KELETI ÁGNES - 100!

Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója, Egyesületünk mindenki által szeretett és tisztelt tagja szombaton, január 9-én ünnepli 100. születésnapját!
Eredménylistája több, mint imponáló: ötszörös olimpiai bajnok, emellett az helsinki (1952) és a melbourne-i (1956) ötkarikás játékokon még 2-2 ezüstöt és bronzot is nyert, a két esemény között 1-1 arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett a római (1954) világbajnokságon! A magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, nemzetközi sikerei mellett 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot és hétszeres csapatbajnok!
1921. január 9-én született Budapesten.
A Nemzeti Torna Egylet (NTE) színeiben kezdte meg a sportpályafutását. 18 évesen mutatkozott be a magyar válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. A háborút Szalkszentmártonban, hamis papírokkal vészelte át. 1946-ban Balkán-játékokat nyert. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon a válogatott csapat tagja volt, de egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt a versenyen.
1949-ben négy aranyérmet nyert a főiskolai világbajnokságon. Az 1952-es olimpián a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert. 1954-ben felemás korláton világbajnokságot nyert. 1956-ban három szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a kéziszercsapatban nyert olimpiát.
Közvetlenül az olimpia után Ausztráliában, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanár és edző volt. Izraelben jelentősen hozzájárult a nemzeti tornasport fejlődéséhez, a tornász- és tornatanárképzésben egyaránt. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője, 1959-től 1960-ig az olasz tornászválogatott edzője volt. 1983-tól 1988-ig izraeli kluboknál edzősködött. 1957-től 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanára volt. Nemzetközi versenybíróként is dolgozott.
1990 óta egyre több időt töltött szülőhazájában, ma már Magyarországon él. 2002-ben került be az International Gymnastics Hall of Fame-be.
A vizilabdázó Tarics Sándor 2016. május 21-i halála után ő lett a legidősebb még élő magyar olimpiai bajnok. Lydia Wideman finn sífutónő halálát (2019. április 13.) követően egyben ő a földkerekség legidősebb élő olimpiai bajnoka is.
Nagy boldogság számunkra, hogy a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjaként óriási szeretettel és tisztelettel köszönthetjük születésnapján, kívánva neki minden jót, erőt, egészséget és azt, hogy még sokáig legyen közöttünk!
(A gratulációnkat a HMSE elnöke, a kétszeres olimpiai bajnok vívónő, Nagy Timea tolmácsolta az ünnepeltnek abban a videóüzenetben, amelyik megtekinthető a HMSE facebook-oldalán!)

Karácsony

Polgár Judittal beszélgetett a Netflix sakkozós sikersorozatának főszereplője

A sakktörténet legjobb női sakkozója élvezettel nézte a Vezércsel sakkos jeleneteit. Anya-Taylor Joy arról kérdezte, milyen volt nőként a pályán.

Büszke vagyok, hogy ma már kijelenthetem: szeretem a sakkot – mondta Anya-Taylor Joy brit-amerikai színésznő, a Netflix Vezércsel című sikersorozatának főszereplője Polgár Juditnak a streamingszolgáltató által szervezett online beszélgetésen.

A Vezércsel (The Queen’s Gambit) egy brutálisan nehéz gyerekkort a háta mögött hagyó lány pályájáról szól sakkozóként. Azt írtuk róla: „Scott Frank hétrészes sorozata, noha valóban végigkísérünk egy sportkarriert, benne az állítólag szakmai szempontból is kifogástalan partikkal (amelyeket szerencsére a sakkban kevéssé járatos néző sem fog unni egy percre sem), valójában nem a sakkról szól, hanem a kislány küzdelmeiről a másik (életnek nevezett) pályán.” Ennek kapcsán szervezett beszélgetést Taylor-Joy és az évszázad női sakkozója, a magyar Polgár Judit között a Netflix.

A színésznő beszél arról a videóban, hogy eredetileg táncos, és ez segített is neki a sorozatban, mert a sakkot olyannak érzi, mint egy-egy koreográfiát. Polgár Judit erre azt feleli, számára is lenyűgöző volt nézni a sakkos jeleneteket, ez pedig Taylor-Joy megindítónak tartja, mert elmondása szerint bár a történet több szinten játszódik, minden a sakkra épül, „ha az nem jó, nem éri meg az egész”.

Taylor-Joy ezután arról faggatja Polgárt, milyen volt a pályája női sakkjátékosként. Polgár azt feleli:

Gyerekként még furcsa volt. Ötévesen kezdtem játszani, az első bajnokságomat hatévesen nyertem meg felnőttek ellen. Természetesen a felnőttek azt mondták, »csak szerencséd volt, hiszen csak egy gyerek vagy«, vagy »nem is figyeltem igazán«. Jó hosszú időbe telt, amíg ehhez hozzászoktam. Később aztán teljesen természetessé vált, hogy felnőttek ellen játsszak, de azt azért éreztem, hogy sokkal jobban kell bizonyítanom, mintha fiú lennék.

Forrás: hvg.hu

Régen egy klozet árát érte egy olimpiai arany, ma 50 milliót

December nyolcadikán jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy egy olimpiai aranyérem pénzjutalma az eddigi 35 millió forintról 50 millióra emelkedik. Hogy ez sok-e vagy kevés, az nézőpont kérdése, az alábbiakban be is mutatunk két nézőpontot.
Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója:

Én azt gondolom, hogy a kormány nem sokat kockáztat, mert egyre nehezebb ezeket az érmeket megszerezni. Ez a lényeg. A másik meg az, hogy annak idején, amikor pártunk és kormányunk az 1976-os montreali olimpia után engem is honorált, amikor én is aranyérmes lettem a vízilabdacsapattal. Akkoriban a legolcsóbb lakótelepi lakásban 40 000 forint volt egy négyzetméter, és én a jutalmamból, a 60 000 forintból egy klozetet tudtam volna venni egy ilyen lakásban.

MONDTAM IS, HOGY EGY KLOZET EGY OLIMPIAI ARANYÉREM.

Akkor behívtak a pártközpontba, és szóltak, hogy Tonó, azért mindent neked sem szabad. Nézze, az olimpiai érmet úgy kell felfogni, hogy az egy életmű, annak a megszerzése egy élet munkája. Tehát egy életmű jutalmát adják ezzel az 50 millió forinttal. Így szerintem ez teljesen reális. A legtöbb sportoló egyszer kerül ki egy olimpiára, gyermekkora óta erről álmodik, és ilyen értelemben nem túlzás az az ötvenmillió.

Dénes Ferenc sportközgazdász kissé más szemszögből vizsgálja a jelenséget:

Azzal, hogy egy kormányzat jutalmazza a sportolóit , ha sikert érnek el az olimpián, szerintem nincs gond. Ez a jutalom akár lehet egy nagyobb összeg is, különösen abban az időszakban, amikor nehéz helyzetben vannak a sportolók, az egész sport, és ösztönözni akarod őket. Amikor egy sportsiker – talán nem ez a legjobb szó – közösségi vigaszt nyújt az élet nehézségeire, adott esetben a koronavírus-járvány következményeire. Egy ilyen időszak után, csak képzeljük el, mennyire jó érzés, hogy újból kinyitnak a kocsmák, a közösségi érintkezés terei, és még Kozák Danuta is megnyeri az ikszedik olimpiai aranyérmét! Ez tényleg örömet okoz az embereknek. És azokat, akik ezt a vigaszt nyújtják, a kormány megjutalmazza. Ezzel nincs semmi probléma.

