Okostelefonnal fotózik Rejtő Ildikó

Nem csak kiváltsággal jár, ha valaki a Nemzet Sportolója: példaképként kell élnie. Rejtő Ildikó 80 éves, de maradéktalanul megfelel ennek.

Heteken át tartott Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó 80. születésnapi köszöntése. Újpest, a MOB és a családtagok után a olimpiai bajnok csapattársai ünnepelték meg a klasszist, aki véletlenül, pontosabban vele született betegsége okán lett vívó.

– Kertész akartam lenni, de anyukám lebeszélt erről, mondván, a gerincferdülésemnek nem tenne jót a hajolgatás. A növényimádatom azonban a mai napig megmaradt, rengeteg virágom van, emellett fügét, ribizlit és minden mást nevelek, gondozok – mondja az öt olimpián részt vett, és mindegyikről éremmel hazatérő Rejtő Ildikó, akinek korát meghazudtoló állapotáról az is tanúskodik, hogy remekül kezeli a számítógépet.

– Mindig érdekeltek az újdonságok, 15 éve elvégeztem egy tanfolyamot, hogy tartsam a lépést a világgal. Ha megakadtam, a lányom segített. Nem csak levelezésre használom az internetet, hanem keresztrejtvény-fejtéshez, sőt recepteket is keresek rajta. Szeretek sütni-főzni, a sárgarépát szinte mindenhez felhasználom, nagyon egészséges zöldség – említi a Nemzet Sportolója, akinek okostelefonja is van, azzal rengeteg fotót készített.

– A május végi veterán vívó Eb-n ugyan már nem léptem pástra – magyarázza a korábban a veteránok között is világ- és Európa-bajnoki címet szerzett Ildikó –, de elkísértem barátnőmet, egykori csapattársamat, Sákovicsné Dömölky Lídiát. Róla is szívesen készítettem több fotót.

Forrás: borsonline.hu

Fair play-továbbképzés edzőknek, sportszakembereknek hétfőn, a Magyar Sport Házában

„A Fair play ereje napjainkban” címmel továbbképzést tart a MOB Fair Play Bizottsága június 26-án, hétfőn 9 órától a Magyar Sport Házában. A rendezvényen több érdekes előadás hangzik majd el a fair play-ről, az előadók kisfilmeken keresztül szemléltetik és elemezik a különböző szituációkat. Az interaktív programot kerekasztal-beszélgetés zárja.


A szervezők várják szeretettel a TAO-s sportágak edzőit, vezetőit, valamint minden kedves érdeklődőt! A részvétel ingyenes, de szándékát a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre előzetesen megküldeni szíveskedjen! Kérdés esetén forduljon Deregán Gáborhoz.


Időpont: 2017 június 26., hétfő, 9.00 óra
Helyszín: Sportok Háza, 1143 Budapest, Istvánmezei út 1. földszint
Info: https://www.facebook.com/MagyarFairPlayBizottsag/


Előadók, előadások:
Dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi és a MOB Fair Play Bizottságának elnöke: „A Fair Play nemzetközi megítélése, ismertsége”
Dr. Cserháti László, a Magyar Edzők Társasága Etikai Bizotság vezetője, a MOB Fair Play Bizottságának tagja: „A Fair Play gyökerei, az edző felelőssége a Fair Play elfogadtatásában"
Dr. Farkas Péter, a Testnevelési Egyetem tanára, a MOB Fair Play Bizottságának tagja: „A Fair Play társadalmi megítélése Magyarországon”
Deregán Gábor, a MOB Fair Play Bizottságának főtitkára: „A MOB Fair Play Bizottságának működése, megjelenései” 

Forrás: olimpia.hu

Olimpiai érmeseink - Kárpáti György dr.

Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó június 23-án, a Nemzetközi Olimpiai Napon született. Tíz éves korában került a zöld-fehérek úszó szakosztályába, de a faltól, falig rendelt edzések mellett játékra is vágyott, pólózni kezdett. Minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, hiszen Helsinkiben 17 évesen érdemelte ki első aranyérmét. Úszóként is nyert magyar bajnokságot. A leggyorsabb pólósként teljesítette a 100 métert egy percen belül, ami akkoriban kiváló eredmény volt. Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte igazi világklasszissá. További három olimpián szerepelt, Melbourne-ben és Tokióban aranyat, Rómában bronzérmet szerzett, háromszoros Európa-bajnok, a Fradi örökös bajnoka, 162-szeres válogatott.
A hetvenes évek újabb aranycsapatának időszakában Gyarmati Dezső kapitány segítőtársa volt. Hatvanadik születésnapja idején szív-koszorúér műtéten esett át. Bohém, jó kedélyű sportember, aki a lóversenypályán és a szerencsejátékokban is nagyon otthonos.
A Magyar Olimpiai Bizottság 110 éves jubileuma során 2005 őszén Rogge-elnök magas NOB kitüntetésben részesítette..

Az aranyérmek története

Moldova György írása


1952 Vízilabda csapat


A nyári uborkaszezonban az újságok sportrovatának vezetői sokszor azzal próbálják megtölteni az eseménytelen hasábokat, hogy az olvasókkal megszavaztatják egy-egy sportág örök legjobbjait. Olykor a vízilabda is sorra kerül. Néhány név vitathatatlan: Faragó, Markovits, Jeney "Pierre", a kapus és így tovább, hála Istennek, van kiből válogatni. Nekem megadatott az a szerencse, hogy valamennyit láthattam, tudom, nem sokat számít egy-egy magamfajta "furvézer" véleménye, de az én ranglistámon mindenkit megelőz az "öreg” Szívós, 1952 és 1956 olimpiai bajnoka. Ő a nagy vízilabdás dinasztia első nemzedéke, az ugyancsak olimpiai győztes ifjabb Szívós István édesapja, a válogatottba most frissen bekerült Szívós Márton nagyapja.


