Index: Meghatódtam, már nem vagyok annyira kemény

Az elnevezést Vitray Tamás találta ki, minden idők legjobb sportolói így lettek halhatatlanok, még 1991. február 1-jén. 26 évvel később a klub új tagjának felvételén jártunk.

Kezdjük egy kis múltidézéssel. 1991-ben a közönségszavazatok alapján jött létre az első sportolói elitklub, a háromszoros olimpiai bajnok öttusázó Balczó Andrásra, valamint a szintén háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó Papp Lászlóra 165 ezer jelölés érkezett.

Érzékeltetésül: akkor ez újságokból kivágott, kitöltött és visszaküldött szavazólapokat jelentett, nem csak egy bökést a neten.

Az volt a szlogen 1991-ben, hogy minden nyolcvanadik magyar vette a fáradságot, egyúttal tartotta fontosnak a hazai sport ügyét annyira, hogy ikszeljen és jelöljön.

A halhatatlan sportolók így szerveződtek közösségbe, és most, 26 évvel később ez az elitklub még mindig megvan.

Legújabb tagját, a kajakos Kovács Katalint pedig hivatalosan csütörtök este vették fel.

A klub elnöke, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György a beiktatási bevezetőjében a rá jellemző iróniával beszélt, és felvezette: hála a jóistennek, olyan sokan vannak a teremben, hogy elképzelése sincs, hány olimpiai vagy világbajnoki arany gazdáját kell köszönteni, ezért ezt mellőzi. És ha a világban annyi negatív dolog történik is, ő most kizárólag pozitív maradna, mert olyan sok jó sorsot lát, hogy nem is tudna panaszkodni.

„Az egyik legfiatalabb tagunk, a 96 éves Keleti Ági van itt a szemem előtt, sebes járásával. Milyen jó, hogy a legutóbbi ülésünkön is a tudtomra adta: neki nincs szüksége hallókészülékre, mert mindent tökéletesen meghall. Vagyis semmi sem maradhat titokban. Ha sajnos elmegy valaki közülünk, demokratikusan, szavazattöbséggel választunk a helyére.

A csodálatosan szép Katikával leszünk most újra húszan.”

Schmidt Gábor, a kajakszövetség elnöke azzal méltatta az érintettet, hogy amikor sérült volt, azért fájt a szíve, mert nem tudta végrehajtani azt az edzésmennyiséget, amit a többiek, az egészségesek. Önmagát nem tartotta kimagasló tehetségnek, nem adtak neki ingyen semmit, de volt egy hivatása, amit szakadatlanul űzött.

„Ő a nagykövetünk, a fiatalok segítőkész támogatója, akitől mindenki kaphat ösztönzést, mert a kislánya kezét fogva is ott áll a vízparton. Ezek az értékek teszik őt halhatatlanná” – összegezte frappánsan Schmidt Kovács karakterét.

Pályaív

1976. február 29-én született, Budapesten

Klubjai: Spartacus, BSE, BKV Előre, Újpest, MTK, Honvéd

Háromszoros olimpiai bajnok, párosban 2004-ben és négy múlva, négyesben 2012-ben nyert. Öt ezüstjéből hármat négyesben szerzett, kettőt párosban.

31-szeres világbajnok, minden távon és minden egységben nyerni tudott. 1998-ban nyerte az elsőt Szegeden, utoljára 2011-ben lett világbajnok. Utolsó érmét 2013-ban Duisburgban Janics Natasával szerezte.

29-szeres Európa-bajnok, az elsőt 1999-ben, az utolsó 2013-ban szerezte, itt is igaz, minden távon és minden egységben volt a legjobb.

 

És itt talán érdemes visszautalni a nevelőedző, Schmidtné Pavlovics Angyal szavaira – nincs rokonságban a jelenlegi elnökkel –, aki azt mondta, akárhány aranyat is nyert, benne mindig az maradt meg, hogy nagyon fiatalon letette a hajóját a vízre, és az siklott. Hosszú karja, jó vízfogása volt a 10 éves Kovácsnak, aki hamar túltett nővérén – és sok más riválisán is –, és talán ennél fontosabb: olyan ambíciója és motivációja volt, ami senki másnak.

Mindig tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel

– ezt is kiemelte Schmidt, ez a mondás végigkísérte Kovács életét.

A kajakkirálynő kifejezést egyébként nem szerette, mert túlzónak tartotta.

Kovácsról talán mindenkinek van egy kép a fejében, amikor szőke volt, amikor vörös volt, vagy barna, amikor a homlokára tolt szemüveggel mosolygott. Van egy kép, amikor első volt.

31-szer még senki sem volt világbajnok a magyar sportban – sem a kajakozás történetében –, már csak ezért, ennek jogán is bekerülhetett a halhatatlanok közé. 29-szer volt Európa-bajnok, ez sem gyakori, és hát van neki három olimpiai aranyérme is, kettő párosban, egy négyesben.

„Itt állok meghatottan most sok bajnok előtt, a példaképeim előtt.

Talán még sohasem voltam ennyire elérzékenyült, mert ahogy abbahagytam a sportolást, már nem vagyok annyira kemény.

Most egyszerűen csak jó érzéssel tölt el, ha azt mondják a fiatalok, én vagyok a példaképük.”

Pedig az olimpiai karrierje nem indult könnyen, 1996-ban, 20 évesen tartalék, négy év múlva van két ezüstje, Szabó Szilviával párosban, és négyesben is. Ez egy olyan ezüst volt, ami Kőbán Rita nyilatkozatával kevésbé lett örömteli. „Nem mindenki akarta az aranyat úgy, ahogy ő.” Ebben a hajóban már ott ült a 24 éves, ereje teljében lévő Kovács is.

Amikor halhatatlansága napján azt kérdeztem tőle, van olyan ezüstje, amit átváltoztatna arannyá, nem gondolkodott.  

„Azért nincs, mert az én pályám így kerek. Van bennem hiányérzet persze, szerettem volna egyéni olimpiai bajnok lenni. Így alakult, arról a címről lemaradtam, ettől még éjjel nincsenek rossz álmaim, és nem ver ki a verejték, hogy azon a pekingi pályán sikerülhetett volna jobban a versenyem. Így is lett három olimpiai aranyam. Amikor egy kisgyerek álmodik, erről álmodik.

Tátott szájjal néztem a bajnokokat, aztán egyszer csak magam is csatlakoztam hozzájuk. Nagyon szerencsés vagyok, mert amiről álmodtam, megtestesült.

Kimondani is hátborzongató, 31-szeres világbajnok. 1998-ban volt az első, 2013-ban az utolsó, vagyis 15 év telt el. A rá jellemző mosollyal azt mondja, az elsőre és az utolsóra is ugyanolyan szenvedéllyel emlékszik. Sőt, figyelmembe ajánlotta a 2002-es aranyat, amikor először nyert egyéniben. Annak is külön bája van, mert az aktuális olimpiai bajnokot verte.

„Az elsőt négyesben nyertem, Szegeden, kétszázon mentünk, nem is olimpiai szám, de elég gyorsak voltunk, én pedig elértem azt, amiért mindenki harcol. Felfogni nem is tudtam azonnal, mi történt. Minden porcikám nem érezte, hogy világbajnok lettem. Pedig ott volt, előttem, és amiért olyan sokat dolgoztam, azt akkor elértem. Bennem mindig később tudatosult, hogy nyertem. Később éreztem át, mit értem el pontosan. Biztosan van egy rendje a nagy sikerek feldolgozásának a különböző sportolóknál. Nálam ez nem jött össze gyorsan.”

Az utolsó érme Janics Natasával – ő Kínában van most, de jelezte a szövetségnek, jövőre indul a válogatókon – jött össze, Duisburgban. Talán szimbolikus is ez a tény, mert vele lett olimpiai aranyérmes először és másodszor is.

Akkor, az utolsó érem idején Janics már édesanya volt, ő még nem.

