A szentendrei II. Rákóczí Ferenc Általános Iskola és Gimnázium meghívására érkeztek egyesületünk képviselői

A szentendrei II. Rákóczí Ferenc Általános Iskola és Gimnázium meghívására érkeztek egyesületünk képviselői, Dr. Kárpáti György és Dr. Faragó Tamás vízilabdázó olimpiai bajnokok.

A rendezvény moderátora Füleky András, az egyesület igazgatója röviden ismertette a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének küldetését, rövid történetét, tagságának összetételét.

Bajnokaink először pályaválasztásuk illetve sportág választásuk okait osztották meg a hallgatóságukkal, majd az élsport és a tanulás sokszor nehezen összeegyeztethető időszakáról beszéltek.

Megemlékeztek a korábbi kiemelkedő sportolóinkról, Puskás Ferencről, Papp Lászlóról, akik szintén az egyesület megbecsült tagjai voltak.

A jelen lévő tanulók nagy többsége rendszeresen sportól, így nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy lehetnének a világ legjobbjai választott sportágukban.

A találkozó kvízjátékkal és dedikációval zárult.


 

Impozáns évet zárt a magyar kajak-kenu

Ünnepélyes keretek között búcsúztatta a kiváló eredményekben gazdag 2018-as évet a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. A gálán átadták az év legjobbjainak járó díjakat, valamint Arany Érdemérme elismerést vehetett át Füleky András, Sziklenka László és Kadler Gusztáv.

Már többéves hagyomány, hogy az évvégi gálavacsorára az elmúlt év legjobb versenyzői mellett meghívást kapnak az elmúlt évtizedekben a különböző világversenyeken kiválóan szerepelt kajak-kenusok is.

Az eseményen Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke köszöntő beszéde után átadta a sportág legmagasabb kitüntetését, a 2006-ban alapított Arany Érdemérmet. Ilyen díjat azok kaphatnak, akik több évtizeden át szolgálták sportolóként, edzőként, sportvezetőként a kajak-kenu sportágat és a legtöbbet tették annak eredményességéért. Az első díjazott, Füleky András 22 éven át töltötte be a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkári posztját, – egy olyan időszakban, amely során megszilárdultak a sportág felépítményének alapjai. Részese volt a szöuli, a barcelonai, az atlantai valamint a sydney-i olimpiai sikereknek és maximálisan bizonyította, hogy az a vezető is a kajak-kenus család szívvel-lélekkel elkötelezett tagjává válhat, aki nem a sportág berkeiből érkezett.

Ugyancsak Arany Érdemérmet kapott Sziklenka László, aki szintén évtizedeken át szolgálta a magyar kajak-kenu sportágat, hiszen 1951 novemberében egy tanmedencében ismerkedett meg a sportággal; azóta odaadó híve, művelője, népszerűsítője, oktatója – utóbb pedig krónikása is a kenuzásnak. Tanítványai közé tartozott többek közt Foltán László, Hoffman Ervin és Kozmann György is. Generációkon át eredményesen végzett tréneri munkája nyomán mesteredzői címben részesült.

A harmadik Arany Érdemérme díjazottja az estének Kadler Gusztáv volt, aki eredményes kajakos pályafutásának lezárása óta a győri szakosztály vezetőjeként – motorjaként járul hozzá a sportág egyik legmeghatározóbb vidéki bázisának töretlen sikereihez. Húsz éven át a szövetség általános alelnöki tisztségét töltötte be, két éve pedig regionális működésért felelős alelnök.

Ezt követően átadták a különböző szakágak legjobbjainak járó díjakat. A magyar maratonisták fantasztikus világbajnokságot zártak az idén, a hat arany-, kilenc ezüst- és három bronzéremmel toronymagasan az éremtábla élén végeztek. A női kajakosoknál Kiszli Vanda lett az év legjobbja, aki a tavalyi párosban szerzett aranyérme után 2018-ban egyéniben is feljutott a csúcsra, míg párosban Európa-bajnok lett Mihalik Sárával.

Az év maratoni férfi kajakosa Boros Adrián és Solti László lett, a páros az idén Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes lett. A maratoni kenusoknál a vb-bronzérmes Dóczé Ádám győzött, míg az év maratonedzője Kiszli Vanda és a Kiszli, Mihalik páros trénere, Kluka József lett.

Az év paraversenyzőit is díjazták, a nőknél tavalyhoz hasonlóan az idén is – a vb-n kajakban és kenuban is negyedikként zárt – Varga Katalin kapta a díjat, míg férfiaknál a kajakban vb-ezüstérmes Suba Róbert is sokadszor nyerte el az elismerést. Mindkettőjük felkészülését Csamangó Attila és Győrfi Tamás irányítja, így nem csoda, hogy az év paraedzői is ők lettek.

A gyorsasági kajak-kenusok díjazásával folytatódott az este. Az ifjúsági és az U23-as versenyzők rekordot rekordra ostromoltak a rengeteg éremmel, amellyel hazatértek a világ- és Európa-bajnokságról, valamint az ifjúsági olimpiáról.

Az ifi korosztályban a lány kajakosoknál a YOG-on és a világbajnokságon is aranyérmes Rendessy Eszter, a lány kenusoknál az ifi vébén ezüst- és bronzérmes Nagy Bianka, a fiú kajakosoknál az 500-on és 1000 méteren is vb-címet nyert Kós Benedek, a fiú kenusoknál pedig az Eb-bronzérmes Kocsis Ádám lett az év legjobbja. Az év ifi edzője Kós Benedek trénerének, Nyerges Attilát választották.

A felnőtt gyorsasági kajak-kenusok is kiváló évet zártak, elég csak azt megemlíteni, hogy a portugáliai világbajnokságon a pontverseny élén végzett Magyarország. Hat arany-, egy ezüst- és két bronzérmet nyertek versenyzőink a vébén, az olimpiai számokban három arany, egy ezüst és egy bronz a mérleg, amellyel Tokióban is kiegyeznénk.