Jó, de most majdnem ötven százalékkal emelték az olimpiai aranyérem elismerését, 35 millió forintról 50 millióra!

Az már átgondolandó, hogy olyan mértékű támogatásrendszer épül fel a magyar sport, a magyar sportolók köré, ami a világon alighanem egyedülálló. Ezt mindenki értékelje a maga vérmérséklete szerint. Az általános európai irányelv az, hogy a sportoló nagykorúvá válásáig ajánlott a társadalomnak, hogy közösségi finanszírozással adjon esélyt a fiataloknak a bennük rejlő tehetség kibontakoztatására. Ha például az ember fia tehetséges öttusázó, akkor az jó és helyes, ha a társadalom valamilyen típusú finanszírozással esélyt ad annak a srácnak, hogy kihozza magából a maximumot. De 18 éves kora után a srác éljen meg abból, amiből tud.

Már bocsánat, de miután öttusázót említett példaként, ez a srác esélytelen, hogy piaci körülmények között kamatoztassa a képességeit.

Az élet kegyetlen.

Igen, kegyetlen, és ilyen alapon a sportágak kétharmadát becsukhatnánk.

Én értem ezt a problémát.

Vagy legalábbis teljesen műkedvelő alapra kellene helyezni, ami persze nem biztos, hogy ördögtől való lenne.

Ez egy társadalmi választás kérdése. A másik véglet ugyanis az lenne, hogy a kutyamentőktől az öttusázókon át a labdarúgókig mindenkit, mindenben, bármilyen idős korban az állam tartson el. És ez a sportoló, amennyiben olimpiai érmes, 35 éves korától már kapja az életjáradékot.

Olyannyira, hogy egyre több sportolónk nyújtja el az aktív pályafutását 35 éves koráig, vagy még tovább is, úgymond „beleöregszik” abba a korba, amikor már ketyeg az életjáradék, miközben még bőven aktív profi, és onnan is kapja a fizetését.

Azt gondolom, hogy itt már egy jóval nagyobb kérdőjellel találjuk magunkat szemben. Az olimpiai járadék 35 év felett adandó/adható, azt eleve úgy találták ki, hogy a sportoló a visszavonulása után élvezhesse. Kvázi megkönnyítse az átállást a civil életre. Nem véletlen, hogy egyre élemedettebb korban vonulnak vissza a magyar olimpikonok.

Valaha Egerszegi Krisztina már 22 évesen befejezte a sportolói pályafutását, manapság tucatszám folytatják bőven harminc fölött, sőt negyven környékén is az úszóink, kajakosaink, dzsúdósaink, vívóink.

Adná a Jóisten, hogy Fucsovics Márton, mondjuk, Tokióban párosban dobogóra álljon, de ne is őt vegyük, hanem Babos Tímeát, akinek tényleg reális esélye van párosban egy olimpiai éremre. Én aztán senkitől nem sajnálom a pénzt, senkinek nem turkálok a zsebében, de az meg már milyen lenne, hogy sokszoros páros világbajnokként, a karrierje során megkeresett több millió dollárral, az évek során a teniszvilágban kialakított kapcsolatrendszerével 35 éves korától kapjon egy olyan „nyugdíjat”, amiről a magyar átlagnyugdíjas még álmodni sem mer? Vagy említsük Hosszú Katinkát. Tudom, hogy gusztustalan demagógia, de ha egy esztergályos az esztergályosolimpián a legjobban esztergál, akkor megveregetik a vállát, hogy te egy jó esztergályos vagy, esetleg kap egy herendi étkészletet. Azt most ne kezdjük el méregetni, hogy minek mekkora a kereskedelmi értéke, mert akkor visszajutunk a kiindulóponthoz. Az olimpiai járadékkal azt jutalmazzuk, hogy a szóban forgó sportoló egy adott pillanatban az adott sportágban a világ legjobbja volt, az országot képviselte – épp úgy, mint az esztergályos.

Igen, de hogyha összeadjuk az olimpiai járadékok összegét, akkor az a summa eltörpül, mondjuk, az egészségügy kiadásai mellett.

Ez igaz. Ha az egészségügyben sóhajtasz egyet, az tízmilliárd forint. És hányszor sóhajtanak hányan az egészségügyben! Ehhez képest tényleg aprópénz az olimpiai járadék és a jutalom, csakhogy az egész rendszernek, a magyar sportnak a közfinanszírozás jellegű pénzelése – az, hogy kivattázzuk, kibéleljük, kipólyázzuk a sportolóinkat azért, mert egyszer nyertek egy bronzérmet egy olimpián, és akkor életük végéig kapják a járadékot, meg az edzője, sőt az özvegye is – problematikus. A jelenségnek a túlzó, aránytalan mivolta a szemet szúró. A rendszer nem most indult, már azelőtt létezett, mielőtt sportügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgoztam. Mindenki faragott egy kicsit a dolgon, de kevesebb pénz nem nagyon jutott a sikeres sportolóknak.

Van ezzel kapcsolatban egy elméletem. Egyre többen húzzák ki harmincöt-negyven éves korukig ezekben az úgynevezett „magyar”, tehát periférikus, nem piacosítható sportágakban. Ha ezeknek a sportolóknak a létszámát összeadjuk, és hozzácsapjuk a családtagokat, az edzőket, masszőröket, adminisztratív dolgozókat, ezeknek a hozzátartozóit is, akkor egy igen jelentős szavazóréteg kerekedik ki. Erre már gondolt?

Én arra gondoltam, hogy nagyjából 1000 főre becsülik azoknak a létszámát, akik életjáradékra jogosultak. Ez, mondjuk, kétmilliárd forint per év. Ez tényleg nem tétel a költségvetésben. Csak hogyha összeadod azokat a kétmilliárdokat, amit például egy svájci összead, a mi országunkban pedig, ahol ahhoz szoktunk hozzá, hogy „húzd rá, cigány!”, ott nem adják össze ezeket az apró hatmilliárdokat. Mert rengeteg kétmilliárd van itt-ott. Hozzáteheted a színészeket, a zenészeket, a kőfaragókat és a balett-táncosokat , a csoda tudja, hogy még kiket, akkor összejön egy tetemesebb összeg.

De most maradjunk csak a majdani tokiói aranyérmeseknél. Ha valami csoda folytán megdöntenénk a helsinki rekordot, és mondjuk húsz aranyérmet szereznénk, az is csak 300 milliós többletet jelentene a jelenlegi díjazáshoz képest. Ez tényleg nem tétel nemzetgazdasági szinten.