„Aztán nemsokára én is átélhettem ugyanazt. A siker bizsergése más, utánozhatatlan, de ugyanennyire más, amikor valaki édesanya lesz. Sokan kérdezik tőlem: mindenáron vissza kellett-e térnem a szülés után? Ha nem tettem volna, sohasem tudtam volna meg, hogy az erőm, a testem ereje már nem elég arra, hogy a világ legjobbjaival, akik természetesen magyarok, már nem tudom felvenni a harcot. Mindent megtettem, hittem benne, hogy majd Lucával együtt is sikerülhet. De a fejem már nem ott járt. Akkor már inkább az volt bennem, hogy az edzőtábor hétvégéjén jön a kislányom, a férjem. És amikor kiszállok a hajóból, már velük is kell törődnöm nem csak a résztávokkal.”

Amikor azt kérdeztem, hogy Fábiánné Rozsnyói Katalin vagy Csipes Ferenc jelentett-e többet az életében, nem tudott és nem is akart különbséget tenni, mert nem is lehetett.

Elhiszi, hogy egy cikkhez egy jól hangzik, hogy valamelyik edzőt a másik elé emeli, de mindkét edzőtől rengeteg tanult, és amikor huszonéves volt, akkor Kati nénire, a fegyelmére volt nagyobb szüksége, később pedig, ahogy idősödött, Csipes módszerére. 2009-ben például vele lett egyéniben világbajnok.

„Örülök, hogy azok közé tartozom, akik mindkét nagy edző módszereit kipróbálhatták. Ahhoz, hogy lett 31 aranyam, mind a ketten kellettek. Nem lehet különbséget tenni közöttük, én pedig nem is mernék erre vállalkozni. Én csak azt tettem, amihez tehetségem volt. Kajakoztam. Ők segítettek nekem ebben. Hol így, hol úgy. Egy pillanatra sem éreztem, hogy nekem kényszer lenne a kajakozás, a kemény munka. Elég sok minden kijött ebből.”

A jelenlegi halhatatlanok: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Kulcsár Győző, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Vaskuti István, Székely Éva, Török Ferenc, Nagy Tímea, Kásás Tamás 

Forrás: index.hu

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok beiktatása a Halhatatlanok Egyesületébe

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok beiktatása a Halhatatlanok Egyesületébe.

Az új tag laudációját Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség Elnöke tartotta meg, majd dr Kárpáti György Elnök köszöntötte Katalint az Egyesület bajnokai között.

Kati meghatottan köszönte meg, hogy az Egyesület tagjai közé választotta.

Az eseményen jelen volt Kulcsár Krisztián, a MOB Elnöke, Vékássy Bálint, a MOB Főtitkára és Lehmann László a MOA Főtitkára is.

Kárpáti György köszöntötte a 80 éves Rejtő Ildikót, a szintén 80 éves dr Kamuti Jenőt és a 65 éves dr Faragó Tamást.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete megtartotta közgyűlését.

A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete megtartotta közgyűlését. Levezető elnöknek megválasztották dr Török Ferencet.

Az alapszabály módosítása szerint az Egyesület három főt delegálhat tagjai közül a Magyar Olimpiai Bizottságba.

Az adminisztratív igazgató tájékoztatta a közgyűlést az elmult egy év fontosabb eseményeiről, a fellépések tapasztalatairól és az új együttműködésről a Honvédelmi Minisztériummal.

Döntött a közgyűlés arról, hogy megbízza az elnökséget egy, az egyesület által adományozandó díj feltételrendszerének kialakításáról.

Elkészült az Egyesületet bemutató dokumentumfilm, dvd formátumban.

A közgyűlést követően került sor az új tag, Kovács Katalin ünnepélyes beiktatására.

 

Wichmann Tamés a Prima Primissima díj jelöltjei között!

A szavazásról a tudnivalókat a primaprimissima.hu oldalon találja.

"Első Európa-bajnokságát 1967-ben Duisburgban nyerte, a másodikat és a harmadikat Moszkvában kenus egyesben. 1970-ben Koppenhágában aratta első győzelmét 10000 méteren. 1971-ben két vb-aranyat nyert. 1974-ben újból diadalmaskodott, s ezt megismételte 1977-ben Szófiában is. 1979-ben rövid- és hosszú távon is győzelmet aratott. 1981-ben Nottinghamben, 1982-ben Belgrádban nyert, s ezzel világbajnoki elsőségeinek számát 9-re növelte. Négy olimpián vett részt, 2 ezüstérmet és 1 bronzérmet szerzett. 1978-ban Matija Ljubeknek nyújtott önzetlen segítségéért megkapta a nemzetközi Fair Play-díjat. 1979-ben az év sportolójának választották, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségi tagja. Összesen 37 alkalommal állhatott a magyar dobogó legfelső fokán, a mai napig aktívan részt vesz a magyar sportéletben."

Forrás: primaprimissima.hu

Encsre, a Zrínyi Ilona Általános Iskola meghívására érkezett Hegedüs Csaba és Wichmann Tamás

Encsre, a Zrínyi Ilona Általános Iskola meghívására érkezett Hegedüs Csaba és Wichmann Tamás Egyesületünk képviseletében. A diákok nagy lelkesedéssel fogadták a két bajnokot. Dr Szatmári-Antal Tamás köszöntötte az iskola vezetése részéről bajnokainkat, majd a diákok következtek. Nagyon sokan sportolnak rendszeresen a gyerekek közül, ezért is voltak kíváncsiak "Halhatatlanjaink" útjára a kezdetektől az olimpiai dobogóig. Tamás elhozta és körbeadta nemzetközi Fair Play díját. Mind a két bajnokunk legnagyobb büszkeségeként osztotta meg gondolatait a sportszerűség fontosságáról, hogy mit is jelent számukra ez a díj és miért tartják talán a legértékesebb elismerésüknek sikeres pályafutásuk során. Úgy búcsúztunk , hogy a polgármester úr meghívására a közeljövőben visszatérünk ebbe a gyönyörű városba.

Kecskeméten a Magyar Ilona Általános Iskolába kaptak meghívást "Halhatatlanjaink"

Kecskeméten a Magyar Ilona Általános Iskolába kaptak meghívást "Halhatatlanjaink"Az iskola tornaterme zsufoltásig megtelt diákokkal. A bemutatkozó filmek után záporoztak a kérdések, bajnokaink mennyit edzettek amíg olimpiai bajnokok lehettek, hány éves korukban derült ki, hogy tehetségesek abban, amit elkezdtek, miért pont azt a sportot választották, milyen tanulók voltak az iskolában?

Tímea elhozta az egyik olimpiai aranyérmét és körbe adta a gyerekek nagy örömére.Természetesen volt kvízjáték, ahol dedikált díszalbumot lehetett nyerni, Dunai Antal pedig megosztotta a titkot, hogy lehet valaki legalább ezüstcipős labdarúgó. A találkozó dedikálással és közös fényképezéssel ért véget.

Faragó Tamás Acsán

Kilenc éve valósították meg a település tanuszodáját, Kemény Dénes hathatós közreműködésével, ahol az 1500 fős településen megteremtették az Úszás és a vízilabda alapjait. A Cserhát dombjai között élő acsai gyerekek nagy számban látogatják az intézményt és nagyon sokan próbálgatják a vízilabdát is. Tamást a település Petőfi Sándor Általános Iskolája hívta meg de olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a Művelődési Ház előadótermében tartották a rendezvényt. Egy rövid fílmvetítés után - ahol Tamás parádés játékát mutattuk be - kezdődött a beszélgetés a vízilabdáról, a nagy világversenyekről és természetesen az olimpiai mozgalomról. Tamás saját életútján keresztűl szemléltette, hogyan motiválta a sport és a tanulás egész élete során, milyen példát adott tovább a növendékeinek és mit jelentett a világ legjobb vízilabdázójának lenni. Természetesen most is volt kvízjáték és a találkozó közös fotózással és dedikációval zárult.

