Elnökségi ülés: több terv, több támogató

Ülésezett Egyesületünk elnöksége.

Az 1. napirendi pontot a gazdasági helyzetről szóló tájékoztató jelentette. Ebből kiderült, hogy 

·      Nagy Tímea elnökké választása óta eltelt időszakban sikerült az Egyesület támogatói körét jelentősen bővíteni

·      jelenleg az Egyesület gazdasági helyzete nagyon rendezett

·      a rendelkezésre álló források biztosítani fogják 2021-ben a „Megújulás Programja” végrehajtásának megkezdését, a megújulás alapjainak lerakását

Ez utóbbival kapcsolatos praktikus részletekről, a program főbb elemeiről kapott infomációikat az elnökség a 2. napirendi pont keretében:

= hagyományos, személyes részvétellel zajló fellépések megújítása

= fellépések átszervezése az online térbe

+ saját eszközök feltételeinek megteremtése az EMMI Sport Államtitkárság támogatásából ( laptop, kamera, fény, mikrofon, digitalizáló…)

+ együttműködés a Testnevelési Egyetem tv-stúdiójának használatát illetően 

= a HMSE arculatának újratervezése (embléma. logó, levélpapír, névjegy, facebook cover, kiadvány, aláíró kártya, roll-up, pop-up, digitális múzeum látványelemek)

= a honlap szerkezeti és tartalmi megújítása

= a social media-felületek igénybevétele az Egyesület ismertségének növelése érdekében (fizetett hirdetés, napi aktuális megjelenések, cikkek, évfordulók, megemlékezések, visszaemlékezések, napi életbölcsességek

digitális múzeum létrehozása ( 3 D térben, több terem, minden jelenlegi és egykori halhatatlan tag bemutatása: életút + fotók + archív videók + érmek, tárgyak relíkviák + sporteszközök, stb.)

= a hagyományos papír alapú kiadványok megújítása

Nagy Timea jelezte, hogy valamennyi terv sikeres végrehajtása elképzelhetetlen az egyesületi tagok aktív, támogató részvétele nélkül, erre levélben, személyes beszélgetések keretében is felhívja majd a figyelmet, mert nagy szükség lesz a tagok rendelkezésére álló eszközökre, fotókra, videókra, díjakra, relikviákra.

Külön napirendi pontként szerepelt, hogy az EMMI Sport Államtitkárság és a HM támogatásának keretében március 31-ig, tehát az addig rendelkezésre álló 2,5 hónap alatt minimum 13 fellépést kell realizálni ahhoz, hogy a megállapodás szerinti szakmai program megvalósuljon.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy elkészült az online fellépések kiajánlása (power point prezentációt kapott 140 oktatási intézmény egy kísérő levéllel együtt, figyelemfelkeltési céllal). Sor került az idei fellépési díjak jóváhagyására is.

Elnökségi ülés: több terv, több támogató

Ülésezett Egyesületünk elnöksége.

Az 1. napirendi pontot a gazdasági helyzetről szóló tájékoztató jelentette. Ebből kiderült, hogy 

·      Nagy Tímea elnökké választása óta eltelt időszakban sikerült az Egyesület támogatói körét jelentősen bővíteni

·      jelenleg az Egyesület gazdasági helyzete nagyon rendezett

·      a rendelkezésre álló források biztosítani fogják 2021-ben a „Megújulás Programja” végrehajtásának megkezdését, a megújulás alapjainak lerakását

Ez utóbbival kapcsolatos praktikus részletekről, a program főbb elemeiről kapott infomációkat az elnökség a 2. napirendi pont keretében:

= hagyományos, személyes részvétellel zajló fellépések megújítása

= fellépések átszervezése az online térbe

+ saját eszközök feltételeinek megteremtése az EMMI Sport Államtitkárság támogatásából ( laptop, kamera, fény, mikrofon, digitalizáló…)

+ együttműködés a Testnevelési Egyetem tv-stúdiójának használatát illetően 

= a HMSE arculatának újratervezése (embléma. logó, levélpapír, névjegy, facebook cover, kiadvány, aláíró kártya, roll-up, pop-up, digitális múzeum látványelemek)

= a honlap szerkezeti és tartalmi megújítása

= a social media-felületek igénybevétele az Egyesület ismertségének növelése érdekében (fizetett hirdetés, napi aktuális megjelenések, cikkek, évfordulók, megemlékezések, visszaemlékezések, napi életbölcsességek

digitális múzeum létrehozása ( 3 D térben, több terem, minden jelenlegi és egykori halhatatlan tag bemutatása: életút + fotók + archív videók + érmek, tárgyak relíkviák + sporteszközök, stb.)

