Felkötött karral érkezett az olimpiai döntőre, ez volt a csel

Az 1968-as olimpia első vívóaranyérmét a párbajtőröző Kulcsár Győző szerezte. A szövetség elnöke csak annyit mondott, ő még ilyen versenyt nem látott, Kulcsár ugyanis megingott a legfontosabb pillanatokban, aztán mégis javított.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kulcsár tizenöt évesen, 1955-ben kezdett el vívni úgy, hogy a családja nem is tudott róla. Az egész úgy kezdődött, hogy a Práter utcai gimnáziumban bement valaki az osztályukba, és megkérdezte, nincs-e kedvük vívni, mert az iskolában tanfolyam indul. Kulcsár első mozdulatai jól sikerültek, kiválasztották, majd Újpest érintésével került a Vasasba, ahol Vass Imre lett az edzője. Egész pályafutása alatt ő készítette fel.

„Nem éreztem azt, hogy tehetséges vagyok, inkább egy szerencsétlen flótásnak gondoltam magam, aki mindig minden versenyről lemaradt. Az Atya azonban valamit látott bennem, mert egy percig nem hagyott békén. Szigorú, nyakas ember volt Imre, nála nem volt pardon” – mesélt a kezdetekről.

Kulcsár Győző az 1964-es csapatsikerből hibátlan mérleggel vette ki a részét, a 68-as olimpia előtti világbajnokságokon azonban egyszer sem állhatott dobogóra.

Ráadásul a mexikóvárosi olimpia sem a legkedvezőbb előjelekkel indult, mert az egyéni verseny előtt egy nappal a bal hónalja körül fájdalmat érzett. Kiderült: furunkulusa van. Kamuti Jenő civilben orvos volt, ezért miután letette a tőrt az egyéni verseny ezüstérme után, már nyúlhatott is a szikéhez, hogy szakszerűen kitisztítsa társa sebét. A kisebb műtét nem viselte meg Kulcsárt, az első csoportkör mind az öt meccsét hozta, majd a második körben sem hibázott. Ám a mezőny akkora volt, hogy ezzel csak a legjobb 32 közé lehetett kerülni, ahol egyenes kieséses rendszerben folytatódtak a küzdelmek. Akkor alkalmazták először azt a szabályt, hogy két ötös győzelemre van szükség a továbbjutáshoz. Kulcsár szereplése ezután így alakult:

  • Bessemans (belga) 1:5, 5:4, 5:1
  • Johnston (brit) 5:3, 5:4
  • Ladegaillarie (francia) 5:2, 5:4

Ahogy az első meccs eredményéből látható, ha ott 4:4-nél nem koncentrál eléggé, a menetelésébe hiba csúszhatott volna. Igaz, nem esett volna ki, mert ezen az olimpián bevezették a vigaszágat, onnan is bejuthattak ketten a hatos döntőbe az egyenes ágról érkező négy versenyző mellé. Kulcsár az egyenes ágat választotta, és az 1965-ben egyéni vb-győztes Nemere Zoltán, valamint az első felnőtt versenyén induló Fenyvesi Csaba kiesése után egyetlen magyarként került a legjobbak közé.

A hatos döntőt csak másnap rendezték meg, Kulcsár pedig felkötött kézzel érkezett meg az esti verseny helyszínére. A magyar tábort a szívbaj kerülgette, amikor meglátták a vállát, mert azt hitték, megint történt vele valami. Ő viszont kacsintott egyet, mert nem volt újabb baja, mindezt csak a lélektani hadviselés részének tekintette, hogy elaltassa egy kicsit a riválisokat.

Új magyar taktika – nyugtatott meg mindenkit. A legnagyobb riválisok viszont csak annyit láthattak, hogy valami nem stimmel Kulcsárnál. A hatos döntő mezőnye a következő volt: Krissz (szovjet, olimpiai címvédő, vb-címvédő), Saccaro (olasz, olimpiai bajnok 60-ból), Modzolevszkij (szovjet), Allemand (francia) Polzhuber (osztrák, ő búcsúztatta Fenyvesit).

Kulcsár négy meccset nyert, úgy ment át a riválisokon, mint kés a vajon. Saccarót például 5:1-gyel intézte el, megőrizve hibátlan mérlegét. Az utolsó csörte Krissz ellen jött – ha Kulcsár nyer, akkor egyéniben győztes, ha nem, hármas holtverseny alakul ki, és jöhet egy újabb kör, Saccaro ugyanis előzőleg legyőzte Krisszt, így elkerülhetetlen lett volna a hármas holtverseny utáni szétvívás. 