Az Eötvös Károly Művelődési Ház és Könyvtár meghívására érkeztek Halhatatlanjaink Alsóörsre.

Az Eötvös Károly Művelődési Ház és Könyvtár meghívására érkeztek Halhatatlanjaink Alsóörsre. Az estébe nyúló találkozó Vizy András közreműködésével, elsősorban a nagy nemzetközi versenyekre való felkészülés pszihikai terheit elemezték a résztvevő olimpiai bajnokok.

Megemlékeztek az olimpiai döntők különleges légköréről, a versenyzők pillanatnyi fizikai erőnléte és lelki teherbírásának próbatételéről a legfontosabb pillanatokban. A rendezvényen az egyesület díszalbumát lehetett nyerni a kvízjátékon, majd dedikálással és közös fotózással zárult a találkózó.

Elnökségi ülés

NAPIRENDI PONTOK

Tájékoztató a szakmai programokról

2016. 07.01. – 2017. 06.30.

  • megvalósult szakmai program: összesen 41 fellépés, ebből 70,5 % vidéken
  • legfontosabb partnerek: iskolák, oktatási intézmények, önkormányzati szervezetek
  • 11 halhatatlan vett részt a programok lebonyolításában

új időszak: 2017. 08.01. – 2018. 07.31.

  • támogatás célja: Sport nagyságok, és egyben EMBEREK". A halhatatlan magyar sportolók a fiatalok felé olyan gondolatokat közvetítenek saját életútjuk bemutatásával, mint: a hazaszeretet, az álmok- vágyak-célok, a kitartás, a szorgalom, a tanulás, az önmegvalósítás jelentősége.
  • Múlt – Jelen – Jövő" mentor program folytatása
  • változatlanul a rendezvények fókuszában az oktatási intézmények állnak
  • új elem lehet a programok szervezésében az oktatási intézmények testnevelő tanárainak aktív bevonása a fellépések előkészítésébe és lebonyolításába, valamint az iskolák vezetésétől szakmai értékelés, visszajelzés kérése

új időszakban zajló szakmai program

Már megvalósult programok

  • 08.05. Szarvas Wichmann Tamás
  • 09.15. Komló Nagy Timea
  • 09.20. Eger Dunai Antal
  • 10.14. Budapest Világsakkfesztivál Polgár Judit Nagy Tímea dr Kamuti Jenő Vaskuti István

Szervezés alatt álló programok

  • október Nyíradony
  • 11.03. Alsóőrs Faragó Tamás +Nagy Timea
  • 11.24. Encs
  • 12.08. Encs
  • 01.31. Encs

Tájékoztató a Magyar Olimpiai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról

  • új elnökkel a személyes találkozás, kapcsolatfelvétel megtörtént
  • a MOB kommunikációs, marketing vezetőjével több körös megbeszélés zajlott,ígéret szerint a MOB új szponzor stratégiájába beépíti a HMSE-vel történő együttműködés lehetőségét
  • első lépésben a MOB fontos lehetőséget lát a megújuló Magyar Olimpiai Akadémiával való újra értelmezett együttműködés kiszélesítésében
  • honlap együttműködés – kereszt linkek létrejötte
  • MOB ÚJ ALAPSZABÁLY értelmében (a MOB Közgyűlés 2017.10.14.-i ülésén fogadták el) a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete 3 főt delegálhat rendes MOB tagnak
  • MOB továbbra is támogatást nyújt az egyesületnek

Elkészült a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületét bemutató dvd-ről

Tájékoztató a Kovács Katalin új halhatatlan tag beiktatásáról

Tájékoztató az egyesület gazdasági helyzetéről

Tájékoztató az iroda visszaköltözéséről a Komjádi uszodába

Torna: A férfiaknál baj van, ez így nem mehet tovább! – Magyar Zoltán

Magyar Zoltán negyvenegy évvel ezelőtt Montrealban nyert lólengésben olimpiai aranyat, azóta nem járt a városban, most viszont a Magyar Tornaszövetség elnökeként ott van a világbajnokságon.

– Megdobbant a szíve, amikor kiderült, hogy Montreal ad otthont idén a világbajnokságnak?
– Hihetetlenül haragudtam! – válaszolta Magyar Zoltán, aki 1976-ban éppen Montrealban szerezte meg lólengésben első olimpiai bajnoki címét, jelenleg pedig a városban tartózkodik, hiszen ott zajlik a világbajnokság.

– Mert nem mi nyertünk?
– Igen, azért. Ezt a világbajnokságot mi szerettük volna rendezni! A nemzetközi szövetség végig biztatott minket, mi pedig remek pályázatot nyújtottunk be – aztán a végrehajtó bizottság a kanadaiakat támogatta, és nem Magyarországot... Elvileg ez nem történhetett volna így, hiszen a szabályok értelmében csak a parlament az a fórum, amely szavazással dönthet a világbajnokság rendezési jogának odaítéléséről. Szóval borzasztóan elkeseredett és dühös voltam, de mivel pontozásos sportág a miénk, nem láttam értelmét a további hadakozásnak.

– Miután ezt a ránk nézve kedvezőtlen döntést megemésztette, csak eszébe jutott az ezerkilencszázhetvenhatos olimpia!
– Hogyne jutott volna az eszembe! A régi szép emlékek miatt egy idő után már örültem, hogy ismét Montrealba utazhatok, negyvenegy éve rendezték itt az olimpiát, azóta nem jártam a városban.

– Mire emlékszik a negyvenegy évvel ezelőtti játékokról?
– Képek és szituációk ugranak be leginkább, rég volt már az az olimpia... Emlékszem a lakásunk formájára, nagyjából előttem van a versenyhelyszín is. Érdekes helyzetbe csöppentem, hiszen azzal a szállodával szemben, amelyikben most lakunk, ott áll az olimpiai szálláshely. De a terem, amelyikben én nyertem, ma már többek között egy bevásárlóközpontnak ad otthont, a mostani vébéindulók egy másik csarnokban versenyeznek.

– Ahogy jár-kel a városban és a világbajnokság helyszínén, megrohanják az emlékek?
– Ha nem így lenne, akkor is eszembe juttatnák az itteniek, a nemzetközi szövetség vezetői és képviselői, a tornászok, az edzők. Sokan akkori fényképeket hoztak magukkal, még többen figyelmeztettek arra, hogy az olimpiai emlékművet nemrég felújították: már bronzba vagyunk öntve, merthogy az összes aranyérmes ott van a domborművön.

– Megtalálta saját magát?
– Persze, elmentem, megnéztem az emlékművet, le is fényképeztem, mit mondjak, ez is nagyon furcsa érzés volt...

– Azt mondta, a versenyhelyszínre többé-kevésbé emlékszik. Mire még?
– A versenyre. Szinte minden pillanata belém égett, és az érzés, amely akkortájt bennem volt. Bocsánat, ha egyszerűen fogalmazok, de tiszta ideg voltam a verseny előtt, hiszen a magyar esélyesek sorra elvéreztek, így hatalmas volt rajtam a teher. Úton-útfélen megkaptam, hogy ezek után remélik, én nyerek. Erre mit válaszolhattam volna...?! Köszönöm, hogy segítetek – mindenkinek ezt feleltem. Hihetetlenül nehéz volt kezelnem a nyomást. Az segített, hogy rendkívül jól felkészülten vártam a rajtot. Minden világverseny előtt annyit gyakoroltam, olyan sokat készültem, hogy nem egy, hanem másfél gyakorlatot is meg tudtam volna csinálni a lovon.

