Argument essay grade 7

You can support your arguments with evidence in the form of facts, data, statistics, examples, and so on. Use clear topic sentences that state the main point of each paragraph. An example of an opening sentence in body paragraph is:.

Argument essay quiz

immigrant essay argument It has nothing to do with your personal knowledge or information based on your experience. Choose sources carefully. The example is:. You need to understand that different people have different points of view regarding the same topic, so be patient. Check the arguments of the US citizens who do not support the idea of the second national language. They may be helpful while working on the third section of your argumentative essay.

Of course, you will have to keep the topics conversant to their standard. The operative words are creativity and analysis. You should think of unique topics which first attract their attention before they invariably feel they know about the topic.

Should students have open campus lunch periods? Should abortions be legal? Should abortions be legal in cases of rape and incest? Should the death penalty be used to punish violent criminals? Should students learn about world religions in public schools? Should schools start later in the morning?

Should the USA end overseas military operations? Should politicians be allowed to accept campaign contributions from corporate lobbyists?

Should people with terminal illnesses have the right to doctor assisted suicides? Should Puerto Rico become a state? Should stem cell researchers be able to use stem cells from aborted babies to cure diseases? Should school athletes have to take drug tests? Should professional athletes have to take drug tests? Should America convert to the metric system? Should high school students have to complete community service hours to graduate?

Should teens over 13 years of age be allowed into R rated movies? However, I found many problems with these organizers.

Definitional argument essay

First - students are tired of them. Second - they don't actually fit t. English Language ArtsLiteratureWriting. ActivitiesGraphic OrganizersMovie Guides. Test PrepAssessmentPrintables. This 20 page lesson includes everything needed to teach 5th-8th graders the art of argumentative essay writing. A scaffolded lesson about Colin Kaepernick's National Anthem current event issue is included! Along with Teacher Direction drones argument essay thesis Standards2. Student Checklist for Writing Argumentativ.

Unit PlansActivitiesPrintables. Middle School students will practice or review what argument essay grade 5 ccss know about how text-based argumentative essays are organized and structured with this daily review! Perfect for bell-ringer or warm-up activities for minutes a day for one month OR for 5 days of lessons in a row for a focused review! ActivitiesTest PrepScaffolded Notes.

These include connectivity forgotten, friends lacking and everyday lives forsaken. Nine folks near to me 7 men have murdered by themselves and more bring attempted-or seriously considered-suicide. Young and old, with diverse backgrounds and encounters, some have detected psychological state problem, however for many dying was actually the most important argumentative essay examples pdf outward indicator of their strong inner problems.

These battles tend to be amplified on high class and college campuses, therefore we must look for opportunities to instruct for success from time to time 3 paragraph argumentative essay examples of transition and change. The college admission experience is just one these possibility. Once students have had a chance to peruse both scripts, I hand out the assignment.

As with any writing prompt, I take a moment to read the prompt aloud, inviting students to underline and pertinent information and take notes on the instructions. I will ask if there are any questions about the assignment, and then I allow the remainder of the period for students to complete their essays.

Questions to ask when writing an argumentative essay help me write essays for free

Your instructional goal will help you determine whether this controversial essay a formative or a summative assessment. If this is your students' first time writing an argumentative piece, there is a lot of value in spending time reviewing this rubric with students.The public, naively trustful, fell in love with television game shows. People found them to be new, exciting, and similar to the captivating radio quiz shows so popular before television's advent.

Some game shows were developed primarily for laughs, while others were played for prizes or large sums of money. These game shows were so popular…. At the beginning of the movie question for the show were seen taken from a bank volt.

This gave the viewer the impression that no one saw the question before Jack the host received them from the guards weekly. Herbert Stempel, a Jewish contestant, he won for eight weeks on the show had become a national celebrity, to the audience he seemed unstoppable….

There are even minor differences in dialects argument essay quiz different parts of the same state. Dialects differ depending on cultures. Depending on where you 're from and where you 've lived in the United States, you probably say things a little differently than people from other parts of the country.

A conclusion. What is the topic sentence? The sentence that tells the main idea of the paragraph. The sentence that ends the essay. The sentence that connects the claim. The sentence that is the rebuttal.

Immigrant essay argument

What is logic? Reason or good sense. Quizzes you may like. Opinion Writing. Which would you enjoy researching? Do you have a firm position on a particular subject? Is there a point you would like to make sure to get across? Did the topic give you something new to think about? Can you see why someone else may happy essay differently?

A number of these topics are rather controversial-that's the point. In an argumentative essay, opinions matter and controversy is based on opinions, which are, hopefully, backed up by facts. Share Flipboard Email. An Introduction to Essay Writing.

Grace Fleming. Education Expert. Grace Fleming, M. Updated January 28, Sometimes I change the essay topics to fit their particular age group or interest, but having these examples laid out for us and made available for use in our classrooms is wonderful. Thank you for the great ideas and guidance. I am a new teacher, and finding this site has made a true turn around in my instruction.

Thank you, thank you, thank you!!! Despite all the negative comments above, you should keep up marijuana argument essay the ones like me who are absolutely grateful for these material. I give your comment 0 stars because your position lacks support or evidence of any kind.

Complete some of these worksheets and begin your argument again. These are fantastic resources! Thank you so much for sharing them. I only wish I had found them earlier in the school year! Web Resources. Resources for Students: Though most students come into the course with a lot of experience using the internet, many have never used it for serious research.

Generally, it's a good idea to require students to use at least two or three sources in their argument papers that aren't from the web.

3 Key Tips for How to Write an Argumentative Essay

It may also be useful to give students a few starting points for web research. Here are some websites students have found helpful in the past:. Constitutional Rights Foundation : a great page for links to various resources, including magazine indexes, polls, encyclopedias, search engines. Crime-Related Statistics.

Resources for You: Many universities' composition classes focus on persuasive writing, and web resources aren't too difficult to find. Here are a few that have been especially useful to GTAs in the past.

Basic Principles of Persuasive Writing. Nuts and Bolt of College Writing: Arguments. Other Approaches. Alternative Argument Assignments: Some GTAs have students use the same topic for the argument paper as for the analysis paper, but have them develop it in a different way. Pennies should be a form of currency.

Welcome to the Purdue OWL

Some people think that pennies should not be a form of currency. The counterclaim appears in the Some people think that schools should not have a dress code.

Schools should not have a dress code. Schools should have a dress code. What is a claim? An opinion based off a given subject.

Argument essay quiz

Argument essay quiz

Keresés

Logó

Nemzetisport: Vízilabda: végső búcsú Kárpáti Györgytől, aki örökre legenda marad

A magyar sportélet színe-java elköszönt az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől, a Nemzet Sportolója címmel elismert háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól, akit a Farkasréti temetőben helyeztek örök nyugalomra.

A Farkasréti temetőben végső búcsút vettek az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól a magyar sportélet színe-java elköszönt, életművének hatását jól érzékelteti, hogy a vízilabdacsalád képviselői mellett rengeteg, más sportágban kiteljesedő pályatársa is tisztelgett emléke előtt.

A Makovecz-teremnél beszédet mondott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a vízilabdacsalád képviseletében Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke búcsúzott, míg Kárpáti egyetlen klubja, az FTC részéről Gerendás György köszönt el egykori mentorától. Gerendás – akit Kárpáti terelt a vízilabdázás felé – tagja volt a montreali olimpiát megnyerő csapatnak, amellyel a Gyarmati Dezsőt segítő Kárpáti György edzőként is a csúcsra ért.

