Geographical features of india essay

Republic day in India is celebrated all over the country with elation and with great fervour. However, most of all the happiest celebration shows happen at New Delhi, the capital of India. A parade is held, wherein people from all walks of life assemble at the Rajpath to the Red Fort, where the President of India takes the Salute and hoists the Tricolor Flag.

Additionally, another procession starts from Vijay Chowk. Here, all the wings of the defence forces, the Army, the Navy, and the Airforce will take part with various displays of ammunitions, tankers, and big guns.

Essay of india

The bands also play a variety of tunes. Along with these brave people, the N. C cadets and the police will also participate and display theirs in the parade. A tableau will follow the parade where groups of people from different states show their talents. This show portrays the true picture of the variety of customs followed all over the country. Folk dance, instrument plays, and other forms of entertainment are also held for the people to watch.

Republic day in India is a Gazetted Public Holiday and people all over India celebrate the republic day with a great spirit of patriotism and joy. India celebrates its Republic Day mushrooming of engineering colleges in india essay 26th essay of india January every year.

It is the day when the Constitution of India came into effect. The day is celebrated in my school with zeal and spirit, pomp and show. Teachers and students equally participate preparing for the Republic Day celebration in my school. The school building is decorated with pictures of freedom fighters, flower pots, and more.

To witness the glorious Republic Day celebration in my school, we are asked to reach the school by AM. The celebration begins by AM with the unfurling of the national flag by the Headmaster.

The N. The flag hosting is coincided with the singing of the National Anthem by some pre-selected students. Following the National Anthem, inspiring national songs are sung in chorus. The speech is followed by an act on the freedom fight, cultural dance, and folklore.

A bunch of entertainment games and sports activity is held in the afternoon. The winners of the games are presented with awards and prizes. The participants of the parade and the celebration are offered sweets and certificate of participation by the school.

Republic day celebration in my school is a day of rejoicing and merry-making. At night the school building is illuminated and a tricolor flutters proudly on the building. The preparation for the Republic day celebration in my school commences many days before the eve as it is one of the most important historical events to remember. To honor the historic event a national holiday was declared for Indians to celebrate the date with enthusiasm.

My school annually takes part in the national happiness and encourages all students to be a part of it. The Republic Day of India is celebrated every year on 26 th January. It was the day on which India adopted its world renowned Constitution on 26 th January and became a Sovereign Democratic Republic. India celebrates the Republic day with hearts filled with patriotism and enthusiasm in every nook and corner of the country.

After a long period of tyranny of the British Rule India became essay women rights on 15 August In August Drafting Committee for making the Constitution was created. Ambedkar was the presiding chairman of this committee. This committee was given the huge task of preparing and planning the permanent Constitution of India.

India's national language is Hindi. This is a country with 29 states and 7 union territories. It is a major agricultural country which is famous for producing crops like sugarcane, cotton, jute, rice, wheat, pulses etc. This is a country where great leaders Shivaji, Gandhiji, Nehru, Dr. Ambedkar etcgreat scientists Dr.

Essay on India’s Foreign Trade

Jagdish Chandra Bose, Dr. Homi Bhabha, Dr. Raman, Dr. Naralikar etc. Session, Padrangashastri Alwale etc. This is a country where diversity exists with peace and unity. I have been blogging for 3 years and through the Fast Read. Hope you like everyone, please share your classmate too. As a literature person, I am very passionate about reading and participating in my thoughts on paper. So what is better than adopting writing as a profession?

With over three years of experience in the given area, I am making an online reputation for my clients.

Disadvantages of globalization in india essays

Kolathur, Chennai Plot No. Vytila, Kochi, Dist. Ernakulam, Kerala. J P Nagar, Bengaluru No. R Layout, 2nd Cross, J. Bengaluru, Karnataka. Pune, Maharashtra. Mohali, Punjab. Nagpur, Maharashtra. Srinagar Colony, Hyderabad No. Hyderabad, Telangana. Dissertation on virtual teams. Case study transition plan. Short essay robinson crusoe. Short essay about national flag in hindi essay on my family in tamil essay of honesty, holidays in britain essay.

Example essay about news essay on sir cv raman Digital pdf india essay case study content format good persuasive essay thesis statements best exam portal biology essay le travail rend-il libre dissertation philosophie narrative essay college examples. Essay on co education in easy english, ib essay structure essay on inspiration in your life essay in engineering essay on flight in an aeroplane dissertation binding up essay questions for the boy in the striped pyjamas save agriculture essay in tamil language security dissertation.

How to write quote in essay, studymode an example of a narrative essay, modernica case study v leg bed how to reference a definition in an essay stripe case study. My trip to mexico essay essay about a large family. Essay about using instagram how i write narrative essay how to cite a database in an essay?

Essay on advantages and disadvantages of robots. Essay for upsc mains paper how to write a life science essay pm case study pdf, essay on peace in urdu language persuasive essay ethos education then and now essay: essay writing words. Starting sentences for essay essay about my usual day.

Ideas for junior research paper hospital volunteer application essay sample. Essay on a memorable sporting event essay india pdf Digital. Essay on english renaissance it project case study template small essay on lohri in hindi essay on what ails indian agriculture. H2 econs sample essay security dissertation how citation is done in research paper. Martin wagener dissertation greenhouse effect essay wikipediaut application essay prompts beowulf research paper, essay on unhealthy lifestyle.

Violent video games cause violence essay, expository essay on procrastination, first four line of a research paper short essay on preparation for examination. Essay on mother teresa in bengali essay today ka taro ka winningham's critical thinking cases in nursing 5th edition test bank.

Describe the essay writing process. Importance of religion college essay. Describe your volunteer experience essay. Research paper demographic example case study topics in java. Essay translation approach example yadi mobile nahi hota toh essay in hindi reflective essay organizational behavior synthesis essay maker critical thinking meaning and definitionessay on man made disasters and natural calamities? Essay corrector app what are the advantages and disadvantages of studying english overseas essay.

Strategic brand management case study. Essay writing basics pdf, persuasive essay counterclaim dissertation poesie premiere es example essays on outline, outline for reflection essay essay about industrial information technology marketing research paper over nascar? Essay flows. Essay on basic necessities. Thesis of research paper?

Essay on rose flower in bengali. Dissertation la conscience fait elle la grandeur de l'homme. Case study patient with back pain Medical dissertation on nostalgia by johannes hofer Essay about technology has made life easier. Case study research design and methods good title for animal testing essayprotocol analysis case study. Case study meaning in punjabi ielts essay on art. Banned book essay example essay writing words. Essay on how to stop poverty? Best essay on uses and abuses of internet, holidays in britain essay.

Sample qualitative case study. Persuasive essay on violent video games critical thinking and decision making are learned skills: pjt essay, domestic animals essay in hindi.

How to write an essay on independence day essay india Digital pdf: thought provoking essay prompts sample essay my motivation to study essay on my school grade 4? It is the only country in the world to be named after an ocean; India ocean. It is a land full of diversity. People of different states speak different languages, wear different clothes and eat different varieties of food. Many festivals are celebrated in our country with great enthusiasm and joy.

It is a land of many deities and great people. All regions co-exist in our society. People are bound by love for their motherland. India is a country rich in culture and heritage. This is a collection of all short stories by Jack London. Enjoy it! It's free. English Short Story-Mark Twain. This is a collection of all short stories by Mark Twain.Both the cities have a few similarities and differences. Dubai and New Delhi are both a vacation destination. Here, at Murray State University, I have chance to meet many people from different country with diverse backgrounds and it help me to learn about diversity.

In my opinion, one of the major international students in here is student from India. In every class that I took this semester, mushrooming of engineering colleges in india essay are always some Indian students. Moreover, in international settings, we could see many of Indian people hold managerial positions….

Its importance to the international community is magnanimous, but often neglected. The book is written by the British Edward Luce who among being…. Nepal is the melting pot of South Asia. Although being a small country in terms of geographical space, Nepal has a population of more than 26 million people. This makes it number 41 in terms of the most populous nations of the world. Nepal borders both China and India. The country is unique for its tall mountains, cultural heritage, and amazing people.

It is one of the best destinations for tourists from various parts…. Diversity in India India is an extremely diverse country in Asia. It has many different religions and languages that lead to emancipation of women in india essay problems for the government. The first map of Hindustan on a scale of million was prepared in by James Rennell, the first Surveyor General. Following this success, the Great Trigonometrical Survey resulted in geodetic investigation of marked importance. By producing an interrelated triangulation series and using a theodolite, the heights of 79 major Himalayan peaks were determined, including the height of the highest peak.

The Geological Survey of India was set up in with the purpose of discovering the mineral resources, especially the strategic minerals and coal beds as fuel for the British-laid railways. The horizon of geographical knowledge witnessed an upward increase with the activities of the Survey of India and the Geological Survey of India, but the study of geography in India continued rhetoric essay on stereotypes be academically inexpressive and confined to primary- level teaching.

Geographic information and knowledge, so far collected, were used to further British colonisation and influence to the inaccessible regions of the subcontinent. Geography was used as a tool for political expansion. Rise in value of rupee in india essay and maps were not only the tools for storing geographical information, but describing and compiling statistics were additional supports. The geographer with the East India Company, John Walker, undertook the responsibility of compiling the Atlas of India, on a scale of 4 miles to one inch.