– Azért minden bizonnyal boldogabb volt negyvenegy évvel ezelőtt, hiszen most, a világbajnokságon nem tündököltek a magyar tornászok...
– Igen, hetvenhatban boldogabb voltam, mint most, de csak négy-öt nappal a verseny után éreztem igazán örömöt – addigra ment ki belőlem a feszültség. Ami ezt a világbajnokságot illeti, válasszuk ketté a női és férfi tornát! A lányoknál rend van, látszik a fejlődés, igaz, Kovács Zsófi a jó ideje húzódó és Dévai Boglárka montreali sérülése miatt nem tudunk döntős szereplést felmutatni.

Viszont ők tavasszal bizonyítottak az Európa-bajnokságon, emellett jönnek fel a fiatalok, igazán jó esélyünk van arra, hogy a tokiói olimpián ott legyen a női csapatunk. A férfiaknál viszont baj van... Berki Krisztián kisebb beavatkozáson esett át, ezért nem indulhatott a világbajnokságon, de az itt lévő hat indulónk hiába kapott meg minden támogatást és segítséget a felkészülés során, nem bizonyított, távol vannak a legjobbaktól és a fináléktól. Nem szeretnék elhamarkodottan nyilatkozni ebben a témában – otthon mindent megbeszélek az edzőkkel és a vezetőkkel –, de ez így nem mehet tovább! 

Forrás: nemzetisport.hu

„Jenő egy szívember" - Kamuti Jenőt 80. születésnapján köszöntötte a MOB

Dr. Kamuti Jenő nyolcvanadik születsénapja alkalmából ünnepséget rendezett a Magyar Olimpiai Bizottság a Larus Étterem és Rendezvényközpontban szerda este. Az eseményen a Nemzet Sportolóját, az olimpiai ezüstérmes tőrvívót a szintén vívó Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke és Kulcsár Krisztián MOB-elnök köszöntötte.

Dr. Kamuti Jenő 2017. szeptember 17-én töltötte be 80. életévét. Az ötszörös olimpikon, olimpiai ezüstérmes, sebészorvos vívót, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökét, a MOB elnökégének tagját néhány hónappal ezelőtt választották a Nemzet Sportolói közé.

Az ünnepségen olimpiai érmesek, korábbi klasszis vívók, a MOB néhány korábbi és jelenlegi vezetője, munkatársa mellett a Nemzet Sportolói közül részt vett Schmitt Pál és Kulcsár Győző párbajtőrvívó, Rejtő Ildikó tőrvívó, Kárpáti György vízilabdázó és Portisch Lajos sakkozó.

Az olimpiai ezüstérmes Kulcsár Krisztián egyben házigazdaként üdvözölte Kamuti Jenőt. „Általában ezeket a kerek évfordulós megemlékezéseket a MOB székházban tartjuk és tulajdonképpen ezzel kapcsolatosan két dolog is megmutatja, hogy milyen illusztris szerepet tölt be Jenci a magyar sportban és mindannyiunk szívében: az egyik, hogy milyen sok meghívót kellett kiküldenünk, ami okán a rendezvényt végül ide szerveztük a Larusba, illetve a másik az, hogy azok kivételével, akik ténylegesen is fizikailag akadályoztatva vannak, mindenki örömmel mondott igent a részvételre.

Jenci életét a család mellett alapvetően két dolog határozza meg a sport és az orvoslás. És Jenő mindkét területen a csúcsra értél: a valaha élt legeredményesebb férfi tőrözőnk, világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes vagy, aki később a Magyar Vívószövetség elnöke lettél, ma pedig már a Nemzet Sportolója vagy; ugyanakkor felkészült és alapos sebész is vagy, elég ambiciózus ahhoz, hogy a tanulmányaidat kiegészítetted nemzetközi klinikai tapasztalatokkal is, majd itthon évtizedeken keresztül műtöttél és egy időszakban a MÁV Kórházat is vezetted.”

„A páratlan hazai és nemzetközi népszerűséged annak köszönhető, hogy versenyzőként a legkiélezettebb percekben is humánus tudtál maradni; hogy egy olimpiai döntőben nemcsak bemondod a tust, hanem ha kell, oda is adod a fegyveredet az ellenfélnek; hogy most már generációk óta nincs olyan a magyar olimpiai mozgalomban, akinek ne álltál volna, vagy állnál rendelkezésére egészségügyi gondjainak megoldásában. Ezek azok a dolgok, ami miatt ilyen sokan szeretünk és tisztelünk itthon és külföldön, és ez az a példamutató, emberi hozzáállás, ami miatt lassan 20 éve Te vagy a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke is.”

A MOB elnöke két személyes megjegyzéssel zárta gondolatait. „Azon kevesek közé tartozol, akik születésnapját nem szoktam elfelejteni azon egyszerű ok miatt, hogy szeptember 17-én, tehát egy napon születtél Móna Pistával. Ő nekem nevelőapán, neked a barátod volt, sajnálom, hogy ma itt nem ünnepelhet téged… Lépten-nyomon kérdezik tőlem május óta, hogyan érzem magam, szeretek-e a MOB-ban dolgozni. A válaszom erre az, hogy ha csak annyi örömöm lenne a munkámban, hogy én mondhatom a pohárköszöntőt Kamuti Jenő születésnapján – akkor már megérte. Jenő barátom: a jó Isten éltessen sokáig!”

Schmitt Pál visszaemlékezett, Kamuti Jenővel ötven éves ismeretség, majd barátság köti össze. A sportdiplomata megjegyezte, hogy Kamuti Jenőben a nemzetközi vívócsaládnak óriási bizalma volt, és van is a mai napig.

„Jenő egy barát, orvos, igazi, életre szóló társ, Jenő egy szívember, akire mindig lehet számítani, odateszi magát, amikor kell” - fogalmazott a MOB kétszeres olimpiai bajnok tiszteletbeli elnöke, a NOB tagja.

Kamuti Jenő azt mondta, „nem goldoltam volna, ennyi jót fogok kapni a sporttól”. Sokak közt három jelentős személyt emelt ki, aki meghatározó volt szakmai elpmenetelében: Nagy Áárpád és baji Béla vívóedzőt, illetve akinek a sportdiplomáciai pályafutását köszönheti: Schmitt Pál.

„Árpi bácsi volt a BVSC-ben az, aki a tehetséges gyerekeket átadta Béla bácsinak, aki így lett a mesterem. A sportdiplomáciában pedig Pali segített, akivel Münchenben még együtt vívtunk. Ő volt az, aki segített és arra buzdított, hogy a Nemzetközi Vívószövetség Orvosi Bizottságának tagja legyek, majd a NOB-elnök Samaranch-nál lobbizott értem, hogy a NOB Orvosi Bizottságának is tagja legyek, végül két cikluson át erősítettem őket. Kétezerben pedig az ő inspirálására pályáztam a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöki tisztére, Pali akkor berni nagykövet volt, ő biztatott” - emlékezett vissza az ünnepelt, aki Schmitt Pál mellett a MOB-főtitkári teendőket is ellátta a kétezres évek közepén.

Beszéde végén egy 1973-as nyereménypezsgőt kínált a jelenlévőknek.

Kamuti Jenő 1950-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1957-től 1976-ig mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. 1957-ben a párizsi világbajnokságon tagja volt a Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilli Endre összeállítású világbajnok tőrcsapatnak. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban elért két ezüstérme (1968, 1972) mellett még négy alkalommal ért el olimpián pontszerző helyezést (4. helyezett, csapat: 1960, 1972; 5. helyezett, egyéni: 1964; csapat: 1968).

1963-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett, 1967-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. A Semmelweis Kórház orvosa, majd a MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa, 1996-től 2001-ig kórházigazgató főorvosa.

1989 és 98 között a Magyar Vívó Szövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja. Közben 1992-től 1996-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke. 1996-tól az Európai Vívó Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának tagja. 2005-2008-ig a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. 2000 óta irányítja a több szervezet, köztük az UNESCO által 1963-ban létrehozott, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által is elismert és támogatott Nemzetközi Fair Play Bizottságot. Mint nemzetközi sportszervezet vezetője, tagja a MOB elnökségének; vezeti a MOB Fair Play Bizottságát is. A hazai vívószövetség általános alelnöke, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának elnöke.  