Kárpáti György – minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka – legendás humora vissza-visszaköszönt a beszédekben, miként az is elhangzott, hogy a sportág képviselőinek cseppet sem tűnik véletlennek: születésnapja pont az Olimpia napjára esik. Amint Kásler Miklós fogalmazott, egyetlen és utánozhatatlan sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg önmagát.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta Vári Attila, aki kiemelte, hogy a teljes vízilabdacsalád hálás lehet, amiért Kárpáti György ezt a sportágat választotta, hiszen bármihez nyúlt életében, az arannyá változott. A kétszeres olimpiai bajnok Vári személyes vallomásában hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és Kárpáti György motivációt, erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is ahhoz, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Már önmagában ez sem lenne kevés – de Kárpáti György ennél jóval többet tett a magyar pólóért és a teljes magyar sportért.

Forrás: nemzetisport.hu

Origo: ELTEMETTÉK A HÁROMSZOROS OLIMPIAI BAJNOK KÁRPÁTI GYÖRGYÖT

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében halt meg.

A kormány nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte,

Kárpáti György azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen.
Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

 

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.
Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte. 

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: orgio.hu

Infostart: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát.

Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.
Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette,

Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni,
ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: infostart.hu

Szeretlekmagyarorszag: Képeken, ahogy végső búcsút vettek a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgytől

A Nemzet Sportolója június 17-én hunyt el.

Végső búcsút vettek a Farkasréti Temető Makovecz-terménél Kárpáti Györgytől. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó június 17-én, 84 éves korában hunyt el.

A temetésen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, Takács Tibor, a Nagy Béla FTC Hagyományőrző Egyesület elnöke, Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó, a Nemzet Sportolója, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, jobbikos országgyűlési képviselő is.

A pólóslegenda temetésén beszédet mondott Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztériumának elnöke is.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Hirado.hu: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.

Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György „azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen”.

Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született – 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot –, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

„Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson” – jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.

Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének.

1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: hirado.hu

Eurosport: Végső búcsút vettek a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: eurosport.hosszabitas.hu

Index: Eltemették Kárpáti Györgyöt, akitől Bud Spencer is autogramot kért

2020. június 17-én 84 éves korában halt meg a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György, akit csütörtök délután helyeztek örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

1952-ben, 17 évesen lett tagja az olimpiai aranyérmes csapatnak, apró termete ellenére fontos szerepet játszott a csapatban, mert jól tudta kamatoztatni sebességét, technikai képzettségét. 1956-ban és 1964-ben nyert még olimpiát, 1960-ban a bronzérmes csapatnak a tagja. 1956-ban nyolc góljával ő volt a csapat legeredményesebb tagja, akkor játszották az emlékezetes véres meccset a szovjetekkel szemben. 1976-ban már a szövetségi kapitány, Gyarmati Dezső segítője, együtt vezették győzelemre a csapatot a montreali olimpián.

 Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy

KÁRPÁTI PÁLYAFUTÁSA JÓL PÉLDÁZZA, AZ EMBERI TEHETSÉG VÉGTELEN.

"Úszóbajnok volt, de csapatban érvényesültek a képességei, üstökösként lett olimpiai bajnok, mert páratlanul tehetséges volt."

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Kulcsár Krisztián arra utalt, hogy születési dátuma az olimpizmus világnapja is egyben, és a bajnok egész életét meghatározta az öt karika.

"Az egész életünk egy nagy ugratás" - ezt a felejthetetlen mondatát emelte ki a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Vári Attila. Vári áhítattal nézte Kárpátit, tőle nyertek motivációt, hitet, hátha egyszer a háromszoros olimpiai bajnok nyomába tudnak lépni.

Az 1976-ban olimpiai bajnoki aranyat szerző Gerendás György a mentorától búcsúzott, aki miatt elkezdett pólózni a Ferencvárosban. "Kis Gerendás, gyere pólózni, a vízilabda az igazi, lehet benne verekedni, gólt dobni. Mire azt válaszoltam, szeretek úszni. Erre ő azt mondta, az úszás amúgy is észsport. Kikerekedő szemekkel néztem rá, nem értettem, mire gondol. Azt válaszolta, akinek esze van, nem csinálja. Azt kívánom, nevettesd meg a régi társakat és a Jóistent is."

Kárpáti egész pályafutása a Ferencvároshoz kötődött, 1969-ig volt a klub játékosa, ahol ötszörös bajnok, később szakosztályvezető lett. Kárpáti utánozhatatlan humorát, a Medencék, gólok, pofonok című önéletrajzi könyv egyik jelenete is jól visszaadja.

"1955 őszén és 1956 tavaszán az olaszokkal találkoztunk. Szeptember közepe felé ők jöttek el hozzánk a Szigetre. Akkor szerepelt utoljára a csapatban Carlo Pedersoli. A mi számunkra ő volt ennek a mérkőzésnek a Nagy Figurája. Pedersoli még olasz mértékkel mérve is végtelenül jóképű gyerek volt. Sőt! Klassz srác. Magas, karcsú, szélesvállú, a szemében örökösen valami vidám fény, a fogsora Odol-reklám. Nemrégiben kapott több éves hollywoodi filmszerződést, számtalan válogatottság után Pesten búcsúzott a vízipólótól. Egyébként úgy hallottam, hogy ez a Carlo Pedersoli azóta tényleg egész jó kis filmszínész lett. Persze nem a saját nevén.

Hanem... most nem tudom, hallotta-e már valaki a művésznevét. Ha jól emlékszem... hogy is? Megvan... Bud Spencer.

Találkoztunk még a nagyfiúval. Nem azonnal, valamivel később. Húsz évre rá. Long Beachben tettük-vettük a labdát a Can-Am-Mex-sorozat keretében. Nagyon futott az ügy, éppen az olasz válogatottal ismertettük meg az élet árnyékosabb oldalait, amikor hirtelen elsötétült felettem az ég. Nem viharfelhő volt, Bud Spencer tornyosodott fölém, mint az Empire State Building. Két testőr volt vele, már ahogy ez szokás arrafelé. Gorillák. Iszonyatos méretű fickók, ketten együtt majdnem akkorák, mint a kis védencük egymagában.

Megölelt. Este a helybéli kórházban tizenkét orvos horpasztotta vissza a bordáimat. Ördög vigye el, ezek a háromszoros életnagyságú sihederek mindig ilyen szívélyesek. Blokkot dugott az orrom alá golyóstollal. Külön az én autogramomért jött át Hollywoodból, ennek a Piedonénak mindig helyén volt az értékítélete. Adtam neki kettőt... Óh, az én mézeskalács szívem.”

Forrás: index.hu

A két nagy rivális: Kovács és Janics együtt nyert aranyat

Női kajakpárosban korábban nem volt aranyérme Magyarországnak, az athéni olimpián tört meg a jég. Janics Natasa a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője lett, az aranygép pilótafülkéjéből ő integetett a hazatérés után.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A női kajaknégyes 1992-es győzelme, majd négy év múlva Kőbán Rita egyesben elért sikere után 2000-ben a női szakág arany nélkül maradt az olimpián, a négyes és a Szabó, Kovács páros is a második helyen végzett a németek mögött.

A feladat adott volt, össze kell rakni egy aranyesélyes párost, mert párosban még nem volt aranyérme a szakágnak. A feladat elsősorban Fábiánné Rozsnyói Katalinra hárult, aki az előző két olimpiai aranyban kulcsszerepet játszott.

Az athéni olimpiai előtti ciklusban a Szabó Szilvia, Bóta Kinga duó sorra nyerte az aranyérmeket, úgy látszott, megtalálták a szakemberek a nyerő párost. Háromszor lettek világbajnokok (2001, 2002, 2003), fix pontnak látszottak, mígnem jött az első hazai válogató a 2004-es olimpiára. Ott két fiatal, a Paksy, Benedek páros meglepetésre legyőzte őket. A szakág erejét mutatta, hogy ők éppen nem Fábiánné csoportjához tartoztak, mégis eredményesek tudtak lenni.