Persze hogy nem. De a dolognak üzenetértéke van. A sportot már azért kezdik el utálni az emberek, mert semmilyen típusú pozitív üzenetet nem küld el a társadalomnak. Az, hogy elmennek a Fradi focistái a Heim Pál Kórházba, és átadnak a gyermekeknek néhány plüssmacit, attól senki sem esik hanyatt. Most az új érdi sportvezetés az Érdi VSE NB III-as labdarúgóinak ítélte oda a 2020-as év Érdi Sport Díját. Az elismeréssel együtt jár egy 400 000 forintos adomány is, melyet a labdarúgók felajánlottak a városnak, a járvány elleni küzdelemre. Lehet, hogy velem van a gond, de először éreztem azt, hogy a magyar profi sportolók reagáltak egy picit a környezetüket gyötrő problémákra. Egy picit kiléptek abból a burokból, amiben élnek.

Egyszer valahol azt írtam, nehogy az legyen, hogy a stadionok legyenek a mi Bastille-jaink, és ha egyszer véletlenül fordul a szél, akkor az emberek ne essenek neki csákánnyal ezeknek a létesítményeknek.

Hogy mennyire nem hagyják figyelmen kívül napjaink fiataljai a kiemelkedő javadalmazást, amikor sportágat választanak, arra bizonyság egy általam pár éve készített interjú egy két méteren felüli kosaras lánnyal. Amikor megkérdeztem, miért kosarazik, megejtő őszinteséggel válaszolta: „Hogy megszedjem magam!”

Sportközgazdászként mit is mondhatnék mást: Ezzel nincs semmi baj, csak abból szedjen, amit saját maga termelt.

Forrás: index.hu 

Dunai Antal kemény kritikája: 77 évesen is beférnék az Újpestbe

Hetek óta a lakásából figyeli a magyar foci szárnyalását Dunai Antal, akinek csak korábbi csapata, az Újpest botladozása nem tetszik.

A koronavírus-járvány írott és íratlan szabályait szigorúan betartja Dunai Antal, az egykor volt újpesti aranycsapat olimpiai bajnok gólvágója.

– Ez a fránya vírus, olyan alattomos, mint a legsportszerűtlenebb hátvéd a futballpályán – szögezte le a korábbi focista.

NEM TUDHATJA SENKI, MIKOR „RÚG BELÉD”, HA NEM VIGYÁZOL ELÉGGÉ.

Dunai 77 évesen is úgy fest, mint fénykorában. Egy deka túlsúly sincs rajta, amit nemcsak az étkezésének, hanem a napi edzéseinek is köszönhet. Igaz, a futás mostanság kimarad a tréningekből, de a házi konditeremben naponta dolgozik.

– Manapság sokszor eszembe jut, hogy amikor még Baján futballoztam, állandóan a jugoszláv csatornákon néztem az olasz bajnokikat. Kedvencem a Juve aranylabdás argentin csatára, Omar Sívori volt. Minden mozdulatát megpróbáltam leutánozni – mesélte a többszörös magyar gólkirály.

– A betanult cseleimet látva pedig még a dózsás csapattársaim is csettintettek. Kíváncsi volnék, a maiak közül hányan nézik és tanulnak Ronaldótól vagy éppen a ré­giektől, például Bene Ferikétől.

Dunai természetesen figyeli a hazai futballt, igaz, nagyon sajnálja, hogy egy-egy stadionban most nem teheti tiszteletét.

– Nagyon hiányoznak a régi játszótársak mellőlem. Sokan már fentről nézik a meccseket. Legjobb barátom, Fazekas Laci sem jöhet haza Belgiumból a világjárvány miatt. Így marad a szurkolás a tévé előtt. Boldog vagyok, hogy a válogatott kiharcolta az Eb-szereplést, és örülök a Fradi BL-szereplésének is. Az Újpest szenvedése viszont bánt, komolyan mondom, ha legközelebb sem tudnak kiállni a járvány miatt, szóljanak, és majd én riogatom az ellenfelek védelmét.

Forrás: borsonline.hu

Vaskuti István 65. éves

A még – kissé talán nagyvonalúan, de – illendőnek tartott néhánynapos késedelemmel köszöntjük Vaskuti Istvánt 65. születésnapja alkalmából és kívánunk a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe 1998-ban beválasztott kenus olimpiai bajnoknak sok erőt, boldogságot és főleg egészséges, hosszú életet.

Akadt a magyar sikersportág nagy egyéniségekben bővelkedő történetében egy bő évtized, amikor elképzelhetetlen volt nélküle az éremgyártás a különféle világversenyeken!

Az aranyak gyűjtését - igazolva kivételes és ígéretes tehetségét, hiszen már 20. születésnapja előtt nyert 4 érmet a honi legjobbak között - 1977-ben kezdte, amikor triplázott az országos bajnokságon, s először állhatott eredményhirdetésnél a dobogó legfelső fokán a szófia vb-n is.

A következő esztendőkben a világ kenus elitjének éremosztásaira gyakorlatilag bérletet váltott, a statisztikája egyenesen kuriózumszámba megy: nem kevesebb, mint 36-szor végzett az első három között, s 27 alkalommal bizonyult legyőzhetetlennek! Igazi „csapatembernek” számított, sikereinek hozzávetőlegesen 90 százalékát párosban aratta. A csúcsra, ami olimpiai bajnoki címet hozott számára szintén a C2 500 m-es számban jutott Foltán Lászlóval 1980-ban, a moszkvai ötkarikás játékokon!

Versenyzői pályafutása befejezését méltó módon ünnepelhette: 1988-ban Szöul előtt ő mondta az olimpiai esküt, majd a dél-koreai fővárosban a megnyitón zászlóvivőként vonult csapattársai előtt.

Ezután, vagyis eddigi élete második felében is maradt a sportágban, gyakorlatilag mindmáig: edzőként már 1991-ben vb-aranyat ünnepelhetett a Szabó Attila, Pálizs Attila kenupárossal, később a hazai, valamint a nemzetközi szövetségben, s a Magyar Olimpiai Bizottságban kamatoztatta óriási tapasztalatait.

Manapság sem tétlenkedik, tehetséges utánpótláskorú utódait oktatja örök szerelmére, a kenuzásra. 

Bombák, csókok, szaltók – Keleti Ágnes kalandos élete

Lassan az esztendő végére érünk, ezért különösebb kockázat nélkül kijelenthetjük, hogy 2020 legjobb sportkönyve a napokban megjelent Keleti 100 – „Mert szeretek élni...”, Dávid Sándor és Dobor Dezső alapos életrajzi munkája, amely remek időzítéssel a földkerekség ez idő szerint legidősebb olimpiai bajnoka (sőt érmese) századik születésnapja, január 9. előtt néhány héttel került a könyvesboltokba.
A feledhetetlen Csukás István, Süsü „szülőapja” válaszolta valahol, amikor megkérdezték, hogyan kell gyerekkönyvet írni:

A gyerekeknek úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban,

hangzott a nagy mesemondó aforizmája, és ugyanez a sporttárgyú irományokra is igaz (kellene, hogy legyen). A feltételes módot a tapasztalat támasztja alá, kevés műfajban született annyi fércmű, mint ebben, boldog-boldogtalan kötelességének érzi, hogy tollat ragadjon, és megírja az adott sportember – szerinte – izgalmas élettörténetét. Sajnos.