= a hagyományos papír alapú kiadványok megújítása

Nagy Timea jelezte, hogy valamennyi terv sikeres végrehajtása elképzelhetetlen az egyesületi tagok aktív, támogató részvétele nélkül, erre levélben, személyes beszélgetések keretében is felhívja majd a figyelmet, mert nagy szükség lesz a tagok rendelkezésére álló eszközökre, fotókra, videókra, díjakra, relikviákra.

Külön napirendi pontként szerepelt, hogy az EMMI Sport Államtitkárság és a HM támogatásának keretében március 31-ig, tehát az addig rendelkezésre álló 2,5 hónap alatt minimum 13 fellépést kell realizálni ahhoz, hogy a megállapodás szerinti szakmai program megvalósuljon.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy elkészült az online fellépések kiajánlása (power point prezentációt kapott 140 oktatási intézmény egy kísérő levéllel együtt, figyelemfelkeltési céllal). Sor került az idei fellépési díjak jóváhagyására is.

 

 

 

Kásás Tamás

(Budapest, 1976. július 20. –) háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. A válogatottal felnőtt és utánpótlás szinten is minden nagy tornán szerzett aranyérmet. Édesapja Kásás Zoltán vízilabdázó és edző. 2015. május 13-án őt választották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete legújabb tagjának.

Sportpályafutása

6 éves korában kezdett vízilabdázni. 1993-ban ifjúsági Európa-bajnokságot nyert. Ugyanebben az évben már tagja volt a felnőtt válogatott keretnek. A válogatottban 1994 márciusában mutatkozhatott be, majd junior Eb elsőséget szerzett és a Ferencvároshoz igazolt. 1995-ben második lett csapatával a LEN-kupában. A bajnokságban az elődöntőig jutottak. A junior válogatottal világbajnokságot nyert, a bécsi felnőtt Eb-n második volt, a világ kupát megnyerte a válogatottal. Az új szezont az Újpest játékosaként kezdte meg. Az év végi év csapat választáson második lett a válogatottal. Az Újpesttel 1996-ban magyar és BEK döntős volt. A bajnokságban harmadik lett. 1996-ban az atlantai olimpián a magyar válogatottal a 4. helyet szerezte meg.


1997-ben az UTE-val első lett a LEN-kupában. A világ kupán bronzérmet szerzett. A sevillai Európa-bajnokság döntőjében a magyar csapat az ő három góljával győzte le Jugoszláviát 3-2-re, megszerezve ezzel az aranyérmet. Az 1997–1998-as szezont az olasz Posillipo Napoli színeiben kezdte meg. Az 1998-as vb-n második helyezett volt. A Nápollyal 1998-ban megnyerte a BEK-et. 1999-ben elődöntős volt ebben a sorozatban. Az olasz bajnokságban második helyen végzett. Az Európa-bajnokságon és az azt követő világ kupán aranyérmes lett. Októberben a világválogatottban is szerepelt. 2000-ben olimpiát nyert Sydneyben. A válogatottal megnyerte az év csapat szavazást. Az év végén beszavazták az évszázad magyar válogatottjába.


2001-ben a BL elődöntőjéig jutott a Posillipóval. A budapesti Eb-n bronzérmet szerzett, a vb-n ötödik helyen végzett. A 2002-es BL-ben harmadik volt. A Világliga döntőjén vállsérülése miatt nem vett részt. A 2002-es FINA Világkupán a válogatott második volt, Kásás megkapta a legértékesebb játékos címet. 2003-ban KEK-győztes lett a Vasas ellenében. A szezon végén a Vasashoz igazolt. Az Európa-bajnokságon harmadik helyet szerzett, a vb-ről és a világliga-döntőről aranyéremmel tért haza. 2004-ben ob ezüstérmes volt. A BL-ben a Honvéd ejtette ki a Vasast. A szezon végén a Savonához igazolt. A válogatottal megnyerte a Világligát és az olimpiát.


Új csapatával 2005-ben megnyerte a LEN-kupát. A válogatottal vb második volt. A Világliga döntőjét kihagyta. 2006-ban az Euroliga elődöntőjéig jutott a Savonával. A Világkupában és az Eb-n második lett. A kontinens viadalon a legjobb játékosnak választották. A következő évtől a Pro Reccoban folytatta pályafutását. 2007-ben Olaszországban kupagyőztes és bajnok lett. Az Euroligában első helyen végeztek a Reccoval. A válogatottal második lett a vb-n. Novemberben európai szuperkupa-győztes lett. 2008-ban ismét megszerezték az Euroliga elsőségét. A válogatottal Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, majd Pekingben megszerezte harmadik olimpiai bajnoki címét.