Forrás: olimpia.hu

Nyolcvanéves Kamuti Jenő

A kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívó, a Nemzet Sportolója a legeredményesebb magyar vívók táborába tartozik.

Kamuti Jenő 1937. szeptember 17-én született Budapesten és már 13 évesen a Budapesti Lokomotív, majd 1957-től a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) színeiben versenyzett.

Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt jól szerepelt, de kiugró sikereit tőrözőként érte el. Bár nem egyszer csak egy hajszál választotta el az olimpiai aranyéremtől, a dobogó legfelső fokára nem állhatott fel. Húszévesen, 1957-ben tagja volt a párizsi világbajnokságon aranyérmet nyert magyar tőrcsapatnak. Ezüstből viszont bőven kijutott neki, ezért hívják „ezüstembernek” is: tőr egyéniben az 1968-as mexikóvárosi és az 1972-es müncheni olimpián végzett másodikként, e fegyvernemben az 1961-es és 1967-es világbajnokságokról egyéni ezüstöt hozott el, tőrcsapatban négyszer, 1961-ben, 1962-ben, 1966-ban és 1970-ben lett világbajnoki második. Ötszörös Universiade-győztes, ebből négyszer egyéniben bizonyult a legjobbnak. Idehaza hatszor volt országos egyéni tőrbajnok, kétszer párbajtőrbajnok.

1960 és 1976 között sportolóként öt alkalommal szerepelt ötkarikás versenyen, a következő évtizedekben pedig sportvezetőként, sportdiplomataként és orvosként volt részese az olimpiai játékokkal kapcsolatos szervezeteknek, eseményeknek.

1989 és 1996 között elnöke volt a Magyar Vívó Szövetségnek, miközben 1992-től 1996-ig betöltötte a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkári tisztségét is, majd 1996-tól a FIE orvosi bizottságát vezette. 1996-tól 2005-ig elnöke volt az Európai Vívó Szövetségnek (CEE), s tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) orvosi bizottságának.

Kamuti Jenő 1989 óta vesz részt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségének munkájában, 2005 decemberében a MOB főtitkárának választották meg.

1976 óta irányítja a Magyar Fair Play Bizottságot. 1997-től a Nemzetközi Fair Play Bizottság alelnöke volt, 2000 óta pedig ennek a bizottságnak az elnöke. 2009-től Kamuti Jenő az Európai Vívó Szövetség (CEE) örökös tiszteletbeli elnöke, s ugyanebben az évben lett a nemzetközi szövetség örökös tiszteletbeli alelnöke.

Sportolói pályafutásának elismeréseként az UNESCO 1977-ben Fair Play-díjjal tüntette ki. A kiváló sportember 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé, és ugyanebben az évben a fair play népszerűsítése érdekében végzett eredményes tevékenységéért elismerésben részesítette a Nemzetközi Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (FISU). 2014-ben Budapestért díjat kapott és bekerült a Nemzetközi Vívó Szövetség hírességeinek csarnokába. 2015-ben átvehette a Csik Ferenc díjat és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét is.

Idén júniusban a kormány, a Nemzet Sportolóinak egyhangú javaslata alapján, a Nemzet Sportolója címet adományozza Kamuti Jenőnek.

Jelenleg – a fair play bizottságokban betöltött pozíciója mellett – a hazai vívószövetség általános alelnöke, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának elnöke.

Forrás: bama.hu

Olimpia: 2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezi a játékokat

Ahogy az várható volt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése Limában szerdán egy korábbi megállapodás értelmében rábólintott arra, hogy hét év múlva, 2024-ben Párizs, míg négy esztendővel később, 2028-ban Los Angeles adjon otthont a nyári ötkarikás játékoknak.

A NOB már júliusban rendkívüli közgyűlésen határozott arról, hogy egyszerre ítéli oda a két olimpia rendezésének jogát a szervezet szeptember 13. és 17. között esedékes 130. kongresszusán Limában. A döntést megelőzően az ötletet támogató NOB-elnök, Thomas Bach úgy nyilatkozott: ha zöld jelzést kap az együttes odaítélés, akkor „mindhárom érintett fél, Párizs, Los Angeles és a NOB számára kedvező helyzet alakulhat ki”.

Nos, a kedvező helyzet nem sokkal később, augusztus elején elő is állt: a NOB megállapodást kötött az amerikai várossal a 2028-as rendezésről, ami egyben szabad utat nyitott a francia fővárosnak a 2024-es rendezésre. A hét év múlva rendezendő játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is pályázott, de mind a négy város visszalépett.

(Párizs egyébiránt korábban jelezte, hogy csak a 2024-es olimpia érdekli, míg Los Angeles nyitott volt a 2028-as rendezésre is.)
A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, míg Amszterdam az 1928-as olimpiát kapta meg (ha a sor folytatódik, akkor száz év múlva – ha még akkor is létezik az olimpiai mozgalom – a 2124-es és a 2128-as olimpia házigazdáját is egyszerre jelenthetik majd be…). A 2024-es és 2028-as nyári játékok helyszínét érintő szerdai, formalitásnak tekinthető szavazást a NOB végrehajtó bizottsága készítette elő, amely hétfőtől ülésezik a perui fővárosban.

„Gratulálok Párizsnak és Los Angelesnek! – kezdte beszédét Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első embere a limai döntést követően. – Nehéz jobbat elképzelni ennél a pillanatnál. Az olimpiai játékok stabilitása biztosítva van az előttünk álló tizenegy évre, rendkívül dolog ez. Két fantasztikus város nagyszerű ötkarikás hagyományokkal, lelkesek az olimpiai mozgalom iránt, és minden lehetséges módon terjesztik is azt.”

A NOB honlapja közleményében kiemeli: Los Angeles és Párizs is inspiráló projektet dolgozott ki, mindkét kandidáló követte az Agenda 2020 útmutatásait, különös tekintettel a meglévő és átmeneti létesítmények használatában – ebben mindkét olimpia rekordot dönt.

A szervezet vezető testülete a legfontosabb feladata mellett az elmúlt két napban egyéb témákat is érintett. Az egyik kiemelt témakört a dopping elleni harc megerősítése jelentette, különös tekintettel az orosz botrányra. Ugyancsak aktuális tárgyalási témát szolgáltatott a Koreai-félszigeten kialakult feszült helyzet, Észak-Korea nukleáris és rakétakísérletei is – a fokozott figyelem oka, hogy február 9. és 25. között az északi határtól mindössze száz kilométerre fekvő, dél-koreai Pjongcsangban rendezik a téli olimpiát 2018-ban.

Thomas Bach az elmúlt napokban többször hangsúlyozta: az olimpia lebonyolítása nincs veszélyben, semmilyen jele sincs annak, hogy bármilyen „fenyegető árnyék” jelenne meg a játékok felett.

Forrás: nemzetisport.hu

„Kati néni”, Kocsis Ferenc és Wichmann Tamás az idei Prima Primissima-jelölt

Idén tizenötödik alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat. A Sport-kategória jelöltje Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző, Kocsis Ferenc olimpiai bajnok birkózó, mesteredző és Wichmann Tamás világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus.

A jelöléseket szerdán tették nyilvánossá a primaprimissima.hu oldalon. Az OTP Bank által támogatott díjat ötödik éve széleskörű társadalmi elfogadottság, figyelem és elismerés övezi. Az idei, jubileumi díjátadót követően összesen 450 díjazottat számlál majd azoknak a kiemelkedően tehetséges művészeknek, újságíróknak, tudósoknak, sportolóknak és oktatóknak a száma, akik példát mutatnak. Munkájukkal, tevékenységükkel nap, mint nap bizonyítják, hogy elkötelezettséggel, kitartással odaadással hogyan formálható, hogyan tehető jobbá jelenünk és hogyan formálható közös jövőnk - írják.