Mert sportkönyvet is ugyanúgy kell(ene) írni, mint egy szépirodalmi alkotást, csak – kicsit jobban.
Nos, ezúttal mindez maradéktalanul sikerült a Dávid Sándor, Dobor Dezső szerzőpárosnak.

Pedig hatalmas fába vágták a fejszéjüket, a január kilencedikén századik születésnapját ünneplő ötszörös olimpiai bajnoknőnk, Keleti Ágnes életútja átöleli szinte a teljes huszadik századot, és a huszonegyedikbe is jócskán beleharap, ráadásul azok az idők, a harmincas-negyvenes, majd az ötvenes évek nem tartoztak a problémamentes évtizedek közé, és Ágika (a centenáriumához közelítő matróna semmit sem utál jobban, mint ha „leáginénizik”, ezt első kézből tudom) sohasem volt egyszerű eset.

A szerzőpáros doyenjének, a címszereplőnél csak leheletnyivel – na jó, tizenhat évvel – fiatalabb Dávid Sándornak olyan szempontból könnyű dolga volt, hogy szinte egész életét Pestszenterzsébeten élte le, pár sarokra onnan, ahol Keleti Ágnes a vészkorszakban Juhász Piroska álnéven húzta meg magát, miközben a Jutadomb környékén nap mint nap robbantak a Liberátorokról ledobott, valójában a csepeli Weiss Manfréd Műveknek szánt légibombák...

„Lapaj” jórészt hazai pályán játszik, az ember szinte látni véli, ahogy klaviatúrájából gátszakadásszerűen áradnak a sorok, a fejezetek. Dávid ifjú kardvívóként maga is testközelből élte át mindazt, ami az ötvenes évek Tatáján, a legendás edzőtáborban, viharos szerelmek és még viharosabb szakítások színterén lezajlott. Ha a nevadai kaszinóvárosra igaz a mondás (What happens in Vegas, stays in Vegas), akkor Tatára szintúgy – csakhogy a Keleti 100 indiszkrét módon fellebbenti a fátylat a szocialista sport boszorkánykonyhájának hétköznapjairól.

 

Hála istennek.

Ezek ugyanis a könyv talán leginkább magával ragadó fejezetei, Keleti és a szocialista sport „cárja”, Kutas István gondosan titkolt, mégis mindenki által tudott viszonyáról, amely rányomta a bélyegét a nagy bajnoknő életére. A moszkvai főiskolai világbajnokság után kezdődött, ahol mocskosul lepontozták Ágit. „...Ágnes, amikor bement a hivatalába (ÁSH), természetesen a főnökéhez sietett (Kutas István) elpanaszolni neki a rajta esett súlyos sérelmet. Gondoljuk, valahogy úgy kezdte, hogy azok a piszok ruszkik... – amit a hithű kommunista Kutas nem szeretett volna végighallgatni, ezért minden további cirkuszt elkerülendő, átölelte a feldúlt fiatalasszonyt, és szájon csókolta, ahogy kell!”

De ne szaladjunk ennyire előre! Az 1921. január 9-én Klein Ágnes néven született bajnoknő gyermekkora idilli volt a nagypolgári családban. Az apa tehetős húsipari vállalkozó, amellett megszállott sportember, lelkes amatőr evezős. Ágnes tőle örökölte szívósságát, kitartását, fantasztikus munkamorálját, és persze a sport szeretetét. Hogy a muzikalitást kitől örökölte, azt nem tudjuk, de tény, hogy kislány korában sokáig csellózott, nem is rosszul. A könyv lapjain megismerkedünk „Dücki bácsival”, azaz Dückstein Zoltánnal, a VAC tornaedzőjével, aki felfedezi Ágnes tehetségét, elkísérjük a főhőst a Fasori Gimnáziumba, vele együtt éljük át a zsidósors megpróbáltatásait. Különösen szívbe markoló, amikor 1940-ben mellőzik az akkor 19 éves Ágnest a magyar–olasz tornászviadalról. „Az akkori magyar bajnok Csillik »Maca« ugyanis jelentette a Magyar Torna Szövetségnél, hogy szerinte nem lenne helyes a fasiszta olaszok ellen betenni a csapatba a zsidó Klein Ágnest. Ekkor már érvényben volt a második zsidótörvény is, és Csillik ennek ismeretében hívta föl a vezetőség figyelmét erre a tényre.”

A zsidóüldözés éveit egy összes vagyona átengedésével megvásárolt új identitás (Juhász Piroska) fedezékében vészelte át Ágnes Pestszenterzsébeten, hogy aztán 1945 után, már nem egészen fiatalon, beinduljon a tornászkarrierje. Versenyzőtársai szerint hithű kommunista lett, bár hogy mennyire hithű, az a mai napig eldönthetetlen. És közben minden nehézséget legyőzött.

Azt, hogy pár nappal a londoni olimpia rajtja előtt súlyos bokaszalag-szakadást szenvedett (pedig a csapat vele aranyesélyes volt), hogy az 1950-es bázeli világbajnokságra politikai okokból nem utazott ki a válogatott, és a moszkvai főiskolai világbajnokságon is galádul lepontozták.
Már 31 éves, amikor Helsinkiben talajon olimpiai bajnoki címet szerez, pedig az 1952-es olimpiára sem a legfelhőtlenebb lelki állapotban utazhatott ki, hiszen élete nagy szerelme, Kutas 1951-ben elhagyja, és másodszor is megnősül...

Az 1956-os melbourne-i olimpia külön regényt érdemelne, itt Keleti Ágnes tiszteletére négyszer is eljátsszák a himnuszt.
Az olimpia után nem jön haza, előbb Ausztráliában marad, majd Izraelbe költözik, és lényegében megteremti az izraeli tornasportot. Akkor már régen elvált első férjétől, Sárkány Istvántól, és a negyven felé közeledve megismerkedik élete második nagy szerelmével, a nála nyolc évvel fiatalabb Bíró Róberttel, akitől két fia születik, Dániel és Rafael. Utóbbi, Rafi manapság öt percre lakik édesanyja Paulay Ede utcai lakásától, és Róth Tamás fotóssal együtt – akinek a fejéből e könyv megírásának gondolata kipattant – menedzseli Ágikát. (A könyv nagy erőssége a fantasztikus képanyag.)

Keleti Ágnes ugyanis évekkel ezelőtt hazaköltözött Herzliyából Budapestre, a VII. kerületbe, ahol e sorok írójának is volt alkalma meglátogatni a Nemzet Sportolóját,

és meghitt beszélgetés közben elfogyasztani vele egy üveg sört!
Ágika ugyanis még most, a centenárium felé közeledve is megmaradt – lélekben – szabad szellemű tinédzsernek, s mivel egy családfakutató kiderítette, hogy az ősök közül többen is megérték a századik születésnapjukat, könnyen lehet, hogy pár év múlva a szerzőknek ki kell rukkolniuk egy második kiadással is.

Ágikán biztosan nem fog múlni...