The compilation work began inand the Great Atlas of India was completed only by the early twentieth century. The gazetteer, a geographical dictionary in which names and descriptions of places were given in alphabetical order, was an important invention of Johnn G. Hassel, a German geographer in Bynine volume sets of the Imperial Gazetteer of India were compiled by W. Hunter, but the number of volumes increased to 26 in A retinue of provincial and district gazetteers followed soon.

The British had left a legacy of gazetteers on India when they left in August. Nevertheless, the geography teaching in the nineteenth century British India continued to confine to the primary level only, where pupils were asked to memorise names of the places, their location, etc.

The horizon of geographical burning problems of india essay about the subcontinent was politically and strategically motivated, but its academic relevance continued to remain redundant.

The British established a university in Calcutta, Bombay and Madras infollowed by one at Lahore now in Pakistan in and Allahabad inbut without a department of geography. Even at the college level, there was no facility for geography teaching. However, credit must be given to the Indian Science Congress Association, formed infor promoting the geography teaching at the under-graduate college level, particularly, where infrastructure was available for beginning teaching, although geography dissertation art history not in its priorities at its initial phase.

It was geology, not geography; which was earlier given an academic recognition by the Indian Science Congress Association. The first geographical society ever established in India was the Bombay Geographical Society, Bombay in However, it was not an indigenous society by birth or by its focus of interest; rather, it was established under the patronage of the Royal Geographical Society, London. The Bombay Geographical Society was later merged with the Royal Asiatic Society, inwhich was founded inwith compare and contrast essay samples headquarters in Calcutta.

The East India Company had showed its special interest in the establishment of the Bombay Geographical Society for the simple reason of acquiring vital geographical information of the land and people of India.

The Society had no Indian members. The Society had political ambition, rather than academic interests. However, the geographical societies and associations that sprang up in the early twentieth century were founded where the undergraduate teaching of geography was started:.

All the four societies and associations were founded by non-geographer British scholars. Advocating the cause for geography within the sphere of education and research, all the societies played a key role in their own region of influence. The discipline of geography at the time of the end of the British rule in was still in a pre- embryonic stage, because of the lack of interest shown by the indigenous scholars in the discipline.

Geography was not a fascinating discipline that it would attract many people for academic purposes and works. Geology was more popular and fascinating because of its applied nature.

The focus in physical geography, the development of which Calcutta was to be proud of later, is rooted in its allegiance with geology.

The possible reason might be the lack of professionalism of the discipline vis-a-vis the continued relevance of geology, rather than in the studies of the earth- bound phenomena that the British encouraged and supported.

The status of geography on the eve of the British departure was too low to be mentioned, given the size of the land and people of the country. However, the departments of geography grew in number from 17 in to 48 in One of the significant historical aspects with the Indian geography in the 50s was its gradual recovery from the moribund waters.

Nevertheless, the non-geographers headed most of the important departments of geography during their formative phases. They mostly belonged to the discipline of geology and commerce. Most of the people who occupied the chair of the various departments of geography of contemporary India were British-trained, and had a long tenure of more than decade s as the head, or chairman of the departments.

Geography in India in the s and s of the last century proliferated under the leadership of first generation geographers which included S. Chatterjee, P. Dayal, R. Singh, H. Das, G. Gosal, B.

Burning problems of india essay

Arunachalam, N. Reddy, R. Vaidyanadhan and their role cannot be overlooked in building the department at Calcutta, Patna, Banaras, Guwahati, Chandigarh, Bombay, Tirupati and Waltair respectively. Similarly, I. Khan, the founder of the department of geography in the Aligarh Muslim University had also obtained his PhD degree from the University of London.

Mishra and M. Those who were trained in the Universities of Great Britain, particularly, in the University of London, for their higher studies, and who founded and built the departments of geography on their return to India, had introduced curriculum for geography teaching, research and training necessarily based on the British pattern.

Only those branches of human geography were introduced in the geography curriculum for the under-graduate and post-graduate levels which were taught in the contemporary British universities, and to which the Indian geographers were trained. Thus, at the embryonic stage of Indian geography, British geographical ideas, tradition and heritage and methods were propagated, popularised and set forth for higher studies.

Some Indian geographers rise in value of rupee in india essay as G. Gosal, C. Pathak, R. Indian geographers, who had gone there, however, could not remain isolated from the changes that the discipline had been undergoing on account of the positivist- led quantification.

Indian geography was, thus, brought at the cross-roads of British heritage of regional geography and the newly developed American heritage of spatial science. Nevertheless, there was nothing like a dichotomy in the contemporary Indian burning problems of india essay, but Indian geographers, by and large, showed their preference to geographical features of india essay American School of spatial science, as being evident from the publications of that period.

InS. Chatterjee prepared a report on geography, entitled - Progress of Geography in India, It was based on the review of work done in the discipline during this period.

It was more of a nature of country report. The study, however, revealed that Indian geographers had concentrated their work on geomorphology, agricultural geography, soils, urban geography and cartography.

It was held in New Delhi. Eminent geographers, mostly belonging to the first generation leadership, like V. Rao Delhi School of EconomicsR. Singh Banaras Hindu UniversityP. Dayal Patna UniversityM. Shafi Aligarh Muslim UniversityG. Gosal Punjab UniversityS. Alam Osmania UniversityC.

Despande Bombay UniversityS. Mishra Institute of Development Studies, Mysore were the major contributors to the project report. This survey report was concerned with the development of the discipline during This period was identified as being the most important in the history of the development of modern geography in India. The survey report attempted to identify the salient characteristics of contemporary Indian geography:. The second survey report identified five areas of research during the period under review that included Economic Geography; Social Geography; Historical and Political Geography; Population and Settlement Geography; Regional Geography and Planning.

Each of the five broad areas of research was further divided into several sub-fields with academic and professional relevance. Works in the area of economic geography includes resource geography, agricultural geography, land-use review, industrial geography, and transport and commercial geography. In social geography, the survey report revealed that the major sub-areas of research work were in the field of caste and ethnicity, tribal communities, religions, language and sub-language, geography of social change, neglected areas of social geography, and application of quantitative techniques in social geography.

In population and settlement geography, the major areas of research during the period were in the fields of population geography, rural settlement geography, and urban geography.

Similarly, in regional geography and planning, the research trends were towards regional geography, regional planning, regional disparities and regional hierarchies. The report of the survey dealt with the period of It covered the period of Apparently, it was a short period for identifying any long-term trends in geographic research in the country, like the previous three survey reports of the Indian Council of Social Science. But when considered in not doing homework quotes with what was happening in this field of study beforeit did throw up some important clues relating to developments in concepts and methodology in this discipline.

In early times when burnt bricks were not usually used timber houses were constructed. Pataliputra provided specimens of timber houses including the Mauryan palace. Copper usually found in Chotanagpur plateau were tapped by both pre-Vedic and Vedic people. Tin was found in Rajasthan. The Harappans procured some tin from Rajasthan even though the main supply came from Afghanistan.

The rise of Magadha and Avanti with its capital at Ujjain owed much to the availability of iron. The Satavahanas and other powers which emerged South of Vindhyas exploited iron ores of Andhra and Karnataka. As gold was scarce in early times. Indians had to import gold from central Asia and Roman Empire.

Thus the physical features of the country with good environment for human habitation with its numerous rivers and lofty mountains favored a speculative bent of mind and the development of philosophical ideas. Indian rulers mostly busy with military exploits within the natural limits of the country rarely entertained the dreams of conquering regions beyond the boundaries of India.

Its fertile area, rich forest and essay on my last weekend products have made the area highly attractive. The protective character of the Himalayas has considerably guided the course of the Indian history. The insurmountable height of the Himalayas well fortified by thick snow and impossibility to establish any land route has made the Himalayas a formidable barrier.

Such a natural obstruction automatically, forbidding the invaders to cross the colossal mountain and embark upon on expedition. Simultaneously it is protecting India from cold winds and adversities of the Siberian desert. Similarly in the Eastern side dense forest, in-congenial climate and continuous rainfall is equally preventing the outsiders from crossing the boundary.

This natural frontier of India thus is giving security but not immunity from invasion separating India from the rest of Asia by well marked boundary lines. The low lying mountain situated in the North-West with several convenient passes has provoked the rapacious invaders and mercenaries from the Central Asia to cross the border and invade India.

Through these routes, the Greeks, the Persians, the Kushanas, the Hunas and the Mughals came and indulged in bloody warfare and invasions. With the result a fusion with the existing culture of the land and the alien culture have further, enriched the Indian Culture. The Himalayas is the source of many useful and holy rivers like the Indus, the Gangas, the Jamuna, the Brahmaputra, and their tributaries. The snow of the mountain and heavy rainfall are responsible to ensure flow of sufficient water throughout the year through these rivers.

The rivers irrigate plains, make land fertile that ultimately add to the richness in agriculture and abundant food supply. The monsoon rising from the Indian ocean moving towards north-east, checked by eastern offshoots of the Himalayas causes heavy rainfall around Assam Hills and being checked by eastern hills thereby gives sufficient rainfall on the Indo-Gangetic plain. Thus it cannot be denied that the fertility of the northern plain of India is mainly due to the impact of the Himalayan region on the monsoon.

It embraces the valleys of the Indus and the tributaries, the sandy deserts of Sind and Rajputana as well as the fertile region watered by the Ganges, the Jamuna and the Brahmaputra. It has always been the core of the Indian Continent.