A Sport-kategória jelöltje Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző, olimpiai ezüstérmes kajakozó, számos olimpiai és világbajnok mestere; Kocsis Ferenc olimpiai bajnok, világ- és négyszeres Európa-bajnok birkózó, mesteredző, az olimpiai bajnok Majoros István és Farkas Péter edzője, továbbá Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, négyszeres világbajnoki ezüst- és ötszörös bronzérmes, valamint kétszeres olimpiai ezüstérmes, egyszeres bronzérmes, UNESCO Fair-play-díjas kenus.

Csányi Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy az ünnepélyes díjátadót december 1-jén tartják, addig a közönség is kiválaszthatja saját díjazottját a harminc jelölt közül a honlapon.

Forrás: olimpia.hu

Teljes üzemben a fair play-stand az Universiadén

A Nemzetközi Fair Play Bizottság immár harmadik alkalommal vesz részt standdal Universiadén, ezúttal Taipeiben. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséggel (FISU) közelmúltban kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően a fair play a korábbiaknál hangsúlyosabb megjelenést kap. A sportolói falu nemzetközi zónájának egyik legjobb helyén, az akkreditációs központ bejáratánál kapott helyet a stand, aminek köszönhetően már első nap a világ minden földrészéről érkeztek látogatók.

„Kifejezetten örülök annak a pezsgésnek, amit egyből az elején sikerült megtapasztalnom. Már a kipakolásnál jöttek ide versenyzők, és érdeklődtek a fair play-ről, a bizottságunk munkájáról. Várakozáson felüli fogadtatásban volt részünk, nagyon jó helyet ajánlottak fel a szervezők, így a sportolói falu vérkeringésének a közepén vagyunk. A taipei-i szervező bizottság látszik, hogy mindent megtesz a profi lebonyolítás érdekében. Erre egy remek példa, első nap kérdeztük, hol van zárható szekrényke, amibe a személyes dolgainkat zárhatjuk, amíg dolgozunk. A helyi szervező hölgy elment megkérdezni, majd tíz perc múlva megjelent két kollégájával, akik egy komplett szekrényt cipeltek ide a standunkra! A falu egyébként egy szellős épületegyüttes, mely eleve a szabadság, és a jó értelemben vett lazaságot sugallja. Természetesen a szervezők nagyon odafigyelnek a biztonságra, a szervezés pontosságára”- számolt be kezdeti tapasztalatairól Kamuti Jenő fair play-elnök a helyszínen. 

A Nemzetközi Fair Play Bizottság több ezer kitűzővel, karkötővel és prospektussal készült Taipeire, melyeket nemcsak a standra ellátogató versenyzők között, hanem a versenyhelyszíneken is osztogatnak. A kitelepülés részeként, többek között helyszíni játékokat próbálhatnak ki a vendégek, valamint számos fair play videót nézhetnek meg a kivetítőn.

Az ötszörös Universiade-győztes vívó Kamuti Jenő külön kitért a megnyitóra is. „Figyelemre méltó, hogy a NOB elnöke, Thomas Bach video-üzenetében külön hangsúlyozta az Universiade jelentőségét. Ennek sajátságos üzenete, hogy az olimpizmus mellett az Universaide-szpirit, szellemiség fogalma is kezd elterjedni. Egyébként a megnyitót egy sporttörténeti incidens zavarta meg. Bizonyos helyi csoportok vélt, vagy valós sérelmeik miatt tüntetést szerveztek a helyszínre, és egy időre megakadályozták a sportolók bevonulását, amit maradéktalanul elítélek, hiszen ezzel pont a sportolókat, és a fair play-t sértették meg! Természetesen a szervezők a biztonságot szem előtt tartva cselekedtek, így végül minden résztvevő rendben végignézhette a fantasztikus, dinamikus megnyitót, mely a fiatalok tetszését teljes mértékben elnyerte.”

A Fair Play program az Universiade végéig várja a sportolókat, vezetőket és érdeklődőket. Első nap meglátogatta a standot Adam Roczek, az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) elnöke is.

A vasárnap krónikájához tartozik Szatmári András aranyérme, egyben az első magyar győzelem Taipeiben, melyhez Kamuti Jenő a helyszínen gratulált az immár nemcsak világbajnok, de Universiade-győztes magyar vívónak. 

Forrás: olimpia.hu

Millennium csapat: „A három olimpiai aranyérem is nagy dolog volt, de az is, hogy együtt játszhattunk”

Sikerekben gazdag pályafutás áll a Millennium csapat olimpiai bajnokainak háta mögött, így nem csoda, ha nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak olyan eseményt, pillanatot kiemelni, amely különösen emlékezetes maradt számukra. Kásás Tamás szerint a három olimpiai aranyérem is nagy dolog, de az is éppen akkora, hogy együtt játszhattak. Vári Attilában azok az érzések maradtak meg leginkább, hogy milyen volt az olimpián szerepelni, vagy éppen a szentélyben, a Hajós Alfréd Uszodában hazai közönség előtt. Steinmetz Barnabás és Varga Tamás is az athéni döntőt emelte ki, Kósz Zoltán pedig természetesen a sydneyi diadalt. Fodor Rajmund szerint túl rövid volt ahhoz az interjú, hogy mindegyik kedves emlékét felidézze, míg Kiss Gergely azt említette meg, amikor az ifjúsági Európa-bajnokság megnyerése után a dobogó tetején először hallgatta a magyar himnuszt.

Forrás: nemzetisport.hu

Négy magyar vízilabda arany a Masters világbajnokságon

Világbajnoki címet szerzett a Millennium csapat színeiben három olimpia 14 magyar bajnoka a Masters világbajnokságon a 40+ kategóriában.

A döntőben az orosz St.Petersburg csapata volt az ellenfél. A mi oldalunkon 14 olimpiai bajnok, az ellenfélnél 2 olimpiai ezüstérmes szerepelt a döntő összecsapáson az együttesekben. A Millennium csapat az ötödik találkozóján is telt ház előtt, ötödször is győztesként hagyta el a medencét. A legendák első gólját Biros Péter szerezte, aki másfél negyed alatt triplázott, míg az oroszok 5–0 után találtak be először. A gálahangulat persze most sem maradt el, a találkozó végéig a 16 magyar gól szebbnél szebb, szellemes megoldásokból született. Biros 5, Varga Zsolt 3, Kásás Tamás és Molnár Tamás 2-2, továbbá Székely Bulcsú, Benedek Tibor, Steinmetz Barnabás és Varga Tamás 1-1 alkalommal talált be az ellenfél hálójába.

A hét nap alatt bajnokaink meggyőződhettek arról, a szurkolók nem felejtették el a legendáikat. Még mindig imádják őket.  

A 16-3-as győzelem után Kemény Dénes szövetségi kapitányt is megfürdették a fiúk.

-„Ez egy csoda. Fantasztikus érzés volt az egész hét. Amikor felnéztem a lelátóra és láttam, hogy ennyi ember szurkol nekünk, ennyi ember szeretett minket, akkor egyszerűen újra megéltem mindent, amit profi játékosként. Az volt számomra igazán felemelő, hogy a gyermekeim láthatták ezt a csapatot együtt játszani, mert nagyon picit voltak, amikor én abbahagytam, szerintem annyira sok mindent nem tudtak felfogni egy-egy mérkőzésből. Megmutattuk a közönségnek, hogy amikor játszunk – és ez ebben a döntőben is így volt –, amikor elkezdjük az igazi játékunkat, akkor nem találunk ellenfélre. Ami annak köszönhető, hogy gyerekkorunk óta ismerjük egymást és olyan képzést kaptunk, amit ebben a szentélyben mindig meg tudunk mutatni, s ekkora szeretettel körülvéve elő tudjuk hozni magunkból. Köszönöm mindenkinek, hogy így szeretnek és ennyit buzdítanak minket, ennél szebb dolog nincs a világon” – mondta Vári Attila a találkozó befejeztével.