 

Forrás: index.hu

Keleti Ágnes könyvbemutató

Keleti Ágnes: „Mert szeretek élni” – könyv jelenik meg a legendáról

Keleti 100 „Mert szeretek élni” címmel a világ legidősebb olimpiai bajnokának, Keleti Ágnes tornásznak életéről szóló könyv jelent meg, amely a szerzők szándéka szerint az ötszörös ötkarikás aranyérmes jövő januári, századik születésnapjára készült.

A hétfői sajtóbemutatón, a Testnevelési Egyetem (TE) aulájában a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, ugyanakkor rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki.
Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében megemlítette, hogy Keleti Ágnest nemcsak ő ismeri személyesen, hanem a gyerekei is, az eredményeit pedig mindenki. Mint mondta, nagy öröm sportkönyvet kézben tartani, mert minden sportoló élete érdekes olvasmány, majd úgy folytatta:

– Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük. Az az egészséges, pozitív életszemlélet, amely Ági nénit jellemzi, mindannyiunk számára példa lehet – hangsúlyozta Szabó Tünde, majd gratulált a könyv szerzőinek, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a megjelenést.

Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt elnöke, a könyv előszavának szerzője emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, amikor létrehozták a Nemzet Sportolója címet, Keleti Ágnes volt az első, akinek a neve elismerésre méltóként felvetődött. Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak.

A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a TE és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: „Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen.”

Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.

A Dobor Dezső, Dávid Sándor szerzőpárosból előbbi jelent meg az eseményen, és elmondta: azért tették 9-ére a bemutatót, mert pontosan két hónap múlva lesz százéves Keleti Ágnes.

– Ez a kiadvány több mint egy könyv, inkább egy Keleti 100 produkció, ugyanis egyidejűleg angol nyelven is megjelent, és az interneten is olvasható – mondta, majd felkérte Szabó Tündét, hogy a jeles évfordulóra készült emlékbélyeg 100-as sorszámú darabját adja át Bíró Rafaelnek.

A mű nyomtatott változata 5990 forintért kapható.

Forrás: magyarnemzet.hu

Nem csak magyarul, angolul is olvashat a sportlegenda Keleti Ágnes életéről

Bemutatták a Keleti Ágnes olimpiai bajnoknő életéről készült alkotást.

Egy igazán rátermett alkotó-kettős, Dávid Sándor és Dobor Dezső emlékezett meg az ötszörös tornász olimpiai bajnoknőről. Ági néni 1952-ben szerezte első olimpiai bajnoki címét, majd 1956-ban még további négyet.

A két nagyszerű tollú televíziós riporter, Dávid és Dobor a tőlük megszokott magas színvonalon végezte a dolgát, így kerülhet a sportkedvelők kezébe Keleti 100 – Mert szeretek élni című könyv.

Az idős bajnoknő a lehető legjobb egészségnek örvend ma is. 2021. január kilencedikén tölti be századik életévét, és jelenleg ő a földkerekség legidősebb élő olimpiai aranyérmese.

A mű alapötlete tulajdonképpen a kiváló fotós Róth Tamásé, aki rengeteg képet készített Ági néniről. Valahol érthető, hogy felvetette Dobornak: készítsenek könyvet a kiváló sportolóról. A vaskos, pompás kiállítású alkotás hamarosan kapható a könyvesboltokban, nyomtatott kiadásának ára 5 990 forint, angol nyelvű változata pedig már az interneten is olvasható.

Forrás: bors.hu

 

Könyv jelent meg Keleti Ágnesről, a legidősebb olimpiai bajnokról

Keleti 100 „Mert szeretek élni” címmel a világ legidősebb olimpiai bajnokának, Keleti Ágnes tornásznak életéről szóló könyv jelent meg, amely a szerzők szándéka szerint az ötszörös ötkarikás aranyérmes jövő januári, századik születésnapjára készült.
A hétfői sajtóbemutatón, a Testnevelési Egyetem (TE) aulájában a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, ugyanakkor rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében megemlítette, hogy Keleti Ágnest nemcsak ő ismeri személyesen, hanem a gyerekei is, az eredményeit pedig mindenki. Mint mondta, nagy öröm sportkönyvet kézben tartani, mert minden sportoló élete érdekes olvasmány, majd úgy folytatta:

Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük.

Az az egészséges, pozitív életszemlélet, amely Ági nénit jellemzi, mindannyiunk számára példa lehet – hangsúlyozta Szabó Tünde, majd gratulált a könyv szerzőinek, és köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a megjelenést.

Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt elnöke, a könyv előszavának szerzője emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, amikor létrehozták a Nemzet Sportolója címet, Keleti Ágnes volt az első, akinek a neve elismerésre méltóként felvetődött.

Büszke vagyok arra, hogy a száz évéből több mint húsznak MOB-elnökként én is részese lehettem. Jó érzés volt látni, hogy Keleti Ágnes ott volt és ma is ott van az olimpiai rendezvényeken

– folytatta.

Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna-szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak.

A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a TE és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma:

Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen.

Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes.

A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.

A Dobor Dezső, Dávid Sándor szerzőpárosból előbbi jelent meg az eseményen – melyen jelen volt Kulcsár Krisztián MOB-elnök is –, és elmondta: azért tették 9-ére a bemutatót, mert pontosan két hónap múlva lesz 100 éves Keleti Ágnes.

Ez a kiadvány több mint egy könyv, inkább egy Keleti 100 produkció, ugyanis egyidejűleg angol nyelven is megjelent és az interneten is olvasható

– mondta, majd felkérte Szabó Tündét, hogy a jeles évfordulóra készült emlékbélyeg 100-as sorszámú darabját adja át Bíró Rafaelnek.

A mű nyomtatott változata 5990 forintért kapható.

Forrás: index.hu

A vírus nem válogat...

Lassan már nem is naponta, hanem sajnos óránként érkeznek megdöbbentő hírek, hogy a sok-sok friss fertőzött között mennyien vannak a sportemberek, melyik aktuális verseny, meccs marad el emiatt.

Most a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületét is elérte a járvány: a – népszerűbb nevén – Halhatatlanok Klubjának nyáron megválasztott elnöke, a kétszeres olimpiai bajnok Nagy Timea az érintett, az ő tesztje lett pozitív két nappal ezelőtt.

Szerencse a bajban, hogy az egykori kiváló sportoló, Sydney és Athén párbajtőrvívó aranyérmese tünet- és panaszmentes, jól érzi magát! Ugyanakkor ő is, s az elitklub többi tagja is megragadja az alkalmat, hogy felhívja mindenkinek a figyelmét az óvóintézkedések maradéktalan betartásának fontosságára!

„Manapság az embertársaink iránti figyelem és tisztelet legalapvetőbb megnyilvánulási formája a maszkviselés, a minden korábbinál gyakoribb kézmosás, a sokszor kényelmetlen-kellemetlen távolságtartás, de higgyetek nekem: érdemes szabálykövetőnek lenni!” – mondta Nagy „Titi”, aki nagyon bízik abban, hogy ha már valaki megfertőződött, ugyanúgy megússza különösebb problémák nélkül, mint ő.