Ami az év legjobbjait illeti, a női kenusoknál az összesen négy vb- és Eb-érmet (ebből egy ezüst olimpiai számban) szerzett Balla Virág lett az év legjobbja. A női kajakosoknál sem fért kétség a győztes kilétéhez, a szülés után visszatért olimpiai bajnok Kozák Danuta úgy nyert a vébén három aranyat, az Eb-n pedig két aranyat és egy ezüstöt, hogy mindegyik érmet olimpiai számban szerezte.

A férfi kajakosoknál a király számban, 1000 egyesben Eb-ezüstérmes, a vébén negyedikként zárt Kopasz Bálint lett az év legjobbja, akit itthon 500 és 1000 méteren sem lehetett legyőzni, míg a férfi kenusoknál a magyar bajnokságon mindkét egyes számban magabiztosan diadalmaskodó Bodonyi András nyerte a díjat.

Az év edzője Kozák Danuta trénere és egyben férje, Somogyi Béla lett.

Az est hivatalos részének zárásaként bejelentették, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség kiemelt partnere, a Mercedes-Benz Hungária Kft. márkanagykövet-csapata 2019-ben bővül. Az idei eredményei, valamint a pályafutása eddigi alakulása alapján már hat versenyző ülhet jövőre ilyen autóban. Az eddigi márkanagykövetek közül Kozák Danuta, Kammerer Zoltán és Kopasz Bálint is Mercedessel folytatja, mellettük jövőre Kárász Anna, Medveczky Erika és Balla Virág került be a támogatottak közé.

Forrás: kajakkenusport.hu

Origo: FA NÁNDORT A HALHATATLANOK KÖZÉ VÁLASZTOTTÁK

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület csütörtöki közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor február óta betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: origo.hu

Magyar Idők: FA NÁNDORT A HALHATATLANOK KÖZÉ VÁLASZTOTTÁK

Az óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület csütörtöki közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet – háromszor egyedül -, február óta pedig betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: magyaridok.hu

Infostart: Fa Nándor nagy elismerést kapott

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.
Az egyesület közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet - háromszor egyedül -, február óta pedig betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: infostart.hu

Hír.ma: Fa Nándort a halhatatlanok közé választották

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület csütörtöki közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet - háromszor egyedül -, február óta pedig betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját. A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: hir.ma

Lokál: Fa Nándort a halhatatlanok közé választották

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület csütörtöki közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet – háromszor egyedül -, február óta pedig betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: lokal.hu

Index: Fa Nándor bekerült a halhatatlanok közé

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete – írja az MTI.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet, ebből ráadásul háromszor egyedül, február óta pedig ő tölti be a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

KAPCSOLÓDÓ

Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója
A párbajtőr Paganinijét 77 éves korában érte a halál, óriási sportoló, hatalmas edző távozott.

Az egyesület csütörtöki közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének

  • elnöke Kárpáti György,
  • tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás. 

Forrás: index.hu

OrientPress: Fa Nándor a halhatatlanok között

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete. Csütörtöki közleményük szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet – háromszor egyedül –, február óta pedig betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai pedig Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: orientpress.hu

Nemzeti Sport: Vitorlázás: Fa Nándor a halhatatlanok között

Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót választotta új tagjának a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület csütörtöki közleménye szerint a hajótervezőként és hajóépítőként is elismert vitorlázót a szeptember 20-án elhunyt négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó, mesteredző, Kulcsár Győző megüresedett helyére választották be a tagok.

Fa Nándor ötször vitorlázta körbe a Földet – háromszor egyedül –, s február óta betölti a Magyar Vitorlás Szövetség tiszteletbeli elnöki posztját.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke Kárpáti György, tagjai Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István és Wichmann Tamás.

Forrás: nemzetisport.hu

Kárpáti György – úszósapka

Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok pólós ezt az úszósapkát az 1956-os melbourne-i olimpián viselte.

Fix ár: 200.000,- Ft

Tovább a Jónak lenni jó oldalára>>>

Forrás: mediaklikk.hu

Rendkívüli Közgyűlés

A Halhatatlan Magyar Sportolók Elnöksége rendkívüli közgyűlést hívott össze Kulcsár Győző megüresedett helyének pótlására. Az Egyesület alapszabálya szerint, új tagot csak az egyesületi tagjai választhatnak.

A Közgyűlés levezető elnökének Dr. Török Ferencet választották.

Az Elnökség Fa Nándor Óceáni Szólóvitorlázót javasolta új tagnak, méltatva rendkívüli sporteredményeit.
A Közgyűlés elfogadta Fa Nándor jelölését, majd szavazatukkal megerősítették Fa Nándor taggá választását.

Fa Nándor beiktatása 2019. január 24. lesz Budapesten a Gellért Szállóban.

A Közgyűlés gratulált Dr. Magyar Zoltánnak a 2018-as Príma Primissima díjhoz, Dr. Török Ferencnek, akit „Az öttusa hírességek csarnokának „tagjává választották és Polgár Juditnak, akit a Nemzetközi Sakkszövetség /FIDE/ Tiszteletbeli Alelnökének választottak.

Elnökségi ülés

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete Elnöksége megtartotta soron következő ülését.

Dr. Kárpáti György Elnök röviden beszámolt az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről, találkozójáról Dr. Szabó Tünde EMMI Sportért felelős államtitkárral.

Füleky András beszámolt az Egyesület gazdálkodásáról , majd az Elnökség javaslatot tett az új tagra a Közgyűlés számára.

Polgár Judit a Nemzetközi Sakkszövetség tiszteletbeli alelnöke lett

A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnökének javaslatára a szervezet tiszteletbeli alelnökévé nevezték ki Polgár Juditot. A nemzetközi nagymester feladatai a sakk világszerte történő fejlesztéséhez kapcsolódnak majd: a játék iskolai népszerűsítésétől kezdve a versenyszervezés korszerűsítéséig.

