabbításában és az olaszok elleni döntő ráadásában is az érződött, hogy nem nyerhet más. A vb-döntőben Madaras Norbert három góljával jelezte, hogy bejelentkezett az olimpiai részvételre is, és később be is került az athéni csapatba.

Rajta kívül új ember volt még Gergely István a kapuban, a center Steinmetz Ádám, és a bekkelésben, valamint centerben is bevethető Varga Tamás. A csapat gerince megmaradt, vagyis Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergő, Molnár Tamás, Steinmetz Barna, Szécsi Zoltán és Vári Attila a második olimpiai győzelmükre készültek.

A csapat nemcsak egy csoportba került a szerbekkel, hanem mindjárt az első olimpiai meccsen össze is csapott a két nemzet. Az első negyed után a szerbek vezettek 1-0-ra, a félidő 3-3 volt, a harmadik negyedben megint a szerbekhez került az előny, hogy aztán az utolsó hét percben 3-0-ra nyerjenek a mieink, akik végül 6-4-re győztek. Akkor még nem tudhattuk, hogy ez az utolsó negyedes forgatókönyv nem egyszeri és csodálatos, hanem a torna utolsó meccsén, a döntőben ismét előjön, amikor lényegesen nagyobb volt a tét.

Addig persze még el is kellett jutni, ez volt a csapat útja:

  • Horvátország 10-8
  • Egyesült Államok 7-5
  • Kazahsztán 14-4
  • Magyarország-Oroszország 7-6
  • Magyarország-Oroszország 7-5

A horvátok ellen Biros és Kásás volt elemében, mindketten három találatig jutottak. Az amerikaiakkal szemben Madaras és Varga Tamás duplázott. Az oroszokkal azért játszottunk kétszer egymás után, mert előbb a csoportban, majd már az elődöntőben ismétlődött meg a párharc. Mivel Magyarország csoportelső lett, játék nélkül, három nap pihenővel jutott a négy közé, míg az oroszoknak meg kellett verniük a németeket, hogy ismét játszhassanak Benedekékkel. A 2000-es sydney-i döntőhöz képest sokkal nagyobb volt a küzdelem, de az oroszok egyszer sem tudták legyőzni a mieinket.

Az elődöntőben a harmadik negyed volt a meccs kulcsa, mert azt sikerült 2-0-ra megnyerni, az utolsó negyedben pedig már nem is esett gól, ez már előjele volt a finálénak.

ÖRÖK IGAZSÁG: EGY TORNÁT A VÉDEKEZÉSSEL LEHET MEGNYERNI – EZ BEIGAZOLÓDOTT A SZERBEK ELLENI DÖNTŐBEN IS.

A szerbek vért ittak, 3-0-val kezdték a meccset. Innen aztán egyenlítettünk, és 5-5 lett a félidőre. A harmadik negyed rémálomszerűen kezdődött, 45 másodperc alatt bevágtak nekünk két akciógólt, Szécsi ekkor üvöltötte azt csapattársainak, hogy „védekezzünk már!”. 

A csapat megfogadta ezt a tanácsot, és a hátralévő 13 percben és 15 másodpercben már nem kapott gólt – jóllehet az ellenfél volt kettős előnyben is. Míg azonban a szerbek a meccs elején zsinórban értékesítették létszámfölényes helyzeteiket, az utolsó negyedben elbizonytalanodtak, folyamatosan hibáztak. 5-7-nél Kásás vette a vállára a csapatot, egy büntetőt értékesített, és volt egy szép gólja, amivel sikerült az egyenlítés, de a fordításhoz még kellett egy gól. 2:17-tel a vége előtt Kiss Gergő a léc alá bombázott, ez volt a negyedik gólja a döntőben.

A szerbek szívósan játszottak, és az utolsó támadásnál volt esélyük a döntetlenre és ezzel a hosszabbítás kiharcolásra. Tizenhat másodperccel a vége előtt emberelőnybe kerültek, és normál számítások szerint ennyi bőven elegendő egy támadás sikeres befejezéséhez. Az athéni uszodában azonban váratlan dolog történt. Ezt a meccset már bevitték a nagy uszodába, ahol az úszódöntőket is rendezték, és rengeteg néző volt a lelátókon.

A csapat megfogadta ezt a tanácsot, és a hátralévő 13 percben és 15 másodpercben már nem kapott gólt – jóllehet az ellenfél volt kettős előnyben is. Míg azonban a szerbek a meccs elején zsinórban értékesítették létszámfölényes helyzeteiket, az utolsó negyedben elbizonytalanodtak, folyamatosan hibáztak. 5-7-nél Kásás vette a vállára a csapatot, egy büntetőt értékesített, és volt egy szép gólja, amivel sikerült az egyenlítés, de a fordításhoz még kellett egy gól. 2:17-tel a vége előtt Kiss Gergő a léc alá bombázott, ez volt a negyedik gólja a döntőben.