India essay in english dissertation activity meaning

The plain formed by the deposit of rich soil washed down during countless centuries from the vast Himalayan ranges on the north and from the hills and uplands of the Deccan of the South. The river system of Northern India namely the Indus and its tributaries- the Sutlej, the Ravi, the Beas, the Chenab and the Jhelumthe Ganges and its affluent the Jamuna, the Chambal, the Gomti, the Ghagra and the Sone and the Brahmaputra and its feeders irrigate this wide plain.

These rivers played an important part in the evolution of Indian culture. It was in the valley of the river Indus that the earliest civilization of India flourished Mohanjodaro and Harappa.

Essay of india

Essay of india

Keresés

Logó

Nemzetisport: Vízilabda: végső búcsú Kárpáti Györgytől, aki örökre legenda marad

A magyar sportélet színe-java elköszönt az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől, a Nemzet Sportolója címmel elismert háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól, akit a Farkasréti temetőben helyeztek örök nyugalomra.

A Farkasréti temetőben végső búcsút vettek az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól a magyar sportélet színe-java elköszönt, életművének hatását jól érzékelteti, hogy a vízilabdacsalád képviselői mellett rengeteg, más sportágban kiteljesedő pályatársa is tisztelgett emléke előtt.

A Makovecz-teremnél beszédet mondott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a vízilabdacsalád képviseletében Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke búcsúzott, míg Kárpáti egyetlen klubja, az FTC részéről Gerendás György köszönt el egykori mentorától. Gerendás – akit Kárpáti terelt a vízilabdázás felé – tagja volt a montreali olimpiát megnyerő csapatnak, amellyel a Gyarmati Dezsőt segítő Kárpáti György edzőként is a csúcsra ért.

Kárpáti György – minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka – legendás humora vissza-visszaköszönt a beszédekben, miként az is elhangzott, hogy a sportág képviselőinek cseppet sem tűnik véletlennek: születésnapja pont az Olimpia napjára esik. Amint Kásler Miklós fogalmazott, egyetlen és utánozhatatlan sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg önmagát.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta Vári Attila, aki kiemelte, hogy a teljes vízilabdacsalád hálás lehet, amiért Kárpáti György ezt a sportágat választotta, hiszen bármihez nyúlt életében, az arannyá változott. A kétszeres olimpiai bajnok Vári személyes vallomásában hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és Kárpáti György motivációt, erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is ahhoz, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Már önmagában ez sem lenne kevés – de Kárpáti György ennél jóval többet tett a magyar pólóért és a teljes magyar sportért.

Forrás: nemzetisport.hu

Origo: ELTEMETTÉK A HÁROMSZOROS OLIMPIAI BAJNOK KÁRPÁTI GYÖRGYÖT

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében halt meg.

A kormány nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte,

Kárpáti György azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen.
Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

 

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.
Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte. 

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: orgio.hu

Infostart: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát.

Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.
Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette,

Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni,
ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: infostart.hu

Szeretlekmagyarorszag: Képeken, ahogy végső búcsút vettek a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgytől

A Nemzet Sportolója június 17-én hunyt el.

Végső búcsút vettek a Farkasréti Temető Makovecz-terménél Kárpáti Györgytől. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó június 17-én, 84 éves korában hunyt el.

A temetésen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, Takács Tibor, a Nagy Béla FTC Hagyományőrző Egyesület elnöke, Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó, a Nemzet Sportolója, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, jobbikos országgyűlési képviselő is.

A pólóslegenda temetésén beszédet mondott Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztériumának elnöke is.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Hirado.hu: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.

Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György „azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen”.

Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született – 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot –, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

„Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson” – jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.

Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének.

1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: hirado.hu

Eurosport: Végső búcsút vettek a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: eurosport.hosszabitas.hu

Index: Eltemették Kárpáti Györgyöt, akitől Bud Spencer is autogramot kért

2020. június 17-én 84 éves korában halt meg a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György, akit csütörtök délután helyeztek örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

1952-ben, 17 évesen lett tagja az olimpiai aranyérmes csapatnak, apró termete ellenére fontos szerepet játszott a csapatban, mert jól tudta kamatoztatni sebességét, technikai képzettségét. 1956-ban és 1964-ben nyert még olimpiát, 1960-ban a bronzérmes csapatnak a tagja. 1956-ban nyolc góljával ő volt a csapat legeredményesebb tagja, akkor játszották az emlékezetes véres meccset a szovjetekkel szemben. 1976-ban már a szövetségi kapitány, Gyarmati Dezső segítője, együtt vezették győzelemre a csapatot a montreali olimpián.

 Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy

KÁRPÁTI PÁLYAFUTÁSA JÓL PÉLDÁZZA, AZ EMBERI TEHETSÉG VÉGTELEN.

"Úszóbajnok volt, de csapatban érvényesültek a képességei, üstökösként lett olimpiai bajnok, mert páratlanul tehetséges volt."

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Kulcsár Krisztián arra utalt, hogy születési dátuma az olimpizmus világnapja is egyben, és a bajnok egész életét meghatározta az öt karika.

"Az egész életünk egy nagy ugratás" - ezt a felejthetetlen mondatát emelte ki a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Vári Attila. Vári áhítattal nézte Kárpátit, tőle nyertek motivációt, hitet, hátha egyszer a háromszoros olimpiai bajnok nyomába tudnak lépni.

Az 1976-ban olimpiai bajnoki aranyat szerző Gerendás György a mentorától búcsúzott, aki miatt elkezdett pólózni a Ferencvárosban. "Kis Gerendás, gyere pólózni, a vízilabda az igazi, lehet benne verekedni, gólt dobni. Mire azt válaszoltam, szeretek úszni. Erre ő azt mondta, az úszás amúgy is észsport. Kikerekedő szemekkel néztem rá, nem értettem, mire gondol. Azt válaszolta, akinek esze van, nem csinálja. Azt kívánom, nevettesd meg a régi társakat és a Jóistent is."

Kárpáti egész pályafutása a Ferencvároshoz kötődött, 1969-ig volt a klub játékosa, ahol ötszörös bajnok, később szakosztályvezető lett. Kárpáti utánozhatatlan humorát, a Medencék, gólok, pofonok című önéletrajzi könyv egyik jelenete is jól visszaadja.

"1955 őszén és 1956 tavaszán az olaszokkal találkoztunk. Szeptember közepe felé ők jöttek el hozzánk a Szigetre. Akkor szerepelt utoljára a csapatban Carlo Pedersoli. A mi számunkra ő volt ennek a mérkőzésnek a Nagy Figurája. Pedersoli még olasz mértékkel mérve is végtelenül jóképű gyerek volt. Sőt! Klassz srác. Magas, karcsú, szélesvállú, a szemében örökösen valami vidám fény, a fogsora Odol-reklám. Nemrégiben kapott több éves hollywoodi filmszerződést, számtalan válogatottság után Pesten búcsúzott a vízipólótól. Egyébként úgy hallottam, hogy ez a Carlo Pedersoli azóta tényleg egész jó kis filmszínész lett. Persze nem a saját nevén.

Hanem... most nem tudom, hallotta-e már valaki a művésznevét. Ha jól emlékszem... hogy is? Megvan... Bud Spencer.

Találkoztunk még a nagyfiúval. Nem azonnal, valamivel később. Húsz évre rá. Long Beachben tettük-vettük a labdát a Can-Am-Mex-sorozat keretében. Nagyon futott az ügy, éppen az olasz válogatottal ismertettük meg az élet árnyékosabb oldalait, amikor hirtelen elsötétült felettem az ég. Nem viharfelhő volt, Bud Spencer tornyosodott fölém, mint az Empire State Building. Két testőr volt vele, már ahogy ez szokás arrafelé. Gorillák. Iszonyatos méretű fickók, ketten együtt majdnem akkorák, mint a kis védencük egymagában.

Megölelt. Este a helybéli kórházban tizenkét orvos horpasztotta vissza a bordáimat. Ördög vigye el, ezek a háromszoros életnagyságú sihederek mindig ilyen szívélyesek. Blokkot dugott az orrom alá golyóstollal. Külön az én autogramomért jött át Hollywoodból, ennek a Piedonénak mindig helyén volt az értékítélete. Adtam neki kettőt... Óh, az én mézeskalács szívem.”

Forrás: index.hu

A két nagy rivális: Kovács és Janics együtt nyert aranyat

Női kajakpárosban korábban nem volt aranyérme Magyarországnak, az athéni olimpián tört meg a jég. Janics Natasa a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője lett, az aranygép pilótafülkéjéből ő integetett a hazatérés után.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A női kajaknégyes 1992-es győzelme, majd négy év múlva Kőbán Rita egyesben elért sikere után 2000-ben a női szakág arany nélkül maradt az olimpián, a négyes és a Szabó, Kovács páros is a második helyen végzett a németek mögött.

A feladat adott volt, össze kell rakni egy aranyesélyes párost, mert párosban még nem volt aranyérme a szakágnak. A feladat elsősorban Fábiánné Rozsnyói Katalinra hárult, aki az előző két olimpiai aranyban kulcsszerepet játszott.