Centert játszott és számomra minden labdasportban, így a vízipólóban is a center a király. Ő birkózik a védőkkel eleven húsdarálóba szorítva, a kapunak háttal állva. A víz alól felbukkanva, jobb vagy bal kézzel, fejjel vagy lábbal lövi a gólokat. A többi játékosnak csak az a feladata támadásban, hogy kiszolgálja őt, mint ahogy a vasutasok teszik a mozdonyvezetővel. Tudom, hogy a világ azóta itt is megváltozott - nem jobb lett, csak más -, ma már mindenki egyformán védekezik és támad, a gólok javarészét a szélekről vagy távoli átlövésekből szerzik, de mindez nem moshatja el a meccseket egyedül eldöntő nagy centerek emlékét.


Szívós viszonylag későn tűnt fel kedvenc csapatomban, a Vasasban, Goór Illést váltotta fel. A SZUE-ban, a Szegedi Úszó Egyesületben kezdett, mint mellúszó, ott kapott kedvet a labdához, onnan a MAC igazolta le és csak aztán került hozzánk. Válogatott karrierje is későn indult, csak sokára tudta kiszorítani Németh "Jamesz"-t, a "Vasember"-t, a kétszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnokot. Szívós igazából csak 1952-ben, már 32 éves korában került a világ élére, a legendás: Jeney - Vízvári Gyarmati - Markovits - Bolvári Szívós Kárpáti csapat tagjaként szállt a vízbe.


A helsinki olimpiai tornát még nem közvetítette a televízió, így csak Szepesi rádiós közvetítéseiből maradt meg bennem egy-egy emlékfoszlány.
Szívós három gólt dobott a Szovjetuniónak, a további mérkőzéseken is sokszor "elsült a keze", ő lett a torna gólkirálya.


1956-ban, Melbourne-ben már csak beugróként szerepelt. Eredetileg nem is került be a csapat névsorába, 200 méteres mellúszásban nevezték, le is kellett úsznia a maga előfutamát, csak aztán ment át a pólósokhoz. Az aranyérmet persze ő is megkapta. Emellett számos Európa-bajnokságot nyert és 85-ször szerepelt a nemzeti válogatottban.


Ezek halovány emlékek már, de ma is tisztán él bennem egy régi bajnoki meccs, egy Vasas-Fradi a margitszigeti Sportuszodában. A mérkőzésnek külön pikantériát adott, hogy a régi és az új "császár", Németh "Jamesz" és Szívós egymás ellen játszott, az előbbi a Fradiban, az utóbbi a Vasasban.

 

Számos más világklasszis küzdött a vízben, de ez az este a két centerről szólt. Úgy tűnt, mintha most akarnák végérvényesen eldönteni, melyikük a jobb.

 

Meleg nyári este volt, a lámpafény tükröződött a zöld vízen, mikor a bíró sípszavára elindult a két csapat, harcba szálló hadihajók képzetét keltették. A két center beúszott az ellenfél kapuja elé, lehorgonyzott az álló bekk szorításában és várta a passzokat. Mindketten a csapatjáték szellemi irányítói is voltak, kiáltozásaikat vitte a víz, a nézőtéren is jól lehetett érteni, fanatizálták társaikat, még keményebb erőfeszítést követelve tőlük.


Csak akkor hallgattak el, mikor feléjük szállt a labda, akkor a víz forrni kezdett, kezek-lábak keveredtek egymásba, a labda csak akkor került elő, mikor már a hálóban feküdt. Németh "Jamesz" két gólt lőtt, Szívós kilencet, ezzel a különbséggel nyert a Vasas. Mikor a bíró lefújta a meccset, a két nagy center kikapaszkodott a partra és megölelték egymást.


Úgy tudom, többé nem szálltak vízbe egymás ellen. Németh belekeveredett az 1956-os, októberi eseményekbe, kimenekült Spanyolországba és ott úszóedző lett. Szívós 1958-ban vonult vissza, a fiatalokat tanította 1992-ben bekövetkezett haláláig.

 

Nevük lassan elmerül a feledésben, az új centerek talán nem is tudják, hogy egy-egy mozdulatot, trükkös megoldást tőlük örököltek közvetítő nemzedékek révén.

Mezei Dániel írása




1956. vízilabda csapat




Új építésű házban lakik Gyarmati Dezső. Nem gondolnám, hogy egy ilyen megállapítás szorosan hozzátartozik az 1956-os vízilabdacsapat győzelmével kapcsolatos eszmefuttatáshoz, de…
Amikor a játékosként Kárpáti Györggyel egyetemben háromszoros olimpiai bajnok - ahogy az uszodában nevezik - Dezső (nekem azért: tiszteletem, Dezső bácsi!) felkísért a lakásához és kinyitotta az ajtót, arra gondoltam, talán a ház jellege ellenére láthatok valamit a múltból: fotókat, emléktárgyakat, relikviákat és meghallgathatok egy embert, aki élő legendaként itt sétál közöttünk és szemlátomást kitűnő egészségnek örvend. Csupa olyat akartam látni és hallani, ami közelebb vihet a múlthoz.