A 2008–2009-es olasz bajnokság elején az olasz idegenlégiós szabályok miatt nem szerepelt. A 2009-es és a 2010-es évet is kihagyta a válogatottban. 2009-től csak az Euroliga meccseken szerepelhetett a Reccoban, ismét a légiós szabályok miatt. 2009-ben második, 2010-ben első volt a Reccoval az Euroligában. 2010-ben az európai Szuperkupát is megnyerte. 2011 januárjától visszatért a válogatottba. 2011 júniusában lemondta a válogatottságot, így kihagyta a világbajnokságot. A szövetségi kapitány 2011 decemberében ismét számításba vehette Kásást az Európa-bajnokságra készülő válogatott keretben. 2012-ben bronzérmes volt az Európa-bajnokságon. A Reccóval Bajnokok Ligáját nyert. Az olimpián tagja volt az ötödik helyezett válogatottnak. Még Londonban bejelentette, hogy befejezi válogatott pályafutását.

2012 novemberében egy show-műsorban bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban fiatal vízilabdázókkal foglalkozik majd.

További eredményei

  • háromszoros olimpiai bajnok (2000, 2004, 2008)
  • olimpia bajnoki 4. (1996, Atlanta)
  • junior világbajnok (1995)
  • junior Európa-bajnok (1994)
  • ifjúsági Európa-bajnok (1993)
  • 3x BL-győztes (1998. Posillipo, 2007. Pro Recco, 2010 Pro Recco)
  • BL-3. (2002. Posillipo)
  • KEK-győztes (2003. Posillipo)
  • LEN-kupa-győztes (1997. UTE)
  • LEN-kupa döntős (1995. FTC)

Díjai, elismerései

  • Kiváló ifjúsági sportoló (1996)
  • Az év magyar vízilabdázója (1999, 2006)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000)
  • A 20. század magyar vízilabda-válogatottjának a tagja (2000)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008)
  • Budapest díszpolgára (2008) Az Évtized Vízilabdázója (2010)
  • Miniszteri elismerő oklevél (2012)
  • Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja (2015)

Dunai Antal

Dunai Antal, született Dujmov Antal (Gara, 1943. március 21.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, sportvezető. A sportsajtóban Dunai II néven szerepelt. Baján közgazdasági technikumban érettségizett 1961-ben.

Pályafutása

Játékosként

Pályafutását a Bajai Bácska csapatában kezdte 1953-ban, majd 1961-ben a Pécsi Dózsához került, majd 1964-ben az Újpesti Dózsa csatára lett. Hamar bekerült a kezdőcsapatba. Ebben az évben tagja volt az olimpiai csapatnak. Első magyar bajnokságát 1969-ben nyerte meg az Újpesti Dózsával, melyet 1975-ig sorozatban hétszer megnyert. Emellett háromszor nyerte meg a Magyar Népköztársaság Kupáját (1969, 1970, 1975).

Pályafutása során három alkalommal volt gólkirály (1967, 1968, 1970). 1967-ben Ezüstcipőt, 1968-ban Bronzcipőt nyert. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián tagja volt az aranyérmet, ill. az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet szerző magyar válogatottnak.

Az Újpesttől 1976-ban távozott, majd egy szezont töltött a Debreceni VSC-nél. Későbbi edzői pályafutása mellett játszott a Chinoin és az osztrák Simmering csapatában. 1981-ben fejezte be aktív pályafutását. Belső csatárként stílusára a gyors, lendületes ás rendkívül gólveszélyes játék volt a jellemző.

Testvére, Dunai I János szintén labdarúgó volt, olimpiai bronzérmet szerzett 1960-ban.

Edzőként

1978-ban az Újpesti Dózsa edzője lett, majd 1981-ben Spanyolországban kezdett dolgozni. Edzősködött a Jereznél (1981–1982, a Real Betisnél (1982–1983) és a Castellón csapatánál (1985–1986). Ekkor rövid időre hazatért és a Zalaegerszegi TE vezetőedzője lett. 1987-ben visszament Spanyolországba, ahol a Real Murcia vezetőedzője volt egy szezonban, majd visszatért Zalaegerszegre. 1990 és 1991 között a veszprémi labdarúgó-csapat vezetőedzője volt.