Az athéni olimpiai előtti ciklusban a Szabó Szilvia, Bóta Kinga duó sorra nyerte az aranyérmeket, úgy látszott, megtalálták a szakemberek a nyerő párost. Háromszor lettek világbajnokok (2001, 2002, 2003), fix pontnak látszottak, mígnem jött az első hazai válogató a 2004-es olimpiára. Ott két fiatal, a Paksy, Benedek páros meglepetésre legyőzte őket. A szakág erejét mutatta, hogy ők éppen nem Fábiánné csoportjához tartoztak, mégis eredményesek tudtak lenni.

A két válogató közé ékelt Európa-bajnokságon is a legjobbak lettek Poznanban, aztán jött a második válogató, amire Fábián László ötlete nyomán a felesége merészet húzott: az egyesben vereséget szenvedő Kovács Katalint épp a legyőzőjével, Janics Natasával rakta össze, abban bízva, hogy együtt kitűnő párost alkothatnak. Nagyszerűen ráérzett, mert ugyan óriási riválisok voltak egyesben, de Janics stílusa remekül egészítette ki Kovácsét, tökéletesen idomult a technikájához.

A második válogatón ez meg is látszott, Kovács és Janics sokkolta a többieket, és nem várt nagy fölénnyel nyertek. Az eredményt látva a kapitány Angyal Zoltán megadta az esélyt a Kovács, Janics párosnak annak ellenére, hogy az egyes és a páros futam elég közel volt egymáshoz a programban. Kovács és Janics a szétlövésben is gyorsabb volt a Paksy, Benedek egységnél, ezért a páros megkapta az olimpiai esélyt is. A németek a sportág emblematikus alakját, Birgit Fischert a nála 22 évvel fiatalabb Carolin Leonhardttal küldték csatába. Fischer 2000-ben Katrin Wagnerrel aranyat nyert Sydney-ben, ő volt tehát a címvédő.

A két egység két különböző előfutamba került, mindkettő megnyerte a sajátját, nem elhanyagolható viszont, hogy a mieink másfél másodperccel voltak gyorsabbak a németeknél.

A döntő persze egészen más téthelyzetet jelentett, főleg azután, hogy a négyesben is aranyesélyesnek tartott magyar hajó kikapott a Fischerrel felálló németektől. Fischer még oda is szúrt egyet a magyaroknak, mert azt nyilatkozta, el sem fáradt igazán.

Janics a páros döntője előtt egy órával megnyerte az egyest, ez egészen biztosan feldobta a hangulatát, mégis le kellett higgadnia, és Kovács mögött még egyszer maximális teljesítményt kellett leadnia a hajóban.

A németek nagyon jól kezdtek, erőtől duzzadtak, jó stílusban eveztek, és a hajó orra egy méterrel a riválisok előtt volt. Féltávnál viszont már csak 3 tizeddel vezettek a mieink előtt, és a lengyelek is versenyben voltak még addig.

250 méternél a magyar hajó érezhetően ritmust váltott, és három csapással rögtön egy méterre nőtt a különbség, négy újabb csapás után pedig már két méterre. Ahogy közeledett a cél, a többiek nem tudták felvenni ezt a tempót, a különbség így még nagyobb lett, az ellenfelek leszakadtak, és az utolsó 100 méteren már csak az volt a kérdés, mekkora előnnyel érnek be az első helyen a magyarok.

  1. Magyarország – 1:38,101
  2. Németország – 1:39,553
  3. Lengyelország – 1:40,077

Janics a finálé után azt mondta, hogy egyesben csak Kovács lehetett volna az ellenfele, könnyebb volt a döntő, mint a magyar válogató. A párosban nem így érezte, ott könnyebbnek tartotta a kvalifikációt, mint az olimpiai döntőt, hiszen mégiscsak a hétszeres olimpiai bajnok Fischer volt az ellenfelük, aki a verseny végén nagyon sportszerűen gratulált nekik. Ő is érezte, ezúttal nem volt esélye az aranyra.

„Hatalmas kő gördült le a szívemről, amikor a párossal célba értünk. Tudtam, hogy el kell jönnie ennek a pillanatnak. Eb-ket, vb-ket nyertem az elmúlt években, és szerénytelenség nélkül mondhatom: éreztem, hogy képes vagyok az olimpiai győzelemre. Sydney óta bíztam a sikerben, amikor azt tapasztaltam, hogy már nagyon közel vagyok az aranyhoz. Azóta évről évre fejlődni tudtam, bár a 2004-es évemről eddig a pillanatig nem mondtam volna azt, hogy szépen alakult” - foglalta össze érzéseit Kovács a sportnapilapban.

,Kovácsot bántotta a négyes ezüstje, ezért a párosban kivívott aranyát a többieknek ajánlotta. A négyesből kimaradó Janics pedig azoknak, akik Magyarországon és Szerbiában szurkoltak neki. Szegeden egy nagy óriásposztert feszítettek ki a főtérre, annyira büszkék voltak rá.

Angyal Zoltán kapitány megsiratta ezt az aranyat, és szerinte a sors igazságtalansága lett volna, ha egy olyan egyedülálló képességekkel rendelkező versenyző, mint Kovács nem koronázhatja meg már addig is kivételes pályafutását olimpiai arannyal, ami addig hiányzott neki az életéből. A szakember úgy értékelt, hogy eddig érthetően nem ettek egymás tenyeréből, de az aranyérem után remélhető, hogy oldódik a viszonyuk, és a jövőben akár egymás mellett is versenyezhetnek. A szakember mintha a jövőbe látott volna, bár hogy min mennek keresztül a páratlanul sikeres szegedi vb után a pekingi olimpiáig, azt senki sem láthatta.

Forrás: index.hu

Márványtáblát kaptak a sportág életmű-díjasai

A sportág 29 meghatározó személyiségének a neve szerepel a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) székházában csütörtökön felavatott Arany Érdemérmesek márványtábláján.

Az ünnepségen a jövőre 80 éves szövetség elnöke, Schmidt Gábor köszöntötte a személyesen megjelent 18 legendás személyiséget, illetve a már elhunytak hozzátartozóit.

“Megtiszteltetés, hogy én köszönthetem sportágunk nagy alakjait, akik most egymás között elevenítik fel a múltat. A sztorik egy részének részese voltam, de sokat csak tőletek hallottam” – mondta az elnök, majd hozzátette, ezek az emlékek, történetek is bizonyítják, hogy a sportág múltja valódi sikertörténet. Kiemelte, hogy a díjazottak közül volt, aki sportolóként, mások edzőként, vagy sportvezetőként alakították a sportág hazai történetét.

“Óriási felelősségünk van abban, hogy ápoljuk, továbbvigyük a hagyományokat. A kajak-kenu ma már több mint sportág, egy viszonyítási pont, egy brand, amit ez a közösség tett azzá. Kérem, hogy továbbra is segítsétek a munkánkat tanácsaitokkal, én pedig ígérem, hogy megőrizzük, ápoljuk, továbbvisszük a hagyományokat” – tette hozzá Schmidt Gábor.

Az MKKSZ legmagasabb kitüntetését, az Arany Érdemérmet 2006-ban alapították, amellyel azoknak a kiemelkedő személyiségeknek a tevékenységét ismerik el, akik több évtizeden át szolgálták a magyar kajak-kenut sportolóként, edzőként, sportvezetőként, és a legtöbbet tettek annak fejlődéséért és eredményességéért.

A márványtáblát Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, olimpiai ezüstérmes versenyző, több olimpiai és világbajnok edzője, az olimpiai bajnok Fábián László özvegye, valamint Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok – akiknek a neve megtalálható a táblán – leplezte le.

“Hiányzik a munka,

de azért jól elfoglalom magam – mondta Fábiánné Rozsnyói Katalin, aki a közelmúltban zárta le rendkívül eredményes edzői pályafutását. – Végre van idő magamra, és arra, hogy a családommal foglalkozzak. A régi versenyekről készült filmeket viszont szívesen nézem vissza a közösségi-, és videómegosztó oldalakon” – tette hozzá az olimpiai bajnok Fábián László özvegye.

A márványtábla leleplezése után a díjazottak Schmidt Gábortól átvették az Arany Érdemérmet igazoló diplomát.

Vaskuti István olimpiai bajnok kenus az egyetlen a sportágban, akinek a neve immár három táblán is szerepel, korábban az Örökös Bajnokok és a Mesteredzők táblájára került fel. A 64 éves sportember az eseményen tréfásan azt nyilatkozta: “kell majd egy negyedik tábla is, amelyre felkerülhet a nevem”.

“Nagyon szerencsésen alakult a sorsom, voltam versenyző a kezdőtől az olimpiai bajnokig, edzőként is feljutottam a csúcsra, a hazai és a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciókat láttam el. Megtiszteltetés, hogy a nevem olyan nagyságok közé került fel, akik közül többen az én edzőim voltak” – tette hozzá az MTI kérdésére Vaskuti.

Forrás: kajakkenusport.hu

Kajak-kenu: felavatták az Arany Érdemérmesek márványtábláját

Példaképpé lett bajnokok, iskolateremtő edzők és a haladást előremozdító vezetők nevét tartalmazza a legrangosabb elismerésnek számító Arany Érdemérmesek márványtáblája, amelyet csütörtökön avattak fel a Magyar Kajak-kenu Szövetség székházában.

A kajak-kenu sport 29 kiemelkedő személyiségének neve ékesíti a sportág Arany Érdemérmeseinek márványtábláját, amelyet csütörtökön avattak fel a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) székházában.