Mint vízilabdával foglalkozó újságíró, tisztában voltam a tényszerű eseményekkel. Tudtam, hogy 1956-ban, a melbourne-i olimpián játszottak egy legendás mérkőzést, amelyen a később, egészen pontosan az egy nappal később, olimpiai bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott 4-0-ra legyőzte a szovjeteket. Tudtam, hogy a találkozó, az itthon zajló forradalmi események miatt, több volt, mint vízilabda-mérkőzés. Hallottam már a „blood bath of Melbourne”, azaz „melbourne-i vérfürdőről”. Azzal is tisztában voltam, hogy a magyar csapat veretlenül végzett az első helyen és azzal is, hogy a forradalom hatása a sportolókon is meglátszott: vendéglátóm, Gyarmati Dezső a kiutazás alatt Prágában szervezte meg harmadmagával a magyar olimpiai csapat forradalmi bizottságát.

Kiderült azonban, hogy az újságok, a könyvek, a nyomtatott betűk – mint ez itten – semmit sem érnek. Ott állt előttem egy ember, aki majd ötven év távlatából is olyan hihetetlen tűzzel beszélt az 56-os eseményekről, hogy megértettem: miért kellett a rendőröknek kimenekíteniük a szovjet válogatott tagjait 1956 decemberében, egy hónappal a novemberi események után, a melbourne-i uszodából. Láttam fotókat, például Zádor Ervinről, aki a meccs alatt általunk erősen „puhított” Prokop visszakönyöklése után véres arccal – amit állítólag Kárpáti „Gyurika” kent szét, a művészi hatás kedvéért – állt a lelátó előtt. Aztán láttam Kárpáti Györgyről, a zseniális játékosról, Mayer Mihályról, akit a korombeliek csak hangzatos felszólalásairól ismertek a sportág elnökségi üléseiről, de látva a régi fotókat és hallgatva az anekdotákat kiderült, nem akárki volt a nemrég elhunyt kitűnőség. Persze, láttam a csapatképet is, amely már a jugoszlávok elleni, másnapi 2-1-es siker és az olimpiai cím megszerzése után készült. Ott álltak mind, 8000 néző előtt:

Boros Ottó, Jeney László, Gyarmati Dezső, Mayer Mihály, Hevesi István, Markovits Kálmán, Bolvári Antal, Zádor Ervin, Kárpáti György, Kanizsa Tivadar, idősebb Szívós István.

Egy csapat, amely a sportág és az ország kicsinysége ellenére bevonult a legnagyobbak közé. Dávid győzte le Góliátot, de ennél sokkal fontosabb: egy adott pillanatban, ott, Melbourne-ben, a szovjetek elleni találkozón, a csapaton keresztül üzent a világ: ami az 1956-os forradalommal történt, azzal odakint nem értenek egyet.

Peterdi Pál sokszor leírt mondata, hogy „a szovjetek melegítőjén virító négy betű (CCCP), sajnálatos módon megegyezett azzal a néggyel, amely a körúton nyikorgó tankok oldalát ékesítette” messze nem fejezi ki annak a néhány napnak a hangulatát. Nem, mivel ugyanez a Peterdi Pál kiharcolta, hogy a Képes Sport olyan címlappal jelenjék meg az olimpiai aranyérem megszerzése és a szovjetek elleni sikert követően, amiért eltávolították az állásából.

Az egyik csak jó szöveg, amit nem elég elengedni, átérzés sem árt hozzá.
A már említett, új építésű lakás falán ott díszeleg bekeretezve ez a címlap. Gyarmati Dezső csak mosolyog, „ezt nézd, ezt nagyon szeretem. A Pali kirúgatta magát miattunk.” Ezzel kapcsolatban – elnézést a személyes hozzáfűzésért – Édesapám szavai jutnak eszembe, aki ’56-ról azt mondta: „Manapság nagyon nehéz elhinni, hogy vannak olyan pillanatok, amikor az ember nem csak azt mondja, hogy elég, de annak szellemében is cselekszik.”

A magyar vízilabdasportnak a melbourne-i volt a negyedik olimpiai elsősége. De talán ez a győzelem volt az, amely hatásában mindegyiken túlmutat. Az 1956-os siker után végképp összekapcsolódott Magyarország neve a vízilabdával. Vélhetően ennek a gárdának a sikerei és a szovjetek elleni találkozó miatt vitték le a szülők vízilabdázni azt a generációt, amelynek legjobbjai 1976-ban – 1964 után 12 esztendővel – megszerezték hazánk hatodik olimpiai aranyát. Gyors fejszámolás és látjuk: a ’76-os diadal is szinte pontosan egy generációval később jutatta el csapatunkat a világ tetejére, hogy ezúttal – mint Gyarmati és társai anno – ott is maradjunk hosszú éveken keresztül. Ez már nem sport. Történelem.