Vízilabda: Medencék, gólok, pofonok – kiállítás Kárpáti György emlékére

Szerdán ünnepélyesen megnyitották, és a tervek szerint május 31-ig lesz látható a Groupama Aréna Fradi Múzeumában a „Gyurika – Medencék, gólok, pofonok” című kiállítás, amely Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó életét mutatja be – írja az MTI.

A Nemzet Sportolójáról, aki júniusban, nem sokkal 85. születésnapja előtt hunyt el, a megnyitón egy rövidfilmmel emlékezett meg az egyesület. Az összeállításban elhangzott, hogy Kárpáti György tízévesen lett az FTC játékosa, és „fradizmusára” mindig büszke volt, keresztnevét is a klub egy korábbi legendája, a labdarúgó Sárosi György után kapta.

obak Csaba, a múzeum vezetője emlékeztetett arra, hogy a klub krónikása, Nagy Béla ötlete volt a Fradi Múzeum létrehozása, amely 1985 óta működik, és az Aréna elkészültekor, 2014-ben került méltó helyre, a „futballszentélybe”. Az állandó tárlat mellett mindig rendeznek időszaki kiállításokat is, a mostani már a nyolcadik a sorban.

„Tavaly év végén kezdtük tervezni a Kárpáti György-kiállítást, amellyel a legenda 85. születésnapját kívántuk köszönteni. A vírusjárvány megnehezítette a munkánkat, és sajnos a megnyitót már nem élhette meg az ünnepelt” – mondta a múzeumvezető, aki köszönetet mondott a megnyitón is jelen lévő családtagoknak, akik végig segítették a gyűjtést.

„A magyar sportban szűk klub, a háromszoros olimpiai bajnokok társaságának tagja Kárpáti György. Igazán naggyá mégsem ez, hanem a személyisége tette” – fogalmazott Madaras Norbert, az FTC vízilabda-szakosztályának elnöke, majd hozzátette, hogy Gyarmati Dezső és Kárpáti György generációja hozta be a sportágba azt a csibészséget, fifikát, ami a magyar vízilabdát jellemzi.

A kiállításon fotók, érmek és más tárgyak kíséretében külön rész foglalkozik Kárpáti György játékospályafutásával, az olimpiai sikerekkel, az örök fradistával, valamint „Gyurikával” – utóbbiban többek között közös fényképen látható Puskás Ferenccel.

Forrás: nemzetisport.hu

Jobban futballozott, mint Puskás... – Kárpáti-emlékkiállítás a Fradi Múzeumban

Ha valakit meg kellene nevezni Gyarmati Dezső mellett, aki „felelős” a magyar vízilabda uralkodó szerepéért a világ pólósportjában, akkor természetesen Kárpáti György neve kívánkozik ide. A legendás sportember idén júniusban hunyt el, így nem érhette meg az életútját bemutató kiállítás megnyitóját a Groupama Arénában található Fradi Múzeumban.

Akár sorsszerűnek is nevezhetjük, hogy október 21-én nyílt meg a háromszoros olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázó, Kárpáti György életútját bemutató kiállítás a Fradi Múzeumban, két nappal az 1956-os forradalom évfordulója előtt. Hiszen a „Gyurikával” szinte testvéri viszonyt ápoló másik legendának, Gyarmati Dezsőnek október 23. a születésnapja, és micsoda egybeesés: egy nappal a zöld-fehér futballcsapat barcelonai Bajnokok Ligája-találkozója után sereglettünk össze a Groupama Aréna földszintjén. 

Ahogy Tobak Csaba, a múzeum igazgatója az Indexnek elmondta: általában úgy kell összekaparni egy-egy tematikus kiállítás anyagát, ezúttal azonban a bőség zavarával küszködtek.

Amikor csaknem egy éve hozzáláttunk a kiállítás megszervezéséhez, felkerestük Gyurikát Böszörményi úti lakásában, és ahogy benyitottunk, szinte ránk zúdult a rengeteg ereklye, korabeli fotó, újságkivágás. Egy idő után már nem tudtuk hová tenni a serlegeket, érmeket, ruhadarabokat, a gondot az okozta, hogyan helyezzük el ezeket a korlátozott alapterületű múzeumunkban – magyarázta az igazgató, aki azon is sajnálkozott, hogy Kárpáti György nem érhette meg a róla szóló kiállítás megnyitóját. – Köszönettel tartozunk Gyurika fiának és lányának, Péternek és Nikolettnek, amiért rendelkezésünkre bocsátották ezt a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt.

Kárpáti Péter, a legenda fia beszélt a kollekció legértékesebb darabjairól.

Itt látható a vitrinben édesapám 7-es számú sapkája, amelyikben az 1952-es helsinki olimpián játszott, ahol 17 évesen a sportág addigi legfiatalabb olimpiai bajnoka lett. A másik, talán még értékesebb sapka a melbourne-i, amelyet a „véres„, szovjetek elleni meccsen viselt, ezt azonban Nikolett húgom őrzi, és ő nem mert megválni tőle még átmenetileg se,. De legalább annyira kuriózumszámba megy az 1964-es tokiói olimpia szovjetek elleni mérkőzésén használt bőrlabda is, amellyel Dömötör Zoltán lőtte a döntő gólt, édesapám átadásából.

Megnyitójában Madaras Norbert kétszeres olimpiai bajnok, az FTC-Telekom szakosztályvezetője felidézte Kárpáti György páratlan egyéniségét.

Gyurika jellemhibái közé nem tartozott a túlzott szerénység, azt szokta volt mondogatni, hogy „jobban futballoztam Puskásnál, jobban mondtam a vicceket, mint Hofi, és szebben énekeltem Bodrogi Gyulánál, de én ezeket a jó szívem miatt meghagytam nekik”. De Gyurika mindezt olyan aranyosan adta elő, hogy meg sem fordult a fejünkben, hogy nagyképűnek gondoljuk. Biztos, hogy Gyarmati Dezsővel együtt kettejüknek volt a legnagyobb szerepe az ötvenes, hatvanas években abban, hogy a magyar vízilabda azzá lett, ami manapság.

Bíró Attila, a női válogatott szövetségi kapitánya, maga is örökös fradista, többszörös válogatott, és az 1988-as és az 1990-es bajnokcsapat erőssége is jelen volt a megnyitón.

Gyurikát legalább négy évtizeden keresztül ismertem, szoros barátság kötött össze bennünket – emlékezett „Birge”. – Hosszú ideig a szakosztályvezetőnk volt, az 1988-as bajnoki döntő előtt jelent meg a Medencék, gólok, pofonok című memoárja, amit dedikált is nekem. Ezt írta bele: „A holnapi döntőn kanyarodj fel, és lőj gólokat!„ Én megfogadtam, a Tungsram elleni meccsen rendre felkanyarodtam a bal szélről, és négy gólt dobtam, amivel a győzelmünk fő részese lettem, részben Gyurikának is köszönhetően.

Forrás: index.hu

Gyurika kiállítás Meghívó

Tisztelt Címzett!
Tisztelt Sportbarátunk!

Tisztelettel és szeretettel szeretnénk az FTC nevében meghívni a Kárpáti György életét bemutató kiállítás megnyitójára, amire 2020. október 21-én 10:00-kor kerül sor a Groupama Arénában található Fradi Múzeumban.

