Argumentative

All in all wearing whatever you want has its advantages but also disadvantages. When you have the freedom to wear what you want there is always going to be the kids that take that for granted. But then having that freedom can be a way for children to fit in and express themselves. We believe that students should be able to wear whatever they want. As humanity has developed we have created rights for writing argument essays discrimination. Women have always been thought as the inferior gender, however as time has progressed women have earned more rights.

Unfortunately many women still think of themselves as secondary. One reason the majority of female has not been choosing careers in math and science has to do with encouragement. Repetition builds a muscle, a muscle builds a habit and habit builds a character that sticks. Most children of this generation are steered toward sports from a young age, which does not allow females in particular to see a variety of career options in their future.

Throughout history, women have always been stereotyped as the inferior gender. Women are usually thought as less intelligent and are relegated to lower paying jobs. Females in the past have had a very small work selection.

From the s to the s, women commonly had two job options, becoming a teacher or a nurse. However, as time has progressed women have begun to expand their career choices but still make less than males.

The Media can make a big impact on how women are seen through pop culture. Even though statistics state that the percentage of females in the S. Many believe that in our future, the science fields will open up to women population more.

This may be true but the fields are already open for females to enter. However, the majority of females still do not choose to pursue these careers. As teenagers we all want to have one perfect night, especially girls.

For us prom is the only chance to have a complete Cinderella dream. You wait all these years until the day finally comes, dress hunting. People come in and out of our lives, but many articles say this is argument essay writing frame last chance to be with our peers. In that one night you become the person you were when you walked into to high school for the first time and now you get to leave as the person you have become.

In high school you change, you make new types of choices and maybe become mature. Sometimes in growing up we forget the things that makes us, us and in this night you get a chance to remember and become that graduating class that you were always meant to be. To some people they still say no, however I think it is still worth it. Other articles say that prom is a big memorable moment. You all fall into places like in a story, there is a king and queen and moments to remember. Many of us want to do everything, trying anything, and do them with the people they love.

Some might not want to go after seeing the price on the dress tag or the ticket itself. Most families spend about a thousand one hundred thirty nine dollars. In this economy college tuition also seems a lot to families and this seems like an unnecessary expense.

Despite the cost and the drama that prom brings on, it is a night to remember. From the moment you meet your date to the moment the limo picks you up there is a story to be told within. School Dress Codes. In middle schools and high schools all over the country, administrators are punishing children for their clothing choices. The reason for this being that girl specifically, dress too provocatively. Therefore, stricter dress codes are being enforced, but is it worth it? Most people buy their kids shorter, smaller and lighter clothes for the warmer months, spending their own hard earned money.

For centuries, clothing has been one of those forms of other communication. To deny people their rights is illegal, no matter what age, race, or sex and schools not allowing students to wear clothing of their choice is no exception.

Besides it being against the law, schools are supposed to encourage kids to be themselves, stand up for what they believe harvard admissions essay, and help them find their identities. If this means letting a child wear a tank top with argument essay writing that are less than 3 inches wide, so be it.

While I agree with that, I think it is more important for children to be able to express themselves freely. There are almost no restrictions or limitations towards the clothing that boys are allowed to wear yet there are several for girls.

In conclusion, school dress codes are harsh and unnecessary and should be lessened at the least. Plenty of people agree with this as well as disagree.

Hopefully, schools will see the error of their ways and adjust their clothing policies, as they are currently unfair and too strict for many different reasons. Colleen B.

Sample Argument Essays

In more concrete terms, a thesis statement conveys your point of view on your topic, usually in one sentence toward the end of your introduction paragraph. Your thesis statement tells your reader what your argument is, then the rest of your essay shows and explains why your argument is logical.

Why does an argumentative essay need a thesis, though? Well, the thesis statement-the sentence with your main claim-is actually the entire point of an argumentative essay. Got it? To keep the sky blue, governments must pass clean air legislation and regulate emissions. The second example states a position on a topic.

The best way to keep the sky blue. And what position is being conveyed? That the best way to keep the sky blue is by passing clean air legislation and regulating emissions. Governments should not pass clean air legislation and regulate emissions! That infringes on my right to pollute the earth! The argument in this one? Teachers should incorporate more relevant pop culture texts into their curriculum.

This thesis statement also gives a specific reason for making the argument above: To give students an understanding of the role of the American Dream in contemporary life.

An actual image of you killing your argumentative essay prompts after reading this article! These are the parts that will flesh out your argument and support the claim you made in your thesis docotrs dissertation morgan. Like other types of essays, argumentative essays typically have three main sections: the introduction, the body, and the conclusion.

Within writing argument essay sections, there are some key elements that a reader-and especially an exam scorer or professor-is always going to expect you to include.

To make the most of the body section, you have to know how to support your claim your thesis statementwhat evidence and explanations are and when you should use them, and how and when to address opposing viewpoints. This probably feels like a big deal!

The body and conclusion make up most of the essay, argument essay writing frame There are three main areas where you want to focus your energy as you develop a strategy for how to write an argumentative essay: supporting your claim-your thesis statement-in your essay, addressing other viewpoints on your topic, and writing a solid conclusion.

For example, if a professor assigns the writing argument essays topic of war, you can formulate the following thesis statement: "The United Nations must be redesigned because it is currently incapable of preventing wars. A good introduction should not be describing arguments or providing analysis that belong in the body paragraphs. Your introduction should introduce and set up your point, rather than lay out evidence to support it. UHC is a health care system that aligns more closely with the core values that so many Americans espouse and respect, and it is time to realize its potential.

Another common argument against UHC in the United States is that other comparable national health care systems, like that of England, France, or Canada, are bankrupt or rife with problems. UHC opponents claim that sick patients in these countries often wait in long lines or long wait lists for basic health care. Opponents also commonly accuse these systems of being unable to pay for themselves, racking up huge deficits year after year.

A fair amount of truth lies in these claims, but Americans must remember to put those problems in context with the problems of the current US system as well. Critical and urgent care abroad is always treated urgently, much the same as it is treated in the United States. The main difference there, however, is cost. Even health insurance policy holders are not safe from the costs of health care in the United States. Without medical coverage, the patient must pay for the treatment out of pocket.

But these costs may be so prohibitive that the patient will either opt for a less effective, but covered, treatment; opt for no treatment at all; or attempt to pay the costs of treatment and experience unimaginable financial consequences.

Medical bills in these cases can easily rise into the hundreds of thousands of dollars, which is enough to force even wealthy families out of their homes and into perpetual debt. Even though each American could someday face this unfortunate situation, many still choose to take the financial risk. Instead of gambling with health and financial welfare, US citizens should press their representatives to set up UHC, where their coverage will be guaranteed and affordable.

Why has public education been so easily accepted, but not public health care? It is time for Americans to start thinking socially about health in the same ways they think about education and police services: as rights of US citizens.

Skip to main content. Module 8: Argument Essay. Search for:. Familiar themes cover important social matters, private issues, environmental problems, relationship questions, and local teething troubles.

Children in schools prefer argumentative topics popular among teenagers. At their age, they do not adore performing research papers written about top government issues, social problems, environmental disasters, or states laws. Choosing easy topics can lead to nowhere. Every chosen argumentative paper subject needs to be on time and attract the attention of a huge number of citizens, and simple readers. The information you post should be clear, concise, and efficient.

The style of the completed article is of the utmost importance. The easiest way that you can start and finish an essay is having an outline to follow. The first step to creating an outline is taking a few minutes to really analyze what your teacher wants.How can you expect argument essay writing to take you seriously if there is no evidence for your claims? The more statistics, logic, quotes and facts that you have, the more strong this makes your essay.

One can really take in arguments seriously if there are numbers and facts to back it up with. Make sure, as previously discussed, that the sources of information are credible. It is very important to do ample research in order to gain enough facts and evidence. Also, one has to exercise their creative abilities so that they 100 great essays come up with ways to make arguments convincing.

One may have all the data at their hands, but how are they going to present it in a succinct and logical manner that reads well? Research is key and creativity is also important. In essence, an argumentative essay is all about dealing with your viewpoints and opposing viewpoints. One can put these in all sorts of orders, but it is recommended to talk about opposing viewpoints in the second or third paragraphs. One needs to make sure that they reference their work in every section so that people know where the evidence is coming from.

How to start an argumentative essay is very important. Every great introduction should be succinct and to the point. The introduction should contain a thesis statement, i. The thesis statement will help the audience know what your arguments are all about. All good essays finished with great conclusions and the best conclusion is one which, much like the introduction, is succinct and slick.

One needs to refer back to their thesis statement and show how the arguments have been presented throughout the essay. Before one concludes, they need to present a precise summary of all of the arguments and there needs to be a strong emphasis on the actual topic. All conclusions should be fairly short, much shorter than the body. A lot of students make the mistake of putting new ideas into their conclusion, however, one should never do this. If you are writing your essay and you find that you have some new ideas left over, go back and try structure these into the main body of the essay.