Árvay Sándor írása


1964. vízilabda csapat


Bőrből készült a tokiói aranylabda
Dömötör Zoltán végre elmeséli, miért várt annyit a lövéssel

Él Budapesten egy újpesti szívű közgazdász, aki úszóként nyert számos hazai bajnoki címet, az Európa-bajnoki dobogó tetején is állhatott, életét mégis a vízilabda határozta meg – játékosként és edzőként is világklasszis volt. Rómából (1960) és Mexikóból (1968) olimpiai bronzéremmel tért haza, Tokióban pedig ő volt az aranykovács. Nem sértjük meg a többieket, hiszen Ambrus Miklós, Bodnár András, Boros Ottó, Felkai László, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Konrád János, Mayer Mihály, Pócsik Dénes és Rusorán Péter, valamint a kapitány, Laky Károly egyformán sokat tett a sikerért, ám a végén mégis Dömötör Zoltán ívelte be a szovjetek kapujába az elsőséget jelentő gólt.
A rádióriporter, Szepesi György tizenötezer kilométeren át Budapestig visszhangzó buzdítása, a „Lőj, Dömötör, lőj!!!” vég nélküli sikolya negyven év távlatából is ott cseng az akkori közvetítést hallgatók fülében.
Dömötör Zoltán és társai szerezték vízilabdázásunk ötödik olimpiai bajnoki címét, korábban Los Angeles (1932), Berlin (1936), Helsinki (1952) és Melbourne (1956) hozott pólós aranyat. Ez volt a tokiói versenyek ötödik győzelme, s egyben a magyar sport történetének nyolcvanadik olimpiai aranyérme.

– Úszókarrierem nem mondható boldog pályafutásnak, hiszen azzal az óriási blamával kezdődött, hogy egy gyermekversenyen, 100 gyorson megvert Gyurika – évelődik Dömötör Zoltán (70) a későbbi pólós olimpiai bajnoktárs, örök dumamester és viccgyáros, dr. Kárpáti György kárára. S megtudjuk, ezt követően is volt miért bánkódnia, hiszen zsinórban két ötkarikás vetélkedőről is „lecsúszott”. Az 1952-es helsinki játékokra utazó csapatban a 4x200-as gyorsváltó tartalékjának helyéért hajszálnyival maradt le Kettesi Gusztáv mögött, aztán Melbourne-be sem vitték ki, noha 200-on olyan országos ifjúsági csúcsot tempózott, melyet tíz évig nem tudtak megdönteni, váltóban pedig felnőtt Európa-bajnok lett.
E kimaradt olimpiai szereplések alapozták meg Dömötör későbbi olimpiai érmeit, bajnoki címét. Csak éppen egy másik sportágban…
– Csalódott voltam, s abbahagytam az úszást. S a mellékállású pólósból főállásra váltottam. Hamar belenőttem a rokon sportágba, csak azt kellett megtanulnom, hogy a hálóba, s nem a kapufára kell lőni a labdát… Ezzel ugrattak társaim 1957 nyarán, a bemutatkozó válogatott meccsem után, hiszen két gólom mellett tizenháromszor találtam telibe a lécet. Azt mondták, ez világcsúcs!


Igazi ismertségét mégsem e kétes értékű kapufarekoddal, hanem abból az immár több mint négy évtizede elhangzott rádiós közvetítésből szerezte, amikor a hajnali órákban egy országra frászt hozott...
Október 18. volt, talán szerdai nap, ültem otthon a macskaszemes világvevő Beethoven rádió előtt, nővéreim már elindultak az iskolába, én az épp hogy tizenéves drukker minden csalafintaságát bevetve a feldörzsölt hőmérő jóvoltából heveny „olimpia-betegséggel” az ágyat nyomtam, s hallgattam a rekedtes közvetítőt. Magyar-szovjet pólómeccs. A tét az olimpiai arany.
– Igazán elárulhatná már, mire várt akkor?! Ordíthatta Szepesi torkaszakadtából, hogy „Lőj, Dömötör, lőj!”, mégis évezredeknek tűnt, míg végre rászánta magát...
– Hogy mire vártam? Hát arra, hogy elsüllyedjenek az oroszok... Rusoránnal megúsztunk, ő vitte fel a labdát, s amikor nekem passzolt, kétségtelen, hogy gólhelyzetben voltam, de az is igaz, hogy nem csak a kapus, hanem az egyik mezőnyjátékos is ott tornyosult a háló előtt. Meg kellett fontolnom, mit csinálok. Nem lehetett ész nélkül bombázni. Egy lövőcsel, két lövőcsel, jött a harmadik is, szépen elsüllyedtek mindketten, ott volt a lehetőség a hosszú saroknál. Ekkor sem lőttem, hanem ejtettem. Higgye el, nekem is az örökkévalóság volt, míg hálóba ért a labda.
– A lényeg, hogy ezután már nem kellett izgulni. Öt-kettőnél, harminc másodperc alatt, lehetetlen fordítani.
– Fordítani valóban lehetetlen, de még mindent elveszíthettünk volna… A szovjet csapat a becsületéért harcolt: aranyérmes már semmiképp sem lehetett, de tőlünk elvehette volna az elsőséget. A meccs előtt tudtuk, hogy nekünk csak az 1-0, 2-0, 3-1, 5-2 vagy a 8-3 a jó eredmény ahhoz, hogy megelőzzük a velünk azonos pontszámmal álló jugoszlávokat. Három negyed után még 2-2 volt az állás. Képzelheti, milyen izgalmas volt az a hajrá!
– Három magyar találat, s abból kettőt Dömötör jegyzett...
– A negyed elején emberelőnyből Felkai „Róka” lőtt gólt, majd egy támadásnál beforgattam a védőmet, s négyest kaptam, amit isteni szerencsével értékesítettem. A kapus belekapott, megállt a labda a jobb keze alatt, de úgy paskolt utána, hogy a hálóba ütötte. Ezután jött az aranygól, fél perccel a meccs vége előtt, ám ha az utolsó másodpercekben Ambrus nem véd ki egy bődületes ziccert, oda az elsőségünk.
– Mégsem a kapus hozta haza az ereklyét, hanem ön őrzi az olimpiai bajnoki labdát.
– Gyarmati Dezső abban a negyedben a kispadon ült, ő ordított a meccs végén, hogy mentsem meg a labdát. Kidobtam neki, de aztán az öltözőben elkértem. Szép gesztus, hogy nekem adta, megőrizhettem. Érdekes lehet az utókor számára: akkoriban bőrből készült, s hiába zsíroztuk, igencsak meg tudta szívni magát, rettenetesen utálták a kapusok, ha fejen találjuk őket, a tréningeken nem is gyakoroltuk az ilyen lövéseket.
– Később azonban edzőként sok egyéb trükkre megtanította a pólósokat.
– Dolgoztam itthon és külföldön, mégis arra a két évtizedre vagyok a legbüszkébb, amit a Központi Sportiskola pólós szakágvezetőjeként töltöttem el. Sydney tizenhárom olimpiai bajnoka közül heten a KSI-ben nevelkedtek, s az athéni aranycsapatban is öt olyan játékos volt, aki ebből az iskolából indult a világhír felé. 