A kiállítás megnyitójára szóló meghívót levelem mellékleteként küldöm.

A megnyitón való részvétel regisztrációhoz kötött, ezért kérjük, legkésőbb október 19., hétfő, 16:00-ig jelezze részvételi szándékát ezen az e-mailcímen.

Gyurika – Medencék, gólok, pofonok
Helyszín: Groupama Aréna, Fradi Múzeum
Időpont: 2020. október 21., szerda, 10:00
Regisztrációs határidő: október 19., hétfő, 16:00
Dresszkód: smart casual

Az üzleti életben is sok helyzetet le lehet fordítani a sakk nyelvére - videóinterjú Polgár Judittal

Október 10-én, szombaton rendezik meg hatodik alkalommal a Polgár Judit által alapított, és mára már nagy hagyománnyal bíró Világ-sakkfesztivált, amely a pandémia miatt idén az online térbe költözik. Ebből az alkalomból beszélgettünk a sakk nagymesterrel, arról, hogy ez az ősi játék miként segíthet kilépni a gyerekeknek a virtuális világból.

 Az interjú eredetileg laptársunk, az eletforma.hu oldalán jelent meg.

Forrás: privatbankar.hu

HEGEDŰS CSABA SZERINT A KORONAVÍRUS ÖLHETTE MEG A LÁNYÁT, ÜVÖLTENI TUDNA A FÁJDALOMTÓL

Egy hónap telt el a tragédia óta, és Hegedűs Csaba talán még most sem fogta fel, hogy elveszítette kisebbik lányát. Az 1972-es müncheni olimpia birkózóbajnokának harminckilenc esztendős gyereke, Olimpia váratlanul halt meg, és az apja szerint a halálát a koronavírus is okozhatta.

A századik magyar ötkarikás arany büszke tulajdonosa harcol. Nap mint nap megküzd a fájdalommal, és próbál erősnek tűnni. Gyászolja a lányát, és legszívesebben üvöltene a fájdalomtól. Ám nála is rosszabb állapotban van felesége, Sinkovits Mariann, a legendás színész, Sinkovits Imre lánya.

"Több mint negyven éve élünk együtt Mariannal, csodálatos nő, és nagyon féltem őt, nehogy feladja. Olykor rám néz, és azt mondja: ez így nem élet, ez így nem mehet tovább. Képtelen elfogadni, hogy már nincs velünk, közöttünk a gyermeke. Vigyáznom kell rá, mert nemcsak nekem, hanem nagyobbik lányunknak, a másik Sinkovits unokának is szüksége van rá, ránk" – sóhajtott megtörten Hegedűs Csaba a Blikknek adott interjúja közben. "Néha belefeledkezem a munkába, a rengeteg tennivalóba, hogy aztán beüljek az autóba és csak zokogjak, zokogjak, mint egy kisgyerek."

Olimpia a dunakeszi otthonában lett rosszul, és hiába hívták az orvosi segítséget, már nem tudták megmenteni. Az élet talán legbrutálisabb pillanata az, amikor apa temeti a gyermekét – a fiatal és addig makkegészségesnek hitt lányát. A tragédia előtt két héttel esett át tüzetes orvosi vizsgálaton Olimpia, és úgy köszöntek el tőle, hogy akár száz évig is élhet.

"Beszélgettem egy professzor barátommal, és megdöbbentő dolgokat mondott a koronavírussal kapcsolatban. Egy kimutatás szerint a 35 és 40 éves korosztály tagjait fenyegeti leginkább a hirtelen szívhalál, az infarktus, a szívmegállás. Azokról beszélek, akik megfertőződtek koronavírussal, és a statisztika egészen brutális: akik elkapták a vírust, azoknak hetven-nyolcvan százaléka belehal" – csuklott el a hangja a legendának.

"Egy másik adat legalább ennyire sokkoló, az idősebbeket a súlyos vesebetegség fenyegeti az átkozott járvány szövődményei miatt. Németországban állítólag már úgy készülnek, hogy a következő években nem bírják majd a dialízisre szoruló betegek rohamát. Mindezt csak azért mondom, mert sajnos azt kell gondolnom, és ez talán több is mint megérzés, sokkal több, hogy a lányom, az én gyönyörű kislányom a koronavírus áldozata lett."

A bajnok lányát Szentendrén helyezték örök nyugalomra, nagyjából három kilométerre attól a háztól, ahol a szülei élnek.

"Sokan, rendkívül sokan voltak a temetésen, pedig úgy terveztük, hogy szűk családi körben búcsúzunk a kisebbik lányomtól. Ám csak jöttek és jöttek a barátok, ismerősök és ismeretlenek, és minket nagyon felkavart ez a szeretetáradat" – mondta Hegedűs.

Forrás: origo.hu

Felismered a 44 éves Polgár Juditot? A sakk-királynő új frizurával szerepelt a Reggeliben

Polgár Judit kétszeres sakkolimpiai bajnok, a sakktörténet legjobb női sakkozója. A sakk királynője 12 éves korától 26 éven át vezette a női felnőtt-világranglistát, ez férfi és női kategóriában is rekordnak számít az életkorát és a világelsőség hosszát tekintve is. 2014-ben befejezte a versenyszerű sakkozást, de továbbra is a játék szerelmese.

A nemzetközi sakknagymester lelkesen szervezi a hatodik Világsakkfesztivált, amelynek alapítója és főszervezője, és amit minden évben október második szombatján rendeznek. Idén rendhagyó módon online tartják meg.

Polgár Judit és a Világsakkfesztivál

A 44 éves sztár a Reggeliben megújult, nőies külsővel jelent meg. A tépett, egyenes fazonú frizurát hosszú, hullámos loknikra cserélte.   

Az RTL Klub műsorában azt mondta, márciusban azt hitte, az októbert már nem érinti a világjárvány, de aztán rájött, a fesztivált kénytelenek online lebonyolítani. Ennek jó oldala, hogy minden eddiginél többen vehetnek részt rajta.

A szervezők több mint ötven programmal, egy magyar és angol csatornával készülnek. Lesznek interaktív játékok, élő adások, előre felvett beszélgetések. Polgár Judit például egy 45 perces beszélgetést folytatott a legendás nemzetközi sakknagymesterrel, Kaszparovval. 

Polgár Judit ötévesen kezdett sakkozni, hatévesen nyerte az első versenyét, kilencévesen pedig nemzetközi versenyt. 2000-ben ment feleségül állatorvos párjához, Gusztávhoz. 2004-ben született az első gyermekük, Olivér, majd 2006 júliusában a második, Hanna. Ők óvodásként sakkoztak, illetve az iskolában versenyeztek is, de már abbahagyták.

 Forrás: femina.hu

Két világklasszis sakkozó beszélgetése is hallható lesz a 6. Világsakkfesztiválon

Több mint 40 színes programmal, köztük egy Garri Kaszparovval rögzített beszélgetéssel várja Polgár Judit az érdeklődőket a jövő szombati 6. Világsakkfesztiválon, amelyet idén először kizárólag online módon rendeznek meg.