A két válogató közé ékelt Európa-bajnokságon is a legjobbak lettek Poznanban, aztán jött a második válogató, amire Fábián László ötlete nyomán a felesége merészet húzott: az egyesben vereséget szenvedő Kovács Katalint épp a legyőzőjével, Janics Natasával rakta össze, abban bízva, hogy együtt kitűnő párost alkothatnak. Nagyszerűen ráérzett, mert ugyan óriási riválisok voltak egyesben, de Janics stílusa remekül egészítette ki Kovácsét, tökéletesen idomult a technikájához.

A második válogatón ez meg is látszott, Kovács és Janics sokkolta a többieket, és nem várt nagy fölénnyel nyertek. Az eredményt látva a kapitány Angyal Zoltán megadta az esélyt a Kovács, Janics párosnak annak ellenére, hogy az egyes és a páros futam elég közel volt egymáshoz a programban. Kovács és Janics a szétlövésben is gyorsabb volt a Paksy, Benedek egységnél, ezért a páros megkapta az olimpiai esélyt is. A németek a sportág emblematikus alakját, Birgit Fischert a nála 22 évvel fiatalabb Carolin Leonhardttal küldték csatába. Fischer 2000-ben Katrin Wagnerrel aranyat nyert Sydney-ben, ő volt tehát a címvédő.

A két egység két különböző előfutamba került, mindkettő megnyerte a sajátját, nem elhanyagolható viszont, hogy a mieink másfél másodperccel voltak gyorsabbak a németeknél.

A döntő persze egészen más téthelyzetet jelentett, főleg azután, hogy a négyesben is aranyesélyesnek tartott magyar hajó kikapott a Fischerrel felálló németektől. Fischer még oda is szúrt egyet a magyaroknak, mert azt nyilatkozta, el sem fáradt igazán.

Janics a páros döntője előtt egy órával megnyerte az egyest, ez egészen biztosan feldobta a hangulatát, mégis le kellett higgadnia, és Kovács mögött még egyszer maximális teljesítményt kellett leadnia a hajóban.

A németek nagyon jól kezdtek, erőtől duzzadtak, jó stílusban eveztek, és a hajó orra egy méterrel a riválisok előtt volt. Féltávnál viszont már csak 3 tizeddel vezettek a mieink előtt, és a lengyelek is versenyben voltak még addig.

250 méternél a magyar hajó érezhetően ritmust váltott, és három csapással rögtön egy méterre nőtt a különbség, négy újabb csapás után pedig már két méterre. Ahogy közeledett a cél, a többiek nem tudták felvenni ezt a tempót, a különbség így még nagyobb lett, az ellenfelek leszakadtak, és az utolsó 100 méteren már csak az volt a kérdés, mekkora előnnyel érnek be az első helyen a magyarok.

  1. Magyarország – 1:38,101
  2. Németország – 1:39,553
  3. Lengyelország – 1:40,077

Janics a finálé után azt mondta, hogy egyesben csak Kovács lehetett volna az ellenfele, könnyebb volt a döntő, mint a magyar válogató. A párosban nem így érezte, ott könnyebbnek tartotta a kvalifikációt, mint az olimpiai döntőt, hiszen mégiscsak a hétszeres olimpiai bajnok Fischer volt az ellenfelük, aki a verseny végén nagyon sportszerűen gratulált nekik. Ő is érezte, ezúttal nem volt esélye az aranyra.

„Hatalmas kő gördült le a szívemről, amikor a párossal célba értünk. Tudtam, hogy el kell jönnie ennek a pillanatnak. Eb-ket, vb-ket nyertem az elmúlt években, és szerénytelenség nélkül mondhatom: éreztem, hogy képes vagyok az olimpiai győzelemre. Sydney óta bíztam a sikerben, amikor azt tapasztaltam, hogy már nagyon közel vagyok az aranyhoz. Azóta évről évre fejlődni tudtam, bár a 2004-es évemről eddig a pillanatig nem mondtam volna azt, hogy szépen alakult” - foglalta össze érzéseit Kovács a sportnapilapban.

,Kovácsot bántotta a négyes ezüstje, ezért a párosban kivívott aranyát a többieknek ajánlotta. A négyesből kimaradó Janics pedig azoknak, akik Magyarországon és Szerbiában szurkoltak neki. Szegeden egy nagy óriásposztert feszítettek ki a főtérre, annyira büszkék voltak rá.

Angyal Zoltán kapitány megsiratta ezt az aranyat, és szerinte a sors igazságtalansága lett volna, ha egy olyan egyedülálló képességekkel rendelkező versenyző, mint Kovács nem koronázhatja meg már addig is kivételes pályafutását olimpiai arannyal, ami addig hiányzott neki az életéből. A szakember úgy értékelt, hogy eddig érthetően nem ettek egymás tenyeréből, de az aranyérem után remélhető, hogy oldódik a viszonyuk, és a jövőben akár egymás mellett is versenyezhetnek. A szakember mintha a jövőbe látott volna, bár hogy min mennek keresztül a páratlanul sikeres szegedi vb után a pekingi olimpiáig, azt senki sem láthatta.

Forrás: index.hu

Márványtáblát kaptak a sportág életmű-díjasai

A sportág 29 meghatározó személyiségének a neve szerepel a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) székházában csütörtökön felavatott Arany Érdemérmesek márványtábláján.

Az ünnepségen a jövőre 80 éves szövetség elnöke, Schmidt Gábor köszöntötte a személyesen megjelent 18 legendás személyiséget, illetve a már elhunytak hozzátartozóit.

“Megtiszteltetés, hogy én köszönthetem sportágunk nagy alakjait, akik most egymás között elevenítik fel a múltat. A sztorik egy részének részese voltam, de sokat csak tőletek hallottam” – mondta az elnök, majd hozzátette, ezek az emlékek, történetek is bizonyítják, hogy a sportág múltja valódi sikertörténet. Kiemelte, hogy a díjazottak közül volt, aki sportolóként, mások edzőként, vagy sportvezetőként alakították a sportág hazai történetét.

“Óriási felelősségünk van abban, hogy ápoljuk, továbbvigyük a hagyományokat. A kajak-kenu ma már több mint sportág, egy viszonyítási pont, egy brand, amit ez a közösség tett azzá. Kérem, hogy továbbra is segítsétek a munkánkat tanácsaitokkal, én pedig ígérem, hogy megőrizzük, ápoljuk, továbbvisszük a hagyományokat” – tette hozzá Schmidt Gábor.

Az MKKSZ legmagasabb kitüntetését, az Arany Érdemérmet 2006-ban alapították, amellyel azoknak a kiemelkedő személyiségeknek a tevékenységét ismerik el, akik több évtizeden át szolgálták a magyar kajak-kenut sportolóként, edzőként, sportvezetőként, és a legtöbbet tettek annak fejlődéséért és eredményességéért.

A márványtáblát Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, olimpiai ezüstérmes versenyző, több olimpiai és világbajnok edzője, az olimpiai bajnok Fábián László özvegye, valamint Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok – akiknek a neve megtalálható a táblán – leplezte le.

“Hiányzik a munka,

de azért jól elfoglalom magam – mondta Fábiánné Rozsnyói Katalin, aki a közelmúltban zárta le rendkívül eredményes edzői pályafutását. – Végre van idő magamra, és arra, hogy a családommal foglalkozzak. A régi versenyekről készült filmeket viszont szívesen nézem vissza a közösségi-, és videómegosztó oldalakon” – tette hozzá az olimpiai bajnok Fábián László özvegye.

A márványtábla leleplezése után a díjazottak Schmidt Gábortól átvették az Arany Érdemérmet igazoló diplomát.