Forrás: olimpia.hu

Dunakeszin, a Széchenyi István Általános Iskola rendezvényére érkeztek bajnokaink.

A közel 400 gyermek és pedagógus nagy szeretettel fogadta Rejtő Ildikót, Dunai Antalt és Vaskuti Istvánt Egyesületünk képviseletében. István elhozta a Nemzetközi Fair Play Díját, ildikó legendás, több,mint 50 éves fegyverét, amin volt csapattársai nevei is szerepel, Antal pedig egy focilabdával bizonyította, hogy van élet Andora után is. A találkozó végén dedikálással és közös fotózással búcsúztatták bajnokainkat.

 

Darnyi Tamás 50 éves

Június 3-án 50 esztendős Darnyi Tamás, négyszeres olimpiai bajnok, négyszeres világ- és nyolcszoros Európa-bajnok úszó, a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének tagja.

Darnyi Tamás 1967. június 3-án született Budapesten. Bal szemét egy eltévedt hógolyó találta el még gyerekkorában, s hiába műtötték később többször, látását nem tudták megmenteni. 1975-től az Újpesti Dózsa, illetve az Újpesti TE, 1991-től a Budapesti Rendészeti SE, 1993-tól a Sport Plusz OTP SE versenyzője volt. Az uszodai körökben "Puci" becenévre hallgató sportoló már ifi éveiben megkezdte az aranygyűjtést két fő számában, a 200 és 400 méteres vegyesúszásban, 1981-ben az Ifjúsági Barátságversenyen és az 1982-es ifi EB-n is első lett.

Széchy Tamás tanítványaként az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon aratta első felnőtt sikerét, a 200 és a 400 méteres vegyesúszásban is aranyérmes lett. 1987-ben a strasbourgi Eb-n már világcsúccsal nyert mindkét számban, 1989-ben Bonnban emellett a 200 méter pillangón is Európa-bajnok lett.

Fő számaiban egymás után két olimpián sem talált legyőzőre: az 1988. évi szöuli játékokon mindkét számban világcsúccsal győzött, és négy évvel később, az 1992. évi barcelonai olimpián is mindkétszer ő csapott be elsőnek a célba. Négy aranyérmével máig ő a legeredményesebb magyar férfi úszóolimpikon.

Szöulban 1988-ban 200 méter vegyesen egy testhossz hátrányt ledolgozva, egy testhossz előnnyel csapott az olimpiai aranyat érő célba.

Ugyanezeken a távokon 1986-ban és 1991-ben világbajnoki címet is szerzett. Nemzetközi versenyen vegyesúszásban egész pályafutása alatt verhetetlen volt, több világcsúcsot is felállított, ezért vegyeskirálynak is hívták. Ő volt az első, aki két percen belül úszta le a 200 m vegyest, 1991-ben 1:59.36-tal csapott be a célba. A 400 méter vegyesen 1991-ben felállított, 4:12.36-os, elképesztő világcsúcsa után mestere, Széchy úgy vélte, hogy ha megszorították volna, akkor 4:08-ra is képes lett volna.

Barcelonában az 1992-es ötkarikás játékokon szenzációs úszást mutatott a 200 méteres vegyesúszás döntőjében. Darnyi Tamás arany-, Czene Attila bronzérmet szerzett.
1993-ban a sheffieldi Európa-bajnokságon, a 400 méter vegyesúszás megnyerése után jelentette be visszavonulását. Páratlan sorozatának mérlege 59 magyar bajnoki cím, négy olimpiai, négy világbajnoki és nyolc Európa-bajnoki arany. 1985 és 1992 között megszakítás nélkül nyolc alkalommal volt az év magyar úszója, ötször választották az év legjobb férfi sportolójává (1986, 1987, 1988, 1990, 1992), 1992-ben Európa legkiválóbb sportolójának is megválasztották.

Az amerikai Swimming World szaklap kétszer választotta az év úszójának (1987, 1991), 1985-től örökös magyar bajnok. Technikájával megelőzte korát, ez a magyarázata annak, hogy egész pályafutása során csak ritkán tudták megszorítani. A nyilvánosságot kerülte, s mivel akkoriban még nem voltak kötelezőek a versenyek utáni sajtótájékoztatók, keveset nyilatkozott.
1988-ban a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, 1991-ben belügyminiszteri dicséretet és aranygyűrűt, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 2002-ben Csík Ferenc-díjat kapott. A III. kerület díszpolgára. 1991-ben alapító tagja volt a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának. 2000-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2006-ban Prima-díjat, 2013-ban Prima Primissima Díjat kapott, és ugyanebben az évben elsőként került be a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába is.