A masters világbajnok csapat tagjai:
SZÉCSI Zoltán, SZÉKELY Bulcsú, MÄRCZ Tamás, VARGA Zsolt, KÁSÁS Tamás, VÁRI Attila, KISS Gergő, BENEDEK Tibor, FODOR Rajmund, BIROS Péter, STEINMETZ Barnabás, MOLNÁR Tamás, GERGELY István, VARGA Tamás
Szövetségi kapitány: KEMÉNY Dénes
Edző: KÓSZ Zoltán

A női 30+ kategóriában szereplő Budakalász együttese 13-10-re nyert az utolsó fordulóban az amerikai Olympic Club ellen, így megszerezte az aranyérmet.

Egyszerű volt a képlet a Budakalász (30+) számára az amerikai The Olympic Club elleni mérkőzés előtt: ha a női válogatott hajdani világ- és Európa-bajnok klasszisait felvonultató gárda győz, akkor világbajnok, döntetlennel második, vereséggel harmadik lesz.

 

A lányok ennek megfelelően pólóztak, 2-2 után már rendre náluk volt az előny, az első félidőben Pelle Anikó triplázott, továbbá Brávik Fruzsina duplája és Drávucz Rita (a képen) gólja után 6-3-nál cseréltek térfelet a csapatok. A második félidőben Drávucz is meglőtte második, majd harmadik gólját, 8-4-nél pedig már nem nagyon kellett aggódunk az aranyérem miatt. Stieberék az utolsó negyedben sem engedték nagyon közelebb a riválist, s végül 13-10-es győzelmet arattak, és veretlenül szerezték meg az aranyat.

- „Az egész világbajnokság fénypontja volt a mai meccs, jól védekeztünk, M-zónáztunk, Orsi jól védett, boldog vagyok. Hasonló volt, mint régen. Hálás vagyok a közönségnek, hogy ilyen sokan vannak itt, csodálatos érzés körülnézni. Ez a siker mehet a többi mellé, hiszen a mi korosztályunkban ugyanolyan elismerés, mint amit a fiatalok közt nyertünk. Még itt vagyunk, ugyanúgy megharcolunk a helyzetekért, ha lassabban is, de úszunk, és ugyanúgy gólra kell váltani a passzokat. Nagyon örülök a végső sikerünknek" - mondta Drávucz Rita.

A master világbajnok csapat tagjai:
DOROSZLAI Orsolya, VARGÁNÉ GAZDAG Erika, ZSÁMBOK Lili, KIS-PRIMÁSZ Ágnes, STIEBER Mercedes Klára, ZSOLDOS-RÉDEI Kata, DRÁVUCZ Rita, BOROS Júlia, BRÁVIK Fruzsina, PELLE Anikó, GRUBER Laura, SZENTKERESZTI Gabriella, PAPP Timea, IPACS Barbara, GYŐRI Eszter

További két kategóriában diadalmaskodtak még magyar csapatok és szereztek korosztályukban masters világbajnoki címet. A férfi 35+ kategóriában az egri Bull’s Blood, a férfi 45+ korcsoportban az Ybl-Octopus együttese végzett az élen.

Forrás: olimpia.hu

Olimpiai érmeseink - Faragó Tamás dr.

FARAGÓ TAMÁS DR.

A BVSC-ben kezdte, majd a Vasas csapatában aratta legnagyobb hazai sikereit. Kilenc alkalommal segítette bajnoki címhez a piros-kékeket. Másfél évtizeden át 258 mérkőzésen játszott a válogatottban. Három olimpián szerepelt. Münchenben második, Montrealban első, Moszkvában harmadik lett a nemzeti együttessel. A kanadai siker fő részese, a torna gólkirálya, az olaszok elleni döntő győzelem hőse volt. A világ- és Európa-bajnokságokon három arany- és három ezüstérmet gyűjtött. Fizikai adottságai kiváló technikával párosultak. A medencében világklasszis volt. 1993-ban a hírességek floridai csarnokába is beválasztották. A parton színes, kivételes egyéniség. Állatorvosi hivatását nem nagyon gyakorolta. Pályafutása során egy ideig Düsseldorfban játszott, végül Arenzanóban volt játékos-edző. Idehaza a junior válogatottal világbajnokságot nyert, majd éveken át a Vasast trenírozta. Majd az egyre sikeresebb, már Európa-bajnokságot is nyert női válogatott kapitánya volt. Az athéni csalódást keltő hatodik helyezés után Montrealban világbajnokság megnyerésére vezette a csapatot. Ezt követve azonban családi okokra, hármas ikreivel való fokozottabb törödésre való hivatkozással lemondott a kapitányi tisztségről. A Vasas fiataljait segiti, s jó barátjával Csapó Gáborral pólósulit is vezet.

Az aranyérem története


Lukáts György írása


1976. Vízilabda csapat


Valahogy a gyermekkor, és az ifjúkor élményei sokkal maradandóbbak, mint a későbbiek. A sportban ez hatványozottan így van. Persze, nehogy most azt higgye bárki is, hogy a hatvanas-hetvenes évek magyar labdarúgó-válogatottjának összeállítását azért fújjuk fejből, ellentétben a maival, mert akkor gyerekek, fiatalok voltunk. De ez egy másik történet.


A magyar vízilabda egészen más kategória. Hála Kásáséknak, a maiakat éppen úgy fújjuk, mint a Faragó-féle világbajnok társaságot. Akkor, 1976-ban, a montreali olimpián minden összeállt az örök élményhez. Nekem különösen. Nem csak azért mert nagyon ifjú voltam, nem csak azért mert már mindenféle lapokban megjelentek különböző írásaim (akkortájt ez valódi érték volt), nem csak azért mert gyönyörű kisfiam már az első szülinapjához közeledett, hanem mert úgy várhattam az ötkarikás játékokat, hogy az akkor legszebb korszakát élő Csapó Gábort (maradjunk Dudinál), a barátomnak tudhattam, és általa időnként még a világsztár Faragó Tamással (maradjunk Tonónál), is szót válthattam. Csapatunk esélyesként utazott, csakúgy, mint most, 2005-ben. Ferihegyen, búcsúzáskor, Dudi csak ennyit mondott: „Nyugi. Ha a szovjeteket legyőzzük, aranyat nyerünk!” Ráadásul erre Tonó is rábólintott.


Kicsit persze, más okból is aggódtunk. Hiszen négy évvel korábban, Münchenben, a terroristák… No, de minek folytassam? Ezzel az érzéssel a mai ifjak sajnos szinte együtt élnek.


Jól kezdődött. Sorba vertük a csoportellenfeleket. De a hatos döntő még hátra volt. Ráadásul akkor körmérkőzés formájában dőltek el a helyezések. A legdöbbenetesebb meglepetés ekkor ért. A munkaidőm már a vége felé közeledett, amikor megcsörrent a telefon. A vonal végén Dudi. Akkor még nem létezett mobilkészülék, az interurbán hívás költségét pedig talán még sztársportolóink sem bírták volna kifizetni. Hangos röhögés a vonal tengerentúli végén, majd egy ellentmondást nem tűrő megjegyzés: „Miénk az aranyérem!”


Csak hebegtem. Nem tudtam, ő őrült meg, vagy én. Beszélgetésünk valahogy így folytatódott:


- No, de hogyhogy? Meg aztán egyáltalán, hogy kerülsz te ide?!
Ismét hosszú röhögés következett. Majd a legképtelenebb történet:
- Nyolc méter magasban állok egy létrán és a fülemen egy telefonkagyló. Igazán értékelhetnéd, hogy felhívtalak.
- Én… én értékelem, de…
- Az a helyzet, hogy tegnapelőtt észrevettem egy árva telefondugaszt a magasban. Elrohantam, vettem tizenhét dollárért egy készüléket és működik. Azóta a Tonóval innen telefonálgatunk. Lehet, hogy balhé lesz, mert már sokan tudják. Most is hosszú sor áll a létránál. Akad itt hindu, nigériai, japán. Ha végzek, átadom a készüléket. Pénzt még nem kérünk érte.