A kétszeres olimpiai bajnok magyar sakkozó a csütörtöki online sajtótájékoztatón elmondta, a pandémia miatt döntöttek szeptember elején úgy, hogy a fesztivál idén teljes mértékben a virtuális térbe költözik. Polgár Judit hozzátette: úgy érzi, a járvány a sakkvilágot még jobban fellendítette, a Föld minden részén népszerűbbé vált az online sakkozás, sokaknak a játék nyújtott szellemi és lelki támaszt ebben az ismeretlen helyzetben.

„A sakkjáték még közelebb hozta egymáshoz a kontinenseket, milliók ültek le játszani, és többszörösére nőtt a sakk-közvetítések közönsége. Így a járvány kihívásai még aktuálisabbá teszik a mottónkat, miszerint a sakk összeköt minket” – fogalmazott a Világsakkfesztivál alapítója.

Fogarasi Norbert, az idei esemény online platformját kifejlesztő, egyben fő támogató Morgan Stanley Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, azért álltak a fesztivál mellé, mert a sakk nagyban hozzájárul a problémamegoldó képesség, a racionális gondolkodás, a gyors döntéshozatal és a stratégiai látásmód fejlesztéséhez, és ezek az ő cégüknél is fontos értékek.

Amint elhangzott, a programok közül kiemelkedik Polgár Judit 45 perces beszélgetése Garri Kaszparovval. Ebben kiderül, hogy a korábbi világbajnok miként jutott arra a döntésre, hogy versenysakkozóként visszavonul, de szó esik karrierjük közös állomásairól, versenyzői tapasztalataikról és az oktatás jelentőségéről is.

A közönség hosszú idő után most hallhat először közös beszélgetést a rendezvény ötletgazdájával és testvéreivel, Polgár Zsuzsa világ- és sakkolimpiai bajnok nagymesterrel, valamint Polgár Zsófia kétszeres sakkolimpiai bajnokkal, akik pályafutásuk mérföldköveiről, egyéni és közös céljaikról mesélnek majd. Nővérei mellett számos legendás sakkozóval fog beszélgetni Polgár Judit, köztük Simen Agdestein nagymesterrel, volt profi futballistával, a jelenlegi világbajnok norvég Magnus Carlsen korábbi edzőjével, a sakk és élsport kapcsolatáról.

A fesztiválon az előre regisztrált, vállalkozó kedvű versenyzők Polgár Judittal és Polgár Zsófiával játszhatnak szimultán partit, a magyar gyermekek a Sakkpalota Kupán mérhetik össze tudásukat, míg a világ minden tájáról csatlakozó amatőr felnőtt játékosok a Chess Challenge sakkversenyen adhatnak számot tudásukról. Több ezren csatlakozhatnak Polgár Judit interaktív sakkóráihoz is, ahol a nemzetközi nagymester feleleveníti karrierje fontos állomásait és bemutatja a legfontosabb sakklépéseit, a résztvevőknek pedig lehetőségük nyílik a sakkolimpikon kvízkérdéseire válaszolni.

Az október 10-én, szombaton 10 órától késő estig tartó eseménnyel Polgár Judit ezúttal is a sakk sokszínűségét szeretné bemutatni, ezért a művészet és sakk kapcsolata is kiemelt szerepet játszik a Világsakkfesztivál tematikájában. Látható lesz például David Llada, a világ egyik legnevesebb sakk-fotósának virtuális kiállítása, illetve Jossi Aviram Polgár lányok című dokumentumfilmje, amely a család történetén túl a gyermeknevelés, a nemek közötti különbség és a teljesítménykényszer problematikájával is foglalkozik.

„Az elmúlt években a 30 ország részvételével zajló Világsakkfesztivál bebizonyította, hogy a sakk túlmutat önmagán, nemcsak egy sportág, hanem szervesen kapcsolódik az oktatáshoz, tudományhoz és a művészetekhez is. Bár a személyes jelenlétet semmi nem pótolhatja, a sakk az egyik olyan sportág, amelynek az online térben is van már hagyománya” – emelte ki Polgár Judit, aki szerint a digitális technológia révén számos új dimenzió tárult fel, melyeket feltétlenül ki kell aknázni.

Forrás: hirado.hu

Halhatatlanok: Schmitt Pál, Kőbán Rita és Jónyer István is tag lett

Közgyűlést tartott szeptember 30-án a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, tagjai közé választotta Schmitt Pált, Kőbán Ritát és Jónyer Istvánt.

Két hónappal ezelőtt választották meg Nagy Tímeát a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete elnökének, azóta már összeült a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó mellett Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Török Ferenc és Vaskuti István alkotta elnökség – a megbeszélésen pedig egy papírra hat név is felkerült – a közelmúltban elhunyt Székely Éva, Wichmann Tamás és Kárpáti György helyére választott új tagokat szerdán az egyesület közgyűlése. Az alapszabály szerint életkori korlátozás nincs, ám kitétel, hogy aktív sportolót nem választanak maguk közé, hiszen nekik az élsportolói lét mellett – egyelőre – kevés idejük és lehetőségük van arra, hogy megfeleljenek az egyesület küldetésének.

„Ők csak gyűjtsék az eredményeket, no meg az élményeket, amelyekről később majd beszámolhatnak a fiataloknak, a gyerekeknek. Nagyon hiszek az egyesületünk küldetésében, de tisztában vagyok azzal is, hogy nem tudunk minden gyereket megmenteni. Ám soknak képesek lehetünk támaszt nyújtani, olyan útravalót adni, amelybe kapaszkodhatnak. Nem az olimpiai aranyérem a cél, nem erről mesélünk a fiataloknak, hanem az útról, amelyet mindannyian végigjártunk. Mi ezt a sport középpontba helyezésével tudjuk megmutatni, mi arról tudunk mesélni, milyen célokat kitűzni, milyen azért küzdeni és feláldozni érte sok mindent” – mondta el Nagy Tímea.

Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökség szerdán a tagjai közé Schmitt Pált, Kőbán Ritát és Jónyer Istvánt választotta.

„Az első körben eldőlt, hogy Schmitt Pál és Kőbán Rita is bekerül közénk, aztán a negyedik körös szavazás hozta meg a harmadik új tagunkat, aki nem más, mint Jónyer István – nyilatkozta a közgyűlés végén a Nemzeti Sportnak Nagy Tímea. – A jelölteket előzetesen megkérdeztük, vállalják-e a jelölést, illetve, ha elegendő szavazatot kapnak, a tagságot, ezt Jónyer István kapcsán nem tudtuk megtenni, mert ő a közgyűlésen került fel a listára. Bízom benne, hogy örömmel mond igen arra, hogy bekerüljön közénk. Kőbán Ritával már tudattam a szavazás eredményét, olyan kitörő örömmel fogadta a hírt, hogy ismételten csak azt éreztem, ez tényleg egy fantasztikus csapat! Dolgozunk tovább, van rengeteg feladatunk, fontos, hogy még közelebb kerülhessünk a gyerekekhez, olyannyira, hogy akár a mindennapokban is találkozhassanak velünk.”

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Jónyer István, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kőbán Rita, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Török Ferenc, Vaskuti István

Forrás: nemzetisport.hu