Nagyon boldog vagyok, hogy Juditot a csapatunkban üdvözölhetem – hangsúlyozta Arkagyij Dvorkovics, a FIDE orosz elnöke. – Világszínvonalú versenyzőként és eseményszervezőként egyaránt hatalmas tapasztalata van, a játék népszerűsítéséért tett erőfeszítései pedig lenyűgözőek. Judit nagyra becsült tagja a világ sakktársadalmának, és biztos vagyok benne, hogy hamarosan a FIDE meghatározó részévé válik” – tette hozzá Dvorkovics, akit 2018 októberében választottak a FIDE elnökévé.

Polgár Judit mellett a szövetség vezetőségének új tagjai között olyan világszerte ismert nagymestereket és versenyszervezőket találunk, mint az angol Nigel Short, a moldovai Viorel Bologan és az izraeli Emil Szutovszkij.

„Nagyon várom, hogy Arkagyijjal és kiváló csapatával közösen dolgozzak a sakk minél szélesebb körben való elterjesztésén – fogalmazott Polgár Judit. – Biztos vagyok benne, hogy a FIDE az elkövetkező években még nagyobb figyelmet fordít majd a professzionális versenyzők, a versenyszervezők, és a sok millió sakkszerető játékos támogatására. A legfontosabb személyes céljaim között szerepel, hogy növeljem a sakknak az oktatásra gyakorolt hatását; hogy megtaláljam és felkaroljam a tehetségeket; és hogy még többet tegyek az esélyegyenlőségért a nemek, a szociális és gazdasági helyzetbeli, illetve az életkor adta különbségek szempontjából. Végül, de nem utolsósorban, a sakknak meg kell erősítenie különleges helyét a 21. században, új területeket kell meghódítania, és tovább kell növelnie rajongóinak körét. A legizgalmasabb kihívás számomra, hogy részese lehetek ennek az egyedülálló küldetésnek” – zárta gondolatait Polgár Judit.

A minden idők legjobb női sakkozójaként számon tartott Polgár Judit 2735 Élő-ponttal a világranglista nyolcadik helyét foglalta el 2005-ben. Az aktív versenyzéstől való 2014-es visszavonulása óta a sakk oktatási lehetőségeire és a játék népszerűsítésére koncentrál. Az általa életre hívott Világsakkfesztiválhoz 2018-ig 46 országból több mint 300 helyszín csatlakozott a világ minden tájáról. Szintén Polgár Judit nevéhez köthető a Sakkpalota elnevezésű program, amely Magyarország mellett immár Kínában is része az oktatásnak. Mindezeken túl a nagymester Sakkjátszótér címmel népszerű gyermekkönyv-sorozatot is indított, amelyet számos nyelvre lefordítottak.

2015 augusztusában Polgár Judit munkásságát a legmagasabb magyar állami kitüntetéssel, a Szent István-renddel ismerték el.

Forrás: hunonchess.com

Prima Primissima: magyar sport kategóriában Magyar Zoltánt díjazták

Tíz kategóriában 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.

Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba építész; magyar tudomány kategóriában Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; magyar sajtó kategóriában a Portfolio.hu gazdasági portál, magyar képzőművészet kategóriában Korniss Péter fotográfus; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár vehette át az elismerést.

Magyar sport kategóriában Magyar Zoltán tornász; magyar irodalom kategóriában Görgey Gábor író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Kallós Zoltán Alapítvány; magyar zeneművészet kategóriában Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner napok művészeti vezetője; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Szirtes Ági színész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.

Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógusnak ítélték oda a szavazók.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán pénteken elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló. A díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök.

Az elmúlt évek alatt 480 Prima és Primissima díjat adtak át – idézte fel, hozzátéve: a jelöltek, a díjazottak kiválasztásánál mindig a teljesítmény volt a meghatározó.

Demján Sándorra emlékezve kijelentette, hogy számukra az év legnagyobb vesztesége az ő távozása volt. Mint mondta, Demján Sándor szellemiségére Széchenyi István nagy hatással volt, sokszor elmondta, hogy a legjobb befektetés a tudásba és a tehetségbe való befektetés. Ennek szellemében hozta létre a Prima Primissima Alapítványt, bízva abban, hogy a díjakkal nem a pénz, hanem annak rangja és az együvé tartozás lesz a legfontosabb – emlékeztetett Csányi Sándor, hozzátéve: „emberségét jellemezte, hogy aktív volt a kulturális mecenatúrában és a segítségre szorulók támogatásában”.

A kuratórium elnöke kiemelte: „öröksége arra kötelez minket, hogy a Prima Primissima díjat fenntartsuk, modernizáljuk, és úgy vigyük tovább, hogy a következő generációk szemében is releváns értékmérőként szolgáljon”.

Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

Forrás: nemzetisport.hu

Ők kapták az idei Prima Primissima díjakat

Tíz kategóriában 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten. Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

A Prima Primissima díj tíz kategóriájának díjazottjai:

  • Nagy Csaba építész;
  • Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár;
  • a Portfolio.hu,
  • Korniss Péter fotográfus,
  • Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár,
  • Magyar Zoltán tornász,
  • a Kallós Zoltán Alapítvány - Válaszút,
  • Fischer Ádám karmester,
  • Görgey Gábor író,
  • Szirtes Ági színésznő.

A Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógus kapta.

A díjazottak

Nagy Csaba építész a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként, majd ösztöndíjasként a Bécsi Képzőművészeti Akadémia Mesteriskoláján tanult. Az Archikon Építésziroda egyik alapítója és vezető tervezője. A környezettudatos építészetben úttörő százlakásos passzívház és Meséskert óvoda, illetve a műemlék rekonstrukciók, mint az Andrássy úti Il Bacio és Hotel Moments, a Budai Vigadó, a Palatinus strand vagy a készülő Párizsi udvar egyaránt nagyvonalú gondolati tisztaságról és következetességről tanúskodik.

