Aggódik a sportága jövője miatt a kétszeres öttusa olimpiai bajnok dr. Török Ferenc

Hihetetlen, hogy sorozatos műtétei után is mennyit sportol „Róka”, a 85. felé közelítő veterán

Nem mondhatni, hogy a 80. és a 90. között járók életét éli Dr. Török Ferenc, a tokiói olimpián az egyéni versenyben, Mexikóban pedig a magyar válogatottal olimpiai bajnokságot nyert öttusázó, aki szövetségi kapitányként is fényes győzelmekkel dicsekedhetett. Az idő tájt, amikor Fábián László, Martinek János és Mizsér Attila is a pályafutása csúcsán járt. Sokan visszasírnák azokat a parádés és örökbecsű sikereket, főleg mostanában, amikor sokkal inkább az a kihívás, hogy egy vagy két öttusázónak sikerül-e kivívnia az olimpiai szereplés jogát. Ötvenhat évvel a tokiói győzelme után és alig néhány hónappal az újabb tokiói ötkarikás versenyek előtt aggodalmát kifejezve nyilatkozott az SzPress Hírszolgálatnak dr. Török Ferenc, az öttusa hírességek csarnokának, és a magyar halhatatlan sportolók egyesületének tagja. aki érdemérmet vehetett át a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól.

Tudatlan szavazók

„Fejetlenséget és kapkodást tapasztalok a nemzetközi szövetség berkeiben, igazán aggódok az öttusa jövőjéért. Amikor még én voltam az egyik alelnök, egy ideig minden tanácsomat megfogadta Klaus Schormann, az UIPM német elnöke, de aztán másokra hallgatva, vagy a saját kútfejéből merítve letért a szerintem jó irányba vezető ősvényről. Egyre inkább követhetetlenek a fejlesztési programok, még nagyobb baj, hogy az Ázsiában és Afrikában toborzott tagszövetségek vezető képviselői közül jónéhánynak halványlila gőze sincs az öttusa lényegéről. Mérlegelés nélkül, sokszor tudatlanul mindent meg szavaznak, könnyűszerrel nyomják le a voksolásban hátrányba került józan és hozzáértő európai szakembereket. Ami pedig a hazai öttusát illeti, hiába papolok arról, hogy még mindig a vívótudás a siker kulcsa, a válogatottak felkészülésének súlypontját pedig a klubokból a központi edzőtáborokba kellene áthelyezni, mindez pusztába kiáltott szó marad” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a még aktív jogászember. Aki a hazai labdarúgásban is sokszor vállalt szerepet, például úgy, hogy az erőnléti hiányosságra próbálta felhívni a figyelmet. 

„Összetákolva” is naponta sportol

Kilenc évesen csillaghegyi kölyökfocistaként kóstolt bele a sportba, aztán az úszással és a vízilabdával ismerkedett meg, öttusapályafutását pedig a háromtusával alapozta meg. Mindig is szívós volt és rafinált, aligha véletlen, hogy versenyzőtársai a „Róka” becenevet adták neki. Sokan ma is így szólítják, vagy emlegetik.

„Élsportolóként a szerencse fiának tekinthettem magamat, mert a súlyos sérülések elkerültek – folytatta. – Ritkán billentem ki a nyeregből, sokáig engem tartottak az öttusasport egyik, ha nem a legjobb lovasának. Kemény fából faragtak, de vigyáztam is magamra, ez is közrejátszott abban, hogy három olimpiai és tíz világbajnoki érem került a gyűjteményembe. Jellemző rám, hogy az első nagy sérülésemet a visszavonulásom után szenvedtem el egy Budapest második osztályban szereplő labdarúgó csapat játékosaként. Műteni kellett az Achillesemet, és ez csak az én balszerencsés sorozatom kezdetét jelentette. Később a gerincembe négy csavar került, aztán tüdőrák gyanújával kerültem kórházba, majd egy újabb daganatos betegség okozott gondot, és az operációt akkor sem úsztam meg. Hetven sugárkezelés kellemetlenségeit éltem át, és mire összeszedtem magamat, újra elkezdtem fájlalni a derekamat. Dr. Veres Róbert idegsebész specialista barátom csak azért jött haza Szaúd-Arábiából, hogy „kipofozza” a gerincemet, modernebb csavarok beültetésével és egy négy és félórás sikeres műtéttel adja vissza nekem a mindennapi mozgás örömét. Mielőtt elfelejteném, Dr, Hangody László ortopéd sebész professzor úr neve is felkerült az egyre hosszabb kórlapomra, mert járni is alig tudtam, és annyira elhasználódott a térdem, hogy protézist kellett elhelyezni az ízületben. Ez hat éve történt, és dacára annak, hogy két rosszullét miatt vérhígítót kell szednem, élek és virulok, teniszezek, úszok, gyógytornára járok, kerékpározok vagy szobabiciklin tekerek, futok, vagy inkább csoszogok. Lassan becsukom a boltot az irodámban, de ügyefogyott ügyvédként még néhány régen húzódó peres ügyemet szeretném lezárni, amiben segítségemre van a mellettem immár 52 év óta kitartó titkárnőm.” – mondta befejezésül dr. Török Ferenc.

Szalay Péter

Forrás: SzPress Sporthírszolgálat