Vaskuti István olimpiai bajnok kenus az egyetlen a sportágban, akinek a neve immár három táblán is szerepel, korábban az Örökös Bajnokok és a Mesteredzők táblájára került fel. A 64 éves sportember az eseményen tréfásan azt nyilatkozta: “kell majd egy negyedik tábla is, amelyre felkerülhet a nevem”.

“Nagyon szerencsésen alakult a sorsom, voltam versenyző a kezdőtől az olimpiai bajnokig, edzőként is feljutottam a csúcsra, a hazai és a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciókat láttam el. Megtiszteltetés, hogy a nevem olyan nagyságok közé került fel, akik közül többen az én edzőim voltak” – tette hozzá az MTI kérdésére Vaskuti.

Forrás: kajakkenusport.hu

Kajak-kenu: felavatták az Arany Érdemérmesek márványtábláját

Példaképpé lett bajnokok, iskolateremtő edzők és a haladást előremozdító vezetők nevét tartalmazza a legrangosabb elismerésnek számító Arany Érdemérmesek márványtáblája, amelyet csütörtökön avattak fel a Magyar Kajak-kenu Szövetség székházában.

A kajak-kenu sport 29 kiemelkedő személyiségének neve ékesíti a sportág Arany Érdemérmeseinek márványtábláját, amelyet csütörtökön avattak fel a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) székházában.

A sportág legjelentősebb elismerését 2006 óta azok a sportemberek kapják meg, akik a legtöbbet tették a hazai kajak-kenu fejlődéséért és eredményességéért – tizennyolcan személyesen is ott voltak az ünnepségen.

„A díjazottak között vannak iskolát teremtő edzők, kiemelkedően eredményes versenyzők, akik amellett, egy korszakot határozott meg a teljesítményük, valódi példaképek is, valamint sportvezetők, akik a legtöbbet tették azért, hogy a magyar kajak-kenu mindig előbbre lépjen és mások előtt járjon – mondta az eseményen Schmidt Gábor, a jövőre 80 éves MKKSZ elnöke. – Az Arany Érdemérmesek kiemelkedően járultak hozzá ahhoz az örökséghez, amelynek eredményeként a magyar kajak-kenu viszonyítási pont, önálló brand, márkanév lehetett, nekünk pedig fontos feladatunk és felelősségünk ezt az az örökséget megőrizni.”

A márványtáblát legendás edző és ugyancsak nagy nevű tanítvány, Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, olimpiai ezüstérmes versenyző, több olimpiai és világbajnok edzője és a háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok Kovács Katalin leplezte le.

„Amikor beléptem a terembe és végignéztem az arcokon, megrohantak az emlékek. Újra az a kislány voltam, aki annak idején lement a vízi telepre, elindult egy úton, amiről akkor még fogalma sem volt, hová vezet. Megható érzés olyan nagyságokkal közös táblán szerepelni, akik egy jó vagy egy kemény szóval segítettek továbblendülni, akiktől rengeteget tanultam, és akik embert faragtak belőlem. Amikor sportoltam, kevésbé tudtam értékelni a kitüntetéseket, megélni a hasonló pillanatokat és felmérni a sportági örökséget, most már annál inkább tudom” – mondta meghatódva a legfiatalabb Arany Érdemérmes, Kovács Katalin.

Forrás: nemzetisport.hu

Nagy Tímea lehengerlő, új edzővel is olimpiai bajnok lett

A magyar sport 150. olimpiai aranyérmét a párbajtőröző Nagy Tímea szerezte meg, aki a 2004-es athéni olimpiai versenyek második napján megvédte négy évvel korábban szerzett elsőségét. A döntőben 1996 bajnokát verte meg. Ez volt a magyarok első aranyérme az athéni olimpián.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nagy Tímea már a sydney-i olimpiára is édesanyaként utazott, Athén előtt pedig életet adott második kislányának. Csenge és Luca neveit felírta a fegyverére, ez a párbajtőr hozta meg neki az újabb sikert, de addig még történt néhány igen fontos dolog.

 A sydney-i siker után az egyik korábbi edzője azt mondta neki, hogy a győzelme azért mázli volt. Azt a képtelenséget is a fejéhez vágták, hogy bosszúból nem tett meg mindent a csapatért, és azt szerette volna, ha a többiek nyakába nem kerül érem. Ezek után a 2001-es vb-n kilencedik lett egyéniben, a következő évet kihagyta, majd a 2003-as vb-n az első körben kiesett, és a 33. helyen zárt. Mindkét vb-n tagja volt a bronzérmes csapatnak.

Ahogy első gyereke születése után nem sokkal megsérült, és a térdműtéte elkerülhetetlenné vált. Eközben felkészítését az Olaszországból hazatérő Kulcsár Győző vette át. Nagy mellett Sydney-ben még Udvarhelyi Gábor volt a pást végében, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a versenyző ne hagyja abba az atlantai csalódás után. Akkor az újságok előre odaadták neki az aranyérmet, ő pedig el is hitte, hogy nem is kell különösebb dolgot tennie érte. Vezette a világranglistát, de az ötödik helyen végzett, a francia Barlois elleni veresége után úgy érezte, összedőlt a világ. Ha Udvarhelyi nem hívja fel, lehet, hogy logopédusként dolgozott volna tovább.

Nagy a 2000-es olimpia előtt a dacból meríthetett, most arra már nem lehetett számítani. Lehetett viszont Kulcsár szakértelmére, aki kinevelt két olasz olimpiai bajnokot, és itthon is be akarta bizonyítani rátermettségét. Nem vállalt kis kockázatot, mert ha nem aranyérmesek lesznek, akkor az edző megkapja: elrontotta, ami jól működött.

„Amikor még Olaszországban edzősködtem, akkor is éreztem Titi kettősségét. Egyedülálló dolgokra volt képes, ám hullámvölgyei is voltak. Most a hullámvölgy utáni állapotban vagyunk, érzem a keménységét. Jó lenne, ha az utolsó egy-két hétben mindent félre tudna tenni, és az olimpián el tudná felejteni, csak a vívás járna a fejében.”

- Kulcsár értékelte így a tanítványát még az olimpia előtti beszélgetésünkben. Az nem volt kérdés, hogy Nagy egyedül utazik, és nem viszi magával a gyerekeit. Az volt a nagy kérdés, lehet-e még egy olyan nap egy vívó életében, amikor minden sikerül. Nagy elmondta, az edzések alatt nem gondolt arra, hogy ő bajnok, igyekszik ezt kizárni. Az edzőtáborban el tudta felejteni, hogy neki egyszer már sikerült.

Az athéni meccsei így alakultak:

  • Sivkova (orosz) – 15-10
  • Cascioli (olasz) – 15-13
  • Zsang (kínai) – 8-7
  • Nisima (francia) – 15-14

Sivkova csapatban világbajnok volt, de nem tudta megszorongatni a magyar címvédőt. Cascioli vb-bronzérmes volt, őt is legyőzte. A következő körben még jobban megküzdött a kínai Zsang ellen, de a hidegvére akkor is megvolt, és 7-7 után ő szúrta be az aranytust.

Az elődöntőben a francia Nisima volt az ellenfele egy végletekig kiélezett csatában, ahol alig alakult ki két találatnyi különbség. 11-11 után folyamatosan a magyar vezetett, és az utolsó találatot is ő helyezte el. A másik ágon szintén magyar-francia párharc volt, a francia Flessel szintén 15-14 arányban verte Mincza Ildikót az elődöntőben.

ÍGY JÖTT ÖSSZE AZ ÁLOMDÖNTŐ, 1996 BAJNOKA A CÍMVÉDŐVEL TALÁLKOZOTT. KÍVÁNNI SEM LEHETETT VOLNA NAGYOBB ASSZÓT, HOGY KIDERÜLJÖN, KI A VILÁG LEGJOBBJA.