Sótonyi Péter 1963-ban végzett a SOTE-n. Később patológus, kórszövettani, igazságügyi- és egészségügyi orvostani szakorvosi képesítést szerzett. 1998-2000 a SOTE Általános Orvostudományi Kar dékánja, majd 2003-ig az egyetem rektora. A Semmelweis Egyetem Doktori Iskola és a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program alapító elnöke. Több egyetem díszdoktora. Főbb érdeklődési területe a forensicus pathológia és az új morfológiai módszerek lehetőségei az igazságügyi orvostan gyakorlatában, az orvosi működés jogi kérdései, topooptikai reakciók elektromikroszkópiája. A Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas orvos a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Korniss Péter harminc éven keresztül dolgozott a Nők Lapja szerkesztőségében fotóriporterként, majd a lap művészeti szerkesztőjeként. 1991 és 1999 között a Színház című folyóirat képszerkesztője, 1999-től szabadúszó fotográfus. Magyarországon dokumentarista fotográfusként lett ismert. Tíz éven keresztül követte egy ingázó munkás életét, ebből a munkából készült A vendégmunkás című albuma. Több mint öt évtizedet szentelt az eltűnő paraszti életforma és kultúra megörökítésének, főleg Erdélyben. A Kossuth-díjas művész kiállításait 16 országban mutatták be, itthon az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Galériában Folyamatos emlékezet címmel.

A Portfolio.hu Magyarország gazdasági, üzleti, pénzügyi portálja. Az 1999 óta működő portál 30 szakértő elemzővel állít elő napi 70, többségében originális hírt és elemzést. A tőzsdén jegyzett cégek teljes körű hazai elemzését csak a portfolio.hu végzi. Fókusz témái közé tartoznak a tőzsdei, makrogazdasági, pénzügyi, befektetési, fejlesztési, ingatlanpiaci, energiapiaci, mezőgazdasági, telekom- és FMCG-szektor hírei. A portál komoly szerepet játszik az edukációban. A hagyományos online tevékenység mellett konferenciát is szervez.

Falus Iván 1968-ban végzett az ELTE pedagógia-orosz szakán. 1987-ben a neveléstudományok kandidátusa, 2005-ben habilitált, 2008-ban a neveléstudományok MTA doktora. Kutatásai főként a pedagógustevékenység elemzésére, a pedagógusképzésre, az oktatás módszereire és stratégiáira irányultak. 15 önállóan, illetve társszerzővel publikált könyv, 14 szerkesztett tanulmánykötete, 80 kötetben, illetve folyóiratban megjelent tanulmánya mellett 1997-ben megjelent a Báthory Zoltánnal együtt szerkesztett munkájuk, a háromkötetes Pedagógiai Lexikon. A Pedagógusképzés című folyóiratnak 15 éven át főszerkesztője, a Tanárképzők Szövetségének 12 éven keresztül elnöke volt.

Magyar Zoltán tornász 1965-től 1980-ig a FTC tornásza volt. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes, a magyar férfi tornasport kiemelkedően eredményes képviselője. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása. Pályafutása alatt három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpián. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. 2015-ben a Nemzet Sportolójává választották.

Görgey Gábor író, költő, műfordító első kötete Füst és fény címmel jelent meg 1956 októberében. Első színdarabját, a Komámasszony, hol a stukker? címűt folyamatosan játsszák itthon és külföldön. 25 színdarabot írt. A világirodalomból rengeteg verset és drámát fordított. Több műve önéletrajzi ihletésű, a Galopp a Vérmezőn című drámája a kitelepítés emlékeit dolgozza fel. Adria szirénje című regényéért megkapta a 2000-es Év Könyve-díjat. A Kossuth-díjas író számára a legfontosabb az ötkötetes Utolsó jelentés Atlantiszról című nagyregénye, amely korrajz és fejlődéstörténet a harmincastól a kilencvenes évekig. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.

A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A Szórványoktatási Központok, a Népművészeti Központ, a kézműves ház, a Felsőtöki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.

Fischer Ádám karmester a Budapesti Wagner-napok művészeti koncepciójának megalkotója, a rendezvény állandó karmestere. Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar alapítója és művészeti vezetője, a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója. Korábban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója volt. Budapesten zeneszerzést, majd Bécsben vezénylést tanult. Fellépett a világ vezető operaházaiban, és vezényelte a legnevesebb szimfonikus zenekarokat. Bayreuthban 2001-ben debütált, művészi teljesítményét az Opernwelt Az év karmestere címmel ismerte el. A Bécsi Állami Operaház 2017-ben tiszteletbeli tagjává választotta.

Szirtes Ági a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1978-ban végzett, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979 és 1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben lett a budapesti Katona József Színház alapító tagja. Mintegy 100 színpadi előadásban és több tucat tévé- és játékfilmben örvendeztette meg kiváló alakításaival a nézőket, többek közt a Roncsfilmben, A londoni férfiban vagy az 1945-ben. A Kossuth-díjas színésznő a színház és film mellett szinkronizál is, kiemelkedő színházi szerepei: A három nővér, Portugál.

L. Ritók Nóra pedagógus pályáját képzőművészként és földrajz-rajz szakos tanárként kezdte. Speciális vizuális nevelési programot dolgozott ki, ami a gyermekközpontúság, hátránykompenzálás és szociális készségfejlesztés szerves egysége. 19 éve alapította az Igazgyöngy Alapítványt, majd az Igazgyöngy Művészeti Iskolát, amelynek igazgatója. Az iskola a berettyóújfalui térségben 650 többségében hátrányos helyzetű gyereket fejleszt, nemzetközi hírű gyermek alkotóműhellyé vált. Módszereit alkalmazzák itthon, és a határon túli magyar iskolákban. Pedagógiai munkája összeforr a szegénység és a szegregáció elleni szerteágazó küzdelemmel egy integrációs modell fejlesztésében.

Forrás: origo.hu

Dr. Török Ferencet a Hall of Fame tagjai közé választották a 70. UIPM kongresszuson

Az 1948-as londoni olimpiai játékok alkalmával alapított Union Internationale de Pentathlon Moderne (UIPM) 70. évfordulója alkalmából konferenciát tartottak Limassolban, ahol 80 nemzet képviselte magát.

Idén a UIPM által 2016-ban alapított Hall of Fame (Hírességek csarnoka) tagjai közé választották Dr. Török Ferenc olimpiai öttusázó bajnokot is.