1993-ban a Magyar Labdarúgó-szövetség kinevezte az olimpiai válogatott szövetségi edzőjévé, ahol edzői pályafutásának legnagyobb sikerét érte el, amikor kijutott a válogatottal az 1996-os atlantai olimpiára. Ebben az évben kinevezték az utánpótlás-válogatottak konzultánsává. Közben volt az ÚTE labdarúgó szakosztályának igazgatója 1995 és 1996 között, valamint 1997-ig a DVSC vezetőedzője is. Az olimpiai válogatottól 1998-ban távozott. 2001-ben rövid időre visszatért az utánpótlás-válogatotthoz.

Sportvezetőként

1998-tól az Ifjúsági- és Sportminisztériumban miniszteri biztosként és tanácsadóként dolgozott, ahonnan 2001-ben vonult nyugdíjba. 2006-ban a Magyar Labdarúgó-szövetség szakmai ügyekért felelős alelnökévé választották. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Sikerei, díjai

  • 2013 – A Magyar Érdemrend középkeresztje
  • A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja

Játékosként

  • Olimpiai játékok
    • aranyérmes: 1968, Mexikóváros
    • ezüstérmes, 1972, München
  • Európa-bajnokság
    • 4.: 1972, Belgium
  • Magyar bajnokság
    • bajnok: 1969, 1970-tavasz, 1970–71, 1971-72, 1972–73, 1973-74, 1974-75
    • gólkirály: 1967, 1968, 1970
    • ezüstcipő: 1967
    • bronzcipő: 1968
  • Magyar Népköztársasági Kupa (MNK)
    • győztes: 1969, 1970, 1975
  • Vásárvárosok Kupája (VVK)
    • döntős: 1968-69
  • az Újpesti Dózsa örökös bajnoka: 1985

Buzánszky Jenő

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. –) 49-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje és utolsó élő játékosa, edző, sportvezető, a Nemzet Sportolója. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947–1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli.
 
Életpályája
Dombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el.
 
KlubcsapatbanKlubjai: Dombóvári Vasutas (1938–1946), Pécsi VSK (1946–1947), Dorogi AC (1947–1949), Dorogi Tárna (1949–1950), Dorogi AC (1957–1960) A PVSK-hoz 1946-ban igazolt le, amely ekkor esett ki az NB I-ből. A csapatban centert játszott, edzője Szabó Petár volt.
 
Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt (a klub többször cserélt nevet: Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi AC), az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken 25 gólt rúgott. A legjobb eredményük két 5. hely (1950 ősz, 1955), a vidék legjobbja cím birtokosa két alkalommal (Dorogi Bányász, 1954 és 1955). Grosics Gyulával ketten voltak az aranycsapat dorogi tagjai.
 
A válogatottban1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal.
 
Edző, sportvezetőA Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1960 és 1972 között edző. 1961-65 és 1967-69 között a Dorogi Bányász edzője, 1972-85 között ugyanott technikai vezető. 1965-67 és 1970-71 között az Esztergomi Vasas edzője, 1972 a Fősped Szállítóknál dolgozott.
 
1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese.
 
Napjainkban
A Debreceni Egyetemen már több mint tíz alkalommal rendeztek a tiszteletére labdarúgókupát, míg Pécsett a Leőwey Klára Gimnáziumban 2013-ban már hatodszor volt sikere az Aranycsapat korábbi játékosáról elnevezett kupának az iskola végzősei között. 2011 óta minden évben megmérkőznek a trófeáért Pécs meghívott középiskolái is. Ezeken az eseményeken Buzánszky Jenő is rendszeresen részt vesz. Városának, Dorognak a stadionja a képviselő-testület döntése alapján 2010 májusától a Buzánszky Jenő Stadion nevet viseli.
 
Buzánszky Jenő tudásával jelenleg is aktívan támogatja a magyar futballt, hiszen a KÉSZ Labdarúgó Akadémia "Új Utakon" programjának szakmai felügyelőjeként és védnökeként segíti az utánpótlás nevelést.
 
Sikerei, díjai
Olimpiai játékok
aranyérmes: 1952 (Helsinki)
Világbajnokság
ezüstérmes: 1954 (Svájc)
Munka érdemrend (1953)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
Olimpiai érdemérem (1986)
Dombóvár díszpolgára (1991)
Dorog díszpolgára (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)
A Dorogi FC Örökös Tagja (1999)
Csik Ferenc-díj (2001)
Szent István-díj (2007)
Prima Primissima díj (2010)
A Nemzet Sportolója (2011)
Emberi Méltóságért-díj (2014)