A szerbek szívósan játszottak, és az utolsó támadásnál volt esélyük a döntetlenre és ezzel a hosszabbítás kiharcolásra. Tizenhat másodperccel a vége előtt emberelőnybe kerültek, és normál számítások szerint ennyi bőven elegendő egy támadás sikeres befejezéséhez. Az athéni uszodában azonban váratlan dolog történt. Ezt a meccset már bevitték a nagy uszodába, ahol az úszódöntőket is rendezték, és rengeteg néző volt a lelátókon.

Kemény Dénes a megnyert döntő után egy kicsit visszautazott a múltba, és döntőspecialistának nevezte csapatát, amely korábban nyert úgy döntőt, hogy három gót lőtt, nyert úgy, hogy alig hibázott lövést, és Athénban nyert úgy is, hogy egyszer vezetett, a legfontosabb pillanatban. Kemény szív-lélek játéknak nevezte el, amit a válogatott mutatott, és rögtön megjegyezte, hogy négy újabb bajnokkal bővülhet a márványtábla névsora.

Akkoriban még a kapitánynak nem járt érem, ezért a csapat csináltatott egyet Keménynek, az egyik oldalán a sydney-i, a másik oldalán az athéni érem lenyomatával. Kemény végül maradt a kapitányi poszton, és a 2008-as olimpián harmadszor is sikerre vitte a válogatottat. Akik már nem voltak ott Pekingben:

  • Fodor Rajmund – 2014-ben fejezte be a játékot, a Kaposvár vezetését a nyáron kapta meg, szakmai igazgató lesz.
  • Steinmetz Ádám – 2009-ben a Kotorral megnyerte az Euroligát, 2018-ig játszott, a Vasasból vonult vissza. Eközben jogi diplomát szerzett, a Jobbik színeiben parlamenti képviselő 2018-tól.
  • Steinmetz Barna – Három évig légióskodott, 2000-tól 2003-ig. 2017-ig játszott, eközben ő is jogi diplomát szerzett, volt az osztrák válogatott kapitánya is.
  • Vári Attila – 2006-ig volt a válogatott tagja, 2012-ben fejezte be pályafutását. 2018-tól a hazai szövetség elnöke. 

Forrás: index.hu

Nemzetisport: Vízilabda: végső búcsú Kárpáti Györgytől, aki örökre legenda marad

A magyar sportélet színe-java elköszönt az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől, a Nemzet Sportolója címmel elismert háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól, akit a Farkasréti temetőben helyeztek örök nyugalomra.

A Farkasréti temetőben végső búcsút vettek az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól a magyar sportélet színe-java elköszönt, életművének hatását jól érzékelteti, hogy a vízilabdacsalád képviselői mellett rengeteg, más sportágban kiteljesedő pályatársa is tisztelgett emléke előtt.

A Makovecz-teremnél beszédet mondott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a vízilabdacsalád képviseletében Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke búcsúzott, míg Kárpáti egyetlen klubja, az FTC részéről Gerendás György köszönt el egykori mentorától. Gerendás – akit Kárpáti terelt a vízilabdázás felé – tagja volt a montreali olimpiát megnyerő csapatnak, amellyel a Gyarmati Dezsőt segítő Kárpáti György edzőként is a csúcsra ért.

Kárpáti György – minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka – legendás humora vissza-visszaköszönt a beszédekben, miként az is elhangzott, hogy a sportág képviselőinek cseppet sem tűnik véletlennek: születésnapja pont az Olimpia napjára esik. Amint Kásler Miklós fogalmazott, egyetlen és utánozhatatlan sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg önmagát.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta Vári Attila, aki kiemelte, hogy a teljes vízilabdacsalád hálás lehet, amiért Kárpáti György ezt a sportágat választotta, hiszen bármihez nyúlt életében, az arannyá változott. A kétszeres olimpiai bajnok Vári személyes vallomásában hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és Kárpáti György motivációt, erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is ahhoz, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Már önmagában ez sem lenne kevés – de Kárpáti György ennél jóval többet tett a magyar pólóért és a teljes magyar sportért.

Forrás: nemzetisport.hu

Origo: ELTEMETTÉK A HÁROMSZOROS OLIMPIAI BAJNOK KÁRPÁTI GYÖRGYÖT

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében halt meg.

A kormány nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte,

Kárpáti György azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen.
Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

 

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.
Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte. 

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: orgio.hu

Infostart: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát.

Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.
Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette,

Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni,
ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: infostart.hu