Szívből gratulálunk!

A Magyar Öttusa Szövetséget Bretz Gyula, a Magyar Öttusa Szövetség elnöke és a UIPM tiszteletbeli tagja, dr. Simóka Beáta MÖSZ elnökségi tag és ECMP tag, Gallai István MÖSZ főtitkár és Császári Zsófi MÖSZ irodavezető képviselte a kongresszuson.

Forrás: pentathlon.hu

Újra gyermeket vár a magyar sportlegenda! Így tudatta az örömhírt – fotó

Budapest — Határtalan a boldogsága Kovács Katalinnak (42), minden idők legeredményesebb női kajakozójának.

A háromszoros olimpiai aranyérmes, valamint 31-szeres világ- és 29-szeres Európa-bajnok korábbi sportoló másodszor is anyai örömök elé néz! Az egykori klasszis, aki 2016 júliusában vonult vissza, büszkén jelentette be, hogy állapotos, terhessége már a 21. hétben jár.

A közösségi oldalain megosztott fotóján – férje és lánya társaságában – legalább annyira boldognak tűnik, mint amikor első gyermekét várta. Még 2014 júniusában adott életet kislányának, Luca Annának (4), aki azóta bearanyozza mindennapjait. Kovács korábban úgy nyilatkozott, mindenképpen szeretne második kisbabát férjével, az ügyvédként dolgozó Schmidt Ádámmal.

– Azt tartom ideálisnak, ha a két gyerek között nincs túl nagy korkülönbség. A párommal meg is beszéltük, hogy jöhet a kistestvér – nyilatkozta Kovács a Best magazinnak, s hozzátette, hatalmas segítséget kap családjától a gyereknevelést illetően. – Rengeteget köszönhetek a gyermekem édesapjának és a nagyszülőknek, akikre mindig maximálisan számíthatok. Ádám igazi mintaapa, legyen szó akár pelenkázásról, altatásról vagy etetésről.

Kovács Katalin életében a munkáját illetően is kiemelt szerepet játszanak a gyermekek. Korábbi klubjánál, a Honvédnál ugyanis elsősorban az utánpótlásért kell minden tőle telhetőt megtennie.

– Kiemelt feladatom, egyben szívügyem az „Iskolám a Honvédban” elnevezésű testnevelési és utánpótlásprogram, amelynek lényege, hogy a XIII. kerületi partneriskolák alsó tagozatos tanulóinak a sporttelepen tartanak egy-egy testnevelésórát a honvédos edzők – magyarázta az egykori sportoló. – Fantasztikus kezdeményezésnek tartom, a gyerekek élvezik a foglalkozásokat, amelyeken négy év alatt megismerkednek a sportággal.

Fazekas-Zurhoz „zárkózik fel”

Kovács Katalin a 2012-es londoni olimpián K4 500 méteren Szabó Gabriella (32), Kozák Danuta (31) és Fazekas-Zur Krisztina (38) társaságában lett aranyérmes. Azóta Kozák egyszeres, Fazekas-Zur kétszeres pedig anyuka már, utóbbihoz „zárkózik fel” Kovács.

Forrás: blikk.hu

Wichmann: Volt, hogy négyen támadtak rám a vízparton

Magyar ötletre térnek vissza az olimpikonok legszebb sikereik helyszínére ötven év után. Most éppen Mexikóvárosban tesznek érzelmekkel teli emlékező túrát. A hetedik rész Wichmann Tamásról szól.
Wichmann Tamásnak nem volt szerencséje az olimpiákkal, kilencszeres világbajnok ugyan - 37-szeres magyar bajnok -, de olimpián nem állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Ötven éve, 20 évesen már esélyesként érkezett Mexikóba. Petrikovics Gyulával a párosuk már megnyerte az Európa-bajnokságot egy évvel korábban, az utána következő versenyek is jól sikerültek, és veretlenül várták az olimpiai rajtot.

A Duna deltában felnövő román Ivan Patzaichin, akiről úgy tartotta a mondás, hogy hamarabb tanult kenuzni, mint járni, nagy erőkkel készült, mégis a magyar hajót tartották favoritnak. A román egyesben megbillent, csak hetedik helyre futott be, a győztes Tatai Tibor tízméterekkel verte meg, lelkileg sem volt tehát az egy óra múlva következő páros előtt a legjobb állapotban. Szergej Covaliov volt a partnere.

„Gyenge időt mentünk a döntőben. Nekünk is csalódás volt. A végét már nem is bírtam, fájtak az ízületeim, a lábaim, nem tudtam csak az evezésre koncentrálni, ami óhatatlanul elvitte az erőt. Nyerni akartunk, de a románokat nem tudtuk megfogni. A többieket igen, szépen jöttünk fel, de az első helytől távol voltunk. Rágódtam eleget azon a versenyen, sokáig bántott” - idézte fel Wichmann.

Az év eleji alapozást ízületi gyulladással is vállalta, mert mindenáron ott akart lenni az olimpián. A verseny előtt újra előjött a problémája, és ha most a szívére teszi a kezét, akkor pihennie kellett volna, és úgy rajthoz állni. Szentségtörésnek számított volna azonban nem készülni, mert akkor mit mondanak a többiek, ha pedig nem sikerült, akkor a kisebb kihagyás miatt okolta volna magát, hogy nem tett meg mindent.

Az akkori sportlap úgy fogalmazott, hogy a favoritok nem nyertek Mexikóban, és ebből a sorból Wichmann és az Apó, vagyis Petrikovics Gyula sem tudott kilépni. Utóbbi korán kopaszodott, vélhetően ezért kapta ezt a becenevet, noha csak öt évvel volt idősebb Wichmannál.

A 18 évesen már vb-ezüstérmes (1966) Wichmannt nyugtatta a tudat, hogy még csak 20 éves, az esély visszatér még.

KAPCSOLÓDÓ
Már nem ver ki a víz, ha az olimpiákra gondolok
Hétévesen elütötte egy rendőrautó, kómába esett, aztán mégis a világ legjobb kenusa lett Wichmann Tamás. Az imént töltötte be a 60-at. Köszöntő a kultikus kocsmában, muzsikával, videóval. Wichmann Tamás énekel.