A sportág legjelentősebb elismerését 2006 óta azok a sportemberek kapják meg, akik a legtöbbet tették a hazai kajak-kenu fejlődéséért és eredményességéért – tizennyolcan személyesen is ott voltak az ünnepségen.

„A díjazottak között vannak iskolát teremtő edzők, kiemelkedően eredményes versenyzők, akik amellett, egy korszakot határozott meg a teljesítményük, valódi példaképek is, valamint sportvezetők, akik a legtöbbet tették azért, hogy a magyar kajak-kenu mindig előbbre lépjen és mások előtt járjon – mondta az eseményen Schmidt Gábor, a jövőre 80 éves MKKSZ elnöke. – Az Arany Érdemérmesek kiemelkedően járultak hozzá ahhoz az örökséghez, amelynek eredményeként a magyar kajak-kenu viszonyítási pont, önálló brand, márkanév lehetett, nekünk pedig fontos feladatunk és felelősségünk ezt az az örökséget megőrizni.”

A márványtáblát legendás edző és ugyancsak nagy nevű tanítvány, Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, olimpiai ezüstérmes versenyző, több olimpiai és világbajnok edzője és a háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok Kovács Katalin leplezte le.

„Amikor beléptem a terembe és végignéztem az arcokon, megrohantak az emlékek. Újra az a kislány voltam, aki annak idején lement a vízi telepre, elindult egy úton, amiről akkor még fogalma sem volt, hová vezet. Megható érzés olyan nagyságokkal közös táblán szerepelni, akik egy jó vagy egy kemény szóval segítettek továbblendülni, akiktől rengeteget tanultam, és akik embert faragtak belőlem. Amikor sportoltam, kevésbé tudtam értékelni a kitüntetéseket, megélni a hasonló pillanatokat és felmérni a sportági örökséget, most már annál inkább tudom” – mondta meghatódva a legfiatalabb Arany Érdemérmes, Kovács Katalin.

Forrás: nemzetisport.hu

Nagy Tímea lehengerlő, új edzővel is olimpiai bajnok lett

A magyar sport 150. olimpiai aranyérmét a párbajtőröző Nagy Tímea szerezte meg, aki a 2004-es athéni olimpiai versenyek második napján megvédte négy évvel korábban szerzett elsőségét. A döntőben 1996 bajnokát verte meg. Ez volt a magyarok első aranyérme az athéni olimpián.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nagy Tímea már a sydney-i olimpiára is édesanyaként utazott, Athén előtt pedig életet adott második kislányának. Csenge és Luca neveit felírta a fegyverére, ez a párbajtőr hozta meg neki az újabb sikert, de addig még történt néhány igen fontos dolog.

 A sydney-i siker után az egyik korábbi edzője azt mondta neki, hogy a győzelme azért mázli volt. Azt a képtelenséget is a fejéhez vágták, hogy bosszúból nem tett meg mindent a csapatért, és azt szerette volna, ha a többiek nyakába nem kerül érem. Ezek után a 2001-es vb-n kilencedik lett egyéniben, a következő évet kihagyta, majd a 2003-as vb-n az első körben kiesett, és a 33. helyen zárt. Mindkét vb-n tagja volt a bronzérmes csapatnak.

Ahogy első gyereke születése után nem sokkal megsérült, és a térdműtéte elkerülhetetlenné vált. Eközben felkészítését az Olaszországból hazatérő Kulcsár Győző vette át. Nagy mellett Sydney-ben még Udvarhelyi Gábor volt a pást végében, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a versenyző ne hagyja abba az atlantai csalódás után. Akkor az újságok előre odaadták neki az aranyérmet, ő pedig el is hitte, hogy nem is kell különösebb dolgot tennie érte. Vezette a világranglistát, de az ötödik helyen végzett, a francia Barlois elleni veresége után úgy érezte, összedőlt a világ. Ha Udvarhelyi nem hívja fel, lehet, hogy logopédusként dolgozott volna tovább.

Nagy a 2000-es olimpia előtt a dacból meríthetett, most arra már nem lehetett számítani. Lehetett viszont Kulcsár szakértelmére, aki kinevelt két olasz olimpiai bajnokot, és itthon is be akarta bizonyítani rátermettségét. Nem vállalt kis kockázatot, mert ha nem aranyérmesek lesznek, akkor az edző megkapja: elrontotta, ami jól működött.

„Amikor még Olaszországban edzősködtem, akkor is éreztem Titi kettősségét. Egyedülálló dolgokra volt képes, ám hullámvölgyei is voltak. Most a hullámvölgy utáni állapotban vagyunk, érzem a keménységét. Jó lenne, ha az utolsó egy-két hétben mindent félre tudna tenni, és az olimpián el tudná felejteni, csak a vívás járna a fejében.”

- Kulcsár értékelte így a tanítványát még az olimpia előtti beszélgetésünkben. Az nem volt kérdés, hogy Nagy egyedül utazik, és nem viszi magával a gyerekeit. Az volt a nagy kérdés, lehet-e még egy olyan nap egy vívó életében, amikor minden sikerül. Nagy elmondta, az edzések alatt nem gondolt arra, hogy ő bajnok, igyekszik ezt kizárni. Az edzőtáborban el tudta felejteni, hogy neki egyszer már sikerült.

Az athéni meccsei így alakultak:

  • Sivkova (orosz) – 15-10
  • Cascioli (olasz) – 15-13
  • Zsang (kínai) – 8-7
  • Nisima (francia) – 15-14

Sivkova csapatban világbajnok volt, de nem tudta megszorongatni a magyar címvédőt. Cascioli vb-bronzérmes volt, őt is legyőzte. A következő körben még jobban megküzdött a kínai Zsang ellen, de a hidegvére akkor is megvolt, és 7-7 után ő szúrta be az aranytust.

Az elődöntőben a francia Nisima volt az ellenfele egy végletekig kiélezett csatában, ahol alig alakult ki két találatnyi különbség. 11-11 után folyamatosan a magyar vezetett, és az utolsó találatot is ő helyezte el. A másik ágon szintén magyar-francia párharc volt, a francia Flessel szintén 15-14 arányban verte Mincza Ildikót az elődöntőben.

ÍGY JÖTT ÖSSZE AZ ÁLOMDÖNTŐ, 1996 BAJNOKA A CÍMVÉDŐVEL TALÁLKOZOTT. KÍVÁNNI SEM LEHETETT VOLNA NAGYOBB ASSZÓT, HOGY KIDERÜLJÖN, KI A VILÁG LEGJOBBJA.

Az első találatot a magyar vívónő kapta, de 4-3-nál már Nagy vezetett, onnan 9-7 lett, majd 13-10. Elmaradt a taktikázás, nemcsak egy-egy kikényszerített támadást láttunk, hanem izgalmas és mozgalmas küzdelmet, amit mi persze nem bántunk, mert Nagy látszott jobbnak, élesebbnek, felkészültebbnek, aki érvényesíteni tudja az akaratát. A francia kockáztatott a második 3 perces játékrészben, Nagy kihasználta, és két találattal, négy és fél perc alatt lezárta a döntőt. (15-10) 

Nagy előzetesen tartott Flessel gyorsaságától, de amennyire tudta, semlegesítette a lábszúrásait, és mindenféle támadásból eredményes volt, utoljára a második szándékú támadása ért célba. Nagyon udvariasan megdicsérte Flesselt, a kiegyensúlyozottsága, a profizmusa miatt őt tartotta a világ legjobbjának.

„Nagyon boldog vagyok, még fel sem fogtam, mi történt, hiszen én még mindig a sydneyi aranyérmemet ünneplem. Mielőtt eljöttem, a kislányom, Csenge azt kérte tőlem, hogy nyerjem meg az olimpiát, különben nagyon szomorú lesz. Csodálatos érzés, hogy teljesíthettem a kérését. Az elődöntő volt a nehezebb, az eredmény is mutatja, akkor azért tudtam higgadt maradni, mert amikor találatot kaptam, akkor a saját hibámból kaptam, nem azért, mert túljárt az eszemen. A döntő azért volt nehéz, mert 10-8-nál már nagyon szerettem volna ünnepelni ezzel a rengeteg szurkolóval, aki biztatott engem” – mondta a finálé után.

A Sydney vagy Athén kérdésre frappáns választ adott: a lányai közül sem tudni választani, hogy a kisebbiket vagy a nagyobbikat szereti-e jobban, mindkettő ugyanolyan kedves a szívének. Az edzője, Kulcsár átölelte, és talán sohasem örült annyira, mint akkor egy elveszített fogadás után. A lábszúrások után ugyanis egy üveg pezsgőt kellett volna kapjon tanítványától, de mindezt felülírta a győzelem.

„Most hozta meg a gyümölcsét a két klasszis ereje” – értékelt Nagy klubjának vezetője, Móna István. Az öttusában olimpiai bajnok Móna szentül hitte, hogy Elek Ilona sikereit is felül múlni, és úgy gondolta, Nagy ott lehet zsinórban a harmadik olimpiáján is a dobogó tetején, ami senkinek sem sikerült addig a világon. 

NAGY NEM VÁRTA MEG AZ ARANYGÉPET, KORÁBBAN HAZAJÖTT A SZERETTEIHEZ, ÉS EZREN VÁRTÁK A FERIHEGYI REPTÉREN. MEGHÖKKENTETTE A FELÉJE ÁRADÓ SZERETET.