Kulcsár 3:1-re vezetett, uralta a pástot, mert az történt, amit ő szeretett volna, ám amikor már csak fél perc volt hátra, hirtelen kapkodni kezdett. A kijevi születésű Krissz azonnal megérezte a lehetőséget, és öt másodperccel a vége előtt egyenlített, 4:4 után pedig még a vívóidő lejárta előtt beszúrta az ötödik, számára az életben maradást jelentő találatot is. (Saccaro is boldog volt, mert esélyt kapott a végső sikerre.)

Az asszó végén az edző, Vass Imre arról beszélt, tanítványa a kétnapos verseny alatt minduntalan megőrizte a nyugalmát, a legfontosabb szakaszban viszont elveszítette. Amikor már a kezében volt a győzelem, kockára tette. A szétvívás első meccsére Krisszt és a magyart szólították.

Én bolond, a kapuból fordultam vissza – ezzel a félmondattal indult a pástra, hogy még egyszer megvívjon az aranyért. Utólag bevallotta, már látta magát a dobogó tetején, és ez a kis ábrándozás elég volt arra, hogy ellenfele fordítson. De még semmi sem volt veszve.

Két együttes találat után Krissz vezetett, de ezután megint egyenlő lett az állás. 3:3 után Kulcsár remek találatot adott, amit a mérkőzésvezető érvénytelenített, mert a szovjet fegyvere nem jelzett találatot. Amikor ellenfele támadott és talált, akkor pedig Kulcsár párbajtőre nem jelezte a találatot. A közjáték után a magyar gyorsabban szerezte vissza nyugalmát, és amikor Krissz megindult, bevitt egy olyan tust, amibe nem lehetett belekötni, és amivel kivívta az 5:3-as sikert.

Az olasz és a szovjet asszója kettős leléptetéssel ért véget, ami magyar szempontból a lehető legjobb eredmény volt. Kulcsárnak ugyanis Saccaro ellen elég volt négy találatig eljutni, nem is kellett feltétlenül megnyernie a csörtét. Hihetetlenül ideges légkörben zajlott a meccs, folyamatos reklamálások, óvások közepette. Mivel Kulcsár már vezetett, őt érintette kevésbé érzékenyen a viharos döntő. 4:2 után pedig már önfeledten szúrta be az ötödik tust, amivel megszerezte a magyar párbajtőr első egyéni aranyérmét olimpián.

Dávid Sándor ezt írta a Népsportban megjelent méltatásában: „El kell gondolkodnunk egy múló pillanatra azon, hogy mennyire hamisak; félrevezetőek lehetnek egy-egy emberre ráragasztott címkék. Még az olyanok is, amelyek sokszor igazolást nyernek. Mert mit kezdjünk most például Kulcsár esetében ezzel a mondattal: Inkább játékos, semmint küzdő típus? Mit kezdjünk egy ilyen jelzővel alig jellemezhető küzdelem után?”

A szövetség elnöke, Kovács Pál csak annyit mondott, ilyet ő még nem látott. Majd amikor az újdonsült bajnok megkapta az aranyérmet – előtte alig bírták lehúzni róla a véres ruhát, a sebe ugyanis felszakadt –, Kovács a táskájába tette a medált, és azt mondta, jobb helyen lesz nála, mert Kulcsárnak egy ugyanilyet kell majd szereznie a csapatversenyben.

Mielőtt elutazott, azt mondtam neki, hogy ha olimpiai bajnok lesz, egy kádra való itallal várjam. A születésnapját is most ünnepelte. Most törhetem a fejem, hogy milyen itallal töltsem meg a kádat – ezt már Kulcsár felesége nyilatkozta az aranyérem után. 

Kulcsár Győző az olimpia után 1968 decemberében államvizsgázott a Műegyetemen, hőerőgépész lett, tizenöt évig a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, mellette elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakát.

1968-ban nyugtalanította, hogy még nem szerepelt világbajnoki döntőben, de ez a vágya később sem teljesült, mert bár a világkupákon és az olimpiákon sebezhetetlen volt, kivételes pályafutása során világbajnoki érmet nem szerzett.

Még két olimpián jutott döntőbe, 1972-ben bronzérmes, 1976-ban a negyedik volt. Csapatban nyert Mexikóvárosban és Münchenben is, 1972-ben. 1979-ben fejezte be pályafutását, és a hazai szövetség főtitkára lett, majd szövetségi kapitány. 1988-ban fogadta el az olaszok ajánlatát, és Vercellibe ment, ahol világverő klubot épített fel. Három olasz olimpiai bajnok fordult meg a keze alatt. 

Hazatért, edzőként Nagy Tímeát 2004-ben, Szász Emesét 2016-ban segítette olimpiai aranyhoz, utóbbinak azt mondta Rióban, most már tegezheti. 2004-ben választották a nemzet sportolójának, 2018 szeptemberében, 78 évesen halt meg.

Forrás: index.hu