Aztán négy évvel később eljutott még ezüstig egyesben - Patzaichin előzte meg -, utána már addig sem, 1976-ban a bronz lett az övé, Moszkvában pedig feladta. A hajója nem indult meg, mintha 50 kilós zsák került volna bele, a többiek pedig elhúztak mellette.

"1968 után sokszor kísérleteztem, másik lapátot próbáltam ki, a hajó kisebb átalakítását. Persze közben kőkeményen edzettem. Patzaichinnal azóta is jóban vagyok, tartjuk a kapcsolatot mi öregek, neki az olimpia rendre jobban sikerült, négyszer is megnyerte. Nagy csatáinkból az olimpián ő jött ki jobban, de nem irigylem emiatt, így alakult. Nem vagyok, nem lehetek én sem elégedetlen."

Amikor az eltelt ötven évről kérdezem, annyi hiányérzete van, hogy itthon nem próbálta ki komoly szinten az edzősködést - gyerekekkel sokszor foglalkozott -, míg a Ljubek, Nisovic duó 1984-es aranyérméből kivette a részét. Annyira megtanult szerbül, hogy velük könnyen társalgott, de az edzőbizottsági üléseken már elakadt.

Nagyon büszke még arra, hogy 1978-ban megkapta az Unesco fair play-díját. A már említett Mateja Ljubek ugyanis úgy nyert világbajnokságot Belgrádban, hogy az ő edzésterveit használta, együtt, egymást bátorítva és inspirálva edzettek, a befutónál pedig pár centivel gyorsabb volt a jugoszláv. Később erről a felkészülésről letiltották.

A mexikói visszatérést élvezte, nagy tapsot kapott, amikor botokkal felmászott Teotihuacan egyik kisebb piramisára. Xochimilcóban, ahol a versenyeket rendezték, azonnal felismerte egy kenus, spanyolul beszélgettek is egy keveset. Nagy hatással volt a helyiekre.

"Tudom, sokan mondják, hogy én voltam a példaképük, olyanok is, akik nem kenuztak, hanem másik sportágat választottak. Jóleső érzés ez, és hidd el, nagy felelősség is. Csak egy példa, 1974 lehetett. Kenuztam, mint sokszor a Dunán, amikor a horgászok a parton elkezdtek cikizni, mert belezavartam a szórakozásukba. Nem ijedtem meg tőlük, négyen jöttek nekem a parton, volt, aki egy nagy követ akart hozzám vágni. Nem voltam kis darab akkor sem, de a fejemben volt, úgy kell megvédeni magam, hogy nekik se legyen komoly bántódásuk. Azt nem bocsátottam volna meg magamnak, és talán mások sem nekem. Behajítottam a vízbe egy párat, ott lehűltek, és nem lett nagyobb baj. Valaha én a boksszal kezdtem, kis előnyben voltam."

 

Kultikus kocsmáját bezárta a nyár végén, nem bírta már erővel, a felújításra is költenie kellett volna jó pár milliót, de 70 évesen már nem is esett jól neki, ha későn kellett lefeküdnie. Így inkább eladta. Van öt unokája, velük szeretne több időt tölteni.

"Amire édesanyám valaha megkért, hogy a sportot és a szakmámat szeressem, annak eleget tettem. 12 évig voltam szakács a Szabadság Szállóban, a kocsmám több mint 30 évig működött. Szép volt, de az időt nem lehet visszafordítani" - összegzett.

Forrás: index.hu

Borzasztóan fáj, ha győztes olimpia után dobnak el

Magyar ötletre térnek vissza az olimpikonok legszebb sikereik helyszínére ötven év után. Most éppen Mexikóvárosban tesznek érzelmekkel teli emlékező túrát. Az öttusacsapat filmre kívánkozó diadala. Ötödik rész.
1968-ban és 1988-ban Magyarország nyerte az öttusázók olimpiai csapatversenyét. Előbbiből versenyzőként, utóbbiból már szövetségi kapitányként vette ki a részét dr. Török Ferenc. Töröknek 1964-ből van egyéni aranya, novemberben bekerül a sportág halhatatlanjai közé. Már sportolói pályafutása alatt ott volt a neve előtt a doktor az ügyvédi hivatására utalva.

A két arany között úgy véli, nemcsak ő az összekötő kapocs, hanem a koncepció, amit végrehajtottak. Központosított felkészülés volt mindkétszer, tudatos tervezés, ha nem így lett volna, az áhított aranyérem nem biztos, hogy megszületik. Nem véletlen szerinte, hogy a két arany között rendre elmaradt az első hely, noha akkor is nagyszerű képességű versenyzőink voltak.

„Engem erőszakosnak, diktátornak tartanak. Nem érdekelt. Mert a sportban az egyetlen fokmérő van: a siker. Én akartam a sikert.

Lehet ragozni, formálni a mondatokat, az aranyakat nem kell megmagyarázni. Az aranyakat az örökkévalóságnak nyerjük, eközben az óhatatlanul fellépő sérelmeken, mondjuk az én határozott követeléseimen könnyen túl lehet és kell lépni. Ez a világ rendje” - mondta a mexikói emlékező túrán olyan eréllyel és szenvedéllyel, mintha tegnapelőtt lett volna a verseny.

Töröknek van még egy szenvedélye, a futball. Meggyőződése, hogy edzetlenek a mai futballisták, ezért segíteni szeretne rajtuk, csak többnyire falakba ütközik.

De ne szaladjunk ennyire előre.

Csillaghegyen született, 1935. augusztus harmadikán. 1952-ben került a Honvédba, az első olimpiai aranycsapat akkor született: Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár volt az öttusacsapat összeállítása. Akkor a svédek voltak a nagy ellenfelek, utána jöttek a szovjetek.

Törökön látszott, hogy kimagasló tehetség, már az 1960-as csapatban helyet követelt volna, de 25 évesen egy görbe éjszaka miatt megbüntették. A csepeli Németh Ferenc ekkor nyerte meg az egyénit, Balczó akkor leszorult a dobogóról, csapatban azonban aranyérmesek lettek.