Az első találatot a magyar vívónő kapta, de 4-3-nál már Nagy vezetett, onnan 9-7 lett, majd 13-10. Elmaradt a taktikázás, nemcsak egy-egy kikényszerített támadást láttunk, hanem izgalmas és mozgalmas küzdelmet, amit mi persze nem bántunk, mert Nagy látszott jobbnak, élesebbnek, felkészültebbnek, aki érvényesíteni tudja az akaratát. A francia kockáztatott a második 3 perces játékrészben, Nagy kihasználta, és két találattal, négy és fél perc alatt lezárta a döntőt. (15-10) 

Nagy előzetesen tartott Flessel gyorsaságától, de amennyire tudta, semlegesítette a lábszúrásait, és mindenféle támadásból eredményes volt, utoljára a második szándékú támadása ért célba. Nagyon udvariasan megdicsérte Flesselt, a kiegyensúlyozottsága, a profizmusa miatt őt tartotta a világ legjobbjának.

„Nagyon boldog vagyok, még fel sem fogtam, mi történt, hiszen én még mindig a sydneyi aranyérmemet ünneplem. Mielőtt eljöttem, a kislányom, Csenge azt kérte tőlem, hogy nyerjem meg az olimpiát, különben nagyon szomorú lesz. Csodálatos érzés, hogy teljesíthettem a kérését. Az elődöntő volt a nehezebb, az eredmény is mutatja, akkor azért tudtam higgadt maradni, mert amikor találatot kaptam, akkor a saját hibámból kaptam, nem azért, mert túljárt az eszemen. A döntő azért volt nehéz, mert 10-8-nál már nagyon szerettem volna ünnepelni ezzel a rengeteg szurkolóval, aki biztatott engem” – mondta a finálé után.

A Sydney vagy Athén kérdésre frappáns választ adott: a lányai közül sem tudni választani, hogy a kisebbiket vagy a nagyobbikat szereti-e jobban, mindkettő ugyanolyan kedves a szívének. Az edzője, Kulcsár átölelte, és talán sohasem örült annyira, mint akkor egy elveszített fogadás után. A lábszúrások után ugyanis egy üveg pezsgőt kellett volna kapjon tanítványától, de mindezt felülírta a győzelem.

„Most hozta meg a gyümölcsét a két klasszis ereje” – értékelt Nagy klubjának vezetője, Móna István. Az öttusában olimpiai bajnok Móna szentül hitte, hogy Elek Ilona sikereit is felül múlni, és úgy gondolta, Nagy ott lehet zsinórban a harmadik olimpiáján is a dobogó tetején, ami senkinek sem sikerült addig a világon. 

NAGY NEM VÁRTA MEG AZ ARANYGÉPET, KORÁBBAN HAZAJÖTT A SZERETTEIHEZ, ÉS EZREN VÁRTÁK A FERIHEGYI REPTÉREN. MEGHÖKKENTETTE A FELÉJE ÁRADÓ SZERETET.

Az olimpia után megszülte harmadik gyerekét, Csanádot, 2006-ban pedig megnyerte Torinóban azt a világbajnoki aranyat, ami még hiányzott az életéből. Akkor a változatosság kedvéért az elődöntőben találkozott a francia Flessellel. 4-0-ra meglépett a francia, de 15-12-re a magyar nyert. Volt esélye arra, hogy kijusson a pekingi olimpiára, de épp Mincza Ildikó vitte el előle a kvótát, csapatversenyt akkor a szakágnak nem rendeztek. Az a Mincza, aki Athénban negyedik lett, 2008-ban pedig bronzéremig jutott. A vágyott csapatérem a 2004-es olimpián sem jött össze.

Nagy az aranyérmeknek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, amikor nőttek a gyerekek fogai, odaadta nekik, és a hideg fémmel hűtötték az ínyüket. Inkább azt gondolta fontosabbnak, hogy mekkora hatást váltott ki a szurkolókban. Sokszor elmondja, hogy ha neki, egy duci kislánynak, akit az edzők nem raktak a tehetségesek csoportjába, sikerült olimpiát nyerni, akkor a tehetséget lehet ellensúlyozni szorgalommal, akarattal, és a fontos pillanatokban a koncentráció tökélyre fejlesztésével.

Nagy 2010-ben, 40 évesen abbahagyta, jelenleg a Hajós uszoda létesítményigazgatója, mindhárom gyereke vízilabdázott az ÚVSE-ben, Csenge most a Honvédban játszik, Luca nemrégiben szerzett felnőtt bajnoki címet.

Forrás: index.hu

Amikor Benedek négy gólt vágott az olimpiai döntőben

A sydney-i olimpián 24 év után lett ismét aranyérmes a férfi vízilabda-válogatott. Ez volt azon olimpián az utolsó, nyolcadik magyar aranyérem. Emellett hat ezüst és három bronz lett Magyarországé, amivel a nemzetek rangsorában a 13. helyen végzett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1996-os atlantai olimpia csalódást jelentő negyedik helye után új kapitányt választottak a magyar vízilabda-válogatott élére. Gerendás György volt az esélyes, de végül egy Comóban dolgozó állatorvos, Kemény Dénes lett a befutó. Kemény az 1973-as junior Európa-bajnok válogatottnak a tagja volt, majd a '80-as évek végén légiós lett. Édesapjától, Ferenctől, akit az uszodában mindenki Fecsónak nevezett, kiváló korosztályokat vett át, amikor kinevezték. Neki jutott a feladat, meg kellett tanítania a csapatot nyerni.

A válogatott 1997-ben megnyerte az Európa-bajnokságot, a jugoszlávok elleni 3-2-es meccsen Kásás Tamás lőtte mindhárom gólt, és a Komjádi uszoda előtt lelkes tömeg fogadta a hazatérő csapatot. A vb-ezüstérem után – a spanyolok nyerték a döntőt – ismét aranyérem jött a firenzei Európa-bajnokságról 1999-ben, ahol Benedek Tibort éltette a csapat a vízben, aki eltiltása miatt nem lehetett ott velük a medencében. „Olyanok vagyunk, mint a cápa, ha kiesik egy fog, újabbak nőnek helyettük” – ezt a jellemzést a csapat egyik tagja, Vári Attila adta.

Az olimpiai év nem indult könnyen, mert Varga Zsolt és Molnár Tamás is autóbalesetet szenvedett, de egyikük sem sérült meg. Varga akkor a Mladost játékosa volt, és a BL-döntőben szerencséjére felírta a doppingellenőrzés előtt, hogy NeoCitránt szedett, amiről kiderült, hogy az egyik hatóanyaga rajta van a doppinglistán. Megbüntették, de ott lehetett a rajtnál, ahogy Benedek maratoni ügye is lezárult – szteroid tartalmú kenőcs miatt büntették meg –, ő is a csapat rendelkezésére állhatott.

A csapatkijelölésnél Vincze Balázs kimaradt, akkor lett szállóige, hogy nem a legjobb játékosok kellenek a legjobb csapathoz. Így nézett ki a 13 fős csapat: Kósz Zoltán, Szécsi Zoltán (kapusok), Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergő, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila. A válogatott favoritként érkezett az olimpiára, ahol nem került könnyű csoportba.

Az eredmények a következők voltak:

  • Magyarország - Görögország – 7-4
  • Magyarország - Hollandia – 16-8
  • Magyarország - Horvátország – 7-8
  • Magyarország - Egyesült Államok – 10-9
  • Magyarország - Jugoszlávia – 9-10

A görögök elleni első meccsen az 5-0-s vezetés után kisebb rövidzárlat jött, de 5-4 után két gyors góllal lezárták a meccset a magyarok. A védekezés kulcsfontosságú egy tornán, és azon a meccsen minden szépnek látszott, még ha a kapus, Kósz Zoltán térde nem is jött rendbe. A harmadik meccsen, a horvátokkal szemben védekezési hibák voltak, és még el is küldték piros lappal a kispadról Keményt. Mondvacsinált problémája volt a zsűrinek, a német játékvezető önmagától nem is büntetett volna, de az olasz Lonzi közbenjárt Kemény ellen.