Az olimpia után megszülte harmadik gyerekét, Csanádot, 2006-ban pedig megnyerte Torinóban azt a világbajnoki aranyat, ami még hiányzott az életéből. Akkor a változatosság kedvéért az elődöntőben találkozott a francia Flessellel. 4-0-ra meglépett a francia, de 15-12-re a magyar nyert. Volt esélye arra, hogy kijusson a pekingi olimpiára, de épp Mincza Ildikó vitte el előle a kvótát, csapatversenyt akkor a szakágnak nem rendeztek. Az a Mincza, aki Athénban negyedik lett, 2008-ban pedig bronzéremig jutott. A vágyott csapatérem a 2004-es olimpián sem jött össze.

Nagy az aranyérmeknek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, amikor nőttek a gyerekek fogai, odaadta nekik, és a hideg fémmel hűtötték az ínyüket. Inkább azt gondolta fontosabbnak, hogy mekkora hatást váltott ki a szurkolókban. Sokszor elmondja, hogy ha neki, egy duci kislánynak, akit az edzők nem raktak a tehetségesek csoportjába, sikerült olimpiát nyerni, akkor a tehetséget lehet ellensúlyozni szorgalommal, akarattal, és a fontos pillanatokban a koncentráció tökélyre fejlesztésével.

Nagy 2010-ben, 40 évesen abbahagyta, jelenleg a Hajós uszoda létesítményigazgatója, mindhárom gyereke vízilabdázott az ÚVSE-ben, Csenge most a Honvédban játszik, Luca nemrégiben szerzett felnőtt bajnoki címet.

Forrás: index.hu

Amikor Benedek négy gólt vágott az olimpiai döntőben

A sydney-i olimpián 24 év után lett ismét aranyérmes a férfi vízilabda-válogatott. Ez volt azon olimpián az utolsó, nyolcadik magyar aranyérem. Emellett hat ezüst és három bronz lett Magyarországé, amivel a nemzetek rangsorában a 13. helyen végzett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1996-os atlantai olimpia csalódást jelentő negyedik helye után új kapitányt választottak a magyar vízilabda-válogatott élére. Gerendás György volt az esélyes, de végül egy Comóban dolgozó állatorvos, Kemény Dénes lett a befutó. Kemény az 1973-as junior Európa-bajnok válogatottnak a tagja volt, majd a '80-as évek végén légiós lett. Édesapjától, Ferenctől, akit az uszodában mindenki Fecsónak nevezett, kiváló korosztályokat vett át, amikor kinevezték. Neki jutott a feladat, meg kellett tanítania a csapatot nyerni.

A válogatott 1997-ben megnyerte az Európa-bajnokságot, a jugoszlávok elleni 3-2-es meccsen Kásás Tamás lőtte mindhárom gólt, és a Komjádi uszoda előtt lelkes tömeg fogadta a hazatérő csapatot. A vb-ezüstérem után – a spanyolok nyerték a döntőt – ismét aranyérem jött a firenzei Európa-bajnokságról 1999-ben, ahol Benedek Tibort éltette a csapat a vízben, aki eltiltása miatt nem lehetett ott velük a medencében. „Olyanok vagyunk, mint a cápa, ha kiesik egy fog, újabbak nőnek helyettük” – ezt a jellemzést a csapat egyik tagja, Vári Attila adta.

Az olimpiai év nem indult könnyen, mert Varga Zsolt és Molnár Tamás is autóbalesetet szenvedett, de egyikük sem sérült meg. Varga akkor a Mladost játékosa volt, és a BL-döntőben szerencséjére felírta a doppingellenőrzés előtt, hogy NeoCitránt szedett, amiről kiderült, hogy az egyik hatóanyaga rajta van a doppinglistán. Megbüntették, de ott lehetett a rajtnál, ahogy Benedek maratoni ügye is lezárult – szteroid tartalmú kenőcs miatt büntették meg –, ő is a csapat rendelkezésére állhatott.

A csapatkijelölésnél Vincze Balázs kimaradt, akkor lett szállóige, hogy nem a legjobb játékosok kellenek a legjobb csapathoz. Így nézett ki a 13 fős csapat: Kósz Zoltán, Szécsi Zoltán (kapusok), Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergő, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila. A válogatott favoritként érkezett az olimpiára, ahol nem került könnyű csoportba.

Az eredmények a következők voltak:

  • Magyarország - Görögország – 7-4
  • Magyarország - Hollandia – 16-8
  • Magyarország - Horvátország – 7-8
  • Magyarország - Egyesült Államok – 10-9
  • Magyarország - Jugoszlávia – 9-10

A görögök elleni első meccsen az 5-0-s vezetés után kisebb rövidzárlat jött, de 5-4 után két gyors góllal lezárták a meccset a magyarok. A védekezés kulcsfontosságú egy tornán, és azon a meccsen minden szépnek látszott, még ha a kapus, Kósz Zoltán térde nem is jött rendbe. A harmadik meccsen, a horvátokkal szemben védekezési hibák voltak, és még el is küldték piros lappal a kispadról Keményt. Mondvacsinált problémája volt a zsűrinek, a német játékvezető önmagától nem is büntetett volna, de az olasz Lonzi közbenjárt Kemény ellen.

Emiatt az Egyesült Államok elleni győztes mérkőzésen a lelátón ült, míg a jugoszlávok elleni utolsó pillanatban elszenvedett vereség idején is az elnök, Martin György irányított, vagyis hát 13 edző, ahogy Kiss Gergő találóan megfogalmazta. Kemény annyit mondott, amíg 3-4 gólt adunk az ellenfélnek, addig az ilyen típusú meccseket képtelenség megnyerni. A csoportban megszerzett harmadik hely azt is jelentette, hogy a torna egyenes kieséses szakaszát az olaszok ellen kezdi a válogatott. 

Az olaszok az 1995-ös Eb-döntőben megverték a mieinket, és az 1996-os olimpia bronzmeccsén is. Utána fordult a kocka, az 1999-es Eb-elődöntőben a magyarok Olaszországban is simán nyertek (7-5). Az olaszok ezúttal veretlenül várták a meccset, a vb-győztes spanyolokat is felülmúlták a másik csoportban, így nagy önbizalommal rendelkeztek az előző meccsekről.

A magyar oldalon Kósz Zoltán pesszimista volt a csoportmeccsek után, Varga Zsolt pedig próbált lelket önteni a csapatba, amelyik a negyeddöntő előtt mulatott egy éjszakát. Mindez elsülhetett volna rosszul is, de a legjobbkor engedték ki a gőzt, mert sok mindent maguk mögött hagytak, ami csak feszélyezte őket az előző napokban.

Keménynek üzentek, ne aggódjon, és úgy írták alá: a CSAPATOD.

Kásás Tamás nyugtázta, hogy most kezdődik az olimpia, nem kell túl korán jól játszani, és ő tényleg arra a meccsre rázta meg magát, ugyanis előtte gyenge lövőhatékonysága volt. A 8-5-ös sikerből négy találattal vette ki a részét, és az addig sokszor széteső védekezés is összeállt.

JÖHETETT A VISSZAVÁGÁS A JUGOSZLÁVOKNAK AZ ELŐDÖNTŐBEN. EZ A MECCS LELKILEG IS NEHÉZ VOLT, MERT A CSAPATBÓL JÓ NÉHÁNYAN 1996-BAN NEM TUDTAK A DÖNTŐBE JUTNI.
5-5 után Kósz kapott egy gólt, Kemény pedig a harmadik negyed elején a kapuscsere mellett döntött. Óriási kockázatot vállalt, de valahogy ki akarta billenteni a csapatot. Szécsi jól ismerte a szerb lövőket, mert a BVSC sok edzőmeccset játszott Óbecsén, a válogatott pedig arra a csapatra épült. Az addigi összes meccsen csak a kispadon ülő Szécsi lényegében bemelegítés nélkül ugrott be, mégis tudta, mi következik, az utolsó negyedben három emberhátránynál is a helyén volt. Addig a rivális szinte tökéletesen használta ki a helyzeteit, a zárónegyedben viszont a legjobbak is elbizonytalanodtak.

Szécsi 6 lövésből egy gólt kapott, egészen hihetetlen 83 százalékos hatékonyságot produkált a 16 perc 16 másodperc alatt. Csak a szerbek legjobbja, Trbojevics tudott gólt lőni neki, ő egyébként ötöt hintett a meccsen, jobb kezes létére a bal oldalról találta meg a réseket a magyar kapuig. Szécsi a meccs után csak annyit mondott, mitől félt volna. A mérkőzés 5-6-ról lett 8-7.

Ezek után jöhetett a döntő, ahová a másik ágról meglepetésre az oroszok jutottak be, akik a vb-címvédő spanyolokat hosszabbításban győzték le. Nem sok olyan ihletett pillanata van a magyar vízilabdának, mint ez a döntő, mert minden a helyén volt, valójában az első negyedtől érezni lehetett, ezt a meccset a jobb képességű, jobb erőkből álló és nagyon koncentrált csapat, vagyis a magyar nyeri. A legfontosabb napon minden a helyén volt, minden bejött. 