1961-ben már világbajnok csapatban, 1962-ben bronzérmes, épp Mexikóvárosban, tőle kérdezték meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, lehet-e ilyen magaslaton alkotóan versenyezni.

1964-ben olimpiai bajnok, csapatban vélhetően csak azért nem, mert Balczó és Móna egy csempészési ügy miatt eltiltását töltötte éppen, a politika eldobta azt az aranyat. Fontosabb volt ugyanis a két sztár megregulázása, mint a szovjetek legyőzése. (Az összeesküvések kedvelői szerint épp azért kellett itthon maradniuk, nehogy veszélyt jelentsenek az elvtársakra.)

Amikor Török beesett a célba, nem lehetett tudni, hogy ő vagy a másik legenda, az orosz Igor Novikov a győztes. Éppen oxigént kapott a 4000 méteres terepfutás után, amikor szóltak neki a társak, ünnepelhet, megnyerte. Amikor levette a maszkot a fejéről, csak annyit mondott.

„Ha kell, még egyszer lefutom”

- ez lett később, 2011-ben megjelenő könyvének is a címe, ami jól érzékelteti hitvallását, maximalizmusát.

Balczó és Móna visszatérése után csapatban verhetetlenek, a ciklus valamennyi aranyát megnyerték (1965, 1966, 1967).

Az olimpiai felkészülésük azonban nem a legsimább, egy levélügy borzolja a nagy hármas kapcsolatát, össze is kaptak. A félreértés abból adódott, hogy a nemzetközi szövetség fontos levelével Balczó érdemben nem foglalkozott, jóhiszeműségét azonban megkérdőjelezte a két harcostárs.

ARRA VISZONT JÓ VOLT AZ OLIMPIA, HOGY ÚJRA KIBÉKÜLJENEK.

„Lovaglásban a legjobbak közé tartoztam, erre olyan lovat húztam, amivel már a pálya teljesítése is komoly kihívás volt. Címvédő voltam, rögtön az első tusánál elszálltam, 1100 pont volt a maximum, nekem 920 jött össze. A többieknek sem ment túl jól. Nemcsak a szovjetek, a svédek, az amerikaiak is megelőztek.

Ekkor összeültünk. Mindent félretettünk, ami terhelte a barátságunkat. Megbeszéltük, ezt az olimpiát csak küzdéssel lehet csak megnyerni, magától nem megy, ahogy a korábbi versenyek.

Megbeszéltük, nem számít, mi történt az olimpia előtt, most nyernünk kell, mert az alkalom nem tér vissza. Nem volt könnyű beszélgetés, de megkerülhetetlen volt. A svédek ugyan átvették a vezetést negyedik tusa, az úszás után, de mindenki tudta – ők is -, ez rólunk és a szovjetekről fog szólni. A második tusában, a vívásban nyertük meg ezt az olimpiát, abban a csarnokban, ami itt van mögöttem. Itt volt a fordulópont. A vívásban a legjobb voltam.”

Törökék ugyanis jobban vívtak, mint a nagy rivális szovjetek, de ez még nem volt elég. A mieink utolsó meccse a bolgárok ellen jött, a szovjetek akkor már pihentek. De nem annyira, hogy ne kínáljanak egy kevés dollárt a bolgároknak, minden győztes asszó után.

Akkor az volt az összecsapás menete, hogy mindenki vív mindenki ellen, így kilenc csörte van összesen.

„Megkíméltük a pénztárcájukat. 9-0-ra megvertük a bolgárokat. Majdnem 300 pontot kaptunk. És akkor megfordult minden. 377 ponttal a szovjetek elé kerültünk. A futás előtt is a szovjetek előtt voltunk, és nem is engedtük ki a vezetést a kezünkből. A végén pedig egymásba ölelkezve, együtt sírtunk.”

1. Magyarország 14325, 2. Szovjetunió 14248, 3. Franciaország 13289
A korabeli újságok megörökítették azt is, hogy Török a feleségét is sírva hívta fel az olimpia helyszínéről, Viola pedig azt mondta neki, hogy a második gyereknek is szerzett egy aranyat a tokiói után.

Amikor ezt a régi cikket említettem neki, könny szökött a szemébe.

Az egyéni első hely Balczónak nem jött össze, a svéd Björn Ferm három másodperccel, 11 ponttal megelőzte. 4964 ponttal a 4953 előtt. Talán a valaha volt legkisebb különbség, ami a régi öttusában összejöhetett.

Balczó sportszerűen, az elsők között gratulált riválisának, és már akkor szóba került München, hogy ott kell megszereznie a gyűjteményéből hiányzó aranyat. (Fermet egyébként a vívásra Rerrich Béla készítette fel.)

Utána megjelent a korabeli sajtóban, hogy egy verőhibán múlt ez az arany, amikor a rúd nem esett le a helyéről, a jegyzőkönyvben mégis azt rögzítették.

Most Töröknek azt vetettem fel, miért nem adta le az asszóját és az azzal járó 30 pontot, amikor egymás ellen vívtak, hiszen akkor is meg lehetett volna Balczó első helye, és akkor is két aranynak örülhettek volna.

„Nem kérte Bandi. Jobb vívó voltam, én nyertem. Igen, sokszor megesett, hogy annak adtuk át a pontot, aki a legjobban áll az egyéniben, de a már említett nagy beszélgetésünknek ez is része volt. Nyerjen a jobb vívásban, lépjünk túl a csapatbajnokik gyakorlatán. Sokféle megoldása lehetett volna ennek az aranynak,

Bandi saját tudásához mérten egy kicsivel gyengébben futott. Ha gyorsabb, akkor már itt nyer.

Belőlem a verseny mindig többet hozott ki, nála előfordult, hogy 30 százalékkal is kevesebbet” - magyarázta.