Argumentative essays were so the audience just how you can convince them to adopt certain ideas in a professional manner. One needs to pay attention to their evidence and facts which they can use to back up their claims. Without any of this, the essay will not be very interesting, nor will it be particularly useful. When writing, it is also very important to adapt your style to suit your argument. Scrutinise your essay for any schoolboy errors, such as grammatical or spelling mistakes.

Go over and see if the style is suitable for making your arguments and your case. One argument essay writing always spend a lot of time editing their work, particularly to make it coherent. As a tip, read the essay back to yourself and if you ever feel like you need to stop all the arguments are not coming through to you, make some amendments. Next, we are going to look at argumentative essay example pieces. It is much better to look at some examples so that you know how to do things for yourself.

While you read, take note at what makes the argument stand out and things that you want to adopt in your own essay. By studying other work, you can see what needs to be done. The two following topics are highly useful to today and they should provide interesting reading. Take a look and see for yourself how to write a great essay. One can really look back at and breathe the desperate sigh - we all know what went wrong in the financial crisis. It is an example of the enormous disparity of wealth between CEOs at the top and everybody at the bottom.

Other than CEOs role in this crisis, wages received by those at the top have been a talking point in contemporary media. Start With a Hook Start your introduction with a sentence that gets the reader interested in the topic.

Include Background Providing readers argument essay writing background on the topic allows them to better understand the issue being presented.

State Your Thesis The thesis is the essence of an argumentative essay. What to Leave Out A good introduction should not be describing arguments or providing analysis that belong in the body paragraphs. About the Author Soheila Battaglia is a published and award-winning author and filmmaker.

General Education. The goal of an argumentative essay is to convince your reader that your position is logical, ethical, and, ultimately, right. In argumentative essays, writers accomplish this by writing:.

Introduction, body paragraphs, and a conclusion: these are the main sections of an argumentative essay. Those probably sound familiar. Where does arguing come into all of this, though? Even though writing papers can feel like a lonely process, one of the most important things you can do to be successful in argumentative writing is to think about your argument as participating in a larger conversation.

That includes researching the different views and positions, figuring out what evidence has been produced, and learning the history of the topic.

Argument essay writing frame

That means-you guessed it! Argumentative essays are different from other types of essays for one main reason: in an argumentative essay, you decide what the argument will be. You just want to make sure that that point of view comes across as informed, well-reasoned, and persuasive. Why, you ask? Because it takes time to develop an effective argument. If your argument is going to be persuasive to readers, you have to address multiple points that support your argument, acknowledge counterpoints, and provide enough evidence and explanations to convince your reader that your points are valid.

The first step to writing an argumentative essay help the environment deciding what to write about! Choosing a topic for your argumentative essay might seem daunting, though. It can feel like you could make an argument about anything under the sun. For example, you could write argument essay writing argumentative essay about how cats are way cooler than dogs, right?

Here are some strategies for choosing a topic that serves as a solid foundation for a strong argument. Some topics-like whether cats or dogs are cooler-can generate heated arguments, but at the end of the day, any argument you make on that topic is just going to be a matter of opinion.

You have to pick a topic that allows you to take a position that can be supported by actual, researched evidence. Quick note: you could write an argumentative paper over the general idea that dogs are better than cats-or visa versa!

For example, a strong argumentative topic could be proving that dogs make better assistance animals than cats do. While some people might dislike the taste of water, there is an overwhelming body of evidence that proves-beyond the shadow of a doubt-that drinking water is a key part of good health.

Topics that have local, national, or global relevance often also resonate with us on a personal level. Consider choosing a topic that holds a connection between something you know or care about writing argument essays something that is relevant to the rest of society. For example, if you are a huge football fan, a great argumentative topic for you might be arguing whether football leagues need to do more to prevent concussions.

And not only is this a great argumentative topic: you also get to write about one of your passions! Think of your thesis as the trunk of a tree. Its job is to support your arguments-which are like the branches.

Essay Writing Service / Essay Writer

What do you do now? You establish your position on the topic by writing a killer thesis statement! In more concrete terms, a thesis statement conveys your point of view on your topic, usually in one sentence toward the end of your introduction paragraph. Your thesis statement tells your reader what your argument is, then the rest of your essay shows and explains why your argument is logical.

Writing argument essay

Why does an argumentative essay need a thesis, though? Students often find that most of their work on these essays is done before they even start writing. This means that it's best if you have a general interest in your subject, otherwise you might get bored or frustrated while trying to gather information.

You don't need to know everything, though. Part of what makes this experience rewarding is learning something new. It's best if you have a general interest in your subject, but the argument you choose doesn't have to be one that you agree with. The subject you choose may not necessarily be one that you are in full agreement with, either.

The ACT Writing Sample Essays - ACT

You may even be asked to write a paper from the opposing point of view. Researching a different viewpoint helps students broaden their perspectives. Sometimes, the best ideas are sparked by looking at many different options. Explore this list of possible topics and see if a few pique your interest. Write those down as you come across them, then think about each for a few minutes.

Which would you enjoy researching? Do you have a firm position on a particular subject? Is there a point you would like to make sure to get across? Did the topic give you something new to think about? Can you see why someone else may feel differently? A number of these topics are rather controversial-that's the point. In an argumentative essay, opinions matter and controversy is based on opinions, which are, hopefully, backed up by facts.

Share Flipboard Email.

Writing argument essays

Writing argument essays

Keresés

Logó

Nemzetisport: Vízilabda: végső búcsú Kárpáti Györgytől, aki örökre legenda marad

A magyar sportélet színe-java elköszönt az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől, a Nemzet Sportolója címmel elismert háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól, akit a Farkasréti temetőben helyeztek örök nyugalomra.

A Farkasréti temetőben végső búcsút vettek az életének 85. évében elhunyt Kárpáti Györgytől. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól a magyar sportélet színe-java elköszönt, életművének hatását jól érzékelteti, hogy a vízilabdacsalád képviselői mellett rengeteg, más sportágban kiteljesedő pályatársa is tisztelgett emléke előtt.

A Makovecz-teremnél beszédet mondott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a vízilabdacsalád képviseletében Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke búcsúzott, míg Kárpáti egyetlen klubja, az FTC részéről Gerendás György köszönt el egykori mentorától. Gerendás – akit Kárpáti terelt a vízilabdázás felé – tagja volt a montreali olimpiát megnyerő csapatnak, amellyel a Gyarmati Dezsőt segítő Kárpáti György edzőként is a csúcsra ért.

Kárpáti György – minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka – legendás humora vissza-visszaköszönt a beszédekben, miként az is elhangzott, hogy a sportág képviselőinek cseppet sem tűnik véletlennek: születésnapja pont az Olimpia napjára esik. Amint Kásler Miklós fogalmazott, egyetlen és utánozhatatlan sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg önmagát.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta Vári Attila, aki kiemelte, hogy a teljes vízilabdacsalád hálás lehet, amiért Kárpáti György ezt a sportágat választotta, hiszen bármihez nyúlt életében, az arannyá változott. A kétszeres olimpiai bajnok Vári személyes vallomásában hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és Kárpáti György motivációt, erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is ahhoz, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Már önmagában ez sem lenne kevés – de Kárpáti György ennél jóval többet tett a magyar pólóért és a teljes magyar sportért.

Forrás: nemzetisport.hu

Origo: ELTEMETTÉK A HÁROMSZOROS OLIMPIAI BAJNOK KÁRPÁTI GYÖRGYÖT

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében halt meg.

A kormány nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte,

Kárpáti György azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen.
Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

 

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.
Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte. 

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: orgio.hu

Infostart: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát.

Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.
Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette,

Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni,
ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: infostart.hu

Szeretlekmagyarorszag: Képeken, ahogy végső búcsút vettek a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgytől

A Nemzet Sportolója június 17-én hunyt el.

Végső búcsút vettek a Farkasréti Temető Makovecz-terménél Kárpáti Györgytől. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó június 17-én, 84 éves korában hunyt el.

A temetésen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, Takács Tibor, a Nagy Béla FTC Hagyományőrző Egyesület elnöke, Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó, a Nemzet Sportolója, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, jobbikos országgyűlési képviselő is.

A pólóslegenda temetésén beszédet mondott Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztériumának elnöke is.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Hirado.hu: Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.

Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György „azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen”.

Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született – 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot –, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

„Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson” – jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

„Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott.

Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének.

1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: hirado.hu

Eurosport: Végső búcsút vettek a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgytől

A Farkasréti temetőben csütörtökön utolsó útjára kísérték Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, a Nemzet Sportolóját, aki június 17-én, életének 85. évében hunyt el.
Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Forrás: eurosport.hosszabitas.hu

Index: Eltemették Kárpáti Györgyöt, akitől Bud Spencer is autogramot kért

2020. június 17-én 84 éves korában halt meg a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György, akit csütörtök délután helyeztek örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

1952-ben, 17 évesen lett tagja az olimpiai aranyérmes csapatnak, apró termete ellenére fontos szerepet játszott a csapatban, mert jól tudta kamatoztatni sebességét, technikai képzettségét. 1956-ban és 1964-ben nyert még olimpiát, 1960-ban a bronzérmes csapatnak a tagja. 1956-ban nyolc góljával ő volt a csapat legeredményesebb tagja, akkor játszották az emlékezetes véres meccset a szovjetekkel szemben. 1976-ban már a szövetségi kapitány, Gyarmati Dezső segítője, együtt vezették győzelemre a csapatot a montreali olimpián.

 Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy

KÁRPÁTI PÁLYAFUTÁSA JÓL PÉLDÁZZA, AZ EMBERI TEHETSÉG VÉGTELEN.

"Úszóbajnok volt, de csapatban érvényesültek a képességei, üstökösként lett olimpiai bajnok, mert páratlanul tehetséges volt."

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Kulcsár Krisztián arra utalt, hogy születési dátuma az olimpizmus világnapja is egyben, és a bajnok egész életét meghatározta az öt karika.

"Az egész életünk egy nagy ugratás" - ezt a felejthetetlen mondatát emelte ki a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Vári Attila. Vári áhítattal nézte Kárpátit, tőle nyertek motivációt, hitet, hátha egyszer a háromszoros olimpiai bajnok nyomába tudnak lépni.

Az 1976-ban olimpiai bajnoki aranyat szerző Gerendás György a mentorától búcsúzott, aki miatt elkezdett pólózni a Ferencvárosban. "Kis Gerendás, gyere pólózni, a vízilabda az igazi, lehet benne verekedni, gólt dobni. Mire azt válaszoltam, szeretek úszni. Erre ő azt mondta, az úszás amúgy is észsport. Kikerekedő szemekkel néztem rá, nem értettem, mire gondol. Azt válaszolta, akinek esze van, nem csinálja. Azt kívánom, nevettesd meg a régi társakat és a Jóistent is."

Kárpáti egész pályafutása a Ferencvároshoz kötődött, 1969-ig volt a klub játékosa, ahol ötszörös bajnok, később szakosztályvezető lett. Kárpáti utánozhatatlan humorát, a Medencék, gólok, pofonok című önéletrajzi könyv egyik jelenete is jól visszaadja.

"1955 őszén és 1956 tavaszán az olaszokkal találkoztunk. Szeptember közepe felé ők jöttek el hozzánk a Szigetre. Akkor szerepelt utoljára a csapatban Carlo Pedersoli. A mi számunkra ő volt ennek a mérkőzésnek a Nagy Figurája. Pedersoli még olasz mértékkel mérve is végtelenül jóképű gyerek volt. Sőt! Klassz srác. Magas, karcsú, szélesvállú, a szemében örökösen valami vidám fény, a fogsora Odol-reklám. Nemrégiben kapott több éves hollywoodi filmszerződést, számtalan válogatottság után Pesten búcsúzott a vízipólótól. Egyébként úgy hallottam, hogy ez a Carlo Pedersoli azóta tényleg egész jó kis filmszínész lett. Persze nem a saját nevén.

Hanem... most nem tudom, hallotta-e már valaki a művésznevét. Ha jól emlékszem... hogy is? Megvan... Bud Spencer.

Találkoztunk még a nagyfiúval. Nem azonnal, valamivel később. Húsz évre rá. Long Beachben tettük-vettük a labdát a Can-Am-Mex-sorozat keretében. Nagyon futott az ügy, éppen az olasz válogatottal ismertettük meg az élet árnyékosabb oldalait, amikor hirtelen elsötétült felettem az ég. Nem viharfelhő volt, Bud Spencer tornyosodott fölém, mint az Empire State Building. Két testőr volt vele, már ahogy ez szokás arrafelé. Gorillák. Iszonyatos méretű fickók, ketten együtt majdnem akkorák, mint a kis védencük egymagában.

Megölelt. Este a helybéli kórházban tizenkét orvos horpasztotta vissza a bordáimat. Ördög vigye el, ezek a háromszoros életnagyságú sihederek mindig ilyen szívélyesek. Blokkot dugott az orrom alá golyóstollal. Külön az én autogramomért jött át Hollywoodból, ennek a Piedonénak mindig helyén volt az értékítélete. Adtam neki kettőt... Óh, az én mézeskalács szívem.”

Forrás: index.hu

A két nagy rivális: Kovács és Janics együtt nyert aranyat

Női kajakpárosban korábban nem volt aranyérme Magyarországnak, az athéni olimpián tört meg a jég. Janics Natasa a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője lett, az aranygép pilótafülkéjéből ő integetett a hazatérés után.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A női kajaknégyes 1992-es győzelme, majd négy év múlva Kőbán Rita egyesben elért sikere után 2000-ben a női szakág arany nélkül maradt az olimpián, a négyes és a Szabó, Kovács páros is a második helyen végzett a németek mögött.

A feladat adott volt, össze kell rakni egy aranyesélyes párost, mert párosban még nem volt aranyérme a szakágnak. A feladat elsősorban Fábiánné Rozsnyói Katalinra hárult, aki az előző két olimpiai aranyban kulcsszerepet játszott.

Az athéni olimpiai előtti ciklusban a Szabó Szilvia, Bóta Kinga duó sorra nyerte az aranyérmeket, úgy látszott, megtalálták a szakemberek a nyerő párost. Háromszor lettek világbajnokok (2001, 2002, 2003), fix pontnak látszottak, mígnem jött az első hazai válogató a 2004-es olimpiára. Ott két fiatal, a Paksy, Benedek páros meglepetésre legyőzte őket. A szakág erejét mutatta, hogy ők éppen nem Fábiánné csoportjához tartoztak, mégis eredményesek tudtak lenni.

A két válogató közé ékelt Európa-bajnokságon is a legjobbak lettek Poznanban, aztán jött a második válogató, amire Fábián László ötlete nyomán a felesége merészet húzott: az egyesben vereséget szenvedő Kovács Katalint épp a legyőzőjével, Janics Natasával rakta össze, abban bízva, hogy együtt kitűnő párost alkothatnak. Nagyszerűen ráérzett, mert ugyan óriási riválisok voltak egyesben, de Janics stílusa remekül egészítette ki Kovácsét, tökéletesen idomult a technikájához.

A második válogatón ez meg is látszott, Kovács és Janics sokkolta a többieket, és nem várt nagy fölénnyel nyertek. Az eredményt látva a kapitány Angyal Zoltán megadta az esélyt a Kovács, Janics párosnak annak ellenére, hogy az egyes és a páros futam elég közel volt egymáshoz a programban. Kovács és Janics a szétlövésben is gyorsabb volt a Paksy, Benedek egységnél, ezért a páros megkapta az olimpiai esélyt is. A németek a sportág emblematikus alakját, Birgit Fischert a nála 22 évvel fiatalabb Carolin Leonhardttal küldték csatába. Fischer 2000-ben Katrin Wagnerrel aranyat nyert Sydney-ben, ő volt tehát a címvédő.

A két egység két különböző előfutamba került, mindkettő megnyerte a sajátját, nem elhanyagolható viszont, hogy a mieink másfél másodperccel voltak gyorsabbak a németeknél.

A döntő persze egészen más téthelyzetet jelentett, főleg azután, hogy a négyesben is aranyesélyesnek tartott magyar hajó kikapott a Fischerrel felálló németektől. Fischer még oda is szúrt egyet a magyaroknak, mert azt nyilatkozta, el sem fáradt igazán.

Janics a páros döntője előtt egy órával megnyerte az egyest, ez egészen biztosan feldobta a hangulatát, mégis le kellett higgadnia, és Kovács mögött még egyszer maximális teljesítményt kellett leadnia a hajóban.

A németek nagyon jól kezdtek, erőtől duzzadtak, jó stílusban eveztek, és a hajó orra egy méterrel a riválisok előtt volt. Féltávnál viszont már csak 3 tizeddel vezettek a mieink előtt, és a lengyelek is versenyben voltak még addig.

250 méternél a magyar hajó érezhetően ritmust váltott, és három csapással rögtön egy méterre nőtt a különbség, négy újabb csapás után pedig már két méterre. Ahogy közeledett a cél, a többiek nem tudták felvenni ezt a tempót, a különbség így még nagyobb lett, az ellenfelek leszakadtak, és az utolsó 100 méteren már csak az volt a kérdés, mekkora előnnyel érnek be az első helyen a magyarok.

  1. Magyarország – 1:38,101
  2. Németország – 1:39,553
  3. Lengyelország – 1:40,077

Janics a finálé után azt mondta, hogy egyesben csak Kovács lehetett volna az ellenfele, könnyebb volt a döntő, mint a magyar válogató. A párosban nem így érezte, ott könnyebbnek tartotta a kvalifikációt, mint az olimpiai döntőt, hiszen mégiscsak a hétszeres olimpiai bajnok Fischer volt az ellenfelük, aki a verseny végén nagyon sportszerűen gratulált nekik. Ő is érezte, ezúttal nem volt esélye az aranyra.

„Hatalmas kő gördült le a szívemről, amikor a párossal célba értünk. Tudtam, hogy el kell jönnie ennek a pillanatnak. Eb-ket, vb-ket nyertem az elmúlt években, és szerénytelenség nélkül mondhatom: éreztem, hogy képes vagyok az olimpiai győzelemre. Sydney óta bíztam a sikerben, amikor azt tapasztaltam, hogy már nagyon közel vagyok az aranyhoz. Azóta évről évre fejlődni tudtam, bár a 2004-es évemről eddig a pillanatig nem mondtam volna azt, hogy szépen alakult” - foglalta össze érzéseit Kovács a sportnapilapban.

,Kovácsot bántotta a négyes ezüstje, ezért a párosban kivívott aranyát a többieknek ajánlotta. A négyesből kimaradó Janics pedig azoknak, akik Magyarországon és Szerbiában szurkoltak neki. Szegeden egy nagy óriásposztert feszítettek ki a főtérre, annyira büszkék voltak rá.

Angyal Zoltán kapitány megsiratta ezt az aranyat, és szerinte a sors igazságtalansága lett volna, ha egy olyan egyedülálló képességekkel rendelkező versenyző, mint Kovács nem koronázhatja meg már addig is kivételes pályafutását olimpiai arannyal, ami addig hiányzott neki az életéből. A szakember úgy értékelt, hogy eddig érthetően nem ettek egymás tenyeréből, de az aranyérem után remélhető, hogy oldódik a viszonyuk, és a jövőben akár egymás mellett is versenyezhetnek. A szakember mintha a jövőbe látott volna, bár hogy min mennek keresztül a páratlanul sikeres szegedi vb után a pekingi olimpiáig, azt senki sem láthatta.

Forrás: index.hu

Márványtáblát kaptak a sportág életmű-díjasai

A sportág 29 meghatározó személyiségének a neve szerepel a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) székházában csütörtökön felavatott Arany Érdemérmesek márványtábláján.

Az ünnepségen a jövőre 80 éves szövetség elnöke, Schmidt Gábor köszöntötte a személyesen megjelent 18 legendás személyiséget, illetve a már elhunytak hozzátartozóit.

“Megtiszteltetés, hogy én köszönthetem sportágunk nagy alakjait, akik most egymás között elevenítik fel a múltat. A sztorik egy részének részese voltam, de sokat csak tőletek hallottam” – mondta az elnök, majd hozzátette, ezek az emlékek, történetek is bizonyítják, hogy a sportág múltja valódi sikertörténet. Kiemelte, hogy a díjazottak közül volt, aki sportolóként, mások edzőként, vagy sportvezetőként alakították a sportág hazai történetét.

“Óriási felelősségünk van abban, hogy ápoljuk, továbbvigyük a hagyományokat. A kajak-kenu ma már több mint sportág, egy viszonyítási pont, egy brand, amit ez a közösség tett azzá. Kérem, hogy továbbra is segítsétek a munkánkat tanácsaitokkal, én pedig ígérem, hogy megőrizzük, ápoljuk, továbbvisszük a hagyományokat” – tette hozzá Schmidt Gábor.

Az MKKSZ legmagasabb kitüntetését, az Arany Érdemérmet 2006-ban alapították, amellyel azoknak a kiemelkedő személyiségeknek a tevékenységét ismerik el, akik több évtizeden át szolgálták a magyar kajak-kenut sportolóként, edzőként, sportvezetőként, és a legtöbbet tettek annak fejlődéséért és eredményességéért.

A márványtáblát Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, olimpiai ezüstérmes versenyző, több olimpiai és világbajnok edzője, az olimpiai bajnok Fábián László özvegye, valamint Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok – akiknek a neve megtalálható a táblán – leplezte le.

“Hiányzik a munka,

de azért jól elfoglalom magam – mondta Fábiánné Rozsnyói Katalin, aki a közelmúltban zárta le rendkívül eredményes edzői pályafutását. – Végre van idő magamra, és arra, hogy a családommal foglalkozzak. A régi versenyekről készült filmeket viszont szívesen nézem vissza a közösségi-, és videómegosztó oldalakon” – tette hozzá az olimpiai bajnok Fábián László özvegye.

A márványtábla leleplezése után a díjazottak Schmidt Gábortól átvették az Arany Érdemérmet igazoló diplomát.

Vaskuti István olimpiai bajnok kenus az egyetlen a sportágban, akinek a neve immár három táblán is szerepel, korábban az Örökös Bajnokok és a Mesteredzők táblájára került fel. A 64 éves sportember az eseményen tréfásan azt nyilatkozta: “kell majd egy negyedik tábla is, amelyre felkerülhet a nevem”.

“Nagyon szerencsésen alakult a sorsom, voltam versenyző a kezdőtől az olimpiai bajnokig, edzőként is feljutottam a csúcsra, a hazai és a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciókat láttam el. Megtiszteltetés, hogy a nevem olyan nagyságok közé került fel, akik közül többen az én edzőim voltak” – tette hozzá az MTI kérdésére Vaskuti.

Forrás: kajakkenusport.hu

Kajak-kenu: felavatták az Arany Érdemérmesek márványtábláját

Példaképpé lett bajnokok, iskolateremtő edzők és a haladást előremozdító vezetők nevét tartalmazza a legrangosabb elismerésnek számító Arany Érdemérmesek márványtáblája, amelyet csütörtökön avattak fel a Magyar Kajak-kenu Szövetség székházában.

A kajak-kenu sport 29 kiemelkedő személyiségének neve ékesíti a sportág Arany Érdemérmeseinek márványtábláját, amelyet csütörtökön avattak fel a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) székházában.

A sportág legjelentősebb elismerését 2006 óta azok a sportemberek kapják meg, akik a legtöbbet tették a hazai kajak-kenu fejlődéséért és eredményességéért – tizennyolcan személyesen is ott voltak az ünnepségen.

„A díjazottak között vannak iskolát teremtő edzők, kiemelkedően eredményes versenyzők, akik amellett, egy korszakot határozott meg a teljesítményük, valódi példaképek is, valamint sportvezetők, akik a legtöbbet tették azért, hogy a magyar kajak-kenu mindig előbbre lépjen és mások előtt járjon – mondta az eseményen Schmidt Gábor, a jövőre 80 éves MKKSZ elnöke. – Az Arany Érdemérmesek kiemelkedően járultak hozzá ahhoz az örökséghez, amelynek eredményeként a magyar kajak-kenu viszonyítási pont, önálló brand, márkanév lehetett, nekünk pedig fontos feladatunk és felelősségünk ezt az az örökséget megőrizni.”

A márványtáblát legendás edző és ugyancsak nagy nevű tanítvány, Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, olimpiai ezüstérmes versenyző, több olimpiai és világbajnok edzője és a háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok Kovács Katalin leplezte le.

„Amikor beléptem a terembe és végignéztem az arcokon, megrohantak az emlékek. Újra az a kislány voltam, aki annak idején lement a vízi telepre, elindult egy úton, amiről akkor még fogalma sem volt, hová vezet. Megható érzés olyan nagyságokkal közös táblán szerepelni, akik egy jó vagy egy kemény szóval segítettek továbblendülni, akiktől rengeteget tanultam, és akik embert faragtak belőlem. Amikor sportoltam, kevésbé tudtam értékelni a kitüntetéseket, megélni a hasonló pillanatokat és felmérni a sportági örökséget, most már annál inkább tudom” – mondta meghatódva a legfiatalabb Arany Érdemérmes, Kovács Katalin.

Forrás: nemzetisport.hu

Nagy Tímea lehengerlő, új edzővel is olimpiai bajnok lett

A magyar sport 150. olimpiai aranyérmét a párbajtőröző Nagy Tímea szerezte meg, aki a 2004-es athéni olimpiai versenyek második napján megvédte négy évvel korábban szerzett elsőségét. A döntőben 1996 bajnokát verte meg. Ez volt a magyarok első aranyérme az athéni olimpián.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nagy Tímea már a sydney-i olimpiára is édesanyaként utazott, Athén előtt pedig életet adott második kislányának. Csenge és Luca neveit felírta a fegyverére, ez a párbajtőr hozta meg neki az újabb sikert, de addig még történt néhány igen fontos dolog.

 A sydney-i siker után az egyik korábbi edzője azt mondta neki, hogy a győzelme azért mázli volt. Azt a képtelenséget is a fejéhez vágták, hogy bosszúból nem tett meg mindent a csapatért, és azt szerette volna, ha a többiek nyakába nem kerül érem. Ezek után a 2001-es vb-n kilencedik lett egyéniben, a következő évet kihagyta, majd a 2003-as vb-n az első körben kiesett, és a 33. helyen zárt. Mindkét vb-n tagja volt a bronzérmes csapatnak.

Ahogy első gyereke születése után nem sokkal megsérült, és a térdműtéte elkerülhetetlenné vált. Eközben felkészítését az Olaszországból hazatérő Kulcsár Győző vette át. Nagy mellett Sydney-ben még Udvarhelyi Gábor volt a pást végében, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a versenyző ne hagyja abba az atlantai csalódás után. Akkor az újságok előre odaadták neki az aranyérmet, ő pedig el is hitte, hogy nem is kell különösebb dolgot tennie érte. Vezette a világranglistát, de az ötödik helyen végzett, a francia Barlois elleni veresége után úgy érezte, összedőlt a világ. Ha Udvarhelyi nem hívja fel, lehet, hogy logopédusként dolgozott volna tovább.

Nagy a 2000-es olimpia előtt a dacból meríthetett, most arra már nem lehetett számítani. Lehetett viszont Kulcsár szakértelmére, aki kinevelt két olasz olimpiai bajnokot, és itthon is be akarta bizonyítani rátermettségét. Nem vállalt kis kockázatot, mert ha nem aranyérmesek lesznek, akkor az edző megkapja: elrontotta, ami jól működött.

„Amikor még Olaszországban edzősködtem, akkor is éreztem Titi kettősségét. Egyedülálló dolgokra volt képes, ám hullámvölgyei is voltak. Most a hullámvölgy utáni állapotban vagyunk, érzem a keménységét. Jó lenne, ha az utolsó egy-két hétben mindent félre tudna tenni, és az olimpián el tudná felejteni, csak a vívás járna a fejében.”

- Kulcsár értékelte így a tanítványát még az olimpia előtti beszélgetésünkben. Az nem volt kérdés, hogy Nagy egyedül utazik, és nem viszi magával a gyerekeit. Az volt a nagy kérdés, lehet-e még egy olyan nap egy vívó életében, amikor minden sikerül. Nagy elmondta, az edzések alatt nem gondolt arra, hogy ő bajnok, igyekszik ezt kizárni. Az edzőtáborban el tudta felejteni, hogy neki egyszer már sikerült.

Az athéni meccsei így alakultak:

  • Sivkova (orosz) – 15-10
  • Cascioli (olasz) – 15-13
  • Zsang (kínai) – 8-7
  • Nisima (francia) – 15-14

Sivkova csapatban világbajnok volt, de nem tudta megszorongatni a magyar címvédőt. Cascioli vb-bronzérmes volt, őt is legyőzte. A következő körben még jobban megküzdött a kínai Zsang ellen, de a hidegvére akkor is megvolt, és 7-7 után ő szúrta be az aranytust.

Az elődöntőben a francia Nisima volt az ellenfele egy végletekig kiélezett csatában, ahol alig alakult ki két találatnyi különbség. 11-11 után folyamatosan a magyar vezetett, és az utolsó találatot is ő helyezte el. A másik ágon szintén magyar-francia párharc volt, a francia Flessel szintén 15-14 arányban verte Mincza Ildikót az elődöntőben.

ÍGY JÖTT ÖSSZE AZ ÁLOMDÖNTŐ, 1996 BAJNOKA A CÍMVÉDŐVEL TALÁLKOZOTT. KÍVÁNNI SEM LEHETETT VOLNA NAGYOBB ASSZÓT, HOGY KIDERÜLJÖN, KI A VILÁG LEGJOBBJA.

Az első találatot a magyar vívónő kapta, de 4-3-nál már Nagy vezetett, onnan 9-7 lett, majd 13-10. Elmaradt a taktikázás, nemcsak egy-egy kikényszerített támadást láttunk, hanem izgalmas és mozgalmas küzdelmet, amit mi persze nem bántunk, mert Nagy látszott jobbnak, élesebbnek, felkészültebbnek, aki érvényesíteni tudja az akaratát. A francia kockáztatott a második 3 perces játékrészben, Nagy kihasználta, és két találattal, négy és fél perc alatt lezárta a döntőt. (15-10) 

Nagy előzetesen tartott Flessel gyorsaságától, de amennyire tudta, semlegesítette a lábszúrásait, és mindenféle támadásból eredményes volt, utoljára a második szándékú támadása ért célba. Nagyon udvariasan megdicsérte Flesselt, a kiegyensúlyozottsága, a profizmusa miatt őt tartotta a világ legjobbjának.

„Nagyon boldog vagyok, még fel sem fogtam, mi történt, hiszen én még mindig a sydneyi aranyérmemet ünneplem. Mielőtt eljöttem, a kislányom, Csenge azt kérte tőlem, hogy nyerjem meg az olimpiát, különben nagyon szomorú lesz. Csodálatos érzés, hogy teljesíthettem a kérését. Az elődöntő volt a nehezebb, az eredmény is mutatja, akkor azért tudtam higgadt maradni, mert amikor találatot kaptam, akkor a saját hibámból kaptam, nem azért, mert túljárt az eszemen. A döntő azért volt nehéz, mert 10-8-nál már nagyon szerettem volna ünnepelni ezzel a rengeteg szurkolóval, aki biztatott engem” – mondta a finálé után.

A Sydney vagy Athén kérdésre frappáns választ adott: a lányai közül sem tudni választani, hogy a kisebbiket vagy a nagyobbikat szereti-e jobban, mindkettő ugyanolyan kedves a szívének. Az edzője, Kulcsár átölelte, és talán sohasem örült annyira, mint akkor egy elveszített fogadás után. A lábszúrások után ugyanis egy üveg pezsgőt kellett volna kapjon tanítványától, de mindezt felülírta a győzelem.

„Most hozta meg a gyümölcsét a két klasszis ereje” – értékelt Nagy klubjának vezetője, Móna István. Az öttusában olimpiai bajnok Móna szentül hitte, hogy Elek Ilona sikereit is felül múlni, és úgy gondolta, Nagy ott lehet zsinórban a harmadik olimpiáján is a dobogó tetején, ami senkinek sem sikerült addig a világon. 

NAGY NEM VÁRTA MEG AZ ARANYGÉPET, KORÁBBAN HAZAJÖTT A SZERETTEIHEZ, ÉS EZREN VÁRTÁK A FERIHEGYI REPTÉREN. MEGHÖKKENTETTE A FELÉJE ÁRADÓ SZERETET.

Az olimpia után megszülte harmadik gyerekét, Csanádot, 2006-ban pedig megnyerte Torinóban azt a világbajnoki aranyat, ami még hiányzott az életéből. Akkor a változatosság kedvéért az elődöntőben találkozott a francia Flessellel. 4-0-ra meglépett a francia, de 15-12-re a magyar nyert. Volt esélye arra, hogy kijusson a pekingi olimpiára, de épp Mincza Ildikó vitte el előle a kvótát, csapatversenyt akkor a szakágnak nem rendeztek. Az a Mincza, aki Athénban negyedik lett, 2008-ban pedig bronzéremig jutott. A vágyott csapatérem a 2004-es olimpián sem jött össze.

Nagy az aranyérmeknek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, amikor nőttek a gyerekek fogai, odaadta nekik, és a hideg fémmel hűtötték az ínyüket. Inkább azt gondolta fontosabbnak, hogy mekkora hatást váltott ki a szurkolókban. Sokszor elmondja, hogy ha neki, egy duci kislánynak, akit az edzők nem raktak a tehetségesek csoportjába, sikerült olimpiát nyerni, akkor a tehetséget lehet ellensúlyozni szorgalommal, akarattal, és a fontos pillanatokban a koncentráció tökélyre fejlesztésével.

Nagy 2010-ben, 40 évesen abbahagyta, jelenleg a Hajós uszoda létesítményigazgatója, mindhárom gyereke vízilabdázott az ÚVSE-ben, Csenge most a Honvédban játszik, Luca nemrégiben szerzett felnőtt bajnoki címet.

Forrás: index.hu

Amikor Benedek négy gólt vágott az olimpiai döntőben

A sydney-i olimpián 24 év után lett ismét aranyérmes a férfi vízilabda-válogatott. Ez volt azon olimpián az utolsó, nyolcadik magyar aranyérem. Emellett hat ezüst és három bronz lett Magyarországé, amivel a nemzetek rangsorában a 13. helyen végzett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1996-os atlantai olimpia csalódást jelentő negyedik helye után új kapitányt választottak a magyar vízilabda-válogatott élére. Gerendás György volt az esélyes, de végül egy Comóban dolgozó állatorvos, Kemény Dénes lett a befutó. Kemény az 1973-as junior Európa-bajnok válogatottnak a tagja volt, majd a '80-as évek végén légiós lett. Édesapjától, Ferenctől, akit az uszodában mindenki Fecsónak nevezett, kiváló korosztályokat vett át, amikor kinevezték. Neki jutott a feladat, meg kellett tanítania a csapatot nyerni.

A válogatott 1997-ben megnyerte az Európa-bajnokságot, a jugoszlávok elleni 3-2-es meccsen Kásás Tamás lőtte mindhárom gólt, és a Komjádi uszoda előtt lelkes tömeg fogadta a hazatérő csapatot. A vb-ezüstérem után – a spanyolok nyerték a döntőt – ismét aranyérem jött a firenzei Európa-bajnokságról 1999-ben, ahol Benedek Tibort éltette a csapat a vízben, aki eltiltása miatt nem lehetett ott velük a medencében. „Olyanok vagyunk, mint a cápa, ha kiesik egy fog, újabbak nőnek helyettük” – ezt a jellemzést a csapat egyik tagja, Vári Attila adta.

Az olimpiai év nem indult könnyen, mert Varga Zsolt és Molnár Tamás is autóbalesetet szenvedett, de egyikük sem sérült meg. Varga akkor a Mladost játékosa volt, és a BL-döntőben szerencséjére felírta a doppingellenőrzés előtt, hogy NeoCitránt szedett, amiről kiderült, hogy az egyik hatóanyaga rajta van a doppinglistán. Megbüntették, de ott lehetett a rajtnál, ahogy Benedek maratoni ügye is lezárult – szteroid tartalmú kenőcs miatt büntették meg –, ő is a csapat rendelkezésére állhatott.

A csapatkijelölésnél Vincze Balázs kimaradt, akkor lett szállóige, hogy nem a legjobb játékosok kellenek a legjobb csapathoz. Így nézett ki a 13 fős csapat: Kósz Zoltán, Szécsi Zoltán (kapusok), Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergő, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila. A válogatott favoritként érkezett az olimpiára, ahol nem került könnyű csoportba.

Az eredmények a következők voltak:

  • Magyarország - Görögország – 7-4
  • Magyarország - Hollandia – 16-8
  • Magyarország - Horvátország – 7-8
  • Magyarország - Egyesült Államok – 10-9
  • Magyarország - Jugoszlávia – 9-10

A görögök elleni első meccsen az 5-0-s vezetés után kisebb rövidzárlat jött, de 5-4 után két gyors góllal lezárták a meccset a magyarok. A védekezés kulcsfontosságú egy tornán, és azon a meccsen minden szépnek látszott, még ha a kapus, Kósz Zoltán térde nem is jött rendbe. A harmadik meccsen, a horvátokkal szemben védekezési hibák voltak, és még el is küldték piros lappal a kispadról Keményt. Mondvacsinált problémája volt a zsűrinek, a német játékvezető önmagától nem is büntetett volna, de az olasz Lonzi közbenjárt Kemény ellen.

Emiatt az Egyesült Államok elleni győztes mérkőzésen a lelátón ült, míg a jugoszlávok elleni utolsó pillanatban elszenvedett vereség idején is az elnök, Martin György irányított, vagyis hát 13 edző, ahogy Kiss Gergő találóan megfogalmazta. Kemény annyit mondott, amíg 3-4 gólt adunk az ellenfélnek, addig az ilyen típusú meccseket képtelenség megnyerni. A csoportban megszerzett harmadik hely azt is jelentette, hogy a torna egyenes kieséses szakaszát az olaszok ellen kezdi a válogatott. 

Az olaszok az 1995-ös Eb-döntőben megverték a mieinket, és az 1996-os olimpia bronzmeccsén is. Utána fordult a kocka, az 1999-es Eb-elődöntőben a magyarok Olaszországban is simán nyertek (7-5). Az olaszok ezúttal veretlenül várták a meccset, a vb-győztes spanyolokat is felülmúlták a másik csoportban, így nagy önbizalommal rendelkeztek az előző meccsekről.

A magyar oldalon Kósz Zoltán pesszimista volt a csoportmeccsek után, Varga Zsolt pedig próbált lelket önteni a csapatba, amelyik a negyeddöntő előtt mulatott egy éjszakát. Mindez elsülhetett volna rosszul is, de a legjobbkor engedték ki a gőzt, mert sok mindent maguk mögött hagytak, ami csak feszélyezte őket az előző napokban.

Keménynek üzentek, ne aggódjon, és úgy írták alá: a CSAPATOD.

Kásás Tamás nyugtázta, hogy most kezdődik az olimpia, nem kell túl korán jól játszani, és ő tényleg arra a meccsre rázta meg magát, ugyanis előtte gyenge lövőhatékonysága volt. A 8-5-ös sikerből négy találattal vette ki a részét, és az addig sokszor széteső védekezés is összeállt.

JÖHETETT A VISSZAVÁGÁS A JUGOSZLÁVOKNAK AZ ELŐDÖNTŐBEN. EZ A MECCS LELKILEG IS NEHÉZ VOLT, MERT A CSAPATBÓL JÓ NÉHÁNYAN 1996-BAN NEM TUDTAK A DÖNTŐBE JUTNI.
5-5 után Kósz kapott egy gólt, Kemény pedig a harmadik negyed elején a kapuscsere mellett döntött. Óriási kockázatot vállalt, de valahogy ki akarta billenteni a csapatot. Szécsi jól ismerte a szerb lövőket, mert a BVSC sok edzőmeccset játszott Óbecsén, a válogatott pedig arra a csapatra épült. Az addigi összes meccsen csak a kispadon ülő Szécsi lényegében bemelegítés nélkül ugrott be, mégis tudta, mi következik, az utolsó negyedben három emberhátránynál is a helyén volt. Addig a rivális szinte tökéletesen használta ki a helyzeteit, a zárónegyedben viszont a legjobbak is elbizonytalanodtak.

Szécsi 6 lövésből egy gólt kapott, egészen hihetetlen 83 százalékos hatékonyságot produkált a 16 perc 16 másodperc alatt. Csak a szerbek legjobbja, Trbojevics tudott gólt lőni neki, ő egyébként ötöt hintett a meccsen, jobb kezes létére a bal oldalról találta meg a réseket a magyar kapuig. Szécsi a meccs után csak annyit mondott, mitől félt volna. A mérkőzés 5-6-ról lett 8-7.

Ezek után jöhetett a döntő, ahová a másik ágról meglepetésre az oroszok jutottak be, akik a vb-címvédő spanyolokat hosszabbításban győzték le. Nem sok olyan ihletett pillanata van a magyar vízilabdának, mint ez a döntő, mert minden a helyén volt, valójában az első negyedtől érezni lehetett, ezt a meccset a jobb képességű, jobb erőkből álló és nagyon koncentrált csapat, vagyis a magyar nyeri. A legfontosabb napon minden a helyén volt, minden bejött. 

Vári Attila csavargólja egy nagyszerű szimbólum volt közvetlenül az első negyed vége előtt. Vári azt ragasztotta ki szobája falára, bajnok leszek, ha beledöglök is. Ebben az izgalommentes döntőben inkább villogni lehetett, és mindent meg lehetett mutatni a játék szépségéből. 13-6 lett a végeredmény, amikor a tizenkettedik gólt belőtte Biros Péter, Kemény azt mondta, mehetünk haza. A gólszerzők: Benedek 4, Kiss 3, Vári és Molnár 2-2, Kásás és Biros 1-1 gólt vágott.

„Egy ilyen sima meccs után csak annyit mondhatok, nem érzek többet, mint az Eb-sikernél, még nem fogtam fel, mit értünk el” – Kásás nyilatkozott így a finálé után.

 

A válogatott négy év múlva Athénban is nyert, akkor egy egészen más forgatókönyv szerint, hibátlanul. Akkor négyen maradtak ki a 2000-es győztesek közül.

  • Kósz Zoltán – A harmadik olimpiáján ért fel a csúcsra. 2004-ig volt válogatott. A 2008-as olimpián a női válogatott másodedzője volt. Az előző szezonban OSC-nél Vad Lajos munkáját segítette, előtte a BL-győztes szolnoki csapatnál is dolgozott. Pólósulija van Leányfaluban Petőváry Zsolttal.
  • Märcz Tamás – 2000-ben szerződött Olaszországba, és egy év kihagyással ott is játszott, arra is volt esélye, hogy az olasz válogatottal ott legyen a 2012-es olimpián. 2017 óta ő a férfi vízilabda-válogatott kapitánya, és januárban Európa-bajnoki aranyérmet nyert csapatával.
  • Székely Bulcsú – utánpótlásedző lett, ő vezeti a hazai szövetség utánpótlás-bizottságát.
  • Varga Zsolt – 2012-ig vízilabdázott, a legjobb olasz csapatokban szerepelt. A Ferencváros edzője, csapatával megnyerte a Bajnokok Ligáját tavaly.

Forrás: index.hu

Gyurika

Tisztelt Halhatatlan Magyar Sportolók,

Ismét pótolhatatlan, egyben fájdalmas veszteség érte a magyar sportot, az olimpiai családot és a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete közösségét!

Mint ahogyan arról bizonyára értesültettek , június 17-én, néhány nappal 85. születésnapja előtt elhunyt dr. Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok,főiskolai világbajnok vízilabdázó , a Nemzet Sportolója, Budapest díszpolgára, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke.

Egyesületünk elnöke, barátunk, sporttársunk, vezető társunk elvesztése mély fájdalommal tölti el szívünket.

dr. Kárpáti György gyászszertartására július 02-án, csütörtökön 14:15 órakor kerül sor a Farkasréti temető (Budapest, Németvölgyi út 99.) Makovecz termében.

Búcsúzzunk együtt drága barátunktól, sporttársunktól, a magyar sport legendájától

HMSE Elnöksége nevében Füleky András
 

Július 2-án búcsúztatják dr. Kárpáti Györgyöt, a Nemzet Sportolóját

Július 2-án, csütörtökön, a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút dr. Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól. A Nemzet Sportolója-címmel kitüntetett legenda június 23-án, az olimpia nemzetközi napján lett volna 85 esztendős.

A Budapesten június 17-én, hosszantartó betegségben elunyt klasszis pólós búcsúztatásra 2020. július 2-án, 14 óra 15 perctől a Farkasréti Temető Makovecz termében kerül sor. A temetés nyilvános, de a család kérésére a sírnál fotó és filmfelvétel nem készíthető. Kárpáti Györgyöt a Magyar Olimpiai Bizottság is a saját halottjának tekinti.

Dr. Kárpáti György négyszeres olimpikon. Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban volt az olimpiai bajnok magyar válogatott tagja, Rómában bronzérmet nyert csapatával. Európa-bajnokságokon háromszor is felállhatott a dobogó tetejére. Universiádékon vízilabdában arany-, ezüst- és bronzérmet nyert; úszásban második és harmadik helyezést jegyez. Edzőként 1976-ban Montreálban Gyarmati Dezső szövetségi kapitány segítőjeként is aranyérmesnek mondhatta magát. Sportvezetőként irányította az FTC vízilabda-szakosztályát, elnökségi tag volt a Magyar Olimpiai Bizottságban, a Magyar Vízilabda Szövetségben és a Ferencvárosban. A Magyar Halhatatlan Sportolók Egyesületét haláláig elnökölte, a MOB tiszteletbeli tagja volt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894. június 23-ai megalakulásának évfordulóján született 1935-ben, és azon az évfordulón hunyt el 2020-ban, amikor 1989-ben a demokratikusan választott MOB elnökségének tagjai közé választották.

Életútják, eredményességét MOB Olimpiai Aranygyűrűvel, MOB-érdeméremmel, NOB-elnöki különdíjjal és a Nemzet Sportolója-címmel is elismerték; a főváros – mely díszsírhelyet biztosít – díszpolgári címet adományozott neki.

Forrás: olimpia.hu 

GYÁSZOL A MAGYAR SPORT ÉS AZ FTC, ELMENT A GYURIKA

Nem sokkal 85. születésnapja előtt elhunyt az FTC háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázója, Kárpáti György.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György 1935. június 23-án született Budapesten. Tízévesen csatlakozott a Fradihoz - érdekesség, hogy nem pólósként, hanem úszóként kezdte. Korábban futballozott is. Később ezzel kapcsolatban elárulta, hogy noha két évet játszott is az FTC gyerekcsapatában, azért nem lett profi labdarúgó, hogy a sportágban barátja, Puskás Ferenc lehessen a világ legjobbja. Az utánozhatatlan humorral megáldott ember hírében álló Kárpátit Puskás mellett több évtizedes barátság kötötte a népszerű humoristához, Hofi Gézához is.

 - Állandóan ugrattuk egymást. Puskásnál jobb voltam fociban, Hofinál jobban mondtam a vicceket, Bodrogi Gyulánál pedig jobban énekeltem, de ezeket mind meghagytam nekik. Én csak ilyen nagyszívű vagyok – mondta egy korábbi interjúban.

 

Tizenhét évesen nyerte első olimpiai aranyérmét

Kárpáti György mindössze 17 esztendős volt, amikor először meghívást kapott a magyar férfi vízilabda-válogatottba, Helsinkiben még bemutatkozásának évében, 1952-ben megnyerte első olimpiai bajnoki címét. Előtte nem nyert nyári olimpiát egyetlen pólós sem ilyen fiatalon!

A finn fővárosban elért sikert egy máig emlékezetes tornán 1956-ban, Melbourne-ben és 1964-ben, Tokióban is megismételte a Kárpáti Györgyöt is soraiban tudó pólóválogatott, amelynek tagjaként egykori játékosunk az 1960-as, római nyári játékokon bronzérmes, valamint háromszor is Európa-bajnok lett (1954-ben, 1958-ban és 1962-ben). Kárpáti György az aktív játék mellett az élet más területein is a legmagasabb szinten teljesített, többszörös olimpiai bajnokként 1964-ben jogi doktorátust szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

 

A kispadon nehezebb volt, de csúcsra ért edzőként is

Kárpáti György az aktív pályafutása végeztével 1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatott élén, edzői karrierje csúcsán, 1976-ban, Montrealban trénerként is olimpiai bajnok lett a nemzeti csapattal. Összességében 10 éven át, 1980-ig dolgozott szövetségi kapitányként.

 - Edzőként nehezebb volt – válaszolta, amikor az ITT elérhető interjúban arról kérdeztük, összehasonlítható-e a játékosként és edzőként megnyert olimpiai aranyérem. - Gyarmati Dezsővel sikerült feljutnunk a legmagasabb szintre, hál' Istennek az is egy igazi aranykorszak volt. Nyertünk olimpiát, világbajnokságot is. Szerencse nélkül persze egyik sem sikerülhetett volna.

Válogatott karrierje mellett Kárpáti György - vagy ahogy tisztelői kedvesen becézték, Gyurika - klubunk színeiben is nagy sikereket ért el. Játékosként 24 (!) évig szolgálta a Fradit, mellyel vízilabdában öt bajnoki címet ért el. Emellett úszóként is sikeres volt, négy magyar bajnoki aranyérmet és két bronzot is a nyakába akasztottak. Később az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője lett, 1990-ben bekerült klubunk elnökségébe is.

Kárpáti György munkásságát az uszodák világán kívül is elismerték. Beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába (1982), megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1994), NOB-elnöki különdíjban részesült (2005), Budapest díszpolgára lett (2010), 2013-ban pedig a Nemzet Sportolóinak exkluzív társaságába is beválasztották – éppen legjobb barátját, Gyarmati Dezsőt követve.

 - Keserédes érzés ez, hiszen Gyarmati Dezső személyében nemrég a legjobb barátomat veszítettem el. Sosem gondoltam volna, hogy éppen az ő halálát követően választanak meg. Ha azonban így hozta a sors, akkor külön megtiszteltetés és öröm, hogy ilyen nagy múltú sportolót és a barátomat követhetem – nyilatkozta akkor.

 

Keresztnevét egy Fradi focilegendáról kapta

Kárpáti György életéről „Gyurika - Egy pólós vallomásai” címmel 2015 nyarán 50 perces dokumentumfilmet mutattak be. Káel Csaba alkotásának zártkörű vetítésén a magyar sport és a vízilabdázás kiemelkedő alakjai, a Ferencváros vezetői, valamint barátok és családtagok vettek részt, többek között Kásás Zoltán és fia, Tamás, Gyarmati Andrea, valamint Fenyvesi Csaba is jelent volt. A film Kárpáti György visszaemlékezései, valamint archív felvételek alapján felidézte az emlékezetes 1956-os melbourne-i magyar-szovjet mérkőzést, amely az olimpiai aranyéremről döntött. Kárpáti a „viharos” meccsel kapcsolatban bevallotta: tulajdonképpen jó viszonyban voltak az ellenfél játékosaival, ám az 1956-os forradalom szovjet hadsereg általi vérbefojtása különös jelentőséget adott annak az összecsapásnak. Elismerte: az ott történteket a média akkor kissé eltúlozta. A pólós megemlítette még azt is, hogy Melbourne után néhány hónapig az Egyesült Államokban élt, s az 1957 tavaszi amnesztia idején, a vízipólózás, valamint későbbi első felesége iránt érzett szerelme miatt tért haza.