Emiatt az Egyesült Államok elleni győztes mérkőzésen a lelátón ült, míg a jugoszlávok elleni utolsó pillanatban elszenvedett vereség idején is az elnök, Martin György irányított, vagyis hát 13 edző, ahogy Kiss Gergő találóan megfogalmazta. Kemény annyit mondott, amíg 3-4 gólt adunk az ellenfélnek, addig az ilyen típusú meccseket képtelenség megnyerni. A csoportban megszerzett harmadik hely azt is jelentette, hogy a torna egyenes kieséses szakaszát az olaszok ellen kezdi a válogatott. 

Az olaszok az 1995-ös Eb-döntőben megverték a mieinket, és az 1996-os olimpia bronzmeccsén is. Utána fordult a kocka, az 1999-es Eb-elődöntőben a magyarok Olaszországban is simán nyertek (7-5). Az olaszok ezúttal veretlenül várták a meccset, a vb-győztes spanyolokat is felülmúlták a másik csoportban, így nagy önbizalommal rendelkeztek az előző meccsekről.

A magyar oldalon Kósz Zoltán pesszimista volt a csoportmeccsek után, Varga Zsolt pedig próbált lelket önteni a csapatba, amelyik a negyeddöntő előtt mulatott egy éjszakát. Mindez elsülhetett volna rosszul is, de a legjobbkor engedték ki a gőzt, mert sok mindent maguk mögött hagytak, ami csak feszélyezte őket az előző napokban.

Keménynek üzentek, ne aggódjon, és úgy írták alá: a CSAPATOD.

Kásás Tamás nyugtázta, hogy most kezdődik az olimpia, nem kell túl korán jól játszani, és ő tényleg arra a meccsre rázta meg magát, ugyanis előtte gyenge lövőhatékonysága volt. A 8-5-ös sikerből négy találattal vette ki a részét, és az addig sokszor széteső védekezés is összeállt.

JÖHETETT A VISSZAVÁGÁS A JUGOSZLÁVOKNAK AZ ELŐDÖNTŐBEN. EZ A MECCS LELKILEG IS NEHÉZ VOLT, MERT A CSAPATBÓL JÓ NÉHÁNYAN 1996-BAN NEM TUDTAK A DÖNTŐBE JUTNI.
5-5 után Kósz kapott egy gólt, Kemény pedig a harmadik negyed elején a kapuscsere mellett döntött. Óriási kockázatot vállalt, de valahogy ki akarta billenteni a csapatot. Szécsi jól ismerte a szerb lövőket, mert a BVSC sok edzőmeccset játszott Óbecsén, a válogatott pedig arra a csapatra épült. Az addigi összes meccsen csak a kispadon ülő Szécsi lényegében bemelegítés nélkül ugrott be, mégis tudta, mi következik, az utolsó negyedben három emberhátránynál is a helyén volt. Addig a rivális szinte tökéletesen használta ki a helyzeteit, a zárónegyedben viszont a legjobbak is elbizonytalanodtak.

Szécsi 6 lövésből egy gólt kapott, egészen hihetetlen 83 százalékos hatékonyságot produkált a 16 perc 16 másodperc alatt. Csak a szerbek legjobbja, Trbojevics tudott gólt lőni neki, ő egyébként ötöt hintett a meccsen, jobb kezes létére a bal oldalról találta meg a réseket a magyar kapuig. Szécsi a meccs után csak annyit mondott, mitől félt volna. A mérkőzés 5-6-ról lett 8-7.

Ezek után jöhetett a döntő, ahová a másik ágról meglepetésre az oroszok jutottak be, akik a vb-címvédő spanyolokat hosszabbításban győzték le. Nem sok olyan ihletett pillanata van a magyar vízilabdának, mint ez a döntő, mert minden a helyén volt, valójában az első negyedtől érezni lehetett, ezt a meccset a jobb képességű, jobb erőkből álló és nagyon koncentrált csapat, vagyis a magyar nyeri. A legfontosabb napon minden a helyén volt, minden bejött. 

Vári Attila csavargólja egy nagyszerű szimbólum volt közvetlenül az első negyed vége előtt. Vári azt ragasztotta ki szobája falára, bajnok leszek, ha beledöglök is. Ebben az izgalommentes döntőben inkább villogni lehetett, és mindent meg lehetett mutatni a játék szépségéből. 13-6 lett a végeredmény, amikor a tizenkettedik gólt belőtte Biros Péter, Kemény azt mondta, mehetünk haza. A gólszerzők: Benedek 4, Kiss 3, Vári és Molnár 2-2, Kásás és Biros 1-1 gólt vágott.

„Egy ilyen sima meccs után csak annyit mondhatok, nem érzek többet, mint az Eb-sikernél, még nem fogtam fel, mit értünk el” – Kásás nyilatkozott így a finálé után.

 

A válogatott négy év múlva Athénban is nyert, akkor egy egészen más forgatókönyv szerint, hibátlanul. Akkor négyen maradtak ki a 2000-es győztesek közül.

  • Kósz Zoltán – A harmadik olimpiáján ért fel a csúcsra. 2004-ig volt válogatott. A 2008-as olimpián a női válogatott másodedzője volt. Az előző szezonban OSC-nél Vad Lajos munkáját segítette, előtte a BL-győztes szolnoki csapatnál is dolgozott. Pólósulija van Leányfaluban Petőváry Zsolttal.
  • Märcz Tamás – 2000-ben szerződött Olaszországba, és egy év kihagyással ott is játszott, arra is volt esélye, hogy az olasz válogatottal ott legyen a 2012-es olimpián. 2017 óta ő a férfi vízilabda-válogatott kapitánya, és januárban Európa-bajnoki aranyérmet nyert csapatával.
  • Székely Bulcsú – utánpótlásedző lett, ő vezeti a hazai szövetség utánpótlás-bizottságát.
  • Varga Zsolt – 2012-ig vízilabdázott, a legjobb olasz csapatokban szerepelt. A Ferencváros edzője, csapatával megnyerte a Bajnokok Ligáját tavaly.

Forrás: index.hu

Gyurika

Tisztelt Halhatatlan Magyar Sportolók,

Ismét pótolhatatlan, egyben fájdalmas veszteség érte a magyar sportot, az olimpiai családot és a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete közösségét!

Mint ahogyan arról bizonyára értesültettek , június 17-én, néhány nappal 85. születésnapja előtt elhunyt dr. Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok,főiskolai világbajnok vízilabdázó , a Nemzet Sportolója, Budapest díszpolgára, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke.

Egyesületünk elnöke, barátunk, sporttársunk, vezető társunk elvesztése mély fájdalommal tölti el szívünket.

dr. Kárpáti György gyászszertartására július 02-án, csütörtökön 14:15 órakor kerül sor a Farkasréti temető (Budapest, Németvölgyi út 99.) Makovecz termében.

Búcsúzzunk együtt drága barátunktól, sporttársunktól, a magyar sport legendájától

HMSE Elnöksége nevében Füleky András
 

Július 2-án búcsúztatják dr. Kárpáti Györgyöt, a Nemzet Sportolóját

Július 2-án, csütörtökön, a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút dr. Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól. A Nemzet Sportolója-címmel kitüntetett legenda június 23-án, az olimpia nemzetközi napján lett volna 85 esztendős.

