Önhipnózis segített, hogy meglegyen a 100. magyar arany

Az olimpiai játékok történetének századik magyar aranyérmét a birkózó Hegedüs Csaba szerezte, akinek nemcsak ellenfeleit, a bírókat is le kellett győznie a 82 kilósok közt 1972-ben, Münchenben. Az olimpia után súlyos autóbalesetet szenvedett, és egy svéd orvos mentette meg a karrierjét. Versenyzői karrierjénél büszkébb volt arra, amit edzőként elért.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1948-ban született Hegedüs Csaba nyolcéves volt, amikor családja Sárvárról Szombathelyre költözött. Vívómester édesapja, István a forradalom után hagyta el az országot – előtte koholt vádak alapján perbe fogták –, és Kolumbiába került. A fiatalabb Hegedüs Szombathelyen ismerkedett meg a birkózással, onnan került a fővárosba. Édesanyjának azt mondta, ha elengedni Budapestre, ő olimpiai bajnok lesz. A Vasas 1967-ben igazolta le a tehetségesnek látszó, jó kötésű birkózót, és egy év múlva már a felnőtt válogatott tagja lett. 1971-ben, 23 évesen újoncként, szeptember hatodikai születésnapján megnyerte első világbajnokságát. A meccseket a szófiai Vaszil Levszki stadionban rendezték, ahol 40-45 ezren szurkoltak a versenyzőknek.

Sokszor használjuk az ellenállhatatlan szót, viszont azon a napon a magyarra tényleg maximálisan illett a jelző. Mindenkit két vállra fektetett ugyanis, előtte kevés sportolónak sikerült hasonló sikert elérnie. Mintha egy teniszező 6:0-kkal masírozna végig, vagy egy futballcsapat kapott gól nélkül, de sokat rúgva lenne a legjobb egy sorozatban.

Az iráni Dzsamalt, a japán Hirakit, a román Vladot, a török Yagmurt, a lengyel Ostrowskit, az amerikai Robinsont is tussal verte. A döntőben pedig a címvédő szovjet Nazarenko sem tudta feltartóztatni: a küzdelem negyedik percében fektette két vállra. Akkor kapta a becenevét, Mr. Tus, mert a tomboló közönség folyamatosan ezt skandálta, ahogy meglátta. „Olyan volt, mint valami szép mese. Zavartalan felkészülés, jó sorsolás. Ellenfeleim nem ismertek, bátran odaálltak velem szembe birkózni. Támadtak, fogásokat próbálkoztak, nekem pedig minden sikerült. Mire feleszméltem, már világbajnok lettem” – emlékezett vissza Szepesi Györgynek.

Az önhipnózist használta állapota leírására. Aztán ahogy hazaért, a reptéren lelohasztották örömét, azt mondta neki az egyik vezető, hogy az igazán nagy birkózó olimpiát is tud nyerni.

Akkor helyezték először a vállára a terhet, azzal hogy Münchenben nyernie kell, mert a vereségét senki sem fogadja el. A felkészülése nem volt zavartalan, mert áprilisban a szovjetek a budapesti versenyre nem Nazarenkót, hanem Muhanovot hozták, és ő legyőzte Hegedüst. A szovjet kapitány akkor arról beszélt, hogy úgy állt ki arra a meccsre a magyar, mint a világ legjobbja, pedig szerencsésebb, ha erre az ellenfél az erejéből ébred rá.

 

A müncheni olimpiára kisebb sérüléssel ment ki, és pont a mérlegelés napján történt a terrortámadás az izraeli sportolók ellen. Az az izraeli bíró is meghalt, aki egy évvel korábban a vb-döntőt vezette. Hegedüst lelkileg az is felkavarta, hogy felkereste őt és a válogatottban szintén helyet kapó testvérét az édesapja. Nyolcéves korában látta apját utoljára, aki azóta Kolumbiában a tengerészeti akadémia vívómestere lett. (Hegedüs István a rendszerváltás után hazatért, és Magyarországon halt meg.)

A szobámban vártam a sorsolás eredményét, ami nem ért váratlanul, mert valami azt súgta, hogy Nazarenko lesz az első ellenfél. Mivel a délelőtti programban nem szerepeltem, a faluban maradtam, feküdtem, és a sorsdöntő, első mérkőzésre összpontosítottam. Délután tudtuk meg, hogy a játékokat felfüggesztették. Egy nappal később álltunk szőnyegre Toljával. – emlékezett vissza. Hegedüs a születésnapján tehát pihenhetett, és végigpörgethette magában, mit fog tenni, ha már rögtön a másik nagy esélyes várt rá. A versenye előtt azt nyilatkozta, hogy bizonyítania kell, mert sokan véletlennek tartották első nagy sikerét, a vb-aranyat. Pontosan tudta, most sokkal keményebb versenye jön, mint a vb-arany elnyerésekor, mert már felkészültek belőle, ezért apró pontokkal, küzdéssel kell hoznia a meccseit.

Nehezebb kezdés nem is várhatott volna rá, ő és Nazarenko is tudták, hogy ugyan ez az első mérkőzés, de a végső sorrendet is jelentősen befolyásolja. Hegedüs önmagától jobban félt, mint a riválistól, mert nem ismerte saját erejét, nem tudta, hol tart. „Szét kell szednem még a szőnyeget is” – ez volt a mottója, amikor a meccsre tartott. Megint jött az önhipnózis, mert szerinte normál állapotban az ember nem képes kiugró teljesítményre.

Hegedüs 5:4-re nyert, hátrányból fordított egy válldobással, ezt a fegyvert addig kevésszer alkalmazta. A bíráskodást már akkor szóvá tették a magyar edzők, mert érthetetlenül adták az intéseket az összecsapáson.

