Krisztina királynő lett Egerszegiből külföldön is

Annak is lehet különös szépsége, ha egy aranyéremért nem kell izgulni. Egerszegi Krisztina utánozhatatlan könnyedséggel állt az élre, és csúcsosodott ki a mezőnyből Barcelonában 1992-ben a 200 hát döntőjében, ahol nagyon könnyedén védte meg az olimpiai bajnoki címét.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A barcelonai olimpiai úszóversenyek utolsó döntője a női 200 méteres hátúszás volt, ahogy négy évvel korábban is. Egerszegi Krisztina meg akarta védeni első helyét, ami többet is jelentett egyszerű címvédésnél. Ha nyer,

  • akkor ő az olimpia legeredményesebb úszója, a férfiaknál sem sikerült senkinek a triplázás,
  • ezen a távon elsőként védi meg a címét (ez azóta sem sikerült másnak),
  • három arannyal a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője is lesz,
  • egymaga annyi aranyérmet szerez, mint Ausztrália, Kanada és az egyesített Németország összesen az úszóversenyeken.

Egerszegi legfőbb kihívója Dagmar Hase volt 200 háton, ő szerezte az egyetlen német aranyat Barcelonában(400 gyorson meglepetésre nyert), és ő volt, aki 1989-ben még NDK-színekben legyőzte Egerszegit a bonni Európa-bajnokságon.

„Mi akkor nem az olimpiai faluban laktunk, hanem egy szállodában. Az olimpiai forgatagból én addig keveset észleltem, tudatosan igyekeztünk távol maradni, mert nekem akkor az első és az utolsó döntőben is dolgom volt, és a gondolataimnak nem szabadott kószálniuk. Hasonló érzések voltak bennem, mint négy évvel korábban. Az utolsó döntő után kezdődhet a nyár, mehetek nyaralni, kipihenhetem a felkészülést, és már akkor tudtam, hogy abban az évben már nem lesz több edzésem. Ezt a távot nagyon kedveltem, tudtam, hogy én vagyok a favorit, de mindez csak akkor ér valamit, ha meg is tudom mutatni.

Négy évvel korábban nem gondoltam az aranyra, itt természetesen már igen, és a szokásos módon lejátszottuk az edzőmmel, Laci bácsival a párbeszédet, ússzon ő helyettem. Ez egy szokásos rituálénk volt. Mindig megnyugtatott, amikor mondta, most az egyszer még jobban járunk, ha én megyek a vízbe, nem ő” – emlékezett vissza Egerszegi az Indexnek.

A délelőtti előfutamban Egerszegi káprázatos idővel (2:07,34) rukkolt elő, ami alátámasztotta kiváló formáját, és ami el is kedvetlenítette a riválisokat. Ha egy pillanatnyi reményük volt is, hogy esetleg az előző napokban elfáradt, az előző úszások sokat kivettek belőle, belátták, ez illúzió. Négy másodperccel verte az amerikai Lea Lovelesst (2:11,32) és a német Hasét (2:11,52). Hat tizeddel maradt el mindössze a saját világcsúcsától, a világ második legjobb eredményével száguldott a döntőbe.

„Úgy úsztam, ahogy kell, és mert jólesett” – az Új Magyarország beszámolója szerint ezzel a mondattal válaszolt edzőjének, aki kicsit gyorsnak gondolta nemcsak az első ötvenet, hanem az egész távot.

A sebességét látva csak az volt a kérdés, milyen időre lesz képes a délutáni döntőben, annyival jobb a többieknél. Ahogy mindig, utolsónak ugrott a medencébe, utolsónak fogta meg a rajtkövet, ezen a szokásán Barcelonában sem változtatott.