1989-től a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja. 1996-ban a Magyar Úszószövetség elnökség tagja, 2000-től 2012-ig szakmai alelnöke volt. 1995-ben elindította a nevét viselő úszóiskoláját, amelyben több ezer gyermek tanult meg úszni, köztük Gyurta Dániel is. Nős, felesége, Jónás Rita és gyerekei Floridában élnek, ezért az év jelentős részét Amerikában tölti.

Forrás: olimpia.hu

 

Kamuti Jenő: Először libabőrös lettem, aztán megkönnyeztem

A szemműtétjére fogta, pedig boldogsága miatt könnyezett Kamuti Jenő, amikor megtudta: a Nemzeti Sport információja helyesnek bizonyult, a sportlegendák valóban őt javasolják tizenkettedik tagnak az elhunyt súlyemelő, Földi Imre helyére.


 

– Gratulálunk az elismeréshez! Nagyjából dél előtt néhány perccel lett hivatalos, hogy a tizenegy Nemzet Sportolója önt javasolja tizenkettedik tagnak az elhunyt súlyemelő-legenda, Földi Imre helyére. Azóta hányszor csörgött a telefonja?
– Pontos számot nem tudok mondani, minden telefont örömmel kapkodtam fel, mert az alapvető természetem is olyan, hogy abban bízom, jó híreket hallok – felelte Kamuti Jenő a Nemzeti Sportnak.

– Ez pedig jó hír!
– Sok barátom hívott fel, de annyira senki nem tud örülni, mint én. Igaz, még nem végleges az elismerés, hiszen ez csak javaslat, de bízom benne, hogy hamarosan hivatalosan is megkapom a címet.

– Szabó Tünde sportért felelős államtitkár mosolyogva mondta, nem hiszi, hogy ezzel probléma lenne...
– Én sem tudok róla, hogy fennáll érdemtelenségi ok velem kapcsolatban. Kibírom már ezt a kis időt, amíg meg nem születik a végső döntés.

– Miként értesült a sportlegendák javaslatáról?
– A Magyar Olimpiai Bizottság ülése zajlott, Kulcsár Krisztián beszélt személyi ügyekről, amikor Kovács „Kokó" István, aki a felügyelő bizottság tagja, el nem ítélhető módon bekiabált az ülés közepén, hogy álljunk meg, most olvasom a telefonomon, hogy Kamuti Jenőt javasolták a Nemzet Sportolójának.

– És aztán...?
– Néma csönd, majd óriási taps, jöttek sorban a gratulációk. Kulcsár Krisztián azt válaszolta, hogy ezért valóban érdemes volt megszakítani az elnökségi ülést. Aztán folytattuk a munkát.

– Azért ne hagyja ki a saját reakcióját sem!
– Először libabőrös lettem, aztán megkönnyeztem. Utóbbit arra fogtam, hogy hétfőn operálták meg a szememet, pedig nem ez volt az oka, hanem a boldogság.

– Tizenegy sportlegenda döntött így – létezik ennél nagyobb elismerés?
– Az én szememben ez a társaság a magyar sport tudományos akadémiája. Óriási megtiszteltetés, hogy maguk közé választottak! Lehet nyerni világbajnokságot, magyar bajnokságot, de ez egy életmű elismerése, ez a csúcs. Becsületszavamra mondom, hogy bár „csak" két második helyem van az olimpiákról, nem adnám oda ezt az elismerést egy aranyéremért. Ezt nem lehet megvenni, nem számít lobbitevékenység, ez csúnyán fogalmazva az élet hordaléka. A társaktól érdemli ki az ember, ennél pedig nincs csodásabb érzés.

– Esélyesnek tartotta magát a tagságra?
– Több esélyes is volt, de igen, szerénytelenül magamat is közéjük soroltam. A kiírás a sportpályafutást és az azt követő munkát veszi figyelembe. Az én esetemben ezt kettő plusz egynek mondanám, hiszen az orvosi karrierben nem lehet sumákolni, egy orvos nem hibázhat, hiszen életekről van szó, én pedig a műtősfiútól kezdve főorvos, igazgató lehettem. Hálás vagyok a sorsnak, hogy megadatott az öröm, amit a gyógyítás szerez. Amikor egy beteg gyógyulásához közöm van, annál aligha van fantasztikusabb tevékenység.

– Amióta kiderült, hogy kedden ülnek össze a tagok, számolta vissza az órákat a döntésig?
– Hazudnék, ha azt mondanám, nem gondoltam rá, szinte minden nap eszembe jutott, hogyan döntenek majd, meddig juthatok a kettő plusz egyes pályafutásommal.

– Mindenesetre a mezőny erős volt.
– Ha mondjuk Hegedűs Csaba, Mészöly Kálmán vagy Jónyer István kapta volna a szavazatok többségét – és még sorolhatnám a neveket –, akkor sem lepődöm meg. Elismerem, nagyra tartom őket. De azért álszerénység lenne azt állítani, hogy nem örülök a győzelmemnek. Olyan ez, mint hogy sohasem voltam elkeseredve, amiért nem nyertem az olimpián, mindig úgy éreztem, van nálam jobb vívó abban a döntőben. Boldog voltam, hogy egyáltalán eljutottam a fináléig. Most is ugyanígy gondolkoztam, ez volt a döntő – csak most én nyertem.