Útja a döntőig a következő volt:

  • Karström (svéd) – 3:1
  • Ostrowski (lengyel) – leléptetés
  • Dimitrov (bolgár) – 8:5

A svéd elleni meccs után a magyar kapitány, Müller Ferdinánd megjegyezte, hogy Hegedüst akció közben állította fel a bíró, mert mezének pántja lecsúszott a válláról. Azt mondta, ha ilyenek vezetik a meccseket, akkor csak a tus segíthet. A jugoszláv Nenadics várt rá a döntőben. Hegedüs egyszer már találkozott vele. Azon az összecsapáson tusolta, és már az öltözőben volt, amikor szóltak neki, hogy a tust érvénytelenítették, folytatniuk kell, végül úgy pontozták le, hogy 7:6-után a jugoszláv örülhetett.

Az olimpiai döntőben első három perc után 2:2 volt az eredmény, és sok ítélettel nem értettek egyet a magyarok. A második három percben Hegedüs levitte, megpörgette ellenfelét, és máris 3:2 volt a javára. Nemsokára mindketten büntetőpontot kaptak, ezért a zárószakasz 4:3-mal kezdődött. A harmadik menet elején Nenadics fejbőre felszakadt, hosszan ápolták. Hegedüs újabb mögékerüléssel szerzett pontot, és amikor már nagyon kevés volt hátra, a jugoszlávnak ugyan még adtak egy pontot,

DE EZ A LÉNYEGEN NEM VÁLTOZTATOTT, MERT AZ 5:4-ES EREDMÉNNYEL MEGSZÜLETETT A MAGYAR SPORT SZÁZADIK ARANYÉRME. 

Az ünnepléskor odahívta maga mellé Müllert, hogy szerepeljen a fotókon, ha már a felkészülés alatt végig mellette volt, ahogy első mesteréről, Füzessy Józsefről is megemlékezett.

„Talán az utolsó, a jugoszláv elleni volt a legnehezebb meccsem. Ha már végigmentem egy ilyen nehéz sorsoláson, nem szabad elcsúszni a végén. Mindenemet erre tettem fel, úgy mentem a szőnyegre, hogy csak akkor jövök le, ha én győzök. Tulajdonképpen még most sem tudom, mit is jelent olimpiai bajnoknak lenni. Még ideges vagyok, még rettenetesen fáradt. De érzem, hogy percről percre megkönnyebbülök, egyre erősebbnek, boldogabbnak érzem magam. Kell még egy kis idő, hogy mindent tisztán lássak, hogy megértsem a történteket. De csodálatos érzés, olyan, mint amikor keményen dolgozik valamiért az ember és egyszer csak elkészül vele” – mondta a Képes Sportnak.

Hegedüs egy kicsit lazított az olimpia után. 1973. április tizedikén a válogatott másik tagjával, Bajkó Károllyal utazott, amikor azon tanakodott, hogy vissza kell fognia magát, nem kell annyit éjszakáznia, amikor nekicsapódott egy autónak. A baleset nemcsak az országot, hanem a világot is megrázta, hiszen három évvel korábban áprilisban halt meg szintén autóbalesetben Kozma István, a nehézsúly királya, aki a müncheni olimpián is nyerhetett volna.

Hegedüs a Tétényi út egy forgalommentes kereszteződésében összeütközött a BKV egyik teherautójával. Medence és combcsonttörést szenvedett, és fontos belső szervei is megsérültek, tudatta a sportlap. Erős szervezete azonban reményt adott, hogy megbirkózik a súlyos sérülésekkel. Az év végére derült ki, hogy nem úszta meg maradandó károsodás nélkül. Varga Péter, az Országos Traumatológia Intézet vezetője megoldást keresett, és ha nem is könnyen, megtalálta. Így emlékezett vissza a korabeli Népsport beszámolója szerint.

„Egyszerűen nem tudtam belenyugodni abba, hogy egy huszonöt éves, fiatal, erős ember a vizeletkiválasztó-rendszer súlyos sérülése miatt nem sok jót ígérő sors elé nézzen. A szakirodalmat böngészve nagyon sokszor találkoztam Bengt Johansson svéd professzor nevével. Ö a göteborgi orvos-egyetemi kórház plasztikai sebészeti osztályának vezetője. Évekkel azelőtt dolgozta ki egyedülálló műtéti módszerét. Levelet írtam neki, ő pedig hamarosan telefonált, és kérte Csaba röntgenfelvételeit. Néhány nap múlva érkezett meg a válasza, hogy a műtétet elvállalja.”

Johansson kétszer operálta meg Hegedűst, az első beavatkozás hat órán át tartott, ami érzékelteti, hogy nem volt egyszerű dolga. A második műtét tökéletesen sikerült.

Ha nem sikerült volna, most egész Magyarország itt reklamálna – nyilatkozta a professzor Szekeres István újságírónak. Hegedüs visszatért, és 1976-ban Európa-bajnok lett, gyűjteményéből az a cím hiányzott addig. A montreali olimpián viszont nem járt sikerrel. Még abban az évben elvette feleségül Sinkovits Imre színművész lányát, Marianne-t, majd 1979-ben jogi doktorátust szerzett. Később szövetségi kapitány lett, ezen időszakban a magyar birkózók 83 érmet nyernek a felnőtt világversenyeken (24, aranyat, 34, ezüstöt, 25 bronzot).

Sokszor mondta, a szövetségi kapitányi időszakát tartja legtöbbre. 23 éven át, 2015-ig vezette a hazai szövetséget, és minden létező kitüntetést megkapott, amit birkózó elérhet.

Forrás: index.hu