A nagy trió utoljára Mexikóvárosban versenyzett, egy év múlva, a budapesti világbajnokságon már csak Balczó maradt. Sem Móna, sem Török nem kapta meg a szép búcsút, hogy hazai, tomboló publikum előtt versenyezhessen. A fiatalok erősek voltak, és nekik adták meg az esélyt.

Hogy lett meg Balczó egyéni aranya?
1972-ben már mint szurkolók voltak kint ők ketten, és akkor is összeült a nagy hármas, akkor lelki segítséget nyújtottak Balczónak. Volt ugyanis egy lövőhibája, amikor elfelejtett tölteni, utána pedig az egyik következő sorozatnál duplázott. Az ellenőr kiszúrta, és beírta a jelentésébe. Ennek a magyarok a felülvizsgálatát kérték, de a precíz német hajthatatlan volt. Ekkor hangzott el a mondat Mónától.

„Bandi, tudjuk, hogy fair módon szeretnél olimpiát nyerni, de ez most nem fog menni. Vagy fair play díjat kapsz, vagy olimpiai aranyat. A kettő nem jár együtt.”

Hosszas tárgyalások után végül nem az ellenőrnek adtak igazat, Balczó nagy álma pedig teljesülhetett, káprázatos futással aranyérmes lett.

„Borzasztóan tud fájni, hogy egy ilyen siker után életünk nagy álma nem teljesülhetett. Amiben az volt a legszörnyűbb, hogy meg sem kaptam az esélyt arra, hogy kivívjam a helyemet a csapatban. Megfellebbezhetetlen volt az ítélet, nekem már nincs helyem a csapatban. Éreztem én is, hogy olykor megkoptam, de nem mérhettem össze magam a fiatalokkal, ez fájt. Jó, tudom, engem balhésnak tartottak, mert mindig következetesen szóvá tettem, ha nem tetszett valami, ha sérelem ért. Akkor egy spliti utazásnál emeltem fel a szavam, mert nem kaptunk hálókocsit. Ez lett a vesztem, akkor kitöröltek.”

Törököt akkor hajszál híján elveszítette a sportág, mert Németországból kapott egy edzői ajánlatot, aminek hajlott az elfogadására. Az engedélyt azonban nem kapta meg gyorsan, mire, hónapokkal később megadták, akkor pedig már nem akart annyira menni, mert az ügyvédi praxisa kezdett beindulni.

Itthon maradt, 1976-ban pedig odaadták neki a válogatott vezetését.

Nagyon örült, hogy Fábián-Martinek-Mizsér trió Budapesten nyerhetett 1989-ben egy felejthetetlen hangulatú világbajnokságon, épp azért, mert neki ez nem adatott meg.

„Makacsul hittem a központosításban kapitányként is, nemcsak versenyzőként. Ha a terveim szerint készülnek, akkor eredményesek lesznek, egészen biztos voltam benne. A klubokkal persze nem volt mindig könnyű megértetni, hogy az érdekükben állok felettük, de többnyire elfogadták.

Amikor elnök lettem, azért menesztettem valakit a válogatott éléről, mert azt a programot hajtotta végre, amit én. Akkor az már hiba volt, már tovább kellett volna lépnie, mert a sportág folyamatos változásban van, a másolás nem elég.

Az egész sportnak az alapja a fájdalomküszöb kitolása. Most is így van. Az átlagembereknél is így van, csak az élsportban az adagok mások. Egy versenyző nem szeret szenvedni, egy edzőnek viszont tudnia kell, minél jobban terhel valakit, annál jobb lesz. Pszichológust alkalmaztam már én is, mert amikor a nagy terhelés van, akkor fokozottan érzi magát elveszve, sérülékenynek magát egy versenyző, és jót tesz, ha beszél valakivel.”

Úgy véli, 1992 előtt hibázott, a csapat ezért nem szerepelt jobban, mert nem vette észre, hogy Fábián Lászlónak nagyobb lelki támogatást kellett volna adnia, míg Martinek János beteg lett, úgy versenyzett. Mizsér Attila egyéni ezüstjével ő is elbúcsúzott, a csapatarany nem jött össze. Utána pedig a csapatverseny le is került az olimpiai műsorból.

Ekkor nem mellékesen országgyűlési képviselő is volt, a sportról elég sokat beszélt Orbán Viktorral, hiszen az akkori SZDSZ és Fidesz nem állt távol egymástól.

ÉS AKKOR A FUTBALL, A NAGY SZENVEDÉLYE.
Az 1996-os olimpiára kijutó korosztály (Dárdai, Lisztes, Zavadszky, Dombi) fizikai felkészítését ő végezte el. Az a csapat gyakorta fordította meg a meccseket, elég csak azt említeni, hogy Svájcban 2-0-ra a hazai csapat vezetett, de a mieink jöttek el a három ponttal, mert három gólt rúgtak az utolsó negyedórában. A csapat vezetője, Dunai Antal fogékony volt az újításokra.

A kispesti akadémia tulajdonosa, George Hemingway megadta neki a lehetőséget, hogy felmérje a játékosokat, és riasztó állapotokat tapasztalt.

„Magától nem gyógyul meg a futballbeteg. Ha hagyjuk a fekélyt, meg fognak szaporodni a Málta elleni kínos vereségek az utánpótlásban, ahonnan majd a felnőtt válogatottat kell feltölteni. A MOB mellém állt, meglátjuk, mire jutunk” - összegzett.

Úgy látja, öttusában sem sokkal jobb a helyzet, a legutóbbi vb-n nem volt a tízben magyar, miközben soha ennyi támogatást nem kapott az államtól. A sportág jelenlegi nehézségét össze sem lehet vetni azzal, amilyen az övék volt a tereplovaglással, terepfutással.

A visszaemlékezés első részében szó volt az olimpia előtti sortűzről, és a magyar szálról, hogy egyáltalán megkaphatták. A tőrcsapat tagja, Dömölky Lídia kudarcként élte meg a második helyet, a szintén ezüstérmes Kiss Antal pedig hét kilót fogyott a versenye alatt. A negyedik részben azt néztük meg, mi lett a futballistákkal, hogyan hatott Varga Zoltán disszidálása?

Forrás: index.hu