– A Nemzet Sportolójaként hogyan tovább?
– Én kicsit stréber gyerek voltam, mindig is többet dolgoztam, mint más, a munkában nagyon hittem, hiszek. Meggyőződésem, hogy úgy kell a jövőben is viselkednünk, hogy példaképek legyünk a mai fiatalok számára, ezért még jobban, még többet kell dolgozni, hirdetni a sportszerűséget, hogy ne csak a sportra, a civil társadalomra is hatással legyen. Talán ott sem árthat ez a viselkedési forma... A kollégáim nevében nem szeretnék beszélni, de amellett, hogy Földi Imre múltját méltatnám, tervet készítenék, hogyan tudunk különböző rendezvényeken részt venni beszélgetés formájában. A beszélgetés a mai világban fontosabb, mint valaha, hiszen a modern technika kicsit háttérbe szorította. Szeretném, ha méltó példaképei lennénk egy becsületes ifjúságnak.

 

Forrás: nemzetisport.hu

Pestibulvár: A Halhatatlanok csarnokába választották Kovács Katalint

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozót választotta új tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület közleménye szerint a csütörtökön megtartott rendes éves közgyűlésen Kárpáti György elnök megemlékezett az április 23-án, 78 éves korában elhunyt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőről, majd titkos szavazással megválasztották Kovács Katalin kajakozót.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületnek 21 tagja lehet, ha valaki meghal, a tagság választja meg az új tagot. A megtisztelő cím nem jár külön díjazással.

A halhatatlanok tagsága:

Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Vaskuti István, Székely Éva, Török Ferenc, Nagy Tímea, Kásás Tamás.

Forrás: pestibulvar.hu

Oroszlányi Városi Tehetségnap

Egyesületünk képviseletében Kamuti Jenő, Faragó Tamás és Wichmann Tamás vett részt a Oroszlányban a városi tehetségnapi rendezvényen. Bajnokainkat a város nevében köszöntötte Lazók Zoltán polgármester úr, a Hunyadi Mátyás Általános iskola, mint az esemény fő szervezője nevében Hartmann József címzetes igazgató úr. A beszélgetés elején Wichmann Tamás megemlékezett Földi Imréről és beszámolt az egyesület új választásáról, Kovács Katalinról. Természetesen a gyerekek mindenre kíváncsiak voltak és rendkívül felkészülten kérdeztek a vendégektől. Mi történt Wichmann Tamással a Moszkvai olimpián, hogy feladni volt kénytelen a versenyt, miért hívják Faragó Tamást Tonónak, ki volt tehetségesebb vívó, Kamuti Jenő vagy az öccse László? A gyerekek nehezen engedték el bajnokainkat a találkozó vége aláírások gyüjtésével és közös fényképek készítésével zárult.

 

EstiUjság: Halhatatlanok közt Kovács Kati

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozót választotta új tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, miután Földi Imre elhunyt. A szabályok szerint ilyenkor egy új tagot kell megválasztani.

kovács katalin olimpAz egyesület közleménye szerint a csütörtökön megtartott rendes éves közgyűlésen Kárpáti György elnök megemlékezett az április 23-án, 78 éves korában elhunyt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőről, majd titkos szavazással megválasztották Kovács Katalin kajakozót.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületnek 21 tagja lehet, ha valaki meghal, a tagság választja meg az új tagot. A megtisztelő cím nem jár külön díjazással. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A halhatatlanok tagsága (az egyesület honlapjáról):

Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Vaskuti István, Székely Éva, Török Ferenc, Nagy Tímea, Kásás Tamás

Forrás: estiujsag.hu

24.hu: Kovács Katalint a halhatatlanok közé választották

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozót választotta új tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület közleménye szerint a csütörtökön megtartott rendes éves közgyűlésen Kárpáti György elnök megemlékezett az április 23-án, 78 éves korában elhunyt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőről, majd titkos szavazással megválasztották Kovács Katalin kajakozót.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületnek 21 tagja lehet, ha valaki meghal, a tagság választja meg az új tagot. A megtisztelő cím nem jár külön díjazással.

Forrás: 24.hu

Index: Kovács Katalint a halhatatlanok közé választották

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozót választotta új tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

A csütörtökön megtartott éves közgyűlésen Kárpáti György elnök megemlékezett az április 23-án, 78 éves korában elhunyt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőről, majd titkos szavazással megválasztották Kovács Katalin kajakozót.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületnek 21 tagja lehet, ha valaki meghal, a tagság választja meg az új tagot.

A halhatatlanok tagsága:
Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Vaskuti István, Székely Éva, Török Ferenc, Nagy Tímea, Kásás Tamás 

Forrás: index.hu

Dehir: Háromszoros olimpiai bajnok kajakos lett a halhatatlanok új tagja

Budapest – Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozót választotta új tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

Az egyesület közleménye szerint a csütörtökön megtartott rendes éves közgyűlésen Kárpáti György elnök megemlékezett az április 23-án, 78 éves korában elhunyt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőről, majd titkos szavazással megválasztották Kovács Katalin kajakozót.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületnek 21 tagja lehet, ha valaki meghal, a tagság választja meg az új tagot. A megtisztelő cím nem jár külön díjazással.

A halhatatlanok tagsága (az egyesület honlapjáról):

Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Vaskuti István, Székely Éva, Török Ferenc, Nagy Tímea, Kásás Tamás

Forrás: dehir.hu

Különleges elismerésben részesült az olimpiai bajnok Kovács Kati

A háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin bekerült a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé.