Vári Attila csavargólja egy nagyszerű szimbólum volt közvetlenül az első negyed vége előtt. Vári azt ragasztotta ki szobája falára, bajnok leszek, ha beledöglök is. Ebben az izgalommentes döntőben inkább villogni lehetett, és mindent meg lehetett mutatni a játék szépségéből. 13-6 lett a végeredmény, amikor a tizenkettedik gólt belőtte Biros Péter, Kemény azt mondta, mehetünk haza. A gólszerzők: Benedek 4, Kiss 3, Vári és Molnár 2-2, Kásás és Biros 1-1 gólt vágott.

„Egy ilyen sima meccs után csak annyit mondhatok, nem érzek többet, mint az Eb-sikernél, még nem fogtam fel, mit értünk el” – Kásás nyilatkozott így a finálé után.

 

A válogatott négy év múlva Athénban is nyert, akkor egy egészen más forgatókönyv szerint, hibátlanul. Akkor négyen maradtak ki a 2000-es győztesek közül.

  • Kósz Zoltán – A harmadik olimpiáján ért fel a csúcsra. 2004-ig volt válogatott. A 2008-as olimpián a női válogatott másodedzője volt. Az előző szezonban OSC-nél Vad Lajos munkáját segítette, előtte a BL-győztes szolnoki csapatnál is dolgozott. Pólósulija van Leányfaluban Petőváry Zsolttal.
  • Märcz Tamás – 2000-ben szerződött Olaszországba, és egy év kihagyással ott is játszott, arra is volt esélye, hogy az olasz válogatottal ott legyen a 2012-es olimpián. 2017 óta ő a férfi vízilabda-válogatott kapitánya, és januárban Európa-bajnoki aranyérmet nyert csapatával.
  • Székely Bulcsú – utánpótlásedző lett, ő vezeti a hazai szövetség utánpótlás-bizottságát.
  • Varga Zsolt – 2012-ig vízilabdázott, a legjobb olasz csapatokban szerepelt. A Ferencváros edzője, csapatával megnyerte a Bajnokok Ligáját tavaly.

Forrás: index.hu

Gyurika

Tisztelt Halhatatlan Magyar Sportolók,

Ismét pótolhatatlan, egyben fájdalmas veszteség érte a magyar sportot, az olimpiai családot és a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete közösségét!

Mint ahogyan arról bizonyára értesültettek , június 17-én, néhány nappal 85. születésnapja előtt elhunyt dr. Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok,főiskolai világbajnok vízilabdázó , a Nemzet Sportolója, Budapest díszpolgára, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke.

Egyesületünk elnöke, barátunk, sporttársunk, vezető társunk elvesztése mély fájdalommal tölti el szívünket.

dr. Kárpáti György gyászszertartására július 02-án, csütörtökön 14:15 órakor kerül sor a Farkasréti temető (Budapest, Németvölgyi út 99.) Makovecz termében.

Búcsúzzunk együtt drága barátunktól, sporttársunktól, a magyar sport legendájától

HMSE Elnöksége nevében Füleky András
 

Július 2-án búcsúztatják dr. Kárpáti Györgyöt, a Nemzet Sportolóját

Július 2-án, csütörtökön, a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút dr. Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól. A Nemzet Sportolója-címmel kitüntetett legenda június 23-án, az olimpia nemzetközi napján lett volna 85 esztendős.

A Budapesten június 17-én, hosszantartó betegségben elunyt klasszis pólós búcsúztatásra 2020. július 2-án, 14 óra 15 perctől a Farkasréti Temető Makovecz termében kerül sor. A temetés nyilvános, de a család kérésére a sírnál fotó és filmfelvétel nem készíthető. Kárpáti Györgyöt a Magyar Olimpiai Bizottság is a saját halottjának tekinti.

Dr. Kárpáti György négyszeres olimpikon. Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban volt az olimpiai bajnok magyar válogatott tagja, Rómában bronzérmet nyert csapatával. Európa-bajnokságokon háromszor is felállhatott a dobogó tetejére. Universiádékon vízilabdában arany-, ezüst- és bronzérmet nyert; úszásban második és harmadik helyezést jegyez. Edzőként 1976-ban Montreálban Gyarmati Dezső szövetségi kapitány segítőjeként is aranyérmesnek mondhatta magát. Sportvezetőként irányította az FTC vízilabda-szakosztályát, elnökségi tag volt a Magyar Olimpiai Bizottságban, a Magyar Vízilabda Szövetségben és a Ferencvárosban. A Magyar Halhatatlan Sportolók Egyesületét haláláig elnökölte, a MOB tiszteletbeli tagja volt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894. június 23-ai megalakulásának évfordulóján született 1935-ben, és azon az évfordulón hunyt el 2020-ban, amikor 1989-ben a demokratikusan választott MOB elnökségének tagjai közé választották.

Életútják, eredményességét MOB Olimpiai Aranygyűrűvel, MOB-érdeméremmel, NOB-elnöki különdíjjal és a Nemzet Sportolója-címmel is elismerték; a főváros – mely díszsírhelyet biztosít – díszpolgári címet adományozott neki.

Forrás: olimpia.hu 

GYÁSZOL A MAGYAR SPORT ÉS AZ FTC, ELMENT A GYURIKA

Nem sokkal 85. születésnapja előtt elhunyt az FTC háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázója, Kárpáti György.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György 1935. június 23-án született Budapesten. Tízévesen csatlakozott a Fradihoz - érdekesség, hogy nem pólósként, hanem úszóként kezdte. Korábban futballozott is. Később ezzel kapcsolatban elárulta, hogy noha két évet játszott is az FTC gyerekcsapatában, azért nem lett profi labdarúgó, hogy a sportágban barátja, Puskás Ferenc lehessen a világ legjobbja. Az utánozhatatlan humorral megáldott ember hírében álló Kárpátit Puskás mellett több évtizedes barátság kötötte a népszerű humoristához, Hofi Gézához is.

 - Állandóan ugrattuk egymást. Puskásnál jobb voltam fociban, Hofinál jobban mondtam a vicceket, Bodrogi Gyulánál pedig jobban énekeltem, de ezeket mind meghagytam nekik. Én csak ilyen nagyszívű vagyok – mondta egy korábbi interjúban.

 

Tizenhét évesen nyerte első olimpiai aranyérmét

Kárpáti György mindössze 17 esztendős volt, amikor először meghívást kapott a magyar férfi vízilabda-válogatottba, Helsinkiben még bemutatkozásának évében, 1952-ben megnyerte első olimpiai bajnoki címét. Előtte nem nyert nyári olimpiát egyetlen pólós sem ilyen fiatalon!

A finn fővárosban elért sikert egy máig emlékezetes tornán 1956-ban, Melbourne-ben és 1964-ben, Tokióban is megismételte a Kárpáti Györgyöt is soraiban tudó pólóválogatott, amelynek tagjaként egykori játékosunk az 1960-as, római nyári játékokon bronzérmes, valamint háromszor is Európa-bajnok lett (1954-ben, 1958-ban és 1962-ben). Kárpáti György az aktív játék mellett az élet más területein is a legmagasabb szinten teljesített, többszörös olimpiai bajnokként 1964-ben jogi doktorátust szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

 

A kispadon nehezebb volt, de csúcsra ért edzőként is

Kárpáti György az aktív pályafutása végeztével 1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatott élén, edzői karrierje csúcsán, 1976-ban, Montrealban trénerként is olimpiai bajnok lett a nemzeti csapattal. Összességében 10 éven át, 1980-ig dolgozott szövetségi kapitányként.

 - Edzőként nehezebb volt – válaszolta, amikor az ITT elérhető interjúban arról kérdeztük, összehasonlítható-e a játékosként és edzőként megnyert olimpiai aranyérem. - Gyarmati Dezsővel sikerült feljutnunk a legmagasabb szintre, hál' Istennek az is egy igazi aranykorszak volt. Nyertünk olimpiát, világbajnokságot is. Szerencse nélkül persze egyik sem sikerülhetett volna.

Válogatott karrierje mellett Kárpáti György - vagy ahogy tisztelői kedvesen becézték, Gyurika - klubunk színeiben is nagy sikereket ért el. Játékosként 24 (!) évig szolgálta a Fradit, mellyel vízilabdában öt bajnoki címet ért el. Emellett úszóként is sikeres volt, négy magyar bajnoki aranyérmet és két bronzot is a nyakába akasztottak. Később az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője lett, 1990-ben bekerült klubunk elnökségébe is.

Kárpáti György munkásságát az uszodák világán kívül is elismerték. Beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába (1982), megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1994), NOB-elnöki különdíjban részesült (2005), Budapest díszpolgára lett (2010), 2013-ban pedig a Nemzet Sportolóinak exkluzív társaságába is beválasztották – éppen legjobb barátját, Gyarmati Dezsőt követve.

 - Keserédes érzés ez, hiszen Gyarmati Dezső személyében nemrég a legjobb barátomat veszítettem el. Sosem gondoltam volna, hogy éppen az ő halálát követően választanak meg. Ha azonban így hozta a sors, akkor külön megtiszteltetés és öröm, hogy ilyen nagy múltú sportolót és a barátomat követhetem – nyilatkozta akkor.