A Budapesten június 17-én, hosszantartó betegségben elunyt klasszis pólós búcsúztatásra 2020. július 2-án, 14 óra 15 perctől a Farkasréti Temető Makovecz termében kerül sor. A temetés nyilvános, de a család kérésére a sírnál fotó és filmfelvétel nem készíthető. Kárpáti Györgyöt a Magyar Olimpiai Bizottság is a saját halottjának tekinti.

Dr. Kárpáti György négyszeres olimpikon. Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban volt az olimpiai bajnok magyar válogatott tagja, Rómában bronzérmet nyert csapatával. Európa-bajnokságokon háromszor is felállhatott a dobogó tetejére. Universiádékon vízilabdában arany-, ezüst- és bronzérmet nyert; úszásban második és harmadik helyezést jegyez. Edzőként 1976-ban Montreálban Gyarmati Dezső szövetségi kapitány segítőjeként is aranyérmesnek mondhatta magát. Sportvezetőként irányította az FTC vízilabda-szakosztályát, elnökségi tag volt a Magyar Olimpiai Bizottságban, a Magyar Vízilabda Szövetségben és a Ferencvárosban. A Magyar Halhatatlan Sportolók Egyesületét haláláig elnökölte, a MOB tiszteletbeli tagja volt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894. június 23-ai megalakulásának évfordulóján született 1935-ben, és azon az évfordulón hunyt el 2020-ban, amikor 1989-ben a demokratikusan választott MOB elnökségének tagjai közé választották.

Életútják, eredményességét MOB Olimpiai Aranygyűrűvel, MOB-érdeméremmel, NOB-elnöki különdíjjal és a Nemzet Sportolója-címmel is elismerték; a főváros – mely díszsírhelyet biztosít – díszpolgári címet adományozott neki.

Forrás: olimpia.hu 

GYÁSZOL A MAGYAR SPORT ÉS AZ FTC, ELMENT A GYURIKA

Nem sokkal 85. születésnapja előtt elhunyt az FTC háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázója, Kárpáti György.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György 1935. június 23-án született Budapesten. Tízévesen csatlakozott a Fradihoz - érdekesség, hogy nem pólósként, hanem úszóként kezdte. Korábban futballozott is. Később ezzel kapcsolatban elárulta, hogy noha két évet játszott is az FTC gyerekcsapatában, azért nem lett profi labdarúgó, hogy a sportágban barátja, Puskás Ferenc lehessen a világ legjobbja. Az utánozhatatlan humorral megáldott ember hírében álló Kárpátit Puskás mellett több évtizedes barátság kötötte a népszerű humoristához, Hofi Gézához is.

 - Állandóan ugrattuk egymást. Puskásnál jobb voltam fociban, Hofinál jobban mondtam a vicceket, Bodrogi Gyulánál pedig jobban énekeltem, de ezeket mind meghagytam nekik. Én csak ilyen nagyszívű vagyok – mondta egy korábbi interjúban.

 

Tizenhét évesen nyerte első olimpiai aranyérmét

Kárpáti György mindössze 17 esztendős volt, amikor először meghívást kapott a magyar férfi vízilabda-válogatottba, Helsinkiben még bemutatkozásának évében, 1952-ben megnyerte első olimpiai bajnoki címét. Előtte nem nyert nyári olimpiát egyetlen pólós sem ilyen fiatalon!

A finn fővárosban elért sikert egy máig emlékezetes tornán 1956-ban, Melbourne-ben és 1964-ben, Tokióban is megismételte a Kárpáti Györgyöt is soraiban tudó pólóválogatott, amelynek tagjaként egykori játékosunk az 1960-as, római nyári játékokon bronzérmes, valamint háromszor is Európa-bajnok lett (1954-ben, 1958-ban és 1962-ben). Kárpáti György az aktív játék mellett az élet más területein is a legmagasabb szinten teljesített, többszörös olimpiai bajnokként 1964-ben jogi doktorátust szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

 

A kispadon nehezebb volt, de csúcsra ért edzőként is

Kárpáti György az aktív pályafutása végeztével 1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatott élén, edzői karrierje csúcsán, 1976-ban, Montrealban trénerként is olimpiai bajnok lett a nemzeti csapattal. Összességében 10 éven át, 1980-ig dolgozott szövetségi kapitányként.

 - Edzőként nehezebb volt – válaszolta, amikor az ITT elérhető interjúban arról kérdeztük, összehasonlítható-e a játékosként és edzőként megnyert olimpiai aranyérem. - Gyarmati Dezsővel sikerült feljutnunk a legmagasabb szintre, hál' Istennek az is egy igazi aranykorszak volt. Nyertünk olimpiát, világbajnokságot is. Szerencse nélkül persze egyik sem sikerülhetett volna.

Válogatott karrierje mellett Kárpáti György - vagy ahogy tisztelői kedvesen becézték, Gyurika - klubunk színeiben is nagy sikereket ért el. Játékosként 24 (!) évig szolgálta a Fradit, mellyel vízilabdában öt bajnoki címet ért el. Emellett úszóként is sikeres volt, négy magyar bajnoki aranyérmet és két bronzot is a nyakába akasztottak. Később az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője lett, 1990-ben bekerült klubunk elnökségébe is.

Kárpáti György munkásságát az uszodák világán kívül is elismerték. Beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába (1982), megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1994), NOB-elnöki különdíjban részesült (2005), Budapest díszpolgára lett (2010), 2013-ban pedig a Nemzet Sportolóinak exkluzív társaságába is beválasztották – éppen legjobb barátját, Gyarmati Dezsőt követve.

 - Keserédes érzés ez, hiszen Gyarmati Dezső személyében nemrég a legjobb barátomat veszítettem el. Sosem gondoltam volna, hogy éppen az ő halálát követően választanak meg. Ha azonban így hozta a sors, akkor külön megtiszteltetés és öröm, hogy ilyen nagy múltú sportolót és a barátomat követhetem – nyilatkozta akkor.

 

Keresztnevét egy Fradi focilegendáról kapta

Kárpáti György életéről „Gyurika - Egy pólós vallomásai” címmel 2015 nyarán 50 perces dokumentumfilmet mutattak be. Káel Csaba alkotásának zártkörű vetítésén a magyar sport és a vízilabdázás kiemelkedő alakjai, a Ferencváros vezetői, valamint barátok és családtagok vettek részt, többek között Kásás Zoltán és fia, Tamás, Gyarmati Andrea, valamint Fenyvesi Csaba is jelent volt. A film Kárpáti György visszaemlékezései, valamint archív felvételek alapján felidézte az emlékezetes 1956-os melbourne-i magyar-szovjet mérkőzést, amely az olimpiai aranyéremről döntött. Kárpáti a „viharos” meccsel kapcsolatban bevallotta: tulajdonképpen jó viszonyban voltak az ellenfél játékosaival, ám az 1956-os forradalom szovjet hadsereg általi vérbefojtása különös jelentőséget adott annak az összecsapásnak. Elismerte: az ott történteket a média akkor kissé eltúlozta. A pólós megemlítette még azt is, hogy Melbourne után néhány hónapig az Egyesült Államokban élt, s az 1957 tavaszi amnesztia idején, a vízipólózás, valamint későbbi első felesége iránt érzett szerelme miatt tért haza.

Kárpáti György büszke volt fradizmusára, érdekesség, hogy keresztnevét is egy korábbi Fradi-legenda, Sárosi György után kapta.

 - Édesapám ötven évig volt a serdülő vízilabda-csapatnál társadalmi munkában edző vagy éppen szertáros. Engem is hívhattak bármennyi pénzért bárhova. Nálunk sosem volt kérdés, hogy a Fradi sikeréért kell tennünk, a Fradinak kell szurkolnunk! – jelentette ki azt követően, hogy a Nemzet Sportolójának választották. - A sok trófea és kinevezés mellett a legfontosabb, hogy 70 éve fradista vagyok – közölte ugyanakkor.

