Vaskuti István

olimpiai bajnok kenus, edző, sportvezető
 

Sportpályafutása

12 évesen kezdett sportolni a Budapesti Építőkben, nevelőedzője Vajda Vilmos volt. 1979-től 1988-ig a Budapesti Honvéd versenyzője. Párosspecialista.
 
Első nemzetközi sikerét 1976-ban érte el Brandenburgban Solymár Lászlóval. Foltán Lászlóval az 1977-es szófiai világbajnokságon indultak először, mégpedig 500 méteren, a versenyszámot meg is nyerték. Vaskuti ezt követően még nyolc vb-győzelmet aratott kenu párosban. 1980-ban a moszkvai olimpián Foltánnal párban megszerezték az aranyérmet 500 méteren, a Los Angeles-i olimpiától – biztos esélyesként – távol kellett maradnia. Partnerei legtöbbször a már említett Foltán és Buday Tamás voltak, előbbivel rövidtávon, Budayval hosszútávú számokon állt rajthoz. A montreali világbajnokságon szerzett két rövidtávú aranyérmét – Foltán betegsége miatt – Sarusi Kis Jánossal nyerte. Ezen a vb-n gyakorolt nemes gesztusukért – a nagy konkurenciát jelentő jugoszláv párosnak adták kölcsön tartalékhajójukat – nemzetközi Fair play-díjban részesültek. Részt vett az 1988-as olimpián, amely előtt a magyar sportolók eskümondója, majd a megnyitón zászlóvivő volt.
 
1986-ban a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Edzői pályafutását utolsó klubjában, a Honvédban kezdte. Tanítványai közül Szabó Attila és Pálizs Attila 1991-ben a párizsi világbajnokságon győzött. Az 1992-es és az 1996-os olimpián a kenu szakág vezetője volt a magyar válogatottnál. 1996-ban felhagyott az edzősködéssel.
 
1988-ban tagja lett a MOB-nak. 1989-től a MOB elnökségének tagja volt (újraválasztva: 1992), a Sportolói Bizottságot vezette (1989-). A Sportsegély Alapítvány Kuratóriumának tagja. 1992-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai bizottságának elnöke lett. 1996-tól a kajak-kenu szövetség szakmai alelnöke volt (újraválasztva: 2001, 2005, 2009). 1998-ban tagja lett a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek.
 
A nemzetközi szövetség (ICF) elnökségének tagja, a Technikai Bizottságának vezetője. Nevéhez fűződik a kajak-kenu világversenyek időbeosztásának reformja. 2003-ban beválasztották az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségébe (újraválasztva: 2007). 2004-ben a nemzetközi szövetség síkvízi bizottságának elnöke lett. 2006-tól a Nemzeti Sportszövetség elnökségi tagja volt.
 
A pekingi olimpia kajak-kenu versenyeinek technikai ellenőre volt. 2008-ban, majd 2010 októberében az ICF első alelnökének választották. 2011-től a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének alelnöke volt. 2012 márciusától az MKKSZ szakmai vezetője lett.

Sporteredményei

  • olimpiai bajnok (C-2 500 méter: 1980)
  • olimpiai hatodik (C-2 500 méter: 1988)
  • tízszeres világbajnok (C-2 500 méter: 1977, 1978, 1981, 1985, 1986, C-2 1000 méter: 1978 1986, C-2 10000 méter: 1978, 1981, 1983)
  • háromszoros világbajnoki bronzérmes (C-2 500 méter: 1982, C-2 1000 méter: 1979, 1982)
  • kettesben tizenhatszoros országos bajnok
  • 1976-tól 1988-ig tagja a válogatott keretnek
     

Díjai, elismerései

  • Az év magyar kajakozója és kenusa (1980, 1981, 1983)
  • nemzetközi fair play-díj (1986)
  • Mesteredző (1994)
  • MOB olimpiai aranygyűrű (1995)

 
(forrás: Wikipedia)