Április végén hunyt el Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, ezért a Halhatatlanok Klubjában az általa megüresedett hely miatt tartottak titkos szavazást.

 

A klubtagok két jelöltre adhatták le a voksukat: a vitorlázó Fa Nándorra és a kajakozó Kovács Katalinra.

Utóbbi kapott több szavazot, így már a 31 világbajnoki címével a világ legeredményesebb női kajakozója, Kovács Katalin is a halhatatlanok között van - értesült az Origo.

Az egyesület – amelyet Halhatatlanok Klubja néven 1991-ben a Magyar Sportújságírók Szövetsége hozott létre – húsz tagból áll.

A jelenlegi halhatatlanok között van Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István, Wichmann Tamás és mostmár Kovács Katalin is.

Forrás: blikk.hu

 

Magyar Hírlap: Kovács Katalint a halhatatlanok közé választották

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozót választotta új tagjává a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete.

 Az egyesület közleménye szerint a csütörtökön megtartott rendes éves közgyűlésen Kárpáti György elnök megemlékezett az április 23-án, 78 éves korában elhunyt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőről, majd titkos szavazással megválasztották Kovács Katalin kajakozót.
A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületnek 21 tagja lehet, ha valaki meghal, a tagság választja meg az új tagot. A megtisztelő cím nem jár külön díjazással.

A halhatatlanok tagsága (az egyesület honlapjáról):
Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Vaskuti István, Székely Éva, Török Ferenc, Nagy Tímea, Kásás Tamás

Forrás: magyarhirlap.hu

Közgyűlés

Megtartotta éves rendes közgyűlését Egyesületünk.

dr. Kárpáti György elnök tartott rövid búcsúbeszédet Földi Imrére emlékezve, majd felkérte Füleky Andrást a levezető elnöki feladatok ellátására.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2016-os év pénzügyi és szakmai beszámolóját, értékelte az egyesület munkáját, majd megtárgyalta és elfogadta a 2017-es szakmai és pénzügyi tervet.

A közgyűlés új tagot választott az elhunyt Földi Imre helyére. Titkos szavazással Kovács Katalin és Fa Nándor közül Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, harmincegyszeres világbajnokot választotta meg.
 

 

Elnökségi ülés

Egyesületünk Elnöksége a Kárpáti György Elnöketével megvitatta a Közgyűlés előkészítését, megtárgyalta a szakmai és pénzügyi beszámolót, majd javaslatott tett új tagok jelölésére.
Az Elnökség Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnokot és Fa Nándor óceáni szólóvitorlázót javasolta jelöltnek a Közgyűlés választására.

dr Kárpáti György
Elnök

 
 

Origo: Kovács Katalin lett a Halhatatlanok klubjának új tagja

A háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin az április végén elhunyt Földi Imre, egykori súlyemelő olimpiai bajnok megüresedett helyére került a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé - értesült az Origo.


A 31 világbajnoki címével minden idők legeredményesebb női kajakosának számító Kovács Katalint választották be a Halhatatlanok Klubjába. A titkos szavazáson két jelöltre voksolhattak a jelenlévő klubtagok, Kovács mellett Fa Nándor vitorlázó volt a másik jelölt. 

Az egyesület – amelyet Halhatatlanok Klubja néven 1991-ben a Magyar Sportújságírók Szövetsége hívott életre – húsztagú.

A jelenlegi halhatatlanok között van Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Török Ferenc, Vaskuti István, Wichmann Tamás és Kovács Katalin.

Forrás: Origo

Közlemény

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete megtartotta rendes éves közgyűlését 2017. május 25-én. Kárpáti György elnök megemlékezett Földi Imre olimpiai bajnokról, majd a közgyűlés titkos szavazással megválasztotta Kovács Katalin kajakozót, háromszoros olimpiai bajnokot az egyesület új tagjának. Az Egyesületnek 20 tagja lehet, ha valaki eltávozik a tagság választja meg az új tagot. A tagság nem jár külön díjazással.

dr Kárpáti György
Elnök
Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete
 

Látogatás a MH Öszhaderőnemi Parancsnokságán Székesfehérváron

Egyesületünk képviselőit Szívós István ezredes fogadta az MH ÖHP képviseletében. Dr Kamuti Jenő, dr Faragó Tamás és Wichmann Tamás részben korábbi versenyzői korszakuk kiemelkedő állomásairól emlékeztek meg, a korábbi olimpiák különleges hangulatáról, a koncentráció, a győzni akarás fontosságáról a versenyek izgalmában. Kamuti Jenő a Nemzetközi Fair Play Bizottság Elnöke külön kiemelte, milyen sokat jelent a nagy világversenyeken is a sportszerűség, sokszor egy-egy segítő szándék nagyobb elismerést kap a közvélemény szemében, mint az adott verseny győztese. Természetesen napjaink kiemelkedő sporteseményei is szóba kerültek, így a júliusban Hazánkban megrendezendő Vizes Világbajnokság várható magyar eredményeiről, a rendezők felelőségéről és a helyszínek sokszínűségéről is beszámoltak a résztvevők. A rendezvény rövid kvízjáték után dedikációval és közös fotózással zárult.

 

 

 

 

 

 

Keleti Ágnes Izrael díjban részesült!

A díjakat a legfőbb közjogi méltóságok adták át.

 

 

 

 

 

Fotók: Róth Tamás