 

Mindene volt a Ferencváros és a sport

A magyar vízilabda és sportélet egyik legnagyobb alakjának a Fradi TV 2020 tavaszán egy teljes adást szentelt. Kárpáti György akkor elmondta, hogy bizony, most érzi igazán, mennyire megterhelő volt számára a pályafutása. A háromszoros olimpiai bajnok egykori pólós mégsem cserélné el egyetlen sikerét sem egy egészségesebb testért.

 - Annyira dús volt az életem munkában, mindenben, de főleg sportban, hogy mostanra előjöttek a problémák, ami normális. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon jól vagyok, de ugyanezt csinálnám, semmit sem változtatnék - mondta akkor Kárpáti György. - Volt, amikor napi hat órát, volt, amikor csak hármat úsztam. Főleg abban az időszakban, amikor a Fradiban mindent megnyertünk, ami létezik. Elfáradtam, de mindenféleképpen csinálnám ezt a Fradi-dolgot, ami nyolcéves korom óta az életem része.

Nyugodjék békében, Kárpáti György! Emlékét örökké megőrizzük. Háromszoros olimpiai bajnokát az FTC saját halottjának tekinti.

Forrás: fradi.hu

Szerelmes volt, ezért kezdett vívni, végül olimpiai bajnok lett

A jelenlegi évezred első magyar olimpiai bajnoka a párbajtőröző Nagy Tímea lett, aki a 2000-es sydneyi olimpia elődöntőjében a címvédő Laura Flesselt verte, a fináléban pedig a Mincza Ildikót legyőző svájci Bürkit.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nagy Tímea 10 évesen, 1980-ban kezdett el vívni a Vasasban, követett egy fiút, akibe szerelmes volt. A kapcsolatból nem lett semmi, a vívásnak viszont örök hűséget fogadott.

18 évesen az Ifjúsági Barátság Versenyen második helyezett lett a tőrcsapattal, de az olimpiai kerettagságra még nem volt esélye ekkor. A legjobbkor jött neki, hogy a párbajtőr teret hódított a nőknél is, ennek köszönhetően négy évvel később, 1992-ben már a világbajnoki aranyérmes csapat tagja volt. A szakágat 1996-ban beemelték az olimpiai programba is, így az 1995-ben egyéniben Európa-bajnok lett Nagy, aki az olimpia előtti időszakban öt világkupaversenyt nyert meg, így favoritként mehetett az atlantai olimpiára. A csapat vb-aranyérem után utazott az atlantai olimpiára, és nagy meglepetést keltett, mert nem lett érmes. Az elődöntőben az olaszok sokkal jobbak voltak a magyar csapatnál, a harmadik helyért az oroszok egy találattal adtak többet. Nagy egyéniben az ötödik helyen végzett.

1998-ban megszületett első gyereke, Csenge, majd Nagy egy év múlva fontos versenyeket nyert, és az aranyérmes csapat tagja volt a 1999-es szöuli vb-n.

A sydneyi olimpián az egyéni versenyeket a második napon rendezték. Vívó addig az olimpiák történetében sohasem szerezte meg az első aranyat a magyar csapatból, Nagy viszont ezzel iratkozott be a történelemkönyvekbe.

„Más megközelítésből vártam ezt az olimpiát. Nem tűztem ki magamnak olyan borzasztó nagy célt, hogy csak az aranyérem, ami jó és számít, aminek örülhetek. Már annak is örülök, hogy szülés után visszajöttem, és itt vagyok másodszor is” – mondta a Telesportnak. A hosszú repülőúton kockapókerezett, és szinte egyszer sem beszélt a versenyről.

Naggyal kevesen számoltak éremesélyesként, és az elején nem is figyelt rá senki, de olyan napot fogott ki, hogy egy asszó kivételével igazán megszorítani sem tudták.

Az útja a döntőig:

  • Jang (kínai) – 11-8
  • Julija Vansovica (lett) – 15-10
  • Claudia Bokel (német) – 15-8
  • Laura Flessel (francia) – 15-14

Jang ellen döcögősen kezdődött Nagynak az olimpia, akkor nem gondolta volna, hogy ott lehet a döntőben. Az elődöntőben a címvédő Flessel volt az ellenfele, és egy nagy meccsen győzte le. 6-4-re még a francia vezetett, mert a lábszúrásai igen hatékonyak voltak. 8-8-nál lett ismét egyenlő az állás, onnan pedig Nagy 13-10-re meglépett. A könnyedségéről ismert francia azonban három találattal utolérte. Nagy újra remekül vette észre a francia gyenge pontját, de a következő támadását nem tudta befejezni, 14-14-nél pedig jöhetett a mindent eldöntő találat.

Nagy ment előre, annál is inkább, mert Flessel csalogatta, a pást végében aztán a francia kitörését hárította, és mivel a visszaszúrás pontos volt, Nagy jutott be a fináléba, ahol a 31 éves svájci Gianna Hablützel-Bürki volt az ellenfele.

Bürki búcsúztatta el Minczát, és a döntőt is jobban kezdte a magyarnál, 6-3-nál ellépett. Az első háromperces pihenőben Nagy rendezte a gondolatait, és onnantól végig uralta a küzdelmet, pontosan az történt, amit eltervezett. 13-11-re vezetett már, amikor a svájcinak már rohannia kellett az eredmény után, az utolsó 10 másodpercben mindent egy lapra feltéve kockáztatott, de Nagy kiválóan védekezett, és ha hátrált is, rendre eltalálta a svájci karját vagy a lábát. Két sima találattal alakította 15-11-re az állást, ezzel ő lett az olimpiai bajnok.

„Ilyen jól még sohasem vívtam, csak az jár az eszemben, hogy az aranyérem mellett feküdjek. Flessel ellen nagyon megijedtem, amikor három találatnyi előnyt gyorsan behozott. A döntőben taktikát kellett váltani, ki kellett iktatni, hogy a lábmunkáját érvényesíteni tudja a svájci. Amikor ez megtörtént, onnantól sikerült átfordítani a meccset. Sokan kérdezik, mindig ilyen boldog, és jókedvű vagyok-e. Igen, kiegyensúlyozott az életem” – így értékelt az aranyérem átadása utáni sajtótájékoztatón. Flesselé lett végül a bronzérem.

„Aki nem tudja elviselni a tétet, azt, hogy az adott napon, azon az egyetlen napon a legjobb legyen a világon, az összeroppan, előbb-utóbb elbukik. Nagy Tímea nagyon megérdemelte ezt a sikert, mert jól tudom, milyen nehéz gyermek mellett világklasszis teljesítményt nyújtani” – hangzott a kapitány, Kovács Tamás értékelése a Magyar Nemzetben.

A csapatversenyről is kérdezték. Abban bízott, hogy nem lesz meglepetés, de az lett, mert az első kiemelt válogatott a negyedik helyen fejezte be. Az Indexnek azt a magyarázatot adta, hogy kevés volt az egy nap szünet. Neki azért, mert a sikert fel kellett dolgoznia, a társaknak pedig a csalódást.

A sydneyi olimpián nem hitte, hogy a 2004-es athéni olimpiáig vívni fog, de nem hagyta abba, és Elek IIona után ő volt az első magyar vívónő, aki megvédte az első helyét.

Forrás: index.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - többek között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: eurosport.hosszabitas.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

Orbán Viktor miniszterelnök egy fekete-fehér képpel búcsúzott Kárpáti Györgytől. Bejegyzésében a háromszoros olimpiai bajnokot a vízilabda Peléjének nevezte.

A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - többek között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: hirtv.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében, hosszantartó betegség után elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. “Gyurika” így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott – többek között – a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés “vérfürdőként” vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián “csak” bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években – több részletben – Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika – Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: sportkatlan.hu