Az első ötvenen majdnem egy teljes testhossznyi előnyt szerzett, a forduló után Loveless azt hihette, fel tud zárkózni, de amikor úszni kellett, távolodott Egerszegitől, aki ragyogó technikával, könnyedséggel haladt előre. Amíg a többiek szenvedtek, ő szinte simogatta a vizet, és csapásról csapásra húzott el riválisaitól. Így értek célba:

  1. Egerszegi Krisztina - 2:07,06
  2. Dagmar Hase - 2:09,46
  3. Lea Loveless - 2:10,20

Már nem lehet rekonstruálni, melyik újságban jelent meg először a Krisztina királynő elnevezés, de nemcsak a magyar, hanem a külföldi sajtó is használta, a francia és a spanyol lapok biztosan. Kétszázon ilyen fölényt addig nem lehetett látni.

AZ UTOLSÓ ÖTVENEN 31,96-OT ÚSZOTT, EZ MANAPSÁG IS KIMAGASLÓ.

Csak érzékeltetésül: a legutóbbi olimpián a győztes Maya DiRado az utolsó résztávon 32,79-cel csapott a célba, miközben nagy versenyben volt Hosszú Katinkával. Nyilván, egészen más erőbeosztással úszott az amerikai, másként építette fel a távot, mint a magyar 1992-ben, de így is figyelemre méltó a különbség.

Ha megszorítják Egerszegit, veszélyben lehetett volna a világrekord, de így nem közelítette meg azt. Kiss László utólag bevallotta, hogy hátradőlt a verseny közben száz méternél, mert azt látta, nagyszerű formában van a versenyzője, és senki más nem képes 2:09-en belülre kerülni, így a győzelem nem maradhat el. A döntő másik magyarja, a 100 háton ezüstérmes Szabó Tünde ezen a távon a hatodik lett. A videóban a három aranyérmének az összefoglalója a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csatornájáról.

„Nem úgy érkeztem az olimpiára, hogy három aranyérmet fogok nyerni, kettőre számítottam. A harmadikra, a 400 vegyesre vagyok a legbüszkébb, de nagyon boldoggá tett a címvédés. Ha ezen az olimpián meg is előzte Darnyi Tamást a három aranyéremmel, valójában csak egyenlítettem, mert neki is négy aranya van, és egyébként is nagyon jó barátságban vagyunk” – mondta a verseny után Egerszegi. Az olimpia második hetében Barcelonában maradt, utána az aranygéppel repült haza.

EMLÉKEZETES A KÉP, AZ AUGUSZTUS TIZEDIKI HAZAÉRKEZÉSKOR ÉDESANYJA NYAKÁBA BORULT A REPTÉREN, HOSSZAN ÖLELTE, ÉS ELEREDTEK A KÖNNYEI.

A Budapest Sportcsarnok megtelt, több mint tízezren éltették a bajnokokat. Az ország vezetői is ott voltak, Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök folyamatosan táviratokat küldött a legjobbaknak. Percekig tartott a vastaps, alig tudtak a győztesek szóhoz jutni. A vastaps még erősebb lett, amikor Egerszegi állt a színpadon.

Hogyan lehet még fejlődni? – tette fel neki a kérdést Palik László.

Ha ilyen lelkes szurkolóim vannak, akkor lehet”

A szavait kitörő üdvrivalgás folytatta, és a túláradó szeretetet látva Kiss nyakába borult, kicsordultak a könnyei. Amikor távozott a színpadról, akkor is lehetett látni, nem tudja visszatartani a sírását.

Hat nap múlva ünnepelte tizennyolcadik születésnapját, mindent elért, amit csak lehetett az úszásban. Abban az évben a sportújságírók szervezete őt választotta a világ legjobb sportolónőjének, egy évvel korábban amúgy a teniszező Szeles Mónikát.

Ezek után feltette a kérdést magának, megéri-e ezt még folytatni. Honnan lehet még motivációt gyűjteni? Folytatta, az 1994-es vb-kudarc pedig megerősítette, van még egy olimpia benne. 1996-ban, Atlantában is nyert, sohasem látott fölénnyel, de erről majd egy külön cikkben emlékezünk meg.

Forrás: index.hu