Hosszasan beszélgettünk, és az olimpia alatt ezt követően még vagy háromszor. Hogy honnan tudta Dudi már akkor, hogy miénk az arany? Nos, a szovjetek ugyanis kiestek a csoportjukból. Véletlenül végignézte a hollandok elleni, mindent eldöntő meccsüket. Igen, véletlenül. Merthogy őt választották doppingvizsgálatra, azonban éppen képtelen volt pisilni. Megivott már két liter kólát, néhány sört, rá egy kis narancsitalt, ettől aztán irdatlan hasmenése lett, de pisilés még akkor se. Így aztán ott ragadt az uszodában és csikorgó hassal, de örömmel nyugtázta: kiesett a nagy vetélytárs. Az ígéret szerint pedig akkor ugye, nem lehet már gond.


Nem is lett. A jugoszlávokat 6-1-re, a szovjeteket elgáncsoló hollandokat 6-3-ra, a románokat 10-8-ra, a mindent eldöntő mérkőzésen pedig az olaszokat 6-5-re vertük. Dudinak nagyon nem ment ezen a meccsen. Nem is lőtt gólt, igaz, három kapufás gólvonalat viszont igen. Ha rajta múlik, aligha tartják be az ígéretüket. De nem rajta múlott, hanem Faragó Tamáson. Ez az ő meccse volt. Három parádés gólt lőtt és Magyarország olimpiai bajnok lett! Ott ugráltak egy kupacban a mindent tudó mesterrel, dr. Gyarmati Dezsővel.


Többet nem telefonált. Ferihegyen viszont elnézést kért, mert, hogy becsapott. Nem értettem. Kérdően néztem rá, de ő csak sejtelmesen mosolygott. Aztán amikor megszabadult az autogramgyűjtő megszállottaktól, azért elmagyarázta: „Ha jól emlékszem, azt ígértem, hogy ha legyőzzük a szovjeteket, aranyat nyerünk. No, de le sem győztük őket…

 

Forrás: olimpia.hu

Július 31-e a Gondoskodás Napja

A Ferencvárosi Torna Club és a Magyar Olimpiai Bizottság Mező Ferenc Sportbizottsága 2015-ben felhívással fordult minden magyar sportegyesülethez és sportalapítványhoz, hogy a jövőben legyen minden év július 31-e a Gondoskodás Napja.

Célunk a múlt tisztelete, a hagyományok ápolása és minden magyar élsportoló megbecsülése.

Teendő sajnos, illetve hála Istennek, van elég! Hála Istennek, hogy a magyar sport rendelkezik olyan múlttal, olyan sportsikerekkel és tradíciókkal, amelyre az egész nemzet büszkén tekinthet, és sajnos: mert ezeket a sikereket elért volt élversenyzők nem mindegyike él olyan körülmények között idős korára, amilyet sportpályafutása befejezése után megérdemelne.

Jó példával előjárva ezen a helyzeten próbál segíteni a Sporttörvény 41. §-ának h) pontja alapján a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével a Magyar Olimpiai Bizottság Mező Ferenc Sportbizottsága, amely támogatja a rászoruló nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolókat, azok özvegyeit, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakembereket.

A Sportbizottság a korábbi hagyományokat folytatva a 2016. évben is nagy hangsúlyt fektetett a segélyezési feladatok ellátására. 2016. év folyamán normatív (rendszeres) segélyezésben részesülők száma 63 fő volt. Ők évente két alkalommal részesülnek segélyben. A segélyek átadását arra is felhasználtuk, hogy alkalmanként egy sportbaráti összejövetel keretében az idős sportolók egymással is találkozhassanak, feleleveníthessék emlékeiket, kapcsolatot tarthassanak társaikkal. Ezen felül 44 fő életkörülményeiben bekövetkezett változás miatt (betegség, haláleset, stb.) részesült egyszeri segélyben. Összegezve, a Magyar Olimpiai Bizottság 2016. évben 107 rászoruló idős élsportolót részesített segélyezésben. (Az egyszeri segélyek összege 50-150 ezer forint.)

A közvetlen anyagi támogatáson túl a MOB Mező Ferenc Sportbizottsága létrehozása óta különös figyelmet fordít az idős érmesek megbecsülésére. E tevékenysége körében a korábbi évek hagyományának megfelelően a nyugdíjas olimpiai érmesek részére az Olimpiai Bajnokok Klubjával karöltve rendszeresen szervez klubnapokat, ahol megünnepeljük a kerek születésnapjukat ünneplő egykori nagyságokat a rendezvényen ajándékban is részesülnek. A MOB minden évben műsorral egybekötött karácsonyi ebédet ad, melynek keretében 2016. évben 180 fő idős bajnok közel 20 ezer forintos ajándékcsomagot és az aktuális sportsikereket megörökítő sportévkönyvet kapott.

Arra buzdítunk és kérünk minden magyar sportegyesületet és sportszervezetet, hogy figyeljenek a volt élsportolóikra. Ne engedjék, hogy az egykori sikerek kovácsai méltatlan helyzetben éljék életüket. A lehetőségeikhez mérten tegyenek meg minden megtehetőt értük. A figyelem nem pénz kérdése! A gondoskodás, az élet méltósága kijár a (sport) család minden tagjának!

Figyelem – GONDOSKODÁS – Méltóság!

Dr. Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, a MOB Mező Ferenc Sportbizottságának elnöke

Forrás: olimpia.hu

Kizárták: Gretel tragédiája is kellett Csák Ibolya aranyérméhez

A legendás német atlétanő, Gretel Bergmann 103 éves korában meghalt. Ha indulhatott volna az 1936-os olimpián, lehet, hogy ma egy magyar aranyéremmel kevesebb lenne.

Bergmann tipikusan olyasvalaki volt, aki egyszerűen rossz csillagzat alatt született, emiatt sosem tudott igazán kiteljesedni választott pályáján. Gretel Bergmann 1914-ben látta meg a napvilágot Németországban, s atlétaként rendre jó eredményeket produkált. A 1930-as évek elején már látszott, hogy magasugróként a német csapat egyik vezéregyénisége lehet az 1936-os berlini olimpián. Egy hónappal a nyári játékok előtt például 160 centis ugrásával megdöntötte a német országos csúcsot.

A politika azonban közbeszólt. Adolf Hitler és a nemzetiszocialisták Németországában egyre erősebben izzott a zsidóellenesség, s ez Gretel Bergmannt is érintette. Megtiltották neki, hogy részt vegyen az olimpián, or­szágos rekordját pedig törölték. A helyére senkit sem nevezett a német csapat, csak két magasugrónővel vágtak neki a versenynek. Ám nemcsak ez okozott utólag felzúdulást, hanem az is, amikor kiderült: az egyikük, Dora Ratjen nem más, mint Heinrich Ratjen. Egy férfi, akit gyerekkorától nőként neveltek pont azért, hogy a másik nem sportversenyein jobban teljesíthessen.

A berlini olimpia ugyan összesítésben végül a Harmadik Birodalom elsöprő sikerét hozta, de több komoly fricskát is kaptak a nácik. Egyrészt ekkor hódította meg a sportvilágot az amerikai atléta, a színes bőrű Jesse Owens, a magyar csapatban pedig két zsidó származású sportoló is aranyérmet szerzett. Kabos Endre vívásban állhatott fel a dobogó legfelső fokára, Csák Ibolya pedig épp magasugrásban. Ki tudja, győz-e, ha nem zárják ki a bomba formában lévő, szintén zsidó Gretelt?

A német sportoló 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, és hazájában végül csak az 1990-es években rehabilitálták. Stadionokat és utcákat neveztek el róla, rekordját pedig visszaállították. New Yorkban halt meg kedden.

 

Forrás: borsonline.hu