 

Keresztnevét egy Fradi focilegendáról kapta

Kárpáti György életéről „Gyurika - Egy pólós vallomásai” címmel 2015 nyarán 50 perces dokumentumfilmet mutattak be. Káel Csaba alkotásának zártkörű vetítésén a magyar sport és a vízilabdázás kiemelkedő alakjai, a Ferencváros vezetői, valamint barátok és családtagok vettek részt, többek között Kásás Zoltán és fia, Tamás, Gyarmati Andrea, valamint Fenyvesi Csaba is jelent volt. A film Kárpáti György visszaemlékezései, valamint archív felvételek alapján felidézte az emlékezetes 1956-os melbourne-i magyar-szovjet mérkőzést, amely az olimpiai aranyéremről döntött. Kárpáti a „viharos” meccsel kapcsolatban bevallotta: tulajdonképpen jó viszonyban voltak az ellenfél játékosaival, ám az 1956-os forradalom szovjet hadsereg általi vérbefojtása különös jelentőséget adott annak az összecsapásnak. Elismerte: az ott történteket a média akkor kissé eltúlozta. A pólós megemlítette még azt is, hogy Melbourne után néhány hónapig az Egyesült Államokban élt, s az 1957 tavaszi amnesztia idején, a vízipólózás, valamint későbbi első felesége iránt érzett szerelme miatt tért haza.

Kárpáti György büszke volt fradizmusára, érdekesség, hogy keresztnevét is egy korábbi Fradi-legenda, Sárosi György után kapta.

 - Édesapám ötven évig volt a serdülő vízilabda-csapatnál társadalmi munkában edző vagy éppen szertáros. Engem is hívhattak bármennyi pénzért bárhova. Nálunk sosem volt kérdés, hogy a Fradi sikeréért kell tennünk, a Fradinak kell szurkolnunk! – jelentette ki azt követően, hogy a Nemzet Sportolójának választották. - A sok trófea és kinevezés mellett a legfontosabb, hogy 70 éve fradista vagyok – közölte ugyanakkor.

 

Mindene volt a Ferencváros és a sport

A magyar vízilabda és sportélet egyik legnagyobb alakjának a Fradi TV 2020 tavaszán egy teljes adást szentelt. Kárpáti György akkor elmondta, hogy bizony, most érzi igazán, mennyire megterhelő volt számára a pályafutása. A háromszoros olimpiai bajnok egykori pólós mégsem cserélné el egyetlen sikerét sem egy egészségesebb testért.

 - Annyira dús volt az életem munkában, mindenben, de főleg sportban, hogy mostanra előjöttek a problémák, ami normális. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon jól vagyok, de ugyanezt csinálnám, semmit sem változtatnék - mondta akkor Kárpáti György. - Volt, amikor napi hat órát, volt, amikor csak hármat úsztam. Főleg abban az időszakban, amikor a Fradiban mindent megnyertünk, ami létezik. Elfáradtam, de mindenféleképpen csinálnám ezt a Fradi-dolgot, ami nyolcéves korom óta az életem része.

Nyugodjék békében, Kárpáti György! Emlékét örökké megőrizzük. Háromszoros olimpiai bajnokát az FTC saját halottjának tekinti.

Forrás: fradi.hu

Szerelmes volt, ezért kezdett vívni, végül olimpiai bajnok lett

A jelenlegi évezred első magyar olimpiai bajnoka a párbajtőröző Nagy Tímea lett, aki a 2000-es sydneyi olimpia elődöntőjében a címvédő Laura Flesselt verte, a fináléban pedig a Mincza Ildikót legyőző svájci Bürkit.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nagy Tímea 10 évesen, 1980-ban kezdett el vívni a Vasasban, követett egy fiút, akibe szerelmes volt. A kapcsolatból nem lett semmi, a vívásnak viszont örök hűséget fogadott.

18 évesen az Ifjúsági Barátság Versenyen második helyezett lett a tőrcsapattal, de az olimpiai kerettagságra még nem volt esélye ekkor. A legjobbkor jött neki, hogy a párbajtőr teret hódított a nőknél is, ennek köszönhetően négy évvel később, 1992-ben már a világbajnoki aranyérmes csapat tagja volt. A szakágat 1996-ban beemelték az olimpiai programba is, így az 1995-ben egyéniben Európa-bajnok lett Nagy, aki az olimpia előtti időszakban öt világkupaversenyt nyert meg, így favoritként mehetett az atlantai olimpiára. A csapat vb-aranyérem után utazott az atlantai olimpiára, és nagy meglepetést keltett, mert nem lett érmes. Az elődöntőben az olaszok sokkal jobbak voltak a magyar csapatnál, a harmadik helyért az oroszok egy találattal adtak többet. Nagy egyéniben az ötödik helyen végzett.

1998-ban megszületett első gyereke, Csenge, majd Nagy egy év múlva fontos versenyeket nyert, és az aranyérmes csapat tagja volt a 1999-es szöuli vb-n.

A sydneyi olimpián az egyéni versenyeket a második napon rendezték. Vívó addig az olimpiák történetében sohasem szerezte meg az első aranyat a magyar csapatból, Nagy viszont ezzel iratkozott be a történelemkönyvekbe.

„Más megközelítésből vártam ezt az olimpiát. Nem tűztem ki magamnak olyan borzasztó nagy célt, hogy csak az aranyérem, ami jó és számít, aminek örülhetek. Már annak is örülök, hogy szülés után visszajöttem, és itt vagyok másodszor is” – mondta a Telesportnak. A hosszú repülőúton kockapókerezett, és szinte egyszer sem beszélt a versenyről.

Naggyal kevesen számoltak éremesélyesként, és az elején nem is figyelt rá senki, de olyan napot fogott ki, hogy egy asszó kivételével igazán megszorítani sem tudták.

Az útja a döntőig:

  • Jang (kínai) – 11-8
  • Julija Vansovica (lett) – 15-10
  • Claudia Bokel (német) – 15-8
  • Laura Flessel (francia) – 15-14

Jang ellen döcögősen kezdődött Nagynak az olimpia, akkor nem gondolta volna, hogy ott lehet a döntőben. Az elődöntőben a címvédő Flessel volt az ellenfele, és egy nagy meccsen győzte le. 6-4-re még a francia vezetett, mert a lábszúrásai igen hatékonyak voltak. 8-8-nál lett ismét egyenlő az állás, onnan pedig Nagy 13-10-re meglépett. A könnyedségéről ismert francia azonban három találattal utolérte. Nagy újra remekül vette észre a francia gyenge pontját, de a következő támadását nem tudta befejezni, 14-14-nél pedig jöhetett a mindent eldöntő találat.

Nagy ment előre, annál is inkább, mert Flessel csalogatta, a pást végében aztán a francia kitörését hárította, és mivel a visszaszúrás pontos volt, Nagy jutott be a fináléba, ahol a 31 éves svájci Gianna Hablützel-Bürki volt az ellenfele.

Bürki búcsúztatta el Minczát, és a döntőt is jobban kezdte a magyarnál, 6-3-nál ellépett. Az első háromperces pihenőben Nagy rendezte a gondolatait, és onnantól végig uralta a küzdelmet, pontosan az történt, amit eltervezett. 13-11-re vezetett már, amikor a svájcinak már rohannia kellett az eredmény után, az utolsó 10 másodpercben mindent egy lapra feltéve kockáztatott, de Nagy kiválóan védekezett, és ha hátrált is, rendre eltalálta a svájci karját vagy a lábát. Két sima találattal alakította 15-11-re az állást, ezzel ő lett az olimpiai bajnok.

„Ilyen jól még sohasem vívtam, csak az jár az eszemben, hogy az aranyérem mellett feküdjek. Flessel ellen nagyon megijedtem, amikor három találatnyi előnyt gyorsan behozott. A döntőben taktikát kellett váltani, ki kellett iktatni, hogy a lábmunkáját érvényesíteni tudja a svájci. Amikor ez megtörtént, onnantól sikerült átfordítani a meccset. Sokan kérdezik, mindig ilyen boldog, és jókedvű vagyok-e. Igen, kiegyensúlyozott az életem” – így értékelt az aranyérem átadása utáni sajtótájékoztatón. Flesselé lett végül a bronzérem.

„Aki nem tudja elviselni a tétet, azt, hogy az adott napon, azon az egyetlen napon a legjobb legyen a világon, az összeroppan, előbb-utóbb elbukik. Nagy Tímea nagyon megérdemelte ezt a sikert, mert jól tudom, milyen nehéz gyermek mellett világklasszis teljesítményt nyújtani” – hangzott a kapitány, Kovács Tamás értékelése a Magyar Nemzetben.

A csapatversenyről is kérdezték. Abban bízott, hogy nem lesz meglepetés, de az lett, mert az első kiemelt válogatott a negyedik helyen fejezte be. Az Indexnek azt a magyarázatot adta, hogy kevés volt az egy nap szünet. Neki azért, mert a sikert fel kellett dolgoznia, a társaknak pedig a csalódást.

A sydneyi olimpián nem hitte, hogy a 2004-es athéni olimpiáig vívni fog, de nem hagyta abba, és Elek IIona után ő volt az első magyar vívónő, aki megvédte az első helyét.

Forrás: index.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - többek között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: eurosport.hosszabitas.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

Orbán Viktor miniszterelnök egy fekete-fehér képpel búcsúzott Kárpáti Györgytől. Bejegyzésében a háromszoros olimpiai bajnokot a vízilabda Peléjének nevezte.

A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - többek között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: hirtv.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében, hosszantartó betegség után elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. “Gyurika” így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott – többek között – a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés “vérfürdőként” vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián “csak” bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években – több részletben – Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika – Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: sportkatlan.hu