Kárpáti György büszke volt fradizmusára, érdekesség, hogy keresztnevét is egy korábbi Fradi-legenda, Sárosi György után kapta.

 - Édesapám ötven évig volt a serdülő vízilabda-csapatnál társadalmi munkában edző vagy éppen szertáros. Engem is hívhattak bármennyi pénzért bárhova. Nálunk sosem volt kérdés, hogy a Fradi sikeréért kell tennünk, a Fradinak kell szurkolnunk! – jelentette ki azt követően, hogy a Nemzet Sportolójának választották. - A sok trófea és kinevezés mellett a legfontosabb, hogy 70 éve fradista vagyok – közölte ugyanakkor.

 

Mindene volt a Ferencváros és a sport

A magyar vízilabda és sportélet egyik legnagyobb alakjának a Fradi TV 2020 tavaszán egy teljes adást szentelt. Kárpáti György akkor elmondta, hogy bizony, most érzi igazán, mennyire megterhelő volt számára a pályafutása. A háromszoros olimpiai bajnok egykori pólós mégsem cserélné el egyetlen sikerét sem egy egészségesebb testért.

 - Annyira dús volt az életem munkában, mindenben, de főleg sportban, hogy mostanra előjöttek a problémák, ami normális. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon jól vagyok, de ugyanezt csinálnám, semmit sem változtatnék - mondta akkor Kárpáti György. - Volt, amikor napi hat órát, volt, amikor csak hármat úsztam. Főleg abban az időszakban, amikor a Fradiban mindent megnyertünk, ami létezik. Elfáradtam, de mindenféleképpen csinálnám ezt a Fradi-dolgot, ami nyolcéves korom óta az életem része.

Nyugodjék békében, Kárpáti György! Emlékét örökké megőrizzük. Háromszoros olimpiai bajnokát az FTC saját halottjának tekinti.

Forrás: fradi.hu

Szerelmes volt, ezért kezdett vívni, végül olimpiai bajnok lett

A jelenlegi évezred első magyar olimpiai bajnoka a párbajtőröző Nagy Tímea lett, aki a 2000-es sydneyi olimpia elődöntőjében a címvédő Laura Flesselt verte, a fináléban pedig a Mincza Ildikót legyőző svájci Bürkit.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Nagy Tímea 10 évesen, 1980-ban kezdett el vívni a Vasasban, követett egy fiút, akibe szerelmes volt. A kapcsolatból nem lett semmi, a vívásnak viszont örök hűséget fogadott.

18 évesen az Ifjúsági Barátság Versenyen második helyezett lett a tőrcsapattal, de az olimpiai kerettagságra még nem volt esélye ekkor. A legjobbkor jött neki, hogy a párbajtőr teret hódított a nőknél is, ennek köszönhetően négy évvel később, 1992-ben már a világbajnoki aranyérmes csapat tagja volt. A szakágat 1996-ban beemelték az olimpiai programba is, így az 1995-ben egyéniben Európa-bajnok lett Nagy, aki az olimpia előtti időszakban öt világkupaversenyt nyert meg, így favoritként mehetett az atlantai olimpiára. A csapat vb-aranyérem után utazott az atlantai olimpiára, és nagy meglepetést keltett, mert nem lett érmes. Az elődöntőben az olaszok sokkal jobbak voltak a magyar csapatnál, a harmadik helyért az oroszok egy találattal adtak többet. Nagy egyéniben az ötödik helyen végzett.

1998-ban megszületett első gyereke, Csenge, majd Nagy egy év múlva fontos versenyeket nyert, és az aranyérmes csapat tagja volt a 1999-es szöuli vb-n.

A sydneyi olimpián az egyéni versenyeket a második napon rendezték. Vívó addig az olimpiák történetében sohasem szerezte meg az első aranyat a magyar csapatból, Nagy viszont ezzel iratkozott be a történelemkönyvekbe.

„Más megközelítésből vártam ezt az olimpiát. Nem tűztem ki magamnak olyan borzasztó nagy célt, hogy csak az aranyérem, ami jó és számít, aminek örülhetek. Már annak is örülök, hogy szülés után visszajöttem, és itt vagyok másodszor is” – mondta a Telesportnak. A hosszú repülőúton kockapókerezett, és szinte egyszer sem beszélt a versenyről.

Naggyal kevesen számoltak éremesélyesként, és az elején nem is figyelt rá senki, de olyan napot fogott ki, hogy egy asszó kivételével igazán megszorítani sem tudták.

Az útja a döntőig:

  • Jang (kínai) – 11-8
  • Julija Vansovica (lett) – 15-10
  • Claudia Bokel (német) – 15-8
  • Laura Flessel (francia) – 15-14

Jang ellen döcögősen kezdődött Nagynak az olimpia, akkor nem gondolta volna, hogy ott lehet a döntőben. Az elődöntőben a címvédő Flessel volt az ellenfele, és egy nagy meccsen győzte le. 6-4-re még a francia vezetett, mert a lábszúrásai igen hatékonyak voltak. 8-8-nál lett ismét egyenlő az állás, onnan pedig Nagy 13-10-re meglépett. A könnyedségéről ismert francia azonban három találattal utolérte. Nagy újra remekül vette észre a francia gyenge pontját, de a következő támadását nem tudta befejezni, 14-14-nél pedig jöhetett a mindent eldöntő találat.

Nagy ment előre, annál is inkább, mert Flessel csalogatta, a pást végében aztán a francia kitörését hárította, és mivel a visszaszúrás pontos volt, Nagy jutott be a fináléba, ahol a 31 éves svájci Gianna Hablützel-Bürki volt az ellenfele.

Bürki búcsúztatta el Minczát, és a döntőt is jobban kezdte a magyarnál, 6-3-nál ellépett. Az első háromperces pihenőben Nagy rendezte a gondolatait, és onnantól végig uralta a küzdelmet, pontosan az történt, amit eltervezett. 13-11-re vezetett már, amikor a svájcinak már rohannia kellett az eredmény után, az utolsó 10 másodpercben mindent egy lapra feltéve kockáztatott, de Nagy kiválóan védekezett, és ha hátrált is, rendre eltalálta a svájci karját vagy a lábát. Két sima találattal alakította 15-11-re az állást, ezzel ő lett az olimpiai bajnok.

„Ilyen jól még sohasem vívtam, csak az jár az eszemben, hogy az aranyérem mellett feküdjek. Flessel ellen nagyon megijedtem, amikor három találatnyi előnyt gyorsan behozott. A döntőben taktikát kellett váltani, ki kellett iktatni, hogy a lábmunkáját érvényesíteni tudja a svájci. Amikor ez megtörtént, onnantól sikerült átfordítani a meccset. Sokan kérdezik, mindig ilyen boldog, és jókedvű vagyok-e. Igen, kiegyensúlyozott az életem” – így értékelt az aranyérem átadása utáni sajtótájékoztatón. Flesselé lett végül a bronzérem.

„Aki nem tudja elviselni a tétet, azt, hogy az adott napon, azon az egyetlen napon a legjobb legyen a világon, az összeroppan, előbb-utóbb elbukik. Nagy Tímea nagyon megérdemelte ezt a sikert, mert jól tudom, milyen nehéz gyermek mellett világklasszis teljesítményt nyújtani” – hangzott a kapitány, Kovács Tamás értékelése a Magyar Nemzetben.

A csapatversenyről is kérdezték. Abban bízott, hogy nem lesz meglepetés, de az lett, mert az első kiemelt válogatott a negyedik helyen fejezte be. Az Indexnek azt a magyarázatot adta, hogy kevés volt az egy nap szünet. Neki azért, mert a sikert fel kellett dolgoznia, a társaknak pedig a csalódást.

A sydneyi olimpián nem hitte, hogy a 2004-es athéni olimpiáig vívni fog, de nem hagyta abba, és Elek IIona után ő volt az első magyar vívónő, aki megvédte az első helyét.

Forrás: index.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - többek között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: eurosport.hosszabitas.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

Orbán Viktor miniszterelnök egy fekete-fehér képpel búcsúzott Kárpáti Györgytől. Bejegyzésében a háromszoros olimpiai bajnokot a vízilabda Peléjének nevezte.

A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. "Gyurika" így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott - többek között - a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés "vérfürdőként" vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián "csak" bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években - több részletben - Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika - Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: hirtv.hu

Elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója

Életének 85. évében, hosszantartó betegség után elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. “Gyurika” így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott – többek között – a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés “vérfürdőként” vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián “csak” bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években – több részletben – Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika – Egy pólós vallomásai címmel.

Forrás: sportkatlan.hu