Az elveszett olimpia

Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalmat vérbe fojtó szovjet katonai beavatkozás ellen tiltakozva bojkottálta a melbourne-i olimpiát. A nemes szándékból hozott döntés súlytalannak bizonyult, ráadásul számos sportoló pályafutását derékba törte.

„Miközben levegőbe emelkedett a repülő, a gép ablakából észrevettem a Olimpiai Stadiont, amelyben éppen akkor vette kezdetét a megnyitó ünnepség” – idézte fel sportolói pályafutása legfájóbb emlékét, 1956. november 22. délutánját Eef Kamerbeek, a melbourne-i olimpia szerencsétlen kárvallottja. A 22 éves eindhoveni tízpróbázó Hollandia aranyesélyeseként, az ország ünnepelt hőseként készült a páratlan lehetőségre, és három atléta társával együtt már október végén útra kelt Ausztráliába, hogy szokja a helyi körülményeket. További 56 holland versenyző várta otthon az indulást, repülőjeggyel a zsebében, a KLM-től kapott bőröndjeit bepakolva, formaruháját előkészítve számolta vissza a napokat. Aztán november 6-án, a Holland Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlésén drasztikus fordulatot vettek